Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

KELETI! AGT* «GESZ 4 G toss, HA JUS 14, SZERDA 1958, május 14, szerda, Bonifác Egy hét múlva utashatunk . .» Már a befejezéshez közeledik a május 23-án megnyíló Budapesti Ipari Vásár lazas építkezése, rendezési munkája. A vásár, an-.ely ezúttal az egész magyar ipar seregszemléje, az elmúlt évihez több mint kétszeres terjedelmére szökött fel, s egyben alkalmat ad öt baráti állam reprezentatív bemutatójára is. A vásár iránt országszerte nagyfokú érdeklődés mutatkozik. A vidéki közönség vásárlátoga­tását az ország összes közlekedési vállalatainál jelentékeny menetdíjkedvezmények segítik elő, Ezek a2 egyúttal belépőjegyül is szolgáló vásárígazolvány alapján vehetők igénybe. A MÁV 50 szá­zalékos utazási kedvezménye és az összes egyéb meneldijkedvezmény már május 20-án lép érvény­be. A közönségnek módja van tehát már a vásár megnyitása előtt is vásárigazolvány Útján jelenté­keny kedvezménnyel Budapestre utazni. A kedvezményeket június 5-én 24 óráig lehet igénybe venni a visszautazásra, , A Nap keli 4.19 perckor, nyug­szik: 19,12 perckor, ★ ELŐADÁS VOLT A KFVDSZ-BEN Tegnap egésznapos előadás és értekezlet volt a Kereskedelmi es (Pénzügyi Dolgozók Szakszerveze­tében. Az értekezleten a megye KPVDSZ kultúrfelelösei vettek részt, ahol megvitatták a nyári kulturális feladatokat, értékelték az eddig végzett munkát, ★ ÉVENTE SZÁZHÚSZ TOJÁST TOJNAK A MAGYAR KENDER­MAGOS TYŰROK A magyar kendermagos ba­romfi törzstenyésztelepeinek egyi­kén, a Pusztaszikszói Állami Gazdaságban azok a ma­gyar kendermagos tyúkok, ame­lyek ezelőtt 70—80 tojást adtak évente, leghorn cseppvérkereszte- zés után ma már több mint 120-at tojnak, ATLATSZÓTALPÚ CIFÖR A martfűi Tisza Cipőgyárban háromfelé új lábbeli gyártásának kísérleteit kezdik el, es körülbe­lül július végén már üzletekbe kerül a lakkozott női Wéllington csizma és a tereptalpú, ugyancsak lakkozott féríicsizma. Rövidesen megkezdik az átlátszó, úgy neve­zett tranzparens talpú női és férfi félcipők kísérleti gyártását is, ★ REGI FAHIDMARADVÁNVOK DEBRECENBEN Debrecen főutcáján, a Vörös Hadsereg útján új vízvezeték csőrendszerét helyezik a főidbe. Emiatt felnyitották az aszfaltbur­kolatot. S több méter mélyen ás­tak a földbe. A város központjá­ban, a Vörös Hadsereg útja és a Kossuth utca kereszteződesénél, a városháza előtt, a föld mélyében ásó munkások évszázados íage- rendakat találtak. Megállapítot­ták. hogy ezek a vastag gerendák a XVII. szazadból valók, amikor Debrecen főutcáján fahíd volt. A megtalált gerendák a fahíd ré­szei, MÁTÉSZALKÁN A LOTTO Május 16-án, szombaton Máté­szalkára látogat el a szerencse- kerék. A Zalka Máté kultúrház- ban lesz a Lottó sorsolása, amely előtt műsort adnak a szálkái együttesek. Az OTP megyei igaz­gatósága ezúton js meghívja a mátészalkai és a Környékbeli ér­deklődőket a szerencsekerékhez. -k SZÍNES FALICSEMPE ÉS HORDOZHATÓ CSERÉP­KÁLYHA A Zalaegerszegi Cserépkályha- gyárban az idén megkezdik a hor­dozható cserépkályhák gyártását. Ezenkívül még ebben az eszten­dőben hozzálátnak a színes fali­csempe és kerárma-áru készítésé- séhez is. okát szidjuk, mégis sze­retjük ezt a városi, S ez olyan természetes, hiszen a Nyír­ség „fővárosához” az emlékek, az érzések ezernyi szála fűz. Magunk között megmondjuk, hogy a város lehetne tisztább, lehetne városiasabb, de amikor másutt kérdeznek bennünket Nyíregyházáról, bizony dicsérjük a szép, tágas utcákat, eldicsek­szünk a város tisztaságával, a nagyszerű emeletes házakkal. Hát, igen. Ha jobban meg­nézzük. i'árosunk csakugyan nem az utolsó a többiek között. A legutóbbi népességi, statisztika szerint ez az ország nyolcadik nagyvárosa. És, mint ilyen: nö­vekszik, izmosodik, erősödik, gyarapszik — csakúgy, mint lakói. És erről a fejlődésről, jobban mondva a város perspektívájá­ról ejtsünk ezúttal néhány szót. Kevesek által tudott dolog, hogy a kormányzat már néhány