Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-25 / 148. szám
4 í EtFTW VIT 4RORSZAÖ 195P. JÜNIUS 25, S2EP.DA Ami lissassalkán sem leket mellékes. A sajtó naponként szellőzteti a különböző hiányokat, sikkasztásokat. A fmsz-icket is! Nem- •'g olvastam Tóth Balázsról, a nyírkátai földművesszövetkezet volt ügyvezetőjének bírósági tárgyalásáról, illetve megbüntetéséről. Az újság számot a-d arról is, a rokoni összefonódás és a „haverság” miként járul hozzá a kisebb-nagyobb botlások elkövetéséhez. Azonban sok szövetkezeti dolgozó nem olvassa a sajtót, — különben okulna az ilyen példákon. Még súlyosabb az, ha nem hallgatnak a jó szóra. A tagok oko® tanácsaira. falusi embereket nem lehet egykönnyen félrevezetni. Sok mindent meglátnak és még többet megjegyeznek. Megfigyeltem az egyik szövetkezeti asz- szonyt a községünkben. Rendszeresen vitte a vásárlási könyvét, s megkövetelte a vásárlásai beírását. De a küldöttgyűlési beszámoló lelohasztotta buzgalmát. Végighallgatta: nincs visz- szatérités, mert ezért-azért le kellett írni a nyereséget. És tudta főleg azt, — kik miatt nem kap, illetve nem kapnak visszatérítést a szövetkezeti tagok? A „haverek" miatt, akik jelentős összegű hiányokkal számoltak cl. Milyen bizalommal legyen a falu népe az ilyen szövetkezet iránt? Szerintem sürgősen álljon talpára a vezetőség és elfogulatlanul vizsgálja felül, kiérdemli meg. hogy a szövetkezet dolgozója legyen. Az újak felvételénél se alkudozzanak! Szakképzett, becsületes emberekre bízzák a szövetkezet értékeit, És ne feledkezzenek meg további nevelésükről— s a rendszeres, körültekintő ellenőrzésről. Aki pedig hibát követ el, vonják felelősségre! így megszilárdul a szövetkezeti vagyonvédelem s minden évben nem kell tetemes összegeket leírni a szövetkezet és a tagság rovására. Az sem mellékes, hogy akkor a tagság — az egész falu — megbecsüli a szövetkezetét cs a magáénak érzi. KÁLMÁN LÁSZLÓ Tiszaszalka, Beszéljünk őszintén a tagsággal! (A júniusvégi tagértcUezlcteh elé) Ä megye szövetkezeteinek két igen fontos, szinte életbevágó kérdést kell őszintén megvitatniuk tagjaikkal a június 29-én és 30-án megtartásra kerülő gyűléseiken... Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács határozatot hozott: „A szövetkezeti vagyon védelmének fokozásáról és a gazdálkodási fegyelem továbi erősítéséről”, „A földművesszövetkezeti szerveknél az összeférhetetlenség megszüntetéséről és az együtt-alkalmazás kérdésének szabályozásáról”. A szövetkezeti tagok, már akinek a kezébe adták az 1953, május 16-i SZÖVOSZ Értesítőt — melyben ez á két fontos határozat megjelent — többségükben megelégedéssel fogadták azt. A legtalálóbban így lehetne kifejezni egyetértésüket: „Épp ideje! Csak aztán megvalósításra is kerüljön.“ A tagoknak jogos ez a kételyük, mert a legutóbbi gyűlésükön is — Szamostaf árfalván, Tiszakerecsenyben, Kótajban és más községekben — világosán kifejezték elégedetlenségüket a szövetkezetük tűrhetetlen gazdálkodása és a vagyonvédelemben még meglevő lazaságok miatt. Az észrevételt-tevők igyekeztek megkeresni ennek okát és többen szót emeltek a rokoni összefonódás ellen, mert látták, ez valósággal gúzsba- köti a választott vezetőség és a hivatali vezetők kezét. S a rokoni összefonódás kezd rákfenéjévé válni a szövetkezetük életének. Azonban a tagság bírálatai, javaslatainak jórésze már a gyűléseken válaszolatlan maradt, s mindjobban feléledésbe veszett. M ost itt a kedvező alkalom a még meglévő hibák gyökeres felszámolására! Viszont ehhez az szükséges, hogy a szövetkezetek igazgatóságai — á határozatok tükrében — a valóságnak megfelelően elemezzék a szövetkezet életét, munkáját a gyűléseken megtartott beszámolókban. S tovább ne rejtsék véka alá a szövetkezet választott vezetősége, a hivatali apparátus — az egész szövetkezet hibáit, gondjait, és bajait. Nincs értelme a hibák takar- gatásának, mert az a közösségi érdek rovására megy és a szövetkezeti tagok előbb, vagy utóbb, de megtudják — jól, vagy rosszul intézik-e a szövetkezet sorsát. Hisz a saját bőrükön érzik, hogyan működik szövetkezetük. A tagság azzal is tisztában van, ki, kinek a rokona, és összeférhető-e vagy sem az alapszabállyal a helyt- foglalásuk a választott vezetőségben, a szövetkezeti dolgozók között. Ezért a beszámolók ne kerülgessék a problémákat. Névreszólóak legyenek! , Tudjuk, dologidőben kerül sor a gyűlések megtartására. Áronban a tagokat érdekli a saját sorsuk intézése. S ha a választott vezetőség és a hivatali dolgozók kellőképpen tájékoztatják őket annak idejéről, helyéről és ott miről lesz szó! — akkor többségük megjelenik. Bízzunk bennük, hozzáértően, jóhiszeműen fel is szólalnak s nem fukarkodnak az egészséges, a mozgalmat fellendítő javaslatok megléteiében sem. A szövetkezetek vezetői hallgassák meg a mintegy száznegyvenezer tag szavát és ne tegyék a fiókba a sok okos, értékes javaslatot, észrevételt. Valósítsák azt meg az egész közösség hasznára! Autóbusz-büfék Bulgáriában Halló! A rádió jeleníkesik! Jutalomműsor a legjobbaknak A földművesszövetkezetek is kezdik meghonosítani az előrecsomagolt áruk eladását és házhoz szállítását. A szántóföldi kampánymunkák idején a parasztoknak ha este fáradtan haEnyhe célzás zaérnek, nincs se kedvük se idejük a szövetkezeti boltba menni. A bolgár szövetkezeti dolgozók ezért sok helyen megszervezték a parasztházak rendszeres látogatását, felveszik a rendeléseket és az árut haza is szállítják. A központ javasolja a szövetkezeteknek, hogy a nyári hónapokban autókra, autóbuszokra szerelt büfék utján jutassák el az árut a legkisebb tanyára is. Mindez a dolgozók kulturált kiszolgálását segíti elő. A „TE ÉS ANNYI MAS BAJTÄRSAD” C, FILM SIKERE A Nottinghami Fogyasztási Szövetkezet dísztermében nagyszámú angol szövetkező, előtt mutatták be a „Te és. annyi más baj társad” című német dokumentumfilmet, amely eredeti híradó felvételekkel érdekes kép-dokumentum- anyaggal leplezi le a kél világháborút kirobbantó német rriilita- rizmust. Az előadást a Nottinghami Fogyasztási Szövetkezet Nevelési Bizottsága rendezte. A termet zsu- losáig megtöltő közönség a filmet nagy tetszéssel fogadta. A Magyar Rádió „Egy falu — egy nóta" műsorában — július 6-án — a Nemzetközi Szövetkezeti Napon jutalommüsort közvetít o legjobb földmüvesszövetSzovjet-angol árucsere A Centroszojuz és az angol Szövetkezeti Nagykereskedelmi Társaság között létrejött árucseremegállapodás értelmében a Centroszojuz ötezer tonna búzát szállított cipő- és textiláruk ellenében. A szerződés százhuszonötezer angol font összegről szól. Az angol részről szállított áru mind szövetkezeti gyártmány. A szerződés feltételeiben februárban állapodlak meg. A tárgyalások alkalmával a CenOroszojuz meghívta az angol szervezel képviselőit az egyik nagy moszkvai cipőgyáiba, amely het- ezernégyszáz munkást foglalkoztat és naponta harminchclezer pár cipőt állít elő. Ez a gyár szakiskolát tari fenn, ahol két- évenkét kétszáz tanulót képeznek ki. kezetek, szakcsoportok, termelési társulások, takarék- és szak- szövetkezetek tagjai, dolgozói részére. Előtte való nap — a „Falurádió” — teljes műsoridejében jöldművesszövetkezeti kérdésekkel foglalkozik. A megyei rádió — a délután hat és hét óra közötti adásaiban — szintén több szövetkezeti tárgyú hírt közöl az ünnepséget megelőző napokban. Július 5-én és 6-án pedig nagyobb időt szentel a földmüvesszövetkeze- tek életéről, munkájáról szóló hírek közlésének. A megye szövetkezeti szerveinek sokat kell küzdeniök a nyereségesebb gazdálkodás eléréséért. Az áruforgalmi tervek teljesítése meLett nem veszthetik szem elől a helyes, okszerű költséggazdálkodást és a vagyonvédelmet — a jövedelmezőség fokozásáért. Viszont ez nemcsak a szövetkezeti választott és hivatali vezetők ügye, — hanem a szövetkezeti alkalmazottak egészéé is. Többségük becsületesen, magabiztosan harcol is érte. A vezetők nem mindig biztosítják szamukra a szükséges feltételeket. Ez esetben nemcsak a hiányos munkafeltételekre gondolunk. Inkább a munkaverseny által nyújtott lehetőségekre akarjuk felhívni az illetékesek figyelmét! Megyei központunk kiadta a második félévi munkaversenyfeltételeket. S azt szeretnénk, ha azokat megismernek a szövetkezeti dolgozók. Hisz a tapasztalataink jórésze amellett szól ezideig — kevés szövetkezetnél jutott el hozzájuk. Már a Úttörők segítik o szövetkezeteket A bulgáriai Jogodov földműves- szövetkezete patronálja az ottani általános iskolát, ellátja tankönyvekkel és tanszerekkel. Az iskola úttöröszervezete viszonzásul felajánlotta, hogy a nyáron tízezer tojást gyűjt össze. A bulgáriai példa számos lehetősége hívja fel a mi figyelmünket is. Olyanokra, amelyek ma még kiaknázatlanok földműves- szövetkezeteinknél, bár van mar néhány jó tapasztalat. tervek egységekre nem bontásával — Vitkán, Ilken, Csaro- dán, Tiszadadán — halálra ítélték az első félévi munkaversenyt. A versenyfelételek meg az íróasztalfiókokba kerültek. Porosodni! Ilyen szövetkezetek egysegvezetői és dolgozói előtt jóformán csak a kereseti lehetőség lebeg. S nem véletlen, ha némelyik a módszerekét sem válogatja meg. Pedig a dolgozók figyelmét, a közösségi érdekekre kell terelni. A koiléktív munkaversény- fetételek megadása — az egyéni feltételek alapján — errs lehetőséget nyújt. Sőt szükségszerűen megköveteli. Ezért a vezetők ne tegyék el örök nyugalomra az aktahalmazok közé, hanem mielőbb tartsanak termelési tanácskozást, s ott ismertessék meg a dolgozókkal. Akkor a kezdeményező erők szárnyukra kapnak, magukkal röpítik a többieket és a ma még holt. számok élő, eleven valósággá válnak az egész közösségi javát szolgálva. (TANULSÁGOS VALLAJI PÉLDA) V állajon az egyik ’ dűlőben több gazda egymás szomszédságában vetett őszi árpát. Köztük Vállaji István szövetkezeti igazgatósági tag is elvetett vagy ezerkétszáz ölet. így a terület elérte a hét holdat. Még ekkor nem gondoltak a gazdák arra, hogy mi fog ebből „kisülni”. Az árpa nőtt, kilelelt s eljött a tavasz. Vállaji István gyakran hallott arról a szövetkezeti igazgatósági üléseken, jobban kellene hasznosítanak az egyéni gazdáknak is a gépi erőt. Eszébe jutott, hát ők ennek akaratlanul is megteremtették a feltételét. Felkéreste az őszi árpát vétő földszomszédjait és megbeszélte velük, egy „táblába” hozzák ösz- sze az őszi árpájukat és kísérletképpen kombájnnal arattas- sák le. Ha beválik, már a búza- és rozsaratás idején is megkönnyebbül a munkájuk, mert a kétkezi kasza helyett géppel vágatják le, Halálraítélt akták sokhelyütt a versenyfeltételek Az egyéniek és a kombájn
