Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

1958, JÜNIUS 5. CSÜTÖRTÖK KELETMAGTARORSZAO *5 Hruscsov elvtárs beszéde a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusául (Folytatás az 1. oldalról.) tatja a becsületes kommunistákat: vajon az imperialista főkolompo­sok, akik szeretnék letörölni a Kőid színéről a szocialista államo­kat, és megfojtani a kommunista mozgalmat, ugyanakkor miért ad­nak pénzügyi támogatást az egyik szocialista országnak, miért ad­nak neki kedvező hiteleket, in­gyen alamizsnát? Hiszen senki sem hiszi el, hogy a vi­lágon kétféle szocializmus van: az egyik, amelyet dü- hödten támad a nemzetközi reakció és a másik, amelyet az imperialisták elfogadható­nak találnak és segítséget, támcgatást nyújtanak neki. — Ennek az országnak a képvi- gelöi azt állítják — folytatta Hruscsov —, hogy mi letértünk a marxizmus-leninizmus útjáról és ők képviselik a helyes álláspon­tot. Eléggé csalfa helyzet áll elő: Az imperialisták ennek az ország­nak a révén akarják „továbbfej­leszteni" a marxizmus-leniniz- must. — Ugyanakkor, amikor az im­perialisták egyesült erővel tá­madnak a szocializmus, a mun­kásosztály ellen, egyes vezetők, akik magukat a szocializmus baj­nokainak nevezik, igyekeznek megtörni a munkásosztály lendü­letét a kapitalizmus elleni harc­ban, gyengíteni akarják a mun­kásosztály élcsapatát, az egyes kommunista és munkáspártokat, el akarják altatni éberségüket, lazítani akarják a szocialista or­szágok egységét. A kommunista és munkáspártok teljes egységről tettek tanúbizonyságot Hruscsov hangsúlyozta: azok az imperialista remé­nyek, hogy aláaknázhatják a szocialista államokat, már ön­magukban kudarcra vannak ítélve; amint ez mindannyi­szor meg is történt az impe­rialistákkal, amikor a kom­munista és munkáspártok egységének meggyengítésére építették számításaikat. Hruscsov a továbbiakban meg­állapította, hogy az összes kom­munista és munkáspártok teljes egységről tettek tanúbizonyságot, amikor határozottan elítélték a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége programtervezetének a mar- xizmus-leninizmussal ellentmondó revizionista tételeit. Ezzel össze­függésben több észrevételt tett az SZKP és a JKSZ kapcsolatairól. A többi között emlékeztetett arra a kezdeményezésre, amelyet 1955- ben az SZKP tett, hogy megszün­tesse az 1949—1955 között fenn­állott konfliktust, rendezze a két ország viszon3’át marxi-lenini ala­pon, helyreállítsa a kapcsolatot és az együttműködést az SZKP és a JKSZ között. — Az élet azonban megmutatta, hogy a múlt terhe túlságosan nagy súllyal nehezedik a jugoszláv ve­zetőkre — mondotta Hruscsov — és bebizonyosodott, hogy nem képesek szakítani helytelen né­zeteikkel és szilárdan a marxiz­mus-leninizmus alapjára állani. A jugoszláv vezetők a kapcsolatok j rendezése után is folytatták szov­jetellenes megnyilatkozásaikat, kirohanásokat intéztek a szocia­lista tábor és a testvéri kommu­nista pártok ellen. Megnyilatkozá­saikkal és cselekedeteikkel külö­nösen a magyarországi események idején okoztak nagy kárt a szocia­lizmus ügyének. Hruscsov kijelentette, hogy a jugoszláv vezetők a szocia­lista országok és a testvér­pártok ellen irányuló szaka- dár cselekedeteikkel Jugo­szláviát és a JKSZ-t elszige­telték a szocialista országok­tól és a nemzetközi kommu­nista mozgalomtól. Annak a korábbi megállapodás­nak ellenére, hogy a JKSZ kül­döttsége majd résztvesz a szocia­lista országok testvérpártjainak készülő tanácskozásán és- a ta­nácskozás nevében kiadandó nyi­latkozat-tervezet kidolgozásában — a jugoszláv vezetők eltértek a megállapodásoktól. Ügy döntöt­tek, hogy saját külön plattform­mal — a JKSZ programtervezeté­vel állnak elő. Hangsúlyozta, hogy ez a prog­ram a jugoszláv kommunisták belügye, Hruscsov kijelentette, hogy mivel ez a tervezet más pártokról és szocialista országok­ról célzalos, sértő megállapításo­kat tartalmaz, és revízió alá ve­szi a marxizmus-leninizmus for­radalmi elméletének alapjait, az SZKP egyenesen kötelességének tartotta, hogy megbírálja ennek az okmánynak marxistaellenes tételeit. — Nekünk az volt a vélemé­nyünk és az ma is — mondotta —, hogy a népek békéjéért és bizton-* ságáért folyó harcban minden mó- X dón erősíteni kell az összes orszá-x gok együttműködését. Ezt a kap-X csolatot akarjuk tartani a Jugo-X szláv Népköztársasággal is. £ Ha partvonalon nem valósul » meg az együttműködés, akkor $ állami vonalon fogunk nor- ♦ malis kapcsolatokat fenntar- t tani Jugoszláviával és ezeket ♦ a kapcsolatokat tovább is fej- t lesztjük. ♦ Ugyanakkor nyíltan kijelentjük,! hogy nem fogunk belenyugodni í az ideológiai kérdések etferdíté-j sébe, őrködni fogunk a marxi-< lenini pártok egységén és harco-í lünk a forradalmi elmélet tiszta-J ságáért. { A francia helyzetről Hivatalba lépett a francia kormány — A nemzetgyűlés ülései hosszabb ideig szünetelnek PÁRIZS (MTI) De Gaulle tá­bornok kedden elfoglalta hivata­lát a miniszterelnökség épületé­ben, a Matignon-palotában. Ezzel egyidöben kormányának tagjai is átvették elődeiktől az ügyek inté­zését. De Gaulle tábornok a délután folyamán a szakszervezetek veze­tőit kérette magához. Benoit Fran, chon, a legnagyobb francia szak- szervezet, a CGT főtitkára szak- szervezetének nevében elutasítot­ta a meghívást. De Gaulle-hoz in­tézett levelében megállapítja: azok a körülmények, amelyeknek közepette a kormány megalakult, a dolgozók visszatetszését váltják ki, és élénk nyugtalanságot kel­tenek soraikban. Egyébként nem tud semmit De Gaulle program­járól, sem szándékairól, az a telj­hatalom pedig, amelyet hétfőn el­nyert, és az az elutasító válasz, amelyet hétfőn a nemzetgyűlésben arra a követelésre adott, hogy ki­fejezetten biztosítsák a szociális jogokat, csak növelte a dolgozók jogos nyugtalanságát. Ilyen körül­mények között a CGT úgy véli, hogy tárgytalanná válik a De Gaulle tábornokkal folytatandó megbeszélés. Késik a kormány kiegészítése Továbbra is tartja magát az a hír, hogy a még betöltetlen mi­niszteri tárcákra csak Algériából való visszatérése után jelöli ki De Gaulle az új minisztereket. Adré Malraux. neves író, aki eredetileg mint tájékoztatási mi­niszter került De Gaulle kormá­nyába, ennél sokkal jelentősebb feladatot kapott. Foglalkozni fog e tudományos kutatások kérdésé­vel csakúgy, mint a lakásépítke­zéssel. Malraux lá*szik pillanat­nyilag De Gaulle jobb kezének a kormányban. Antoine Pinay, a De Gaulle-kor- mány pénzügyminisztere az árpo­litikában szilárdságot Ígért. Pinay hangoztatta, hogy eleve ellenzi az adóteher mindenemű növelését. A bérekről nem nyilatkozott. Antoine Pinay pénzügyminisz­teri megbízatása elégtétellel töl­tötte el a francia nagytőkét. A lö­kés körök megnyugvása a párizsi tőzsde hangulatában is tükröző­dik. Napok óta emelkedik a fran­cia részvények árfolyama. A francia nemzetgyűlés kedden délután negyedórás ülést tartott. Október 7-én ülnek össze újra a képviselők. A kormánynak adót' rendkívüli hatalom, amelyet a Bourbon-palota folyosóin a nem­zetgyűl« harakirijének monda­nak, azt eredményezi, hogy a tör­vényhozói jogkör átszáll a De Gaulle-kormányra. A negyedórás utolsó ülésen Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke felhívta a képviselőket, a bizottsá­gokon belül fejtsék ki további munkájukat, hogy ezzel biztosít­sák a parlament működésének folyamatosságát. A nemzetgyűlés elnöke szavait ezzel fejezte be: „Éljen a köztársaság!