Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

kf.letmagyarorszAg A szövetkezeti kereskedelemi és a korai kánikula A ZÖLDSÉG- és gyümölcsfélék felvásárlásáért és elosztásáért az idén első ízben a szövetkezeti ke­reskedelem a felelős. A szövetke­zeti kereskedelemre várt az a fel­adat, hogy zökkenőmentesen ki­elégítse a ,lakosság, az ipar és a zöldség- gyümölcs-export igé­nyeit. Erre, a nagy feladatra a szövet­kezeti kereskedelem fel is készült. Részben bizonyos mértékű átszer­vezéssel és átrendezéssel, részben pedig meglelelö intézkedésekkel. Az eddigi tapasztalatok bizonyít­ják, hogy. a földmű vessző vetkezeti felvásárlás és áruforgalmi appa­rátus jó! megfelelt volna egyma­gában véte is igen, nehéz felada­tának abban az esetben, ha nem gátolja ebben a munkában elemi csapásszerü kártételeivel a korai zöldségfélékre nézve katasztrofá­lis időjárás. EBBE\ a tekintetben az idén az évszázad legkedvezőtlenebb időjá­rási körülményei sújtották a zöld­ségtermelőket, a szövetkezeti ke­reskedelmet és természetesen a lakosságot is. Ennek ellenére sok tekintetben mégis sikeresen vizs­gázott a szövetkezeti kereskede­lem. A XX. században a meteoro­lógiai feljegyzések tanúsága sze­rint még sohasem volt olyan hi­deg, szársz, csapadékszegény áp­rilis, mint az 1953-as évben. Még május első napjaiban is sok ház­tartásban fűtéssel kellett biztosí­tani a lakások megfelelő hőmér­sékletét. Ez az időjárás a lehető legkedvezőtlenebb volt a palánta- nevelésre és a zöldségfélék veté­sére. Már ebben az időszakban aggodalommal gondoltak a zöld­ségtermelők a kései, Kedvezőtlen kitavaszodás következményeire. Bíztak azonban abban, hogy a termeszei, majd behozza a kése­delmet es bár bizonyos termés­kieséssel számoltak, de arra, ami történt, senki sem mert gondolni. A tavaszba húzódó tél után augusztusi kánikula tört be és hetekig tartotta magát. EZ A TÉNY már katasztrofá­lisnak mondható. Semmiféle agro­technikai eljárás itt nem hozha­tott segítségei, a korai zöldség­félék szédületes. gyorsasággal kezdtek érni, sőt túlérni és elsár­gulni. Ezzel párhuzamosan a kártevők elképesztő mennyiségben léptek fej, a korai és a későbbi zöldségfélék érési ideje egybeesett a különböző cikkek szezonideje felére, négy "klet e csökkent. Hirte- lenében az egyébként erősnek nem mondható zöldségtermés egy­szerre jelentkezett a piacokon, bizonyos cikkekből olyan torlódás állt elő, amelynek levezetésére képtelen volt a felvásárlás, de az eladó kereskedelem is. A szö­vetkezeti kereskedelem óriási erő­feszítéssel igyekezett helytállni. A PÉLDÁTLAN nehézségek jel­lemzésére szolgáljon itt néhánj adat. A bajbajutott cikkek közt tartozik a saláta. A szövetkezet kereskedelem maximális áruiért test produkált salátából. Nyolc- kilencezer fej salátát hozott na­ponta forgalomba Budapesten és néhány nagyobb ipari városban Szinte a kétszeresét annak, ami bármely megelőző évben. Magi: mintegy tízmillió fej saláta mag zott fel a termelőknél a hirteler kánikula miatt. De ez a szám csal becslés, ennél minden valószínű­ség szermt jóval több saláta vál értékesíthetetlen ne, jóllehet ez i mennyiség hetekre, meghosszabbít háttá Volna a salátaszezönt; lg; azonban az értékes thetet’en sala famennyiség ellenére is á lakos ság salátahiányra számíthat, HASONLÓ a helyzet a retekkel is. A zöldségfele sem tudott el­lenállni a .nagy melegnek, ha­nem egyik naprói a másikra még a termőföldben megpudvásodott. A legnagyobb ba; azonban a zöld­hagymával történt, Ezt a zöldség­félét már küllemre is nagy ron­gálódás érté a piacokra való el­jutásáig. A beállott torlódások miatt az 'áru lassabban került piacra, fcdk 'helyen volt ezért lát­ható fonnyadt, nem éppen vonzó külsejű áru. Ez a gyorsan rom­landó eikk nem tűri