esztendővel ezelőtt elrendelte: készítsék el hazánk li legna­gyobb városa — így Nyíregyháza — 15 éves távlati rendezési ter­vét. Nos, ez a munka befejező­dött. és elkészült a város lakói előtt ma még ismeretlen, új nyíregyházi térkép. Elkészült és elvezet bennünket n fejlődés széles útjain. Ahogy mondani szokták: a rendeletet nem a köznyelv szá­mára írják. Azt sem, amely most a napokban született, s amelyet a hivatalok berkeiben csak úgy emlegetnek: „14-es trv”. Mégis, ha a nyíregyházi emberek tudnák, milyen lehető­ségek rejlenek ebben a néhány betűben, talán megváltoztatnák ezt a véleményt. Ez a törvény­erejű rendelkezés ugyanis lehe­tőséget ad városunknak arra, hogy merész városrendezési ter­vei megvalósulásához hozzákezd­jen. Vajon milyen lehetőségek rejlenek benne.? Elsősorban azt jelenti, hogy a tanács határozata nyomán nagyobb összegű köl­csönt vehet- fel a banktól váro­sunk. Ebből az összegből már lehet, komolyabb dolgokhoz is fogni, mint az Északi-nagykörűt. az egységes vízmű, a faros csa­tornázásának teljes befejezése. A 200 éves Nyíregyháza köze művesitése és általános fejlesz­tése eddig tervszerúHenül folyt. S csak ezekben az években lehet. rcó arról is, hogy ez az egységes és hosszú időre szóló terv meg­valósuljon. A rendezéssel millió­kat lehet megtakarítani a jövő­ben, hisz olcsóbb lesz az áram­szolgáltatás, olcsóbbak a külön-> bözö szolgáltatások. Kíváncsiak vagyunk arra. ho­gyan cl majd a város a legutóbbi rendelkezés nyújtotta lehetősé­gekkel. Hogyan oldja mag a mindannyiunk érdekében álló problémákat? Mert Nyíregyháza nem csupán egy az ország nagyobb varosai közül, hanem a mi városunk. És reméljük, a nagy varosrendezési munka megkezdésének napján elindíthatjuk mi is riportsoroza­tunkat a tervek legapróbb rész­leteinek ismertetésére. K. J» Meseszárnyon mesetáj on.az K int a május kacérkodik: Napsugár simo­gat ''ágig a kert áttetsző zöldjén, majd játékosan vet bukfencet egy bárányfelhő árnyékában. Pedig Sz. I. már kitárta a ketszér- nyu ablakot s feher kendőjét is karján pihen­teti. Aztán meg ahogy egy elszabadult szellő hajfürtjét telt arcán végig görgeti, nem állja meg nevetés nélkül. De tenyerét gyorsan szájára tapasztja, mintha megtiltották volna neki a ne­vetést. Hallgatózík egy kicsit s hogy csak a csend zsongja körül, elégedetten csodálja a csa­lafinta tavaszt. Szája szögletén mosolyra billen egy vonás, mintha csak azt mondaná: „Dacolj, dacolj, már úgyis ittmaradsz. S félre húzza a függönyt, engedi, hogy a késett tavasz beröppen- hessen .. Hétköznap van, ebéd után, s az óvónő meg- . pihen egy percre. Vigyázva lép a csúszós par­ketten, koppanás nélkül ül le asztalához. Odébb a kis alacsony ágyakon álomország lakóit ka­rolja a csendes szendergés. És az óvónő ül, pil­lantással őrködik. Nyitott könyv pihen előtte, míg maga is belelapoz gondjaiba, S a gondolat lapjain láthatatlanul, észrevehetetlenül mindig megrajzolódnak a szokott vonalak, a lágy színek ismerős harmóniája. Mert az óvónőnek nincs olyan gondolata, ahol ott ne lebegne a gyermeki arc múlhatatlan kedvessége. , Sz. I. is erre gondol most. Még néhány perc és újra csivíteléstől lesz hangos a szoba. Már csak három rovás hiányzik az órán és közel száz szempár nyitja ki pilláját. Még egyszer a könyv­re néz, beleböngész a sorokba. Üj ébredés kö­vetkezik most és neki is új mesét kell mon­dani. „Jánoska :..” Mulatságos kis mese. ez biz­tosan tetszeni fog. S míg eljut az „eddig volt, mese volt”-hoz, gondolatában összegezést végez. Vajon hányadik mese már ez? Hirtelen át sem tudja futni a sok hol volt. hol nem volt-ot. De ez a néhány perc is alkalmas arra, hogy az em­lékezés szárnyán újra visszacsengjenek a mesét kérő gyermeki szavak. Bizony, bizony bö n—e- tára is kevésnek bizonyul úgyszólván minden mesedélutánon. És ilyenkor az óvónőnek gyorsan kell cselekedni. Hogy ott a könyv és olvasson újt? Ez nem olyan egyszerű ám. A kisebbek, a legfiatalabbak „közbeszólnak”, mert nekik nemcsak hallani kell a történetet, hanem látni is. S az óvónő arcvonásai nevettetón és szen­vedőn lejtő szavai elvezetik a kis gyermeksere- get mesetájra, ahol a nagy ámulatban a kis gyer­mektelkak egy új világot nyernek. A mese szár­nyán indulnak el így délutánonként s a fehér - köpenyes óvónő. Sz. I. féltő vigyázassál vezeti a csoportot. Sárkányok és óriások birodalmán át vezet az ut és eleg egy kis félrelépés, sok gyer­mek rabságba juthat. A szörnyűségek és a szen­vedések rabságába. De az óvónő ügyes útikalauz. Olyan utat választ, ahol könnyebb az átkelés a sziklák ormain és a virágos völgy vidékén. — Olyan ez a féltés, ez a gondoskodás mintha kö­zel száz anyai kéz óvna minden lépést s mu­tatná a járható utat, amelyen a kis nyíló, bim- béró életek egyszer eljuthatnak a mesés való­ságba. Peregnek a percek s az óvónő most nem éb­reszt. Az ablakon túlra tekint és a park padján függ tekintete. Fiú és lány karolja egymást. .; Az óvónő nem csenget, pedig már öt perce me­sélnie kellene. Igen, ma mégsem öltözött át eléggé, ahogy belépett a fehér ajtón. Ma behozta magával önmagát is, s most a két énje vívja a hangtalan harcot. Fiatal még s a május néhány pillanatra karmaiba ragadta. És hiába, most né­hány percre nincs ellenállás. Ügy szeretne most kiszaladni a délutánba, érezni úgy igazén a ta­vasz simogatását. Aztán szakítani néhány percet, hogy haza ugorhasson beteg anyja ágyához. A citromos teát, meg a vajas kenyeret maga ké­szítené el uzsonnára, hogy ne fáradjon addig sem édesanyja. Majd gyorsan visszafutna és ha az a fiatal pár még mindig ott ölelkezne a zöld pádon, hivalkodásképp ő is asztalára tenné az őrzött képet.. . De nicsak, hátulról valaki kérőn néz az óvónénire. Kis rövidnadrágos legény, rövidre nyírt hajjal. Nem szól, de szemében ott ül a kérdés: „Ma nem lesz mese óvónéni?” Sz. I. meg­simogatja és a kis kipirult arc még rózsásabb lesz tőle. Igen, ma is lesz mese, mint mindennap. Ma is új mesét mond az ovónéni — mint minden­nap. És szól a kis rézcsengő, gyermekek ébred­nek s néhány perc múlva íeiesandülnek a mese dallamai. Mesetájon újra minden a régi. . . Csak az egyszer volt, hol nem veit után most más következik. Jánoska kalandjai most elma­radnak és meseszárnyon ma más irányba in­dulnak a gyerekek. Száll a szó a kis Katika nagy­szerű tetteiről, aki szakítani tudott játékkal és barátokkal, de beteg édesanyját gondosan ápolta ... i (angyal) Vasvirág Csütörtökön n Béke-filmszín­házban kerti) bemutatásra Tö- röesik Mari főszereplésével a HÖDÍT A SPÁRGA AZ ALFÖLDÖN A Duna-Tisza közén nagy ütem­ben szaporítják a világszerte ked­velt korai' főzeléknövényt, a spárgát. Eddig csupán Kelebia egyéni termelői foglalkoztak a jól jövedelmező zöldség termesztésé­vel. Ma már a megyében majd­nem mindenhol — főleg a homo­kos vidékeken — szakcsoportok alakultak, amelyek kizárólag spárga-termesztéssel foglalkoznak. Az évelő növényből a tavasszal is több mint 80 holdat telepíte­nek. A gyenge minőségű bugac- pusztai homokon 15 holdnyi új spárga-telepet létesítenek. Az új telepítésekkel együtt összesen több mint 100 hold fiatal spárga- telepet gondoznak a megye szak­csoportjai. Vasvirág, amelyet a cannesí fesztiválon nagy elismeréssel fa* gadtak. SZÁZÖTVENEGTSZER HAJTOTT KI PETŐFI FÁJA Nagyar község határában, » Túr folyó torkolatánál még ma i* él Petőfi Sándor hatalmas tölgy* fája, melynek árnyékában írta * költő a Tisza című versét. Az ídí vasfoga már kikezdte az öreg fát, elszáradtak ágai s a múlt esztendő derekán idő előtt lehullottak a levelei is. A Petőfi emlékét híven őrző nagyari dolgozó parasztok azonban mindent elkövettek, hogy újra életre keljen az öreg tölgy: az elmúlt ősszel gyökere mellé sok műtrágyát szórtak, kitisztí­tották a korhadékait s gondosan kezelték sebeit. A 150 esztendő? fa most újra kibontotta üde, zöld levelét. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents