Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

1558. MÁJUS 16, PÉNTEK KELETIM AGY AKORSZÁG A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága közleményt adott ki, amelynek bevezetőjé­ben megállapítja, hogy a keddi algériai fasiszta összeesküvés­nek ugyanazon a napon Pá­rizsra is ki kellett volna terjed­nie, de a francia fővárosban el­szenvedte első kudarcát. A párt május 13-1, éjszakai akció-fel- hivása döntő eleme volt a köz­társaság hívei tömörítésének. A dolgozó tömegek, a demokraták helyeselték a kommunista kép­viselőcsoport helyes és hathatós állásfoglalását, amely az egység érdekében tett kezdeményezésé­vel és szavazásbeli állásfoglalá­sával kudarcra ítélte azt a kí­sérletet, hogy kizárólag túlzó gyarmatosítókból és ezek bűn­társaikból jöjjön létre kormány azzal a céllal, hogy kiterjessze a háborút egész Észak-Afrikára és fasiszta diktatúrával fojtsa el a békére vágyó nép szavát. A harcot folytatni kell és minden területre ki kell ter­jeszteni — mondja a nyilatko­zat. Algírban még mindig a ha­talom bitorlói az urak. Az elle­nük szükséges intézkedéseket kormány még nem hozta meg. Párizsban De Gaulle tábornok megsokszorozta titkos tárgyaié sait, hogy ráruházzák a szemé­lyes hatalmat, amint ezt a lá­zadó Massu tábornok és bűn­társai követelik. A párt Politikai Bizottságá­nak nyilatkozata hangoztatja, hogy a francia nép azonnali in­tézkedéseket követel a lázadás ellen: 1. Massu tábornoknak és bűn­társainak leváltását és törvé­nyen kívül helyezését; 2. párizsi összeesküvő társaik különösen az összeesküvés fő­szervezője, Jacques Soustelle — letartóztatását és vád alá helye­zését; 3. a fasiszta csoportok felosz­latását; 4. tisztogatást a rendőrség és a hadsereg vezetői között; 5. a demokratikus szabadság- jogoknak, különösen a munká­sok és a köztársaság védelmezői gyülekezési szabadságának tisz­teletben tartását. A párt a városokban és az üzemekben, a falvakban mun­kabeszüntetésre, küldöttségek indítására, utcai tüntetésekre szólítja fel a kommunistáikat, a dolgozókat, a köztársaság hí­veit. A kommunisták megkettő­zik erőfeszítéseiket, hogy meg­valósítsák a munkásosztály egy­ségfrontját és minden demokra­tikus erő egységét. A szovjet kormány nyilatkozata az indonéziai helyzetről MOSZKVA (TASZSZ): A szov­jet kormány szerdán közzétett nyilatkozatában elítéli a külföldi hatalmaknak az indonéz bel- ügyekbe történő beavatkozását és a szuevrén Indonéz Köztársa­ság elleni támadó tevékenységét. A nyilatkozat hangsúlyozza: az ebből eredő veszélyes következ­mények egész felelőssége az ér­dekelt hatalmak kormányaira há­rul. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az Indonézia körzetében kialakult helyzetért felelős hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok hallgatnak a józan ész szavára és megszünte­Román—lengyel közös nyilatkozat ELUTAZOTT BUKARESTBŐL A LENGYEL PART- ÉS KOR- M 4NYKÜLDÖTTSÉG BUKAREST, (MTI): A lengyel párt- és kormányküldöttség tag­jai szerdán délben a Köztársasági Stadionban találkoztak Bukarest dolgozóival. — A nagygyűlésen Gheorghiu-Dej, a Román Mun káspárt Központi Vezetőségének első titkára és Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Szerdán este Janisz Zambro- wicz. a .Lengyel Népköztársaság bukaresti nagykövete a Hadsereg Házában fogadást adott a lengyel párt és kormányküldöttség tiszte­letére. A lengyel párt- és kormány- küldöttség tagjai csütörtökön reg­gel elutaztak Bukarestből. HAMAROSAN TÁRGYALÁSOK KEZDŐDNEK A SZABAD ALGÉ­RIAI KORMÁNY MEGALAKÍ­TÁSÁRÓL Kairó (AFP): Mohammed El Babbagin. az Algériai Nemzeti Felszabadító Front szóvivője szerdán este kijelentette, hogy hamarosan tárgyalások kezdőd­nek egy szabad algériai kormány megalakításáról. A kormány megalakításáról, ideiglenes székhelyéről később döntenek, de valószínű, hogy a székhely Kairó lesz. Egészen bi­zonyos, hogy Tunisz, Marokkó és több más arab állam megalakulá­sának pillanatától elismeri majd ezt a kormányt. A szóvivő hangsúlyozta, az al­gériai felszabadító hadsereg to­vább folytatja a harcot a fran­ciák ellen és azt semmilyen fel­tételek mellett sem hagyja abba. amíg Franciaország nem ismeri el Algéria függetlenségét. Az FLN bármikor hajlandó tárgyalni a francia kormánnyal, de ,,a harcok a tárgyalások köz­ben is folytatódnak függetlensé­günk elismeréséig“. A szóvivő hangoztatta, hogy az algériai felszabadító hadsereg lé*- száma jelenleg 120 000 fő, ennek fele rendelkezik korszerű fegyve­rekkel. A hadseregnek csupán pénzügyi nehézségei vannak. A harc folytatásához ugyanis leg­alább 12 millió egyiptomi fontra van szüksége évente, ennek az összegnek jelentős részét az arab országokban gyűjtötték össze „Al­géria Napja” alkalmából. BUKAREST, (MTI): A Román Népköztársa­ság Minisztertanácsának palotájában május 14-én román részről Gh. Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica, lengyel részről pedig Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz közös román-lengyel nyi­latkozatot írt alá. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Román Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kor­mánya — békeszerető népeik létérdekeit szol­gálva — a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország oldalán külpolitiká­jában szilárdan a béke megvédésére, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül az összes or­szágok békés együttélésére törekszik. A közös nyilatkozat foglalkozik a jelenlegi nemzetközi helyzetből mindkét félre háruló fel­adatokkal. A leszerelés és a kollektív biztonság kérdé­sét mindkét kormány a békeharc nagyjelentő­ségű problémájának tekinti. A nyilatkozat leszö­gezi, hogy mindkét fél támogatja a Szovjetunió­nak a csúcsértekezlet összehívására és a nukleá­ris fegyverkísérletek megszüntetésére tett javas­latait, de ugyanakkor határozottan és következe­tesen visszautasítja a reakciós imperialista körök kísérleteit, hogy beavatkozzanak a népi demok­ratikus országok belügyeibe. A Román Népköztársaság kormánya azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a közép-európai biztonsági szempontból nagyon előnyös lenne valóraváltani a közép-európai atomfegyvermen­tes övezet létesítésére tett lengyel javaslatokat. Ugyanakkor a Lengyel Népköztársaság kormánya támogatja a román kormánynak a balkáni or­szágok kormányaihoz előterjesztett javaslatait. A közös nyilatkozat második részében meg­állapítja: a Román Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt eltökélt szándéka, hogy hozzájárul a szocialista országok egységének és szolidaritásának, testvéri együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának további erősítésé­hez, a nemzetközi kommunista mozgalom ideoló­giai összeforrotíságához, a marxizmus-leninizmus szellemében aZ egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a proletár nemzetköziség elvei alapján. A nyilatkozat harmadik részében megemlíti, hogy a jelenlegi gazdasági együttműködés elmé­lyítése és bővítése érdekében mindkét fél elha­tározta: legkevesebb ez év szeptemberéig lengyel­román gazdasági együttműködési kormánybizott­ságot létesítenek. A két fél megbízza a szakminisztériumokat, hogy ez év novemberéig kössenek kereskedelmi egyezményt 1959—60-ra, és abban irányozzák elő a kölcsönös áruszállítások mennyiségi növelését és az árulista bővítéséi. tik az indonéz ügyekbe való be­avatkozásukat. Az indonéz kormány aktív, független külpolitikája erősen akadályozza bizonyos nyugati ha­talmak szándékainak megvalósí­tását. E hatalmak arra töreksze­nek. hogy továbbra is kizsákmá­nyolhassák az ázsiai és afrikai népeket és agresszív katonai töm­bökbe vonják be országaikat. Az Egyesült Államok hivatalos körei voltaképpen nem is cáfolják az arról szóló közleményeket, hogy ismételten amerikai fegyve­reket szállítottak az indonéziai lá­zadóknak. Egyes amerikai politikusok, köztük Dulles, nyíltan állást fog­laltak amellett, hogy új kormány létesüljön Indonéziában. A szov­jet nyilatkozat úgy értékeli az efféle állásfoglalásokat, mint nyílt bújtogatást a törvényes indoné. ziai kormány megbuktatására. A nyilatkozat ezután felsorolja mindazokat a tényeket, amelyek az agresszív nyugati tömbök In- donézia-ellenes támadó és kihívó tevékenységét bizonyítják, majd kijelenti: mindezek a cselekmé­nyek sértik az ENSZ alapokmá­nyának elveit és ellentmondanak a nemzetközi jog legelemibb alapelveinek. A szovjet kormány kötelességének tekinti, hogy fel­hívja a figyelmet azokra a súlyos következményekre, amelyeket a gyarmatosító hatalmak politikája előidézhet. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül az In­donézia körzetében végbemenő eseményeket, mert az itt kiala­kult helyzet súlyosan veszélyez­teti a békét. ÜKa^aroi*§iág importja 1957>Ijen Hazánk import-forgalma 1957-be» 7.8 milliárd deviza forint volt. Ez az ősz- szeg az 1938-as év importvolumenének közel húszszorosa. A felszabadulás utáni évekhez hasonlóan, 1937-ben is főleg ipari nyersanyagokat: vasércet, szenet, vegyiipari cikkeket, fát, kőolajat, vala- mint speciális gépeket importáltunk. Tér­képünkön a legjellemzőbb árucikkek fel­tüntetésével a Magyarország számára je­lenleg legfontosabb importterületeket mu­tatjuk be. 1957-ben a következő országokj voltak behozatalunk fő forrásai. (Import millió deviza forintban): 1. Szovjetunió (2.769), 2. Csehszlová­kia (927), 3. Német Demokratikus Köz­társaság (801), 4. Lengyelország (402), 54 Német Szövetségi Köztársaság (331), 5j Kína (324). 7. Ausztria (300), 8. Francia­ország (275), 9. Románia (198), 10. Svájc (173), 11. Nagy-Britannia (151), 12. Olasz­ország (132), 13. Bulgária (123), 14. Jugo­szlávia (120), 15. Törökország (116), 16( Hollandia (106), 17. Finnország (83), 18. Belgium-Luxemburg (72), 19 Svédország (57), 20. Brazília (55). 21. Egyiptom (30) 22. USA (29), 23. Dánia (27), 24. Argen­tína (23).

Next

/
Thumbnails
Contents