a tárolást. A fogyasztói igényt maximálisan ki­elégítették; belőle, de a lerövidült szezonidó miatt egyre több hagy­ma várt felvásárlásra. Erre a fel­vásárló kereskedelem nem vállal­kozhatott, mert az egyenlő lett volna a szállítás és tárolás közben használhatatlanná vált, megrom­lott áru íárgaiombahozataiával. — Ezért a zöldhagymát termelő zöld­ségeseknek meg kell érteniük, hogy semmiképpen sem lehet cél­ja a szövetkezeti kereskedelemnek és a népgazdaságnak termel vé­nyük‘megsemmisítése. Sokkal he­lyesebb tehát még a zöldhagymá­ra szerződött termelőknek is - a földben hagyni a hagymát, hogy az a későbbiek során főzóhagyma­ként kerülhessen értékesítésre. Természetesen a földben maradt hagyma további gondozást kíván, mert a most átvételre nem került zöldhagymát a későbbiekben, csak akkor lehet forgalombahozni, ha az a főzőhagyma minőségi köve­telményeinek megfelel. Nem sza­bad tehát elhanyagolni ezeken a hagymáit fületéken a növényápo­lási munkákat és a kártevők el­leni védekezést. BÄR A ZÖLDBORSŐ-szezon nemrég kezdődött, a gondok már itt is jelentkeznek. A kései kita­vaszodás miatt zöldborsóból öt­így aztán rengeteg tejet biztosí­tanak Kiét lakosságának, 2500 sertés, 6000 hófehér baromfi, 14 teherautó, 48 traktor, 8 kombájn,< 100 hektár almás, 25 hektár földi-, epres és még rengeteg más bizto-' sítja a dolgozók megélhetését és a közellátási. Három iskola, köztük egy tíz­osztályos, 40 nevelővel, 1000 ta­nulóval működik a kolhoz terüle­tén. Az iskolák kívülről egyszerű faépületek, de belül, mint egy lakkozott doboz. Itt is ruhatár, po­litechnikai képzést szolgáló ter­mek, könyvtár biztosítja a tanu­lók képzését. A kolhoznak saját kórháza, szülőotthona van 8 orvos­sal, és 30 főnyi más személyzet­tel. A vezetőségben 2 agronómus és két mérnök irányítja a terme­lést. A tagok átlagos jövedelme havonként 1000—1200 rubel. Vil­lany mindenütt, 100 televízió és többszáz rádió van a családok bir-1 tokában. A kolhozba 1000 újság és még rengeteg szakfolyóirat jár. A múlt évben 5 és fél millió rubel volt a jövedelem, az idén 7 millió van tervezve. Evenkint 25—30 két- három szobás ház épül a fiatal| pároknak. Az elnök igen joviális, hatalmas, magas ember, mondhatni az egész kolhoz atyja. Örökös násznagy, a lakodalmak télen két-három na­pig tartanak. „Erősnek kell len­nem, hogy ezt a tisztséget el tud­jam látni“ — mondta nekünk har-1 sány nevetéssel. Ütközben megálltunk más isko­lánál is. Váratlanul toppantunk be. de ott is rendet, fegyelmet, a gyermekekről való végtelen gon­doskodást láttunk. 50 km-es autóbusz-utazás után élményekben még gazdagabban tértünk vissza Kievbe. SEL.MECZY JÁNOS Fehérgyarmat KISLÉTAI PÉLDA Csodálkoztam, amikor Hárs­falvi István párttitkárral bele­lapoztunk a könyvtárt rendsze­resen látogatók névsorába. Ar­ra voltam kíváncsi olvas-e a falu, az emberek, de küiönö- ■ sen a kommunisták, a veze­tők. Nem cél nélkül tettem. A következő gondolat vezéreit, ho­gyan képezik magukat a párt- szervezet tagjai, a falu vezető­sége. Nem közömbös dolog ez, hiszen egy falu vezetése, irá­nyítása nem könnyű feladat. És ha azt akarjuk, hogy az ese­ményekkel párhuzamosan, sőt azokat megelőzve fejlődjön a vezetés, akkor a kommunista és pártonkívüli vezető embere­inknek állandóan képezniök kell magukat. És ez a nagy célt, á szocializmus falusi épí­tését szolgálja. Hogy hogyan, majd később kiderül. Elöljáró­ban még csak annyit: párt- szervezeteink úgy válnak való­ban a falu politikai, gazdasági és kulturális centrumaivá ha a vezetés színvonalát állandóan emelik. Régen, tíz-tizenkét év­vel ezelőtt úgy vezettünk, aho­gyan éppen tudtunk, ahogyan szívünk, az "eszünk diktálta; Kevés volt a tapasztalatunk, s a múlttól kapott örökséget: „Elég ha a szegény