Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-21 / 145. szám

1&88. JCNHJS 31, SZOMBAT’ Kn ETM AGYA KOKSZ AG O Hz országgyűlés pénteki ülése Z. Nagy Ferenc felszólalása Z. Nagy Ferenc képviselő a tör- Vényjavaslat mezőgazdasági vo­natkozású részeihez szólt hozzá. Beszélt a műtrágyafelhasználás­ról, a gépesítésről, s felhívta a figyelmet arra, hogy a gépi mun­kát az egyéni termelőknél is fo­kozni kell. A továbbiakban a belterjesség kérdéseivel foglalkozott és han­goztatta: törekednünk kell az ér­tékesebb termelvényekre, szölő- és gyümölcskertészetre', az állat- tenyésztésben pedig főleg a hoza­mok növelésére. Ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy problémák vannak a vetőmagtermelésben. A korábbi évek mezőgazdasági politikájának következményekép­pen vetőmagexport-piacainkat úgyszólván teljesen elvesztettük. Ezeket vissza lehet és vissza is kell szereznünk, ehhez a lehető­séget biztosítani kell. — Elegendő számban kell apró- magcséplő és tisztítógépet biztosí­tani a vetömagtermeléshez. A mezőgazdasági bizottságban az el­múlt év májusában tárgyalták ezt á kérdést az országgyűlés ipari bizottságéval. Az ipari bizottság részéről nagy megértést és segít­séget kaptunk. Közölték velünk, hegy 500 darab heremagcséplőt tud gyártani a gépipar. De mi lett az eredmény? Néhány hónappal ezelőtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a prototípust, azt kipróbálják és jövőre megtervezik a sorozatgyártást. — Magyarországon nagyon jó heremagcséplők már ötven évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell annyi ideig tartani most a megtervezés­nek és kikísérletezésnek? Szabad talán utalnom arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg itt a heremagcséplőt ki­kísérletezik, a Szovjetunióban három szputnyikot is felbo­csátottak. Félő, hogy a negye­dik szputnyik is előbb jut fel a világűrbe, mint a hercmag- cséplő elkészül. (Derültségé Beszélt az öntözés kiterjesztésé­ben előttünk álló feladatokról. Az öntözés elmaradása becs­lés szerint évi háromszáz millió forint értékű termés- kiesést jelent és különösen állattenyésztésünkre káros. Beszámolt arról, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek felújítására jó tervek készültek, a végrehaj­tással azonban nincs minden rend­ben. Végül hangsúlyozta: a forra­dalmi munkás-paraszt kormány emberséges parasztpolitikájának eredményeként a parasztok köré­ben egyre növekszik a bizalom a párt és a kormány iránt. Erdei Ferenc képviselő felszó­lalásában arról beszélt: milyen szerep jutott a tudománynak a hároméves tervjavaslat előkészí­tésében és A képviselő végül a közságfej-j iesztési alapok jelentőségéről be-; szélt, a maga megyéje, Veszprém} példáján bizonyítva, milyen nagy t lehetőségek vannak a városok és} falvak továbbépítésére a lakossági anyagi hozzájárulásával, társa- * dalmi munkájával. ♦ Ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Megszüntették a szovjet kolhozok kötelező ferniékbeszolgáltatását müven feladatok hárulnak a magyar tudósokra a tén’ végrehajtásában. — A magyar tudományt az el- lenforradalom-okozta nehézségek ellenére a párt és a kormány vál- /czatlanul jelentősen támogatta és támogatja. Megmutatkozott ez az anyagi eszközök biztosításán túl a tudósok erkölcsi megbecsü­lésében is. A tudomány dolgozói­nak óriási többsége magáévá tette az Ország építésének célkitűzéseit. A továbbiakban rámutatott, hogy a tudományos kutatásnak mind több eredménye válik fel- használhatóvá a gyakorlatban. Ennek ellenére sok még a fel- használásra váró tartalék azokban az eredményekben, amelyeket & különböző kutatóintézetek elér­nek. Fodor Imre képviselő arról szólt, hogy milyen feladatok vár­nak a h’árcméves terv végrehaj­tásában a tanácsokra. A munka méreteit jellemzi, hogy 3,038 mil­lió a tanácsi beruházás összege, ehhez járul még a községfejlesz­tési alapokból összegyűlt