Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-04 / 130. szám
KELETMAGY.ARORSZÄG 1958. JÚNIUS 4, SZERDA JELIEM FORMÁLÓ ERŐ A Nyírbátori Gépállomás pártcsoporljainak ) tapasztalataiból Feledhetetlen napok « Szovjetunióban I. Ftilöp Barna brigádagronómus traktoros brigádja Nyírbo- gáton dolgozik, ö az itt dolgozó kommunisták bizalmija is. A következőket mondta e pártcsoport tevékenységéről Bánkövi elvtárs, főmezőgazdász, pártvezetőségi tag: — Az egyik alkalommal éppen kinn voltam náluk, amikor megbeszélésre jöttek össze a kommunisták és a brigád pár- tcnkívüli tagjai. Fontos dologról beszéltek. Fehér Kálmán, az egyik traktoros esetenként többet öntött a garatra a kelleténél. Nem tűrték ezt tovább, mert úgy látták, hogy ezzel a brigád tekintélyét csorbítja. A kommunisták és a pártonkávü- liek megmondták Fehér Kálmánnak, hogy l.a nem változtat magatartásán, kérik a vezetőséget: tegyék el a brigádból. E naptól kezdve fokozottabban figyelték a traktoros munkáját, viselkedését. EJgy bizonyos idő múlva örömmel állapították meg, hogy a pártcsoport figyelmeztetése használt. Fehér Kálmán megváltozott és nemcsak munkáját látja el rendesen, hanem magatartásában is sokat változott. Nos ez az egyétlen példa is mutatja, milyen jelentőséggel bír egy kollektíva ereje. Megállapíthatjuk, hogy a szervezettség a. pártéletben is fontos, hiszen az emberek nevelése, a tervek teljesítése, a feladatokra való mozgósítás szervezettség nélkül el sem képzelhető. A nagylétszámú pártszervezetek — különösen a nagy területen dolgozó gépállomások esetében — helyes szervezeti élete nem képzelhető el pártcsoportok nélkül. E kommunista csoportok jó, céltudatos tevékenysége jellemformáló erőt jelent, mint ez Fehér elvtárs esetében is történt. Nem arról van szó, hogy nem lehetett volna összehívni ilyen kérdésben; taggyűlést. Felesleges lett volna, hiszen nem általános jelenségről volt szó. Ha pedig nem az egész párttagságot, egy nagyobb kollektívát érint az ügy, és el lehet intézni pártcsoport- értekezleten is, felesleges időpazarlás lett volna. Az eredményt így is elérték. Ebből milyen tanulságot szükséges levonnunk? Azt, hogy minden ügyben, minden kérdésben, még fontosabb feladatok megbeszélése érdekében sincs sokszor mód egy gépállomáson arra, hogy összehívják azt a 38 párttagot, akik egymástól 20—30 kilométerre dolgoznak. Ellenben a brigádonként megszervezett pártcsoportok vezetőivel rendszeresen tudja tartani a kapcsolatot a pártszervezet Vezetősége. Így őket tájékoztatva közvetlenül, operatív módon tudnak segíteni ott, ahol baj van. Tehát —- amint látjuk — az élettel való közvetlen kapcsolat érdekét szolgálja a jól kiépített pártcsoport, amely fontos feladatokat old meg. Bár bizonyosfokú tervszerűt- lenség á Nyírbátori Gépállomás pártcspportjainak munkájában is tapasztalható — és ez a párt- szervezet vezetéséből ered — mégis azt kell mondanunk, hogy egyes pártcsoportoknál van kezdeményezés, eredmény. Ez különsén az önállóbb bizalmiaknál van meg. Borza József elvtárs által irányított pártcsoport munkájának eredményeképpen vették fel a párt soraiba Har- hály József traktorost, aki 1949 óta dolgozik becsületesen a gépállomáson. Itt általában megbeszélik a kommunista traktorosok a pártszervezettől kapott - feladatokat. Most a takarékos- sági mozgalom megszervezésén dolgoznak. Ez a pártcsoport a pártonkívüli munkásokkal együtt lépett fel a fegyelemsértőkkel szemben. S bizony a szabálytalan munkát végzett Mátyás Gyulát figyelmeztették is, hogy ne kövessen el olyan hibát, amely- lyel csak árthat magának is. A gépállomáson 9 bri_ gád működik. A három enesen- csi brigádban egy pártcsoport van, míg a többiben külön-kü- lön alakították ki a szervezeteket, így a helyes, hiszen az egyik brigád Nyírcsászáriban, a másik Aporligeten, Kislétán vagy Nyírbátorban dolgozik,- és saját maguk tudják, mi a helyi körülményekhez viszonyítva a feladat, mi a tennivaló, ki hó- gyan dolgozik, s mit kell termi. Minden esetre: az eredmények mutatják, hogy ott, ahoi a pártcsoportvezető és a brigádvezető jól dolgozik és a kommunisták megtesznek mindent, az emberek, munkához való viszonyukban, magatartásukban, jellemükben sokat fejlődnek. A Nyírbo- gáton dolgozó pártcsoport tagjai a pártonkívüli traktorosokkal ] együtt elhatározták, hogy a brigádszállásuk mellé saját részük-} re üzemanyagraktárt építenek.' Szavukat tett követte. Társadalmi munkával megépítették a< raktárt. S hogy az üzemanyag-3 elosztással se legyen baj, ésj amivel lehet, takarékoskodja-j nak, úgy határoztak, hogy minden j traktoros részére a brigádvezető j szabja ki, mennyi üzemanyagot} vételezhet a meghatározott munkához. Mi ez, ha nem az emberek önként vállalt fegyelme, az} emberek jellemformálása? És} van eredménye. Megmutatkozik ; Áramot kérisek a vltkai Kossuth TSz, tagjai a tervek teljesítésben, abban, hogy a gépállomás már teljesítette tavaszi tervét és ha így halad a munka, jóval a 105 százalék fölé kerülnek már a napokban. Nagyon fontos, hogy a pártcsoportokban dolgozó kommunisták törődjenek a párton- kivüliek nevelésével is. Erre nagy szükség van, hiszen egy- egy 10 tagú brigádban 3—4 elvtárs dolgozik. S mint a példák mutatják: ott, ahol ezek a kis pártsejtek jól működnek, nincs hiba a neveléssel sem. Fülöp elvtars pártcsoportja kapott egy fiatal traktorost. — VigyáZm kellett arra, hogy a brigád megtartsa az állandó jó teljesítését. Duha Miklós idős traktoros kommunista vállalta, hogy ő majd betanítja Nehéz Jánost a traktoros mesterségbe. Ma már minden munkát együtt végez a fiatal traktorossal és a brigád nem vallott szégyent. — Jól nevelik a fiatal traktorost, aki szorgalmasan tanul is. A pártcsoport tagjai mindenről tudnak, ami a brigádban, vagy annak tagjaival történik. Történt egyszer, hogy az egyik traktoros kél' szekér trágyát szállított az egyik dolgozó parasztnak, aki megvendégelte. — Beborozgatotti összejöttek a kommunisták, meghívták a megbeszélésre a pártonkívülie- ket is és alaposan megdorgálták az illetőt. Nem is fordult azóta elő vele rendellenesség. Mindezek a példák azt mutatják hogy a jól működő pártcsoportokban nagy jellemformáló erő van. És éppen ezért még indokoltabb lenne, hogy a Nyírbátori Gépállomás pártszervezetének vezetősége több gondot fordítana rájuk, esetenként összehívná a pártcsoport vezetőit is. így, a tapasztalatokat kicserélve, még nagyobb eredményeket érhetnének el az emberek nevelésében, jellemük formálásában, a feladatok teljesítésében. (F. K.) Termclöszövelkezetünk az ellenforradalom id.ejcn nem gyengült, hanem erősödött. A tagok száma 50-röI 70-rc szaporodott. Van 21 darab szarvasmarhánk, 40 darab sertésünk és 10 darab lovunk. Vásároltunk egy 21 kalapácsos darálót és 21 lóerős villanymotort. A villanyt is bevezették már községünkbe, azonban a TITÄSZ Jiem hajlandó áramot adni a daralo működíetéséhez. Már több éve kihasználatlanul hever gépünk. Éveken át kertük a TITÁSZ-í, hogy segítsen bennünket, kössék be az áramot szövetkezetünk központjába. Kérésünk azonban eziüeig nem talált meghallgatásra. Az állattenyésztés érdekében azonban nagy szükség Aj ozgalmas, élményekben 1 1 gazdag utazásban toft része száz últörövezetőnek, akik április 25-én reggel indultak el Budapestről a Szovjetunióba, hogy tanulmányozzák és saját szemeikkel lássák az ottani élet szépségeit, fejlődését. Én is tagja voltam a népes küldöttségnek. /i mikor vonatunk Záhonynál átgördült a Tisza hídján, a szovjet határőrség tisztjei közvetlen kedvességgel nézegették útleveleinket, majd a csopi állomáson gyönyörködhettünk az épület, az előcsarnok és a várótermek tisztaságában, ízléses berendezésében, a falait művészi. hatalmas méretű freskóiban. Beszélgettünk vasutasokkal, utasokkal, akik mint régi ismerőst fogadtak bennünket. Itt nem volt nyelvi nehézség, mert Kárpát-Ukrajnában jóformán mindenki legalább két nyelvet beszél. „Gyerekek, itt az álomvonat“ — kiáltotta az egyik fiatal utitársunk, s nem is csalódtunk, mert szőnyegekkel, rádióval, órával, hőmérővel pazar világítással berendezett négyszemélyes fülkékbe szálltunk be. A veretek csillogtak, egy porszem sem volt látható, s az udvarias kalauz mindent megmutatott, hogy kényelmesen utazhassunk. Már esteledett, mire elhagytuk Munkácsot és közeledtünk a hegyek felé. A villamos mozdony hatalmas lendülettel ragadta magával a szerelvényt, mindenki az ablakoknál állt, hogy gyönyörködhessék a holdfényes estében, a gyönyörű tájban. Bő, ízléses vacsora után (négy fogás) nyugvóra tért az utassereg. Másnap Hmelnic- kája és Zsmerinka állomásain néztünk szét. Ismerkedtünk, beszélgettünk utasokkal, dolgozókkal, akik kedvesen, udvariasan válaszolhattak ezernyi kérdésünkre. Majd Vinyicán szálltunk le. Ez, és minden állomás tiszta, az utasok fegyelmezettek, ami bizony ’■fii—1 alig-alig található. Jf iev! Este hatkor gördült be a szerelvény a hatalmas üvegtető alá. És micsoda szervezettség! Csomagjainkat, me. lyekre az Opera Szálló szobaszámaival ellátott kartonokat kötőt-t tünk, a hordárok hada elragadta' tőlünk, s a csomagokat a szoba-, lukban találtuk meg, amikor a! kényelmes autóbuszokkal megéri kéziünk. A város gyönyörű, lüktető forgalom az utcákon, a május elsejei dekorációk mindé“ nütt fenn vannak. A szállóban, rendkívül szívélyes fogadtatás után ismét többfogásos vacsorái] Este sétáltunk, nézelődtünk ® szálló környékén, szemben az, Operában díszelőadás volt akkor Hruscsov elvtárs tiszteletére. Ezernyi autó, szédületes forga“ lom! Vasárnap délelőtt városnéJ zés: aranykuvolás templomok, történelmi múzeum, a Lavra-ko-' lostor. a Sevcsenkó-egyetem (13 fakultás, 12 ezer hallgató), a Sev- csenkó-park és szobor, az Ismeret-, len Katona sírja (26 méter ma- gas, szürke márványobeliszk), a Lavra-kolostor múzeuma, könyv-, tára. katakombák a dnyeperpar-, ton. A kolostornak a múltban SOj szer jobbágya volt. azok verejté-l ke, vére árán épült ez a hatalmas. lenyűgöző, történelmi levegőt 1o.helő épület-tömkeleg, jj z Ismeretlen Katona sírjánál — vasárnap lévén —fi többszáz úttörő és kom szom olts fa' dolgozott a parkosításnál. Feledhetetlen látvány volt aj hömpölygő, másfél kilométer szs-j let Dnyeper, a merész hidakkal,j köztük a világ legnagyobb, hegesz-l i'«w '"írással készült hídja. JE ste a Lenin utcában meglátogattunk eoy úttörő- - otthont. Körülbelül 20& úttörő és komszomolista fogadott bennünket a VIT-induló hangjaival, amit mi is együtt énekeltünk velük. Majd műsort vezetett le az otthon tánc-, ének- és illemtanára. Végül a magyarok is bemutatták tu csárdást: egyikünk zongorához ült és ropogós csárdás következett részünkről. majd az egész terem táncraperdült. Végül hazakisértek bennünket a szállóba. Hangos dc- lolással vonultunk végig a forgat-1 nas utcákon. SELMECZY JÁNOS’ Fehérgyarmat JIÍEíjáii-t idő lenne darálónk üzemeltetésére.— Ezt viszont csak akkor tudjuk, működtetni, ha a TITÁSZ áramot; ad szövetkezetünknek. Kérjük a szerkesztőséget, segítsenek ben-* nünket és járjanak közbe, hogyj áramot kapjunk. VARGA ANTAL, a vitkai Kossuth TSZ elnöke.» A fenti ügyben megkerestük a TITÁSZ igazgatóságát, és a kö vetkező \á'aszt kaptuk: A vitkai Kossuth TSZ kérésével kapcso-» latban a helyszínen vizsgálatot? tartunk és felmérjük a lehetősé-* gekel az áram "bekötésével kap-$ csolatban. Gacsály. A Dózsa TSZ udvara. Szántó, meleg nyári délután. Potyák Pisla ül velem szemben, a hídmérleg állványának dőlve. Tizenyolc éves, gondtalan fiatal. Fogatos. Vallatom: — Aztán sok dolgod van? — Van. — Mit csinálsz? — Kihordom a tejet, viszem a takarmányt. — De azért marad napközben időd7 ■— Marad. — Akkor mit csinálsz? — Semmit. — Nem olvasol?-— Minek? — Újságot sem? — Nem szeretek olvasni. — Rádiótok van? — Van hát! — Azt hallgatod? — .Este. .— Aztán mit? Híreket? Színdarabot? — Zenél. — Operát, operettet, dzsesszt, magyar nótát? — Csakis. — De, melyik az a „csakis"? —- Amit húznak. — Magyar nótát. Híreket nem hallgatsz? — Minek? — Hát, hogy tudj a világ dolgáról! — Az úgyis olyan., amilyen, Neked milyen? — Nekem igen jó. — Keresel? — Sokat. Múlt évben tizenhat ezren felül. — Akkor jó a kosztod is? — Miért ne lenne? — Hányszor van hús egy héten? — Négyszer. , ötször. — Milyen? — Mikor milyen. Ha más nem, hát tyúk. • •— Disznót vágtatok-e? — Hármat. Vagy öt mázsát. — Semmi se hiányzik az életedből? — Nekem semmi. — Tudod-e mi van most Franciaországban? — Tudja a fene. Nem jártam én ott. — Hány iskolát jártál? — Három általánost. — Miért hagytad abba? — Inkább dolgoztam. Megélek. — Ezt mondják a többi fiatalok ■ is? — Jó itt. Minden megvan. Sose legyen jobb. — Igazán semmi sem hiányzik? — Egy ilyen kocsi! — int az autóra. — Szeretnél? — Hát! — Meg is tudnád venni? — Ha spórolnék. — Sok tízezer forint ez! — És aztán? — De tudod-e, mi hajtja azj autót ? — Hát a benzin, — De hogyan? — Beleöntik, az akkumulátor' meggyűjtja. — Hogy gyújtja meg? — Olyan butának tetszik en-J gém gondolni? Szikrát ad. — Hát ki volt a legnagyobb magyar zeneszerző? — Sose láttam errefelé. , — Mit szeretnél? — Egy ilyen autót. — Könyvet? Filmet? Tanulni? Látni? — Tudok ér; mindent. — Eleget? — Nekem elég. — És a téesz vezetőségének? Ők mit szólnak ehhez? — Nem az én gondom. — Van-e könyvtár a téesz- ben? — Lehet. — És hány sertés van? — Kétszáz. — Mi szeretnél lenni? — Legjobb, ami vagyok. Igaz, hiszen kétmillió fori» körül van a téesz vagyona. De mégállnat-e az idő? Ne» Hidd el, Pista, tanulni kell y —b. •o*