ember any- nyit tud, hogy egy csizmába ne dugja egyszerre a két lábát“, elvet egy ideig, hordozni kellett. De hol van már ez az idő?! örülünk, hegy elmúlt és ma már ott tartunk, hogy beszél­hetünk arról: tartalmassá, színvonalassá kell tennünk a falusi pártszervezetek munká­ját. Ez viszont, csak úgy kép­zelhető el, ha a kommunista vezetők állandóan képezik ma­gukat, tanulnak, fejlődnek, így válhat tartalmassá a vezetés, s ez által javulhat a munka. És még az sem elegendő, hogy a vezetők tanulnak, mű­velik magukat. A párttagok­nak is tanulni kell. sokat ol­vasni, mert így válnak általá­ban művelt, tájékozott, széles- látókörű emberekké. Ezt a célt ma már szükséges odaállíta­nunk párttagságunk többsége elé. A tudás hatalom — mondja a közmondás. Nos a tudást az iskolában' az olvasottsággal meg lehet szerezni. És erre örvendetes példát mutálnák a kislétai kommunisták. íme a rövid, de tartalmas statisztika: ötvennégy kommunista él Kis- 'étán. Ebből csaknem negyven tanul, rendszeresen képezi ma­gát. Tagjai á könyvtárnak, és b;zony alig van' könyv, amit ne olvastak volna. Figyelemre méltó az' is, hogy csaknem kettőszázötven beiratkozott ol­vasó közül a negyven kommu­nista mellett szép számma': ötvenen vannak a kiszesek és hetvenen az iskolások. Tehát az utánpótlás jó! Hársfalvi pe­dagógus párttitkár elvtársnak saját könyvtára van. Ancsák Pál, a mezőgazdasági napszá­mosból lett vb. elnök a szép- irodalmi köfivvek mellett já­ratja a Természettudományi Közlönyt, a Nemzetközi és a Társadalmi Szemlét, és a Párt-, élet című folyóiratot. Mikó Já­nos elvtársnak, a Rákóczi TSZ elnökének és Bihari Károly párttitkárnak ugyancsak ezek a folyóiratok járnak amellett, hogy szépirodalmi könyveket is olvasnak. Az év első negye­dében több mint 560 könyvet olvastak el a faluban és hogy nem eredménytelenül, azt mu­tatja az a példa, amelyet Hárs­falvi eivtárs mondott nekem. Solohov Új barázdát szánt az eke című könyve kézről-kézre járt. A kommunisták vitát ren­deztek belőle és a tapasztalato­kat felhasználták az agitációs munkában. A művelt pártveze­tők munkája sok mindennek a szülőanyja. A napokban ját­szották a moziban a Gorkij re­gényéből készült „Anya” című filmet. A pártszervezet vezető­sége megbeszélte a' kommunis­tákkal, hogy együttesen tekint­sék meg azt. Ankéíot tartanak belőle és a tapasztalatokat hasznosítsák a családi, társa­dalmi életben, a gyermekek ne­velésénél. Bár nem nagy dolgoknak látszanak ezek, mégis olyan fontos elemei a pártmunkának, amelyek által, nagyon sok pár­tonkívüli dolgozót tudunk kö­zelebb hozni a párthoz, bevon­ni őket a szocializmus építésé­be. A falusi pártszervezetek vezetését minőségileg szüksé­ges javítani. Ez az egyik leg­fontosabb feladat. Mert a ve­zetés megjavítása magával hoz­za a változást az egész párt- szervezet munkáját illetően is. Ez viszont aem marad hatásta­lanul a falura, nézve. A művelt, tapasztalt, jó vezető szavait • szívesen hallgatják meg az egyénileg dolgozó parasztok. Ezek a vezetők eredményeseb­ben tudják bizonyítani a kol­lektiv mezőgazdaság előnyét, a szocializmus falusi építésének történelmi szükségszerűségét, stb. Vezetni nem könnyű dolog. Különösen nem egy pártszerve­zetet, amely arra van. hivatva, hogy a kommunisták aktiv tá­mogatásával, kezdeményező erejével átfogja az egész falut. Ilyen feladatuk van a falusi pártszervezeteknek a szocializ­mus építésében, a. szocialista mezőgazdaság megteremtésé­ben. Hogy ez helyesen történ­jék, az emberek gondolkodás- módjában is változást kell el­érnünk. Ez viszont csak mű­velt, sokiránypan képzett, cél­tudatos vezetéssel biztosítható. És bizony, amelyik vezető — ilyen tekintetben is — nem tart lépést a fejlődéssel, elso­dorja az élet. Ma már nem elegendő egy beszámolót meg­tartani, résztvenni és felszó­lalni egy tanácskozáson és úgy ahogy, irányítani a pártszerve­zet munkáját, egy falu életét. Ennél sokkal többet kíván a nép, az élet, a fejlődés, a szo­cializmus érdeke. (F, K.) *» ven-hatvun százalékos árukiesés í várható a tavalyival szemben. AJ meglévő kis mennyiség viszont né * hány nap alaíi jelentkezik a pia-« con.