Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

1958. JÚNIUS 56, CSÜTÖRTÖK KFLFTMAOYARORSZÄG 5 A bolgár nép sikerei a mi sikereink is Dögéi Imre elvtárs beszédet mondott tegnap az egyik várnai termelőszövetkezetben Külpolitikai krónika A Bolgár Népköztársaságban tartózkodó magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai tegnap Várnába látogattak el, ahol meg­tekintették az egyik termelőszö­vetkezetet. A látogatás alkalmával beszédet mondott Dögéi Imre elv­társ földművelésügyi miniszter, s a többi között ezeket mondotta: — A magyar nép, ezen belül a magyar dolgozó parasztság fi­gyelemmel kíséri a bolgár nép és ezen belül a bolgár parasztság «unkáját, s szívből örül a szocia­lizmus építésében elért nagy si­kereiknek. A magyar nép az önök sikereit saját sikereinek te- k>nti. örömmel értesültünk róla, hogy az elmúlt 10 évben, mi­közben nagy eredményeket értek el az ipar fejlesztése terén, 20 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése is, és hogy hazájuk megművelhető földjeinek már mintegy 90 százalékán termelőszövetkeze­tek gazdálkodnak. Mi, amikor az önök munkáját figyelemmel kísérjük, tesszük ezt azért is, mert igyekszünk felhasz­nálni szocialista építőmunkánk­ban az önök gazdag tapasztala­tait. Gondolom, önöket is érdekli a magyar mezőgazdaság helyzete, hogy nálunk Magyarországon ho­gyan, milyen irányban fejlődik a mezőgazdaság — mondotta, majd beszámolt a magyar mezőgazda­ság helyzetéről, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének ered­ményeiről. Dögéi Imre beszédét e szavak­kal folytatta: —Most, amikor az önök vi­rágzó termelőszövetkezetébe látogattunk el, megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a bolgár népnek azért a nagy-nagy segítségért, amelyet a magyar népnek ha­zánk nehéz napjaiban, az el­lenforradalom idején és az azt követő időkben nyújtot­tak. Az ellenforradalom nem gyen­gítette, hanem erősítette a ma­^l franciaországi fasisztái veszélyről Párizs, (MTI): Az Humamté vezércikkében Pierre Courtadí rámutat arra, hogy Franciaországban egy felforgató terv jelentke' zik országos síkon. A legnagyobb hiba lenne azt gondolni, hogy a; utóbbi napok merényletei és támadásai csupán elszigetelt jelen ségek, néhány izgága elem akciójának tulajdoníthatók és, hogj mindennek nincs politikai jelentősége. Történelmi precedensre hi­vatkozik, így Mussolinira, aki hónapokon és éveken át a törvé nyesség komédiáját játszotta. Pierre Courtade kiemeli, hogy a köztársaság híveinek megosz­tására irányuló kísérlet, amely a magyarországi kivégzéseket akar­ta felhasználni, nem érte el a várt sikert. Áz is tény, hogy £ demokratikus szervezetek a támadásokra-mindenütt megszervezik í riposztot és jól szervezik meg. A párt büszke tagjaira, akik bizto sítják a párthelyiségeknek és a sajtó terjesztőinek védelmét. — Courtade végül felhívja a figyelmet a rendkívüli veszélyt jelent- kísérletre, amely abból áll, hogy „elaltatnák” a közvéleményt. / jelenlegi rendszer — ha önmaga nem is fasizmus — megnyitja a: utat a fasizmus előtt a leggonoszabb pártütő elemekkel való bűn társi kapcsolatai révén. AMMAN (AFP): Az Arab Ál­lamszövetség kormánya jegyzéket juttatott el Gamal Abdel Nasszer elnökhöz, amelyben az Arab Ál­lamszövetség és az Egyesült Arab [lüli ki a kormány megalakítása­ival megbízott politikai személyi­séget. Politikai körök szerint Amintore Fanfani, a Keresztény Demokrata Párt titkára a legesé­lyesebb jelölt, Fanfani már ked­den magánjellegű megbeszélést folytatott Gronchival. SZÉP „HUMANIZMUS” LONDON (AFP): A Daily Ex­press jelentése szerint a brit kor­mány úgy döntött, hogy határo­zatlan ideig folytatja atom- és hidrogénbemba kísérleti robban­tásait, annak ellenére, hogy a Szovjetunió