összeg, amely három év alatt eléri a másfél-, két milliárdot. A tanácsi beruházások egyik legfontosabb területe a lakás- és iskolaépatés. Ugyancsak nagy összegek jutnak művelődési cé­lokra. fgy például felépül a buda­pesti Vígszínház, a miskolci Nem­zeti Színház, új színházat építe­nek Nyíregyházán, szabadtéri szín­padot Szegeden. Az egészségügyi célokra rendelkezésre álló három­száz millióból fejlesztik a kom­lói és a veszprémi kórházat, fel­építik az ózdi rendelőintézetet, megkezdik a sztálinvárosi, a fe­hérgyarmati, a salgótarjáni — egyenként többszáz ágyas kórhá­zak építését. Számos új kenyérgyár és vágó­híd épül az ország kü'önböző vá­rosaiban. Több új szálloda, sok üzlethelyiség létesül. A közleke­désben elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok belső köz­lekedési problémáinak megoldá­sára fordítanak gondot. A külkereskedelmi miniszter felszólalása Incze Jenő külkereskedelmi mi­niszter beszélt ezután a három­éves terv külkereskedelmi vonat­kozásairól. — Külkereskedelmi tervünk a tavalyi 12.648 millió devízaforint összforgalomhoz viszonyítva 1960- ban 14.127 millió devízaforint összforgalmat, tehát a tavalyihoz képest mintegy 11 százalékos for­galomemelkedést irányoz elő. Az előirányzat a behozatal kisebb, míg a kivitel nagyobb mértékű emelkedésével számol. — Feladataink megvalósításá­ban nagyobbrészt a szocialista országokra támaszkodunk. A korábbi éveknél hamarabb kö­töttük meg mind.enekelőtt az 1958. évre vonatkozó részletes államközi árucsereforgalmi és fizetési megállapodásokat. I MOSZKVA (TASZSZ): A Szov- + jetunió Kommunista Pártjának } Központi Bizottsága 1958. június } 17—18-án ülést tartott. Meghall­gatták és megvitatták N. Sz. Hruscsov beszámolóját a kolhozok kötelező termékbeszolgáltatásának megszüntetéséről, továbbá a gép­állomások munkájáért járó ter­mészetbeni díjazás megszünteté­séről, valamint a mezőgazdasági termékek beszolgáltatásának új rendjéről, az új beszolgáltatás) árakról és feltételekről. Az ülésen a beszámoló alapján határozatot hoztak. A határozat rámutat arra. hogy a mezőgazdasági termékek állami begyűjtése a kolhozokban 1958-tól felvásárlás útján történik. A kö­telező termékbeszolgáltatásból, a szerződéses termelésből, valamint a gépállomások és a szakosított állomások munkájáért járó ter­mészetbeni díjazásról származó összes múltbeli adóságokat törlik a kolhozok számlájáról. A kolhözparasztok, a munkások és az alkalmazottak gazdaságai a hosszúlejáratú magyar szem­— Mindezek megállapodások pontból azt jelentik, hogy a most tárgyait hároméves tervünk rea­litása a szocialista tábor orszá­gainak részéről messzemenően alá van támasztva, hiszen ezek a megállapodások a legalapvetőbb export- és importtételeket speci- fiáltan, mennyiségileg tartalmaz­zák. Rámutatott a miniszter, hogy ezek a hosszúlejáratú megállapo­dások a létrejött részletezésben és terjedelemben csak azért voltak lehetségesek, mert a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kere­tében alapos műszaki tárgyalások előzték meg, amelyek során a profilozásra és a koordinációra vonatkozólag egy sor kérdés tisz­tázódott és ílymódon a tárgyalá­sok Időpontjában már kidolgozott anyagok álltak rendelkezésre. A Szovjetunióval kötött hosz- szúlcjáratú megállapodásunk a hároméves terv során kül­kereskedelmi forgalmunknak mintegy 35 százalékát öleli fel és egyik legdöntőbb alapját képezi hároméves tervünknek, — Néhány szót szeretnék szól­ni a Kínai Népköztársaságban végbemenő hatalmas fellendülés­ről — folytatta. A Kínai Kommu­ban, május utolsó hetében”, ösz- szeültek a vasasok is, hogy híven hírükhöz: az elsők között indítsa­nak egy kis „hadjárat”-félét, az elguruló értékek megmentésére. Sokan felszólaltak és mindany- nyiarl egyetértettek: ha 'takaré­koskódunk, abból csak magunk­nak lesz hasznunk. Már korábban tervbevette a vállalat egy röplab- dapalya megépítését — nem :s olyan csekély összegért. Most a fiatalok elhatározták: munkaidő után, társadalmi munkával építik meg az óhajtott pályát. Gondos­kodtak arról is, hogy a napi mun­kát sé hátráltassa a „pálya-gond”, mert a hulladék-feldolgozásban és az anyag, illetve fogyószerszám­takarékosságban jó eredményt el­érőket nemcsak a nyilvánosság slőtt, szóban dicsérik meg. de an­nak rendje és módja szerint idő­közönként jutalmazni is fogják. Különösen a tanulók fogadkoztak nagyon, hogy csak a pillanatra várnak, és mihelyt feladatot kap­nak, megmutatják, hogy nem töl­tik el hasztalanul a napokat a gépjavítónál. Intézkedési tervük­be vétték, hogy az import-anya­gokkal különösképp takarékos­kodnak, s ahol lehet, hazaival pó­tolják. Egy remekművű páncél- szekrényt is készítenek a városi KISZ-bizottság számára. (Termé­szetesen társadalmi munkával.) „Szükebb lesz a tű foka“ így mondták a közelmúltban a ruhagyári kiszisták. De a helyes értelmét is megmagyarázták: Mint minden ruhaüzemben, ná­luk is sok lehetőség akadt eddig a pocsékolásra, meg a hányaveti- ségre. De az is igaz, hogy a nyár közeledtével ennek „befellegzett”, „összébb szorítják annak a tűnek a fokát, ahol pazarlóan gazdál- sednak vele.” Azaz: takarékos- kodnak a cérna métereivel, centi­jeivel. \ De más „apróságokra” is gon­doltak, míg pontot tettek az elha­tározás végére. Jobban vigyáz­nak ezután a géptükre is, és a se- lejtet — ami már egyre kisebb — egy százalékkal csökkentik. A rajzoló krétát és a gombot ezután valóságos „szemük fényének” te­kintik, mert itt adódik mindig a legnagyobb baj. Megfogadták, hegy kevesebb áramot fogyaszta­nak és villanyt csak a legszüksé­gesebb esetben gyújtanak. Való­ságos „védnökséget” vállaltak az ollók, csavarhúzók, meg az olajo­zok felett. Szám szerint megőrzik. Csínján bánnak ezután a gépolaj jal is, ugyannyira, hogy a legkö­zelebbi értékelésig 3 kilogrammot takarítanak meg. Munkához látnak a „felderítök“ A TITÁSZ vezetősége egy igen üdvös feladattal bízta meg a fia­talokat. Valóságos „harci felké­szültséget” kíván. Tudnivaló, hegy több helyen „megdézsmálják” a villanyáramot. Nos, az áramszol­gáltató fiatal munkásai ezután fel­derítik a tolvajokat, hogy ezzel is megmentsék a közöst. Munkájuk nem kis feladat és éppen ezért a szokásos felderítési jutalmat fel­les egészében a KISZ pénztárába helyezik )el, hogy abból majd a nyár folyamán több közös kirán­dulást szervezhessenek. Már egy fél hónapja „működnek” a fiatal felder.tők és reméljük, a legköze­lebbi összefoglalónk során már hallathatjuk olvasóink előtt a megmentett forintok csengő hang­ját! (ángyai) 1958. január 1-e óta mentesültél«' a kötelező mezőgazdasági termékJ beszolgáltatástól. A határozat a továbbiakbaft részletezi, hogy az utolsó négy, évben milyen arányban -lóvéké-« dett a legfontosabb mezőgazdasági termékek évente beszolgáltatott mennyisége: a Szovjetunió — álla-» pítja meg a határozat — búzater­melésben több mint kétszeresen,! cukorrépatermelésben körülbelül háromszorosan, gyapjútermelés­ben két és félszeresen túlszár­nyalja már az Egyesült Államo­kat. A tejtermelés 1957-ben az Egyesült Államok tejtermelésének 90 százaléka körül mozgott, az■, állati zsiradékok termelése pedilc valamivel magasabb színvonalat] ért el, mint az Egyesült Álla­moké. Az új felvásárlási árak — jegyzi meg a Központi Bizottság határozata — fokozni fogják a kolhozok és kolhczparasztok anya­gi érdekeltségét a földművelési1 és állattenyésztési termékek tér—j melésének növelésében. kisebb-nagyobb mértékben, amely-! lyel eddig még nem létesítettünk? kereskedelmi megállapodást. Az ENSZ európai bizottságát nak munkájában sokoldalúan.1 résztveszünk annak érdekében* hogy elősegítsük az össz-európai; gazdasági érdekeknek megfelelői békés nemzetközi együttműködés- kibontakozását. Befejezésül megemlékezett ar-t ról, hogy most van az állarr.j- külkereskedelmi szervek megala*j kulásának tizedik évfordulója. Asj elmúlt tíz év kétségtelenül bebi­zonyította. hogy a szocialista ál­lami külkereskedelem magasabb-, rendű, mint a tőkés külkercske-­A mezőgazdaságban a jövő a termelőszövetkezeteké! Losonczi Pál képviselő a tör­vényjavaslat mezőgazdasági részé­vel foglalkozott-, különösen a ter­melőszövetkezetek problémáival. Hangsúlyozta, hogy bár a tsz-ek területe országosan ma még csak a szántóterület egynyolcada, mégis fontosságuknak megfelelően kell velük foglalkozni, hiszen a jövő a termelőszövetkezeteké a magyar mezőgazdaságban is, — Május 31-én 2659 mezőgaz­dasági tsz működött az országban, kereken 1 278 000 kát, hold terü­leten. Ebben az évben 16 000-rel növekedett a taglétszám, földte­rületük több mint 75 000 holddal bővült. Ezenkívül még csaknem 300 000 holdon működnek tszcs-k és szakcsoportok. Az idei fejlődés, ha számszerűen nem is nagy, de annál eredményesebbnek mond­ható, mivel azt a teljes önkéntes­ség jellemezte. — Tavaly — folytatta — a szö­vetkezetekben bennmaradt zö­mükben szegényparaszti tagok és a kilépettek között kihívás nélkül is verseny folyt: mindkét fél be- akar’a bizonyí'.ani, hogy jó úton halad. Ebből a versenyből a szövet­kezetek kerültek ki győztesen, mert országos viszonylatban kivétel nélkül minden nö­vényből többet termeltek egy- egy holdon, mint az egyéni parasztok. Az idén még . a vak is láthatja, hogy a táblákon levő vetések kü­lönbek. nagyobb termést ígérnek és fognak is adni, mint a kis parcellák. A képviselő elmondotta, hogy a terv több mint egymilliárd forint hosszúlejáratú hitelt irá­nyoz elő a termelőszövetkezetek támogatására, beruházásaik meg­valósítására. Ha a termelőszövet­kezeti mozgalomban a fejlődés ai tervidőszakban nagyobb lesz —» és ez valószínű — akkor gondos­kodni kell arról, hogy a szövet keJ zetek is nagyobb összeggel járuí-i janak hozzá saját gazdaságuk fej-; lesz’éséhez. Olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a szövetkezetek anyagilag is érdekelve legyenek a saját erőből végzendő beruházá­soknál. Losonczi Pál ezután a terJ melőszövetkezetek pénzügyi kér­déseivel foglalkozott. A vita végeztével Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a törvényjavaslat előadója válaszolt a vita felszólalóinak. Bevezetőben kifejezte azt a meggyőződését, hogy hároméves tervünk túltelje­sítésére számíthatunk. Szólt arról, hogy a terv gondoskodik a ma­gyar iparnak a fővárosban való koncentráltsága fokozatos módo­sításáról: a tervidőszak ipari be­ruházásainak csak 24 százaléka jut Budapestnek a többi a vidéki kerületek között oszlik meg. Ezután az országgyűlés egyhan­gú szavazással általánosságban és részleteiben elfogadta az 1958— 1960. évi hároméves népgazdaság- fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot, az előadó által beterjesztett módosításokkal. Az országgyűlés ülésszakát Ró­nai Sándor zárta be. Időjárás jelentés Várható időjárás szombaton es­tig: felhőátvonulások, több helyen eső, néhány helyen zivatar. Mér­sékelt, később megélénkülő szél. A nappali hőmérséklet délen is csökken. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel 12—15, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szomba­ton 19—22 fok között, nista Párt és a kínai kormány vezetésével olyan hatalmas ipari és mezőgazdasági fellendülés vet­te kezdetét, amelynek hatása és helyes felhasználása Magyarország szempontjából alkalmas arra, hogy mindkét ország érdekeit szem előtt tartva forgalmunkat messze­menően növeljük az eredeti el­képzelésünkhöz képest. Szólott Incze Jenő arról, hogy a hároméves külkereskedelmi tervünkben növekvő szerepet irányoztunk elő a tőkés országok­kal való kapcsolatunknak is. Je­lenleg 31 tőkés országgal van ál­lamközi, bankközi, vagy kama­rák közötti kereskedelmi egyez­ményünk, de ezenkívül számos l olyan országgal is kereskedünk!

Next

/
Thumbnails
Contents