- A" rekkerc hőség- pedig to-] vább tart. A borsó fokozatosan« érik be. A vetésterület bizonyos« részein a termés, egyrésze koráb-j ban szedhető, mint a nagy átlag, i Igen ross/ul jár az a termelő, akii megvárja, míg egész bor só terme-] sét egyszerre szedheti le, mert] akkorra már árujának nagy része] minőségileg igen csökkent értékű] lesz. Épen ezért a szedhető bor-] sót azonnal ked szedni és itt is] nagyon fontos, a kártevők elleni] védekezés. Porozni kell a zöldség-« féléket; a „Hungária Matador”] porozószeirel sikeresen vehetjük] fel a kát tevőr. elleni harcot. —] Nagy gondot fordítsunk a nö-1 vény védelemre a burgonyánál és] a gyümölcsnél is. A burgonyater-j més még a kezünkben van, a] fantasztikus időjárás egyelőre« még itt nem tett kárt, csak azt a] nem éppen üdvös „csodát” predu-j kálta, hogy a piacon előbb jelent-] kezett a cseresznye, mint az új-] krumpli. 1 A FEL TÖRLŐDÖTT érés miatt« számolhatunk kipusztult zöldség-j területekkel. Ez nemcsak a terme-] lök gondja, hanem a szövetkezeti! kereskedelemé is, ugyanis a -öld-] ségféíék gyors lefutása miatt a] következő szakaszban zöldság-i hiánnyal lehet számolni. Ez nagy! zökkenőt okozhat a iakosságj áruellátásában. Éppen ezért jó, ha] a termelők ezzel előre számolnak.^ A kiége't területekre tanácsos — ] ha az időjárás engedi — későbbi« zöldségféléket ültetni. Számbajö-j hét ebbő’ a szempontból a kései« zöldborsó, a káposzta és más! egyéb, zöldségfélék. így a termelők« is pótolhatják azt a veszteséget,J amelyet az elemi csapás miatt el] kell szenvedniük, a lakosság aru-j ellátása is kevésbé fogja meg-5 érezni a kalasztrófálís időjárást. J í Af ásnap az 57. sz. tízosztá­i lyos iskolát látogattuk \meg Kievben. 980 tanuló, 25 osz- •tályban (közülök 515 az úttörő) 47 tnevelő vezetésével halad itt a fej- tlődés útján. Az előcsarnokban a gyermekeknek ruhatár, a föld- fszínlen politechnikai termek he­lyezkednek el. Egyik vasas, a má- fsik asztalos szerszámokkal, gépe1 c­tkel felszerelve. Van varrószoba 9 Jvillanyvarrógéppel és több lábhaj­I tásossal, autószoba, ahol a veze­téssel és a motorral ismerkednek meg a tanulók. 250 személyes kultúrterem is van, ezen kívül tvan vegytani, fizikai és könyvtár- fterem 15 ezer könyvvel. Egy pe- tdagógus csak a könyvtárral fog- ilalkozikj A folyosók művészi al- ikotások reprodukcióival vannak fdíszítve, a lépcsőkön szőnyeg. Az tén csoportom fizikai órán vett irészt, melynek tárgya a dinamó fás a váltóáramú generátor tanul- imányozása volt. ♦ Az úttörőszoba valóságos kis imúzeum' Az úttörőcsapat munka­ijában minden nevelő részt vesz. 1 A csapat Gulja Küralyova nevét viseli, aki mint partizán hősi ha­lált halt és az iskola növendéke volt. Az igazgatónő annakidején szintén partizán volt. • Meglátogattuk a Vörös Ukrajna I kolhoz 6500 hektáros gazdaságát Iis, amelyet immár több, mint 26 főve vezet egy elnök. Mint kievi fmunkás került 1931-ben a kolhoz * élére. 1100 család gazdálkodik a ♦ hatalmas területen, melyen 1941— *43-ig internálótábort rendeztek Ia német fasiszták. 900 hősi halott tpihen az emlékmű alatt, a parkot, fa sírokat komszomolisták, pioní­trok gondozzák példás tökéletes- fséggel. 1500 szarvasmarha van a f kolhoz tulajdonában; a . háztáji • gazdaságok a másik ezret adják. |.Feledhetetlen napok l a Szovjetunióban i II. TD53. JfNICS 5. CSÜTÖRTÖK1

Next

/
Thumbnails
Contents