“ Az elnök szavaira a kommunista padsortói a centrumig a képviselők viharos tapsban törtek ki. A francia parlament felsőháza. a köztársasági tanács tagjai felé­nek mandátuma lejárt. Június 8-án tartja betűrendben Meurthe- et-Moselle megyétől kezdve Yonne megyéig bezárólag a szenátorvá­lasztásokat. komimmisfaellenes merén r lelek 9 PÁRIZS (MTI): Vilié Parisis- ben a fasiszta támadók beverték a város kommunista polgármeste­re, dr. Torras magánklinikájának ablakát és üvegajtaját. Távozóban egy szomszédos kávéház ablakait is betörték, nyílván azért, mert a kávéháznak általában arab ven­dégei vannak. A vasárnapi párizsi tüntetések két fiatal baloldali résztvevőjét Cogházbün'etésre ítélték, de az ítélet végrehajtását felfüggesztet­ték. Ellenben meg kell fizelniök a 30—40 000 forintos pénzbünte­tést. Vádat emeltek 17 baloldali fia­talember ellen, akik Clichy-ben, Párizs egy munkáslakta előváro­sában pénteken De Gauile-ellenes plakátokat ragasztottak ki és röp­cédulákat osztogattak. További 30 röpcédulaterjesztő fiatalembert szintén á‘adtak az ügyészségnek. Néhány jobboldali tüntetőt is felelősségre vonlak a bíróságon. Egy párizsi egyetemista 6000 fran­kos büntetést kapott. Führer után August Azt mondják, hogy az élet is­métli önmagát. Ha arra gondol az ember, hogy bolondok ma is születnek és az őrülteknek sem szakadt magva, — meg a nürn­bergi perrel sem — akkor úgy látja, így igaz. Mások viszont azt almják nogy a XermeKeny- ség a hibás mert olyan asz- szonnya lett aki a new-yorki tőzsdén kapott csókból Duiiese- ket, a Wenrmacht-agyban való öleléstől pedig új Hitlereket szül. Ebben is van valami. Az igazság talán mégis az, hogy örök ismétlődés nincs és a Ter­mékenység sem hibás, hanem a kapitalizmus a rossz, mert egyik embert a másik farkasava neveli. A közelmúltban például arról érkezett hír, hogy egy nyugat- németországi városkában majd halálra rémültek a lakok. Egy reggel ugyanis ilyen szövegű plakátot olvashattak a keríté­sekről cs a házak faláról: „Meg­született az uj Führer! Adolf után August!” Kiegészítésül alatta még ez a „biztatás” állt: „Csak Jézus Krisztus foszthat meg minket a hatalomtól!'’ Ta­lán az új Führer úgy gondolta, hogy csak az veheti el, aki adja. Volt már olyan „nagy ember”, aki a történelemtől eredeztette a maga hatalmát és a történe­lem elé kerülve igen kényes helyzetbe jutott. Ott azt kér­dezték tőle: — Honnan vetted a hatalmat? —■ A történelem adta.’ — te­lelte. És ekkor nyugodtan megszó­lalt a történelem: — Fiam, nem emlékszem rád! Ezután hátraszólt a körülötte átlóknak, a markos, valóban hi­vatott legényeknek: — Vigyétek a lomtárba! A német kisváros lakói csak­hamar azt is megtudták, hogy ki az új Führer. Nem más, mint August Unger platidti habkőgyáros, a „Jó nemetek ’ párt alapítója. S programja? Ugyanaz, mint Hitleré volt, de hallgat a fajelméletről. A faj­elméleti tételek kinyilatkoztatá­sának még „nem jött el az ide­je". A „Jó németek” pártra ká­ros volna hangoztatni, mert az emberek még nagyon elevenen emlékeznek a fajelmélet követ­kezményeire. A Führer cmlege tése az más, azt már Adenauer megpróbálta újra „népszerűvé” tenni már csak azzal is. hogy maga is a nyomdokain halad. Hogy a szakadékba zuhant em­ber nyomába lépkedő hová jut, azt minden épeszű ember tudje. August azonban nem törődik az efféle „babonákkal”, ő na­gyon is magabiztos, ő azt vall­ja: „19Sl-ben (—a legközelebbi választásokkor —) abszolút több­ségem lesz". Lehet, hogy az új Führer nem hiába hisz ebben, meglehet, hogy biztatják. Az is könnyen meglehet, hogy előbb lesz tábornok