Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-03 / 103. szám
RELETM AGYARORSZÁG 1958. MÁJUS 3, SZOMBAT •» A sxak§xtki*ve%elek feladatai a takarékosáéi mozgalomban KÖZEL EGY HÓNAPJA jelent meg a forradalmi munkásparaszt kormány felhívása, amely felszólítja az ország egész lakosságát, hogy gazdálkodjanak takarékosabban a? élet m'nden területén. Arról van szó, hogy fejlesszük a takarékossági mozgalmat a szocializmus építésének általános módszerévé, hogy érezze minden szervezett és szervezetei kívüli dolgozó a felelősséget: a munkáshatalom állandó erősítése, a szocializmus anyagi alapjainak megteremtése nem egyes emberek feladata, hanem ez közös, társadalmi ügy. amely összefügg az egyén és a társadalom érdekeivel egyaránt. A szakszervezeti munka egyik központi kérdése tehát a társadalmi és az egyéni- érdek egybehangolása. Ez . azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítanunk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének távla'aira. az abból adódó konkrét- feladatokra. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését a dolgozók életszínvonalánál» további emelését lényegesen elősegíti a takarékossági mozgalom. Szakszervezeti szerveinknek el kell érni,, nogy minden szervezett munkás példát mutaseon a saját területén. Itt lényegében arról van szó, hogy ki-ki a maga posztján sajátjaként takarékoskodjon azzal az anyaggal, ami rá van bízva, és ne tűrje a pocsékolást, a ha-len anyagkezelést. A SZAKSZERVEZETEK fel- szabadulás óta bebizonyították, hogy a munkáshatalom erősítésén dolgoznak. A párt útmuta'á- sai alapján több olyan feladatot oldottak meg, amelyek mind a dolgozó nép javát szolgálták. Ezi a szervezett munkások tisztán látják, annak ellenére, hogy ez ellenforradalom igyekezett minden eszközzel befeketíteni eddigi eredményeinket. Az ellenforradalom óta megyénk munkásai bebizonyították a párthoz. a néphez való hűségüké1 éppen a termelési eredmények alapján, és most is biztosak vagyunk abban, hogy a takarékossági mozgalom követelményeinek is eleget tesznek, átérezve azt. hogy ez a közösség ügye. A takarékossági mozgalomnak igen nagy lehetőségei vannak minden üzemben és éppen ittjelentkeznek az üzemi bizottságok feladatai is. Melyek ezek a feladatok? Elősegíteni a gazdaságos termelést, az önköltségcsökkentést, az anyag'akárékosságot. a ,ió minőségű munkát. E feladatok jó megoldása ös-rzsfüg- gésben van a szocial'sta munkaverseny, az újítómozgalom alapos megszervezesével. Ha üzemi bizottságaink a versenymozplmat a fenti célok elérése iránya- ban szervezik, jó munkát végeztek és végeznek, mivel elősegítik a legfontosabb feladatok megoldását. NE TÉVESSZÉK szem elé) üzemi bizottságaink, hogy a takarékossági mozgabm csak;s akkor lesz élő és mindennapos a dolgozók között, ha az eredményeket értékelik is és a mozgalom élenjárói megkapják az er-t kölcsi és anyagi megbecsülést. Nem szabad azt megengedni, hogy a selejtgyártok, az úgynevezett „ügyeskedők” vámszedői legyenek e nemes mozgalomnakügyelni kell arra, hogy az anya-1 gi és erkölcsi megbecsülés valóban a termelés'szerény, mindennapos hőseinek jusson. A takarékossági mozgalom egyik fontos területe :z anyaggal ■ való fokozott takarékosság. Szak- ; szervezeti szerveink segítsék elei! az anyagnormák haladéktalan felülvizsgálását. A szakszervezeti : aktívák bevonásával érjék, cl. ! hogy minden dolgozó megismer- ; je az anyagnormákat ,és azok • költség-kihatásait, úgy vállalati. ! m;nf ehrten. F ■ feladatokat közösen oldják mes j a vállalat gazdasági, illetve műszaki vezetőivel, közösen érvényesítsék az idevonatkozó ren- | delkezéseket. De arra rmnderi- i kor vigyázni kell. hogy az í anya^takarékosság nem mehet a minőség rovására, a minőség I szigorú betartása továbbra is fontos feladat. j AZ XJJlTÁST mozgalom j további szélesítése is fontos té- | nyezőie a takarékossági mozga- lomnak. Üzemi bizottságaink ? gítsék elő,- hogy megyénk minden üzeme csatlakozzon Diósgyőr, Csepel, Sztálinváros. Borsodnádasd és a főváros több munkáskerületének javaslatához. Fel kell lépnünk a pazarlás és a nápvagyon herdálása ellen. A szaksz~.vezeti aktívák segítsék elő, hogy a takarékossági mozgalom ne kampány, hanem állandó jellegű legyen. Ezzel elősegítik a mozgalom sikerét és szocialista hazánk további fejlődését. Szűcs Lajos SZMT titkár. Permetezők Másodszor fejezik be a permetezést a Hodászi Állami Gazda, ság gyümölcsöseiben. As utolsó forduló A nyíregyázi technikum tangazdaságában az utolsó gépfordulókkal befejezik az édescsillagfü rt vetését. Szerződés Holtodon A roliodi általános iskola úttörő I csapata szerződést kötött a köz- • sigbeli Üj Élet Termelő szövetke- zettel. A szövetkezet négy-ötszáz négyszögöl földet ad az úttörő- csapatnak cukorrépa termelésre. A megművelt terület jövedelme az úttörőké lesz, de a tsz se_ . a nehezebb munkák elvégzésében. Az úttörők munkáját Nagy Mária biológus tanár és Szegedi Ima, az úttörőcsapat vezetője fogja szakszerűen irányitani. A tsz szívességét az iskola is viszonozza, mert a színjátszó csoportot a pedagógusok kollektivon cegitlk. n termelőszövetkezeti nötanácsok néhány kérdése Ma megyénk több községében újszerűén hatnak a tsz. nőtanácsok. Mint minden újjal, ezzel szemben is bizonyos fokú idegenkedés tapasztalható itt-ott, nem is annyira a nők részéről, mint inkább a férfiak részéről. Üj dologról van-e szó valóban? Lényegében nem, hanem csak tor- májában új dolog ez, mert napjainkban a nőtanácsokban a magyar demokratikus nőmozgalom évtizedes és legjobb tapasztalatai öltenek új formát, I. B magyar nömozgalom fejlődése A régebbi forma, az MNDSZ — melynek alapszervezetei voltak a termelő- szövetkezetekben is — a korábbi években az úttörő és útkereső. szerepét töltötte be. A politikai vezetés torzításai itt is éreztették káros hatásukat, de ezek a hibák nem homályosíthatják el azokat az eredményeket, amelyeket a felszabadulás után a demokratikus nőmozgalom hozott létre és amelyek egész népi hatalmunk és rendszerünk építésében tükröződnek. Más dolog az, hogy MNDSZ szigorúan zár szervezeti jellege a proletárdiktatúra megteremtése utáni években mindinkább alkalmatlannak bizonyult az épülő szocializmus légkörében a haladó eszméktől megérintett, a békére vágyó es öntudatos dolgozó nők legszélesebb rétegeitek egyesítésére. Ennek felismerése mar az ellenforradalom előtt bekövetkezett, amikor az MNDSZ megszűnt és beolvadt a népfront szervezetileg kötetlenebb formájába. Ebben az új formában azofaban az ellenforradalom miatt kibontakozni már nem volt lehetősége e, nőmozgalom- nak. Az ellenforradalom gyászt ésc pusztulást hozott. Feldúlta az otthonok békéjét, támadta a nők egyenjogúságát és szétzilálta a nőmozgalmat. Nem kétséges, hogy győzelme megsemmisítette volna mindazokat a vívmányokat, amelyek a családok tömegeinek magasabb életszínvonalat jelentenek a múlttal szemben. Az ellenforradalom után ezt nagyon sok nő megértette és az új helyzetben a régi hagyományokat felelevenítve — a népfront szervezeti irányítása alól kiválva — önállóan szervezkedtek. Eleinte inkább csak a kommunista és a volt MNDSZ- asszonyok kezdtek munkához, később mások is egyre többen sorakoztak a nőtanácsok mögé, készen arra, hogy a múlt hibáit és az ellenforradalom pusztításait helyrehozzák, és új feladatokat vállaljanak. Ennek a folyamatnak a során alakultak ki az üzemi, földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti .nötanácsok, amely nömozgalmi egységek a nők minden jelentősebb rétegéhez közel állnak, szervezeti szabállyal, tagdíjjal nem nehezítik a mozgalom terjedaset. Annak az egységes magyar demokratikus nőmozga.om- nak részei, amelyek a Magyar Nők Országos Tanácsának irányelvei szerint működnek az községi (járási és. megyei) nő- tanácsck közvetlenebb irányításával. Működésük során szorosan együtt haladnak különféle akciók végrehajtásában a népfronttal, a KISZ- és úttörő-szervezetekkel, a Termelőszövetkezeti Tanáccsal, üzemi tanáccsal, szakszervezettel, szülői munkaközösséggel, Vöröskereszttel stb., hogy a párt-, állami és munkahelyi feladatok, a nők politikai és érdekvédelmi célkitűzései alkotmányunk szellemében minél jobban megvalósuljanak. A tsz-rőtanácsok akkor dolgoznak 'jól, ha a nőmozgalom általános célkitűzéseit és feladatait összeegyeztetik a tera melőszövetkezetükben adódó speciális nőmozgalmi feladatok megoldásával. Léhc’tne-e szebb és magasztcsabb célokat, feladatokat kitűzni a termelőszövetkezeti nők elé, mint küzdeni a tsz-családok gazdagabb és kulturáltabb életéért, a tsz- nőic élet- cs munkakörülményeinek megjavításáért, gyermekeik boldogabb jövőjéért, a szocialista erkölcs kialakításáért? Itt nélkülözhetetlen a nők szive, esze és munkája, amelynek teret csak a mi szocialista rendszerünk biztosít; azzal, hogy a nők társadalmi felemelkedését segíti, egyenjogúságukat alkotmányos és törvényes úton lehetővé teszi. A termelőszövetkezetekben is gyakori még az olyan maradi nézet, amelyben a nők lebecsülése jut kifejezésre. Mi másnak lehetne minősíteni például azt, hogy a tsz-ek vezetésében olyan ritka 1—1 nő részvétele, mint a fehér holló? Több, mint 2750 tsz-tag nő között tsz-elnök ezidó szerint egy van csupán megyénkben. Igazgatósági tag, vagy 1—1 bizottsági tag. brigádvezető is csak elvétve akad. Még az olyan ismert, jó tsz-elnök is, mint Beke elvtárs a gacsályi tsz-ben, így vélekedik n nőkről: jól dolgoznak a termelő munkában, de nem jó őket a vezetésbe bevonni, mert eljár a szájuk. Hát a férfiak közt nem akad lccscgó? Az ilyen' általánosítás nem egészséges, mert vannak és egyre többen lesznek olyan nők, akik minden tekintetben állják a férfiakkal a versenyt. Sok helyen volt —és talán még van ma is — probléma a háztáji földekkel. A nagykállói Zöld Mező TSE-ben megoldották ezt a problémát — amint Toronyi párttitkár elvtárs mondotta — azért, hogy ne kelljen torzsalkodni az asszonyokkal. Vajon csak a veszekedés elkerülése végett történt a megoldás? Aligha. A nőcscport követelése helyes volt, egyenlő elbírálást akartak a férfiakkal az alapszabály szellemében. A paszabi Tol- buchin TSZ-ben tavaly ősszel némely •ts?-!agnak 2—2.5 kh. háztáji földje is volt. Ez is gátolta a nők fokozottabb részvételét a közös munkákban. A nagy háztájival rendelkező tsz-tagok feleségei, családtagjai itt dolgoztak, nem pedig a közösben. A többi nők egy része pedig azért vonakodott a közösben dolgozni, mert sértette őket ez a jogtalanság. íme, ez is olyan probléma, amelynek megoldásáért a tsz-nőtanács az összes nők érdekében szervezetten és eredményesen tud közbelépni. Nagyon fontos, hogy a tsz-nők élni tudjanak. az alkotmány-biztositotta jogaikkal. Világos, hogy joguk van beleszólni a tsz. gazdaság), termelő munkájába is. Arra kell törekedniük, hogy a tsz s«k árut termelő nagyüzemi gazdaság legyen, és számszerűleg- is fejlődjék, hímez azonban az szükséges, hogy a tsz- nők ismerjék az olyan fontos határozatokat, mini az agrártézisek és a 3004-es határozat, valamint a reájuk vonatkozó, jogaikat védő törvényeket és rendeiets- ket. A tsz-nők legyenek harcosai elsősorban a baromfitenyésztés felkarolásának, a tej- és tejtermékek egészségügyileg kifogástalan kezelésének, a zöldség- termelés fellendítésének stb. Követésre méltó e tekintetben a biri Táncsics TSZ nölanácsának versengése az érpalakiak- kal. Biríben 400 kacsát, 400 csirkért, 100 tyúkot és 250 libát vásárolnak. Ezt az állományt a legkisebb veszteséggel, a legnagyobb jövedelmezőséggel akarják felnevelni és termékeiket értékesíteni szerződésileg. Ez a 24 asszony és 6 leány arra is vállalkozott, hogy 4 hold mák művelését, betakarítását elvégzik és 25 hold dohány palántáit gondozzák és felnevelik. A 30 nő a férfiakkal egy vonalban dolgozik és a részesedésben sem maradnak el mögöttük. Kévés Józsefné például a múlt évben havi 1300—1400 forintos keresetnek megfelelő munkaegységet szerzett. Ezeknek az asszonyoknak van szavuk, tekintélyük és jó mqdjuk is. Legújabban például több asszony vásárolt motorkerékpárt s azzal járnak majd ki a mezőre, ha a motorvezetői jogosítványt megszerzik. ZA.ITAI ANTAL. (Folytatjuk.) II. ll tSMiötanácsok céljai és feladatai