azokat felfüggesztette. WASHINGTON (AFP) A kép­viselőház és a szenátus közös* atombizottsága kedden úgy dön­tött, hogy az 1958 59-es költség- vetési évre 193-ról 377 millió dol­lárra emeli az atomberendezések építésére szánt hitelek összegét. Az összegből 145 millió dollár egy második plutónium üzem létesí­tésére szolgál. A LIBANONI ELNÖK NEM HAJLANDÓ LEMONDANI BEIRUT (REUTER): Chamoun elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Liba­non az ENSZ keretein kívül nem kért katonai beavatkozást. Ugyan­akkor azonban hozzátette, hogy az itteni konfliktus érinti a Közép- Kelet békéjét és szilárdságát, épp ezért, „nem méltányos, hogy Li­banon egymagában viselje ezt a terhet".* Midőn megkérdezték tőle, hogy lemondana e, amikor majd megválasztják utódját a július 24-én esedékes elnökválasztáson, ahelyett, hogy szeptember 24-ig elnöki megbízatása határidejéig hivatalban maradna, Chamoun így válaszolt: „nem, csak ha előbb meghalok". Lehetnek-e feltételeink ? A közelmúltban — június 14-én — cikk jelent meg lapunkban „Együtt a ci­gányokkal” címmel. A cikk — amelyet emberiességtől és marxista meggyőződés­től vezérelve Fekszi István elvtárs, a me­gyei tanács vb. elnöke írt — válasz volt szerkesztőségünk egy munkatársának, P. G. elvtánsnak egy korábban megjelent cikkére. Tekintettel arra, hogy Fekszi elv­társ válaszcikke a cigánykérdés rendezé­sével kapcsolatban sok tanulságos és hasz­nos dolgot vet fel, annak helyt adtunk la­punkban. Szeretnénk az alábbiakban Fek­szi elvtárssal azonos szándékkal hozzá­szólni e válaszcikkhez. Szükségesnek tart­juk ezt, mert úgy hisszük, hogy ez is előbbre fogja vinni annak a határozatnak a megvalósítását, amelyet a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága húszezer ci­gányról való gondoskodás jegyében meg­alkotott. Elöljáróban le kívánjuk szögezni, hogy e hozzászólásunkat minden elfogultság nélkül, az eddig megjelent pro és kontra cikkek szerzőinek személyét figyelmen kí­vül hagyva tesszük meg. Hiba lenne szer­kesztőségi munkatársunk, P. G. mellett — hibái dacára — kiállnia e cikkben egy olyan kollektív testületnek, mint amilyen a „Keletmagyarország” újságíró gárdája. Nem kívánjuk ezt, bár Fekszi elvtárs kontracikke személyesen P.G. elvtársat il­leti — véleményünk szerint néhol kissé eltúlozott — vádakkal. Az ügy — jelen esetben a cigánykérdés rendezése —és az üggyel kapcsolatosan felvetődött problé­mák tisztázása, e problémák megoldása: ez a lényegbevágó, ez a fontos. Véleményünk szerint mindkét cikk a cigánykérdés emberséges. társadalmi rendünknek, elveinknek megfelelő megol­dását igyekezett segíteni. Az is kétségte­len tény ellenben, hogy a jószándék-ve- zette toll jónéhány esetben félrecsúszott P. G. elvtáys kezében, amikor papírra ve­tette „Csak a becsületes cigányokkal..." című írását. P. G. elvtársat e hiba miatt az sem mentesíti, hogy Fekszi elvtárs vá­laszcikkének fogalmazása közben ugyan­csak olyan kitételeket alkalmazott, ame­lyek a dolgok elferdítésére, helytelen kö­vetkeztetések levonására adnak lehetősé­get. Hiba volt P. G. elvtárs részéről — és ez volt a legalapvétőbb hiba — egy bűn­ügyi tudósítás keretében az újságírónak az egész cigánykérdésre vonatkozó követ­keztetéseket levonni. E kérdés megoldása — akár a gyakorlatban, a cigány lakóte­lepeken, akár az újság hasábjain megje­lenő cikkekben — sokkal nagyobb körül­tekintést igényel, mint amilyen körülte­kintést a vitatott cikk esetében szerkesz­tőségünk munkatársa tanúsított. Egy bűn­ügyi tudósításban, amelyekben az esemé­nyek rendőrségi, avagy bírósági jegyző­könyvszerű felsorolásán van elsősorban a hangsúly, nincs lehetőség arra, hogy a cikkíró elvi fejtegetésbe bocsájtkozzék akár a cigánykérdésről, akár másmilyen fontos kérdésről. Mert ha ezt teszi — mint P. G. elvtárs is helytelenül tette —, ak­kor csak a felszínen maradhat, felvetései felületesek és káros félreéx-tésekre enged­nek következtetni. Jelen esetben — P. G. elvtárs esetében — súlyosbbította a hely­zetet az, hogy a, bűnügyi tudósítás írója valóban szenzációhajhász, bizonyos fokig hatásvadász módszerekhez folyamodott, amikor a bűncselekményt filmszerűen „idegekre menve" pergette le az olvasó előtt. Ezekkel a módszerekkel akarva- akaratlanul valóban hangulatot keltett azok ellen a cigányok ellen is. akiknek semmi közük nem volt a bűncselekmény­hez és akik becsületesen éltek eddig és élnek most is. Ellenben: annak dacára, hogy a kér­dést eléggé szerencsétlenül kapcsolta P. G. e bűnügyi históriához. — helyénvaló­nak tartjuk azt az elképzelését, hogy csak a becsületes cigányokkal... kívánunk együtt haladni a szocializmus építése so­rán. Éppen ezért tartjuk helytelennek Fekszi elvtárs válaszcikkének egész alap- gondolatát, amelyet már a válaszcikk cí­me is kifejez: „Együtt a cigányokkal“. Ez a megfogalmazás arra enged kö­vetkeztetni, hogy a cigányokkal való együtthaladásban semmilyen feltételeink nem lehetnek. Mi úgy hisszük, hogy van­nak feltételek. Az emberek megítélésénél nemcsak a termelőeszközökhöz való vi­szony, hanem az erkölcsi hovatartozás is latba esik. Szocializmust építeni csak olyan emberekkel lehet, akik nem véte­nek sorozatosan a társadalmi tulajdon el­len, tekintet nélkül bőrük színére, tekin­tet nélkül arra, hogy cigányok-e, avagy nem. Éppen ezért túlzottnak tartjuk a vá­laszcikknek azon megállapításait, ame­lyek holmiféle , osztályozással” vádolják P. G. elvtársat. Nincsen szó válogatásról, osztályozásról: mindössze arról van szó, hogy azokah akik súlyosan vétenek a tár­sadalmi együttélés szabályai ellen, a tár­sadalmi és személyi tulajdon ellen, eset­leg bűnözésükkel embertársaik testi épsé­gét is veszélyeztetik — megérdemelt bün­tetéssel sújtsák igazságügyi szerveink. Te­kintet nélkül arra, hogy azok cigányok-e, avagy nem. Persze a lopás, csalás lejtőjé­re csúszott emberekről sem mondunk le. bízunk á‘nevelhetőségükben Büntető in­tézeteink munkája époen erre irányul. Tehát': ha kijelentjük, hogy a becsületes emberekkel haladunk együtt, ez nem je­lenthet valamiféle faji megkülönböztetést, csupán arra szolgál, hogy ne essünk olyan általánosításba, amely félreértésre adhat okot. Mindezekből nyilvánvaló tehát, hogy P. G. elvtársnak esze ágában sem volt szembehelyezkedni a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának nagyon helyes ha­tározatával, esze ágában sem volt arra „válaszul” megírni a vitatott cikket. És kézenfekvő az is. hogy nem valamiféle nacionalista hangulatkeltés szándéka ve­zette. Véleményünk szerint kár volt egy kommunista újságíró botlását dr. Endre László sovinizmusával egy kalap alá ven­ni. Fekszi elvtárs válaszcikkében ugyan­csak elmondja azt, hogy a vétkes cigá­nyokat szigorúan, meg kell büntetni, ugyanúgy, miként a nem cigányokat. Mégis többször visszatér írása során a fő gondolatra, hogy együtt az egész ci­gánysággal. Feltesszük a kérdést: miért kell hát akkor Porcsalmán. Kántorjánosiban, stb. külön cigányosztályokat létrehozni az iskolákban? Miért nem járhatnak a ci­gánygyerekek együtt a nem cigányok­kal? Nyilvánvalóan azért, mert ezek a ci­gánygyerekek túlkorosak és furcsa lenne, ha mondjuk egy 12 éves cigánygyerek (nem azért, mert cigány!) egy osztályban járna mondjuk egy hat éves gyerekkel (még akkor is, ha az a hatéves története­sen cigány). Vagy ha nem így van, ha a cigánygyerekek nem túlkorosak, akkor miért kellenek külön cigányosztályok?! Vagy talán mégis van valamiféle osztá­lyozás?! A különválasztás végeredmény­ben mégiscsak megkülönböztetés, mert azzal jár, hogy lemondunk a cigány és a magyar gyerekek közös nevelésével já­ró gondok megoldásáról. Például: lemon­dunk a cigány és az úgynevezett magyar gyerekek közös tanulásával felmerülő el­lentétek azonnali kigyomlálásáról, lemon­dunk az azonos képességek biztosításának lehetőségéről. Végezetül: nem merjük azt hinni, hogy egyes vezető elvtársak P. G.