a nyugatnémet vagy valami NATO hadsereg­ben. Igaz, hogy az új Führer nem valami daliás termet, mert mindössze csak 1 méter 55 centi magas, de testi kicsinységéért fölötte kárpótolhatja a NATO támogatóit August szelinmi ..nagysága”. Bizonyosan ajánlói is akadnak majd. El lehet kép­zelni. hogy milyen „meleg’’ ajánlóra találhatna például Franco vagy De Gaulle szemé­lyében, feltéve, hogy egyáltalán 19Gl-ben hatalomban lesznek-e ezek. az urak, avagy ők is a történelem elé kerülnek és „Emeljétek piedesztálra” — he­lyett azt mondja majd a törté­nelem: „Dobjátok őket a sze­métre!” Bizonyosan előbb vagy utóbb az utóbbi fog bekövetkezni. — Jöhet új Führer, új August, a népet és a népeket azonban mir nem lehet újra becsapni. És ha a történelem nem is ismétli meg önmagát, egyben azonosai fog hozni: Hitler sorfára juttat­ja a F'ührer nyomában Icpke- dőket. Különbség talán csak annyi lesz, hogy az új Fiihrcre- ket úgy fogja összetörni, hogy évezredek telnek majd el és nem akadhat egyetlen követőjük sem. (— bőg —)j Egyre többen kérik felvételüket a Francia Kommunista Pártba Párizs, (MTI): A köztársaság megvédéséért folyó harc a francia dolgozókat a kommunista párt felé irányítja. Az utóbbi napok­ban Párizsban több, mint 500-an kérték felvételüket a pártba. A VI. kerületben 47-en jelentkeztek a párt soraiba. A Párizstól1 észak-keletre lévő munkáslakta elővárosában 377 új párttag je­lentkezett. A déli elővárosokban 181 a pártba belépők száma, a, fővárostól északnyugatra lévő Levalloisban pedig 127 tagfelvételi) kérelmet bíráltak el. k Francia Kammunista Párt Politikai Irodájának nyilatkozata Párizs (MTI): A Francia Kom­munista Párt Politikai Irodája kedden nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja : A De Gaulle-kormány a törvényes­ségnek csak a látszatát mutatja fel, mert valójában az algíri es ajaccioi puccs erőszakolta ki a fasiszta katonai elemek interven­ciójának fenyegetésével, a polgár- náooru zsarolásával De Gaulle hatalomra jutását. A nyilatkozat ieszögezi, hogy a diktatúra meg­teremtése lehetetlen lett volna szocialista vezetők politikája nél­kül. A Pílimlin-kormány szégyen­letes menekülése biztosította De Gaulle kormányra kerülését. Guy Mollett árulása pedig egy­szerre tagadta meg a köztársasá­got és pártját. A továbbiakban a nyilatkozat rámutat a helyzet sú­lyosságára. Az állam minden ha­talma De Gaulle kezében van. — Olyan miniszterek veszik körül, akik szolgai módon alávetik ma­gukat neki. Megvannak azonban azok az erők. amelyek a fasizmus útjának eltorlaszolásához és a személyi hatalom gyakorlásának megaka­dályozáshoz szükségesek — állapít­ja meg a nyilatkozat. A Francia Kommunista Párt idejében riasz­totta a munkásosztályt és a pern-i zetet. A nép megmozdult, hogy! megvédje a köztát sasa got. A pá­rizsi és vidéki hatalmas megmoz­dulások, sztrájkok ha nem is tudták) megakadályozni a személyi hata­lom megszületését, .kibontakoztat­ták a köztársaság minden hívé-« nek egységét és megteremtették a’ szükséges előfeltételeket a de-i mokratikus erők harcának új fej­lődéséhez. A Francia Kommunista) Párt Politikai Irodája felhívja az) antifasisztákat, szélesítsék ki egy- j ségüket, ezrével alakítsák meg a; köztársaság védelmét szolgáló bi—' zottságokat. A párt- Politikát Irodája kő-*j szönti mindazokat, akik példás magatartást tanúsítottak az el-J múlt hetekben. Június 9—10-ra összehívta a párt Központi Bizott-4 «ágát, hogy tanulmányozza a je-i lenlegi helyzetet és megvitassa^ azokat a nagy feladatokat, amelyek! megoldását a jelenlegi helyzet! szükségessé teszi a párt, a mun-! kásosztály és a francia nép érdé-, kében.

Next

/
Thumbnails
Contents