Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

2 KELFTMAGVAP.ORSZAG 1958. JŰNIUS 28, SZOBIBA! LÉLEKKUFÁR A tiszalöki katolikus hívek hőn óhajtott vágya és szán­déka volt a templomépítés. — Hosszú eveken át azért rakták hangyaszorgalommal a perselybe ósszekupoi'galott forintjaikat. — Több mint tíz esztendő alatt sok pénz is gyűlt össze. Az istenfélő emberek abban reménykedtek, hogy egyszer elérkezik a nap, amikor . felépül az. általuk össze­adott pénzen a templom. Vártait, vártak, de hiába. S hogy a temp­lom miért nem épült meg máig- sem, annak története van. Paraszt emberek, Hívő és isten­félő öregasszonyok fogták, ke­zükbe a tollat, hogy megírják: miéit nem épült "fel a templom? Panaszuk fájdalmas, megdöbben­tő és az érződik minden sorából, hogy mélységesen csalódtak. A következőket írják szerkesztősé­günknek: . . Már régen templo­munk lett volna, ha Sárai István plébános úr és Lukács Ferenc volt gondnok nem akadályozzák meg,” Hogyan akadályozták meg. mit tettek? Még 1948-ban azzal a kérelem­mel fordultak a tiszalöki katolikus hívek illetékesekhez, hogy a re­formátus templomtelket engedjék át részükre templomépítés céljára. A kérelemnek eleget is tettek. A két egyház között egyes­ség jött létre. A katolikus hívek abban a tudatban voltak, hogy megfelelő összeg van a templom­építési kasszában és nincs akadá­lya, hogy felépítsék a templomot. Sárai István plébános úr és Lu­kács Ferenc volt gondnok azon­ban húzták, halasztották az ügyet. Rendszeresen megakadályozták, hogy a pénztárkönyvbe bete­kintsenek a hívek. — Lu­kács Ferenc a tisztelendő tudtá­val rendszeresen megtagadta a könyv ellenőrzését. Több mint tíz éven át folyt ez így. Amikor Be- reczki István, az egyház megvá­lasztott pénztárosa szóvá tette, hogy miért a pap vezeti a pénz­tárkönyvet, így válaszolt neki Sárai tisztelendő úr: „Eddig Is a pap vezette, és ahhoz érteni kell.’’ Ami azt illeti, értett hozzá. Jól elkönyvelték az istenfélő emberek által templomépítésre adakozott pénzt. Két házat vettek, meg egy üres telket és kuf árkod takvkeres- kedtek vele. Szemén Sándor volt fakereskedőnek több mint hét ezer forintot kölcsönöztek az egyház pénzéből. Bereczki István olyan pénztáros volt, aki csak addig látta a pénzt, míg azt a misék után a tisztelendővel megszámol­ta. Ezután már nem bízták rá, hogy hová fordítják, mit csinál­nak vele. De ha kellett egy-egy aláírás, akkor a hét és fél holdas, becsületes dolgozó paraszthoz for­dultak. Bereczki pedig — bár sér­tette a dolog, — mégis aláírta ezeket a'nyugtákat. A templomépítés húzódott, a hívek türelmei.enkedtek. Elfo­gyott a türelmük. Követelték, hogy vizsgálja felül a képviselő- testület az egész templomépítési ügyet. így bújt ki a szeg a zsák­ból. Bereczki, az orvos Vasvári és ,a ..többiek látták, hogy a pénz­tárkönyv nem a régi, nem a ti­zenkét év előtti és még a vak is látta, hogy új, friss az írás benne.- Ríit mutatott az egyenleg? 173 forint pluszot. A hívekben meghűlt a vér. Kezdtek gondol­kodni, És ma nem kevés joggal beszélik, hogy templcmépítésre nem volt pénz, ellenben a tiszte­lendő úr és Lukács Ferenc új há­zat építettek. Vajon miből,, hi­szen annyit nem keres Sárai plé­bános úr, hogy arra is futotta volna. Amit az istenfélő keresz­tények templomépítésre szántak, azt Sárai tiszteletes urék házakra költötték és mint Bereczki István mondotta, több mint ötven ezer forintot fordítottak a tatarozá­sukra (?) A katolikus hívek, hogy gyorsan felépülhessen templomuk, még arra is hajlandók voltak, hogy az egyházi adót 20 forintról 25-re emeljék. Sárai tisztelendő úr visszaélve a hívek bizalmával, az öt forintokat a maga zsebére könyvelte, mert a párbérhez csapta. „1956 december 31-én 47 Vllér volt az egyenleg. Január 13-án, amikor megnéztem a pénz­tárkönyve^ 2000 forintot mutatott — magyarázta Bereczki István. Mikor megkérdeztem a tisztelendő urat, honnan van, azt mondta, hogy a templömépítési kasszából vette fel. De nem volt róla papír.-’ Nagyon kilátszik a lóláb. Ellen­ben a kiadásokról mindig adtak papírt Beréczki Istvánnak. Ezek után joggal kérdezik levelükben a tiszalöki katolikus hívek: „Le­het-e így bánni a dolgozók által összeadott forintokkal?” És iga­zuk van, mert a dolgozók akarata ellen vétett Sárai tisztelendő úr. Nemcsak a lelkűkkel, hanem kap­zsi módon a szegény emberek ál­tal összeadott fillérekkel is ku- fárkodott, kereskedett. Megbocsát­hatatlan bűn ez, amit a tiszalöki katolikusok soha nem tudnak el­feledni. S hogy kuíárkodott és a kapzsiság szelleme szállta meg, alkuiméival sok helyen tartanak nagyobb ünnepségeket megyénkben azt a kivizsgálás alkalmával hangoztatott saját szavai is mu­tatják. Mert mit is mondott a vizsgálatot tartó esperes Bereczki István, Árki György., Károly Ist­ván, Kocsis Pál,.: Rác?: Imre és Nagy Mihály előtt?. A következő­ket: .. ... ,. . , . — Mi, kérem, súlyra mérjük az embereket — Válaszolta Bereczki- nek,: aki a hívek -nevében joggal vonta felelősségre. . a tisztelendő urat. : — Maguknak, úgy látszik nem a nép kell, hanem a pénze — válaszolta erre felindultan Be­reczki István. És azpn. gém. lehet ezek után csodálkozni, hogy a vizsgálatot tartó esperesnek, aki az ügyet vizsgálta és a jegyzőkönyv anya­gát diktálta gépbe, Sárai tisztele- tesnek, ezt válaszolták a hívő ka­tolikusok: — Vegyék ki a papírt a gép­ből, mért úgj sem azt írják, amit mi- mondunk. Mit írtak, mit nem, nem tud­ják. Ellenben megmondták Sárai István; tiszteletidének; a szemébe:! — Ne- .számítson a tisztelendő úr a .hívek támogatására, mert gyűlölik magát., ■ Megnyílt az emberek szeme. Csak az a baj, mint Be­reczki István mondta: „a. macs­kának kilenc napra, nekünk meg kilenc év után:”' És most ‘ látják, csak világosan, hogy Sáfai István' plébános kapzsi . lélekkufár, . aki visszaélt A hívék bizalmával..'. : , (F. K.) T alán évpk óta nem jelent meg annyi kitűnő könyv az ünnepi könyvhét al- kalmával, mint ebben á« évben. A könyvtárak, a földmű- vessző vetkezetek és az állatni könyvesboltok teljes .készültség- gél várják a hét megnyitását. Az ünnepi könyvhétre vonatko­zóan felvilágosítást,, kértünk Ga- csó László elvtárstól, a megyei könyvtár vezetőjétől* aki az aláb­bi tájékoztatást adta. A megyei tanács művelődési osztálya által létrehozott megyei* Ünnepi Könyvhét Bizottság irá­nyításával alakultak meg a já­rási és községi könyvhét-bizott­ságok, Sok-sok előadást, könyv-, ismertetést, dia-vetítést rendez­nek az egész megyében a: könyv­tárosok. A járási székhelyeken mindenütt kiállításokkal égybe­kötött ünnepségek lesznek. Csengerben június 29-én lesz az ünnepélyes megnyitó, könyv- kiállítással. Este könyvbált ren­deznek, melynek jövedelmét a könyvtár fejlesztésére fordítják. Július 1-én vetítettképes előadás és mesedélután a gyermekek­nek. Harmadikén megbeszélés és dia-vetítés könyvről. .Hatodikén tartják a záróünnepélyt. Fehérgyarmaton a megnyitás július 1-én lesz, háromnapos programmal. Hasonló nagysza--1 bású ünnepséget terveznek Máté. szálkán, Nagykállóban, Tiszalö- kön, Vásárosnamányban, vala­mint Üjfehértón, üköritóf ülpö- sön, Baktalórántházán és beme. cserben. A központi ünnepség Nyíregyházán lesz, június 30-án délután 6 órakor, a Bessenyei klubban. A könyvhétre három országos] nevű írót várunk, Petrolai Mar­git ifjúsági írónő, a könyvhéten jelenik meg „A királynő libái” című mesekötete. Polgár István ugyancsak ifjúsági író, tőié a „Töretlenül” című ifjúsági re­gényt ismerjük. Szendrei József a fiatal írónemzedék tagja, aki­nek a könyvhét alkalmával je­lenik meg „Lesz még gyümölcs a fán” címmel regénye. A mü külön érdekessége, hogy a Nyír­ségben játszódik le, egy tcrmelŐJ szövetkezet harcát illusztrálja az ellenforradalom viharában. Terv szerint Szendrei József Kisvárdán és Csengerben, Pol­gár István Mátészalkán és Nyír­egyházán, Petrolai Margit pedig Tiszavasváriban és Fchérgyar-j maion találkozik megyénk ol­vasni szerető dolgozóival. * > MAGASABB JÖVEDELEM A kukorica néhány év alatt a világ mezőgazdaságában a leg­fontosabb, a legértékesebb és az egyik legnagyobb területér elfog­laló növény .lett.' A terméshozam növeléséért mindenütt rendkívüli intézkedéseket . foganatosítottak. Növénytermesztésünk fejlesztésé­nek irányelvei egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a. kukorica termesztésünkre. A hároméves mezőgazdasági terv szerint 1960-ra az ország kukoricatermő területének 60 százalékán közel egymillióket- tőszázezer kát. hold belte-' nyésztéses hibrid kukoricát A szomszédos Jugoszláviában és Romániában- is egyre nagyobb területen termelnek hibrid kuko­ricát. Kukorica a magyar mezőgaz­daságban a búza után- • követke­zik, 25 százalékán termelik az ország szántóterületének. Ha két millió kát., hóid hibrid kukoricát számolunk és két mázsával na­gyobb átlagot kát. holdanként (a kukorica ára világpiacon 7,5 dol­lár), .nemzeti jövedelmünket éven­te. 30 millió dollárral gyarapíthat- juk. . r A magyar hibrid kukoricák kí­sérletek alapján bebizonyították, hogy nemcsak elérik az amerikai hibrid kukoricát, ' hanem túl is szárnyalják. Így a martohvásári egyes és ötös több amerikai faj­tát megelőzött s emellett, még, ami hazánkban igen fontos, kát.1 holdanként körülbelül két héttel! korábban is értek be. Az elmúlt-év tapasztalatai meg-? tanítottak bennünket arra, hogyj csak az előírások pontos betartá-f sával, lelkiismeretességgel, feleJ lősségérzettel és nagy szakérte-i lemmel lehet előállítani hibrid/ . kukoricát. Minden megalkuvás, hanyagság veszélyezteti a ’ mag minőségét és így végeredmény­ben csökkenti a hibrid-hatást* Gondatlan kezelés miatt a múlt évben 40 százalékot kellett alkal­matlannak minősíteni. Ebből 70 százalék az izoláció hiánya miatt* 30 százalék a címerezés nemi ’ megfelelő végzése miatt esett kij '' >-1 ■ A tűzrendészet felhívása kell termelnünk. A .hibrid ,. kukorica termesztés A legutóbbi viharok következ­tében keletkezett villámcsapás okozta tűzlcárok csökkentése ér­dekében az I. fokú tűzrendészet! hatóság az alábbi felhívással for­dul az üzemek, vállalatok, intéz­mények vezetőihez. Mindazon üzemek, vállalatok, intézmények, megyek villámhárító felszerelésre lettek kötelezve, s még azt nem szereltették fel, ezen hiányosságot sürgősen pótolják. Ahol pedig megvan a villámhá­, Az idén 130 évesek a magyar óvodák. Ebből az alkalomból or­szágszerte emlékünnepélyeket rendeznek. Nyíregyháza tíz ke­rületi és három üzemi óvodájá­ban szombaton este hétkor talál­koznak a mostani és régebbi ne­velők. A; ünnepély színhelye a város legrégibb óvodája: a Kál- vin-téri óvoda lesz. Áz ■ esten rító, és az üzemképességét a hatá­rozatban előírt időben nem vizs­gáltatták felül, azt sürgősen szak­értővel Végeztessék el, mivel a nyári viharok következtében szá­molni lehet villámcsapások foko­zódására, ami ezen hiányosság­ból kifolyólag esetleg komolyabb károkat okozhat népgazdaságunk­nak. KUIZS ANDRÁS tü. őrgy., mint az I. fokú tűzr. hatóság vezetője. Géczi Lászióné, megyei tanulmá­nyi felügyelő méltatja az ünne­pély jelentőségét, majd a rész­vevők. baráti beszélgetéssel, szó­rakozással töltik az estét. Az ün­nepélyen jeíen lesz az 1800-ken létesített K ál v in -1 ér i óvo­da régebbi vezetője. Turányi Im- réné körzeti felügyelő és több nyugdíjas óvónő. gyors elterjedésének alapfeltétele, hogy hibrid vetőmag a szükséges mennyiségben álljon a termelők rendelkezésére. A hibrid vetőmag előállítása, eltér a tisztafajták termesztésétől, több gondosságot* hozzáértést követéi.. A vetőmag előállítása az' állami gazdaságok és fejlettebb termelőszövetkeze­tek feladata lesz, ezért ennek végrehajtását minden jól képzett gazdának ismernie kell?.' Külföldi eredmények és hazai lehetőségek: - ■ A' hibrid kukorica' termesztésé­vel .ugrásszerűen megnőttek . a termésátlagok. Például Amerikában 1934— 38-ás 8 mázsás átlagról, 19o5- ben 14,4 mázsára emelkedett a termésátlag. A Szovjetunió­ban egy-két év alatt többszö­rösére. nőtt a vetésterület és túl akarják szárnyalni az amerikai. termésátlagot. Emlékünnepély a nyíregyházi óvodákban A tett színhelye Berlin c4. kein linkét Hibrid kukorica —

Next

/
Thumbnails
Contents