-nak, vagy a szerkesztőség más munkatársainak tudnák be például azt, hogy X, vagy Y helyen nem adtak telket az igénylő ci­gány-családoknak. Annak dacára. hogy munkánkban fordulnak elő jócskán hibák és fogyatékosságok, a szerkesztőségi kol­lektívát — beleértve P. G. elvtársat is — az ügy szeretete jellemzi és az a szándék vezérli, hogy egyre szebb életet formáljon magának népünk, beleértve abba a cigány népcsoportot is. Egyetértünk azzal, hogy a cigányság problémáinak megoldása: sok év prog­ramja. Az is helyes dolog, hogy a cigány­ságot nemcsak kívülről akarjuk felemelni, hanem elsősorban segítjük őket úgy is. hogy maguk emelkedjenek. Ebben a munkában lesznek még vitás kérdéseink. Mert a fődolog sok apró, ügyes megoldást kíván tőlünk. Még olyanokat is. amelyek látszólag nem szimpatikusak mindönki­nek. Viszont a siker csakis egyféleképpen koronázhatja közös erőfeszítésünket: ha félretesszük az elfogultságot, akár a fel- emelkedő cigányokról, akár a cigánykér­dést megoldani igyekvő alsó és felső veze­tőkről. vagy nem vezetőkről esetleg vitá­zó cikkek szerzőiről van szó. [ TÖBBSZÁZ MAGASRANGÜ Ipart- és kormanyfunkcio- ÍNÁRIUS VETT RÉSZT PEKING t KÖZELÉBEN LÉTESÜLŐ VÍZ- í TÄROLÖ építésében í PEKING (ÜJ KÍNA): Mint is>- Imeretes, a Kínai Kommunista »Párt Központi Bizottsága tavaly »májusban utasította a vezető »funkcionáriusokat, hogy amilyen ♦gyakran csak lehet, vegyék ki ♦részüket a fizikai munkából is. ♦ Csou En-Laj miniszterelnök ve- ♦zetésével most magasrangú párt- Jés kormányfunkcionáriusok két ícsoporja — összesen több mint •ötszáz osztályvezető, miniszté- iriumi tisztviselő és pártfunkcio­Í *nárius — vett részt egy Peking közelében, létesülő víztároló épí- »tési munkálataiban. > Csou En-Laj miniszterelnök {több napot töltött a munkahelyen ♦ és személyesen is kivette részét a • legnehezebb munkából. Június Í22-én kőrakodás közben kezén ♦megsérült, de folytatta a mim­ikát. Hangoztatta: vezető funkcio- ♦náriusok azért vesznek részt a fkoüektóv munkában és töltik sza- jbad idejüket is a fizikai munká- {sok körében, hogy új légkört te- |remtsenek a társadalomban — a {munka forró szeretetének, a tel- ijes egyenlőségnek, a vezetők és a •tömegek együttműködésének lég- ökörét. $ CIPRUS KORMÁNYZÓJA LONDONBA REPÜLT ! LONDON (REUTER) Sir Hugh ♦ Foot, Ciprus kormányzója kedden ♦ repülőgépen Londonba érkezett, ♦ hogy tanácskozásokat folytasson ♦ a kormánnyal. Megérkeztekor ki­jelentette, sohasem számítottunk j arra, hogy a ciprusi brit tervet • azonnal elfogadják. | FANFANI AZ „ESÉLYES" ♦ OLASZ MINISZTERELNÖK • • RÓMA (AFP): Arra számítá­snak, hogy az államfő szerdán je­Az Arab Államszövetség jegyzéke JSasszer elnökhöz Köztársaság nézeteltéréseinek ren­dezését javasolja, és azt indítvá­nyozza, hogy a két állam ismerje el egymást. gyár és a bolgár nép barátság; Joggal mondhatjuk, hogy sok é százados barátságunir ma, amik mindkét nép szocialista társad! mat épít, töretlenebb, erőset mint valaha. Biztosak vagyui abban, hogy a párt- és kormán küldöttség mostani látogatá még jobban elmélyíti barátságii kát és egyben hathatósan 1 vább szilárdítja a Szovjetuni vezette szocialista tábor megbor hatatlan egységét és erejét. Dögéi Imre beszédét a magy és a bolgár nép barátságának i tetésével fejezte be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents