Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

f» KELETMAGV A ROESZAG 1958. MA,TÜS 11, ’VASÁRNAP 1958. május 11, vasárnap, Ferenc Apóka Éppen kijeié indultam a boltból. Apóka lépett be. Sok év súlya nyom,háttá vállát, mégis inkább egyenes tartása kapott meg elő­ször. Szerényen állt félre, mintha csak úgy, nézelődni jött volna. Hófehér hajára ezüst koszorút varázsolt a betűző napfény. Szere­tem az öregembereket. Apám emlékét idézik. S olyan jó a rá-emlé- kezés. Maradtam, lopva apám vonásait kerestem apókán. Majd reá került a sor és ő kissé reszketős kézzel vette elő szemüvegét. (A mátészalkai OFOTÉRT üzletben vagyunk). A szó­val kissé takarosán bánt, inkább mutatta, hogy bő kissé a hú néző- szerszám szára. Két percig sem tartott a munka, s a szemüveg iga­zán „testhezállóvá" vált. Kézbevette, de várt tovább. — Mi még a baj? — A pénz... — Nem jár érte semmi! ,. — A száz forint... — A magáé volt? — Itt ejthettem ki. amikor a bukszámat előhúztam. Még venni akartam egyet-mást, most oda van. — Itt van apóka a százas, nem tudtuk, hi vesztette el! Apóka most se szólt, csak kissé reszketett a szája (lehet, köszö­netfélét rebegett.) Megfordult, és kilépett a boltból. Melegen simogatta hófehér haját a napsugár. Hammel József. MW*w+*m*++**+****++**-****+******+++***** A NYÍRCSAHOLYI Kossuth Termelőszövetkezetben ez évben először Kisvárdán nemesített homoki lucernát vetnek. Az új lucernafajtát augusztusban csil­lagfürt után 5 holdon telepítik. ★ A MÁNDOKI földmüvesszövet- kezet ma Tiszamogyoróson három kis község, Benk, Eperjeske és Ti- szamogyorós dolgozó parasztjai részvételével termelési megbeszé­lést rendez. A mándoki dolgozó parasztok a talajerő-utánpótlás terén szerzett jó tapasztalataikról számolnak be. ★ JÜLIUS 30-KA tervezik a me­gyei újító kiállítás megrendezé­sét. A szakszervezet székházában sorrákerülő kiállításra a kisvár- dai Vulkán 22 újítással készül. Itt mutatják be Szabó István és társai újítását a karikás kályha készítésénél, továbbá számos más újítást a hegesztésnél és egyéb munkáknál. ★ A SZAKSZERVEZET székháaá­ban megnyílt a Népek Barátsága Hónapjának keretében megrende­zett lengyel gyermekrajz kiállítás. Naponta sok látogató tekinti meg a gazdag kiállítási anyagot. ★ RÖVIDESEN befejeződik a kisvárdai kórház szülészeti és nő- gyógyászati osztályának építése. Valószínűleg még e hónában át­adják rendeltetésének. ★ MEGYÉNK számos községéből jelentik, hogy az úttörők nyári táborozásra készülnek. Sokan a i Bükk vidékére, Eger környékére j és a Tiszapart tájaira kívánnak ; kirándulni. A nyíregyházi V. sz. iskola pajtásai és a nagykállói úttörők Eger mellett töltik el pi­henőjüket. A nagykállóiak járási tábort is alakítanak. A szatnos- tatáríalvi úttörök Nyíregyházán, a Sóstón készítenek sátor-tábort. ★ AZ EPERJESKEI tanácsháza udvarát társadalmi munkások parkosítják. Idős Répási Józseí bácsi, kertész irányítja a munká­kat. Érdekesség, hogy Répási bá­csi a műit rendszerben is dolgo­zott a mostani tanácsháza kert­jében, csakhogy akkor még a Jármi uraság kastélya volt. ★ A NEMZETKÖZI Demokratikus Nószövetség IV. kongresszusára megyénk asszonyai is szép aján­dékokat küldenek. A borbányai asszonyok nagyon szép, kézzel horgolt asztalterítőt küldtek. Van az ajándékok között beregi hím- zett terítő és sok más kézimun­kák mellett az a sokezernyi levél, amelyek megyénk dolgozó asszo­nyainak üdvözletét tolmácsolják. ★ MEGALAKULT A 6-OS MÉLY­ÉPÍTŐ VÁLLALAT ÜZEMI TANÁCSA Több megyében van munka­helye a 6. sz. Mélyépítő Vállalat­nak. Az üzemi tanács tagjainak megválasztása mindenütt a dol­gozók tetszésével találkozott. Pén­teken ültek össze először a meg­választott üzemi tanács tagjai a vállalat központjában. Nyíregy­házán és megtartották alakuló ülésüket. ★ ÖNTÖZŐ BEMUTATÓ Jól sikerült öntözési bemutatót tartottak a Hortobágyon, ame­lyen résztvettek a Földművelés­ügyi Minisztérium vezető szemé­lyiségei is. Az érdekes és hasz­nos bemutatóra a megyei tanács, % MÉSZÖV és a Vízügyi Igazga­tóság küldöttei is eimeatek, s a tapasztalatokat átadják a megye dolgozóinak. * KERÉKPÁRRÁ, TÁBOROZÁSRA A rókahegyi iskola növendékei igen szépen takarékoskodnak. — Eddig a körzethez tartozó iskolák tervezett összegének — 18.509 fo­rintnak — 40 százalékát gyűjtöt­ték össze. Mint a gyerekek ei- monták, kerékpárra, táborozásra, kirándulásra. fényképezőgépre, ruhára és sok más dologra gyűj­tenek. A kis IV. osztályos Szs:- nyog Gizi. és Szántai Gizi már a hatodik betétlapot kérik. Eddi? 550—150 forintjuk van a takarék­ban. Áldott virágzás Fáluszerte olyanok a kertek Fényeslit- kén, mintha legalább­is gondozott parkot látna az ember. Az utak benőve selymes fűvel, minden talpa­latnyi hely kicsinosít­va, rendben. És a fák alja Is csupa varázs­latos szépség, amely hol virágokkal, hol lenge borsó- és salá­ta ágyakkal integet. Itt, ebben a faluban jegyeztem fel Vaskó István nevét. Vaskó­iknál néhány eszten­deje tűz pusztított. Szinte mindenük oda­veszett. Leégett a fél­szer, az istálló és a lángok hellyel-közzel >o*o/vvvvv még a bútorokba is belemartak. Xjgy fes­tett a helyzet, hogy tán’ sohasem jönnek jóra. De a két hold gyümölcsös mégis mindent bepótolt. Az a két hold mosolygós. telt keblű, aranytérö Jonathán. Igaz, a csa­lád is minden „apait, anyait” beleadott, hogy eltüntessék az üszkös hamvakat.. És nem túlzók, ha azt mondom, hogy min­dennél ékesebben szó­ló diplomát szereztek a szorgalomból. És ma már Vaskóék nem­csak a közbejött csa­pást heverték ki, de jobban állnak és biz­tosabbak saját lövő­jükben, mint bármi­kor. Szabolcsban most virágosak a gyümöl­csöskertek. Üj május jött, új, nagyszerű ígérete az eljövő gaz­dag termésnek. Az egész táj olyan, mint egy puha sziromból szőtt varázsszőnyeg. Áldott, termő virág­zás ez, mert maga a megújulás, a cselekvő akarat, az élet. Az élet, s az ember, mely mindig „Dolga szeke­rére ül. hogy learat­hassa reménye ter­mését, „ ■ (KT) Hűvösre került a közvagyon egyik nyíregyházi dézsmáló] a Aki egyszer az ördöggel cimbo­rái — mondja a közmondás — an­nak előbb-utóbb rossz vége lesz. Itt van például Dankó Mihály Nyíregyházán, a Kossuth Lajos utcában. Dankó annakelótte elég szolid ember lehetett, s mikor el. kezdett az ördöggel parolázni, esőstől zúdultak rá a bajok. Először is egy nap érte jött — nem az ördög — hanem a rendőr­ség, s aztán szabályosan letartóz­tatták. Már azt hitte, ezzel vége lesz a zaklatásnak. Persze, téve­dett, A rendőrség nem végzett fél­munkát; házkutatást tartottak s otomf. már Danko helyett a rend­őröket érte a váratlanabbnál vá- | ratlanabb meglepetés. Csak úgy, a sufniból előkerült 34 ezer forint. Tovább kutattak. S mihamar rá­bukkantak még 15 ezer forint ér­tékű textilneműre és 203 gramm csillogó aranyra. De még ezzel sem ért véget a megrökönyödés Kiderült, hogy Dankó, — aki leg­utóbb a nyírteleki i'öldművesszö. vetkezet üzletvezetőiéként boldo­gította a közt, még ettől is vas­kosabb titkokat rejteget. Egy re­mek 25 ezer forintos márkás mo­torkerékpár is lapult a mellékhe­lyiségben. Sőt megtudták, hogy az j élelmes Dankó ragyogó házat épí­tett magának, melyre eddig 60— 70 ezer forintot áldozott. Hogy miből? Hiszen ez az, ami­re ő sem tudott magyarázatot ad­ni, s ezért vélték közbiztonsági őrizetbe. Később még arra is vi­lágosság derült, hogy egy-egy este ezreseket fizetett, rengeteget köl­tekezel. Mint ő maga is bevallot­ta, „gyakori vendége volt a kocs­máknak”. A megrögzött alkoho­listát, az erkölcstelen életet foly­tató Dankót már hűvösre tették. Egyhamar nem szedi a pénzt az állam és a magánosok zsebéből. Oda került, áhová követik őt a hasonló „élelmes“ emberek. Zöld erdőben, söld mezőben Hej, gyerekek, de sajnálom, hogy nem vihettelek ma­gammal benneteket is egyhetes kirándulásunkra. Mert bi­zony nálunk, a mackóvilágban van igazán tavasz! Alig vár­juk a május érkezését, s ha már megjött, felszedelőzködünk és végigjárjuk a fenyveseket, meg a tölgyes erdők útjait. így történt ez az idén is. És majdcsak elkéstem a szerkesztőség­ből! Még tegnap este is fájó szívvel fnondtam búcsút a friss illatú reggeleknek és a napsütötte délutánoknak. Gyönyörű Ilyenkor az erdő, gyerekek! Sok-sok élményt hoztam magam­mal s alkalomadtán elmesélek pektek is egynéhányat... Most csak annyit: találjátok meg ti is a módját, hogy hallhassá­tok a madarak énekét, láthassátok az ezer színben pompázó virágtengert. Aztán az óriási fák tövében jól esik majd egy kis fogócskát játszani. Ha kedvez a délután, már ma se mu­lasszatok. Vár benneteket a zöld erdő, a színes rét. Vár rá- tok a megszépült Sóstó, s a megye erdői. Szüléitek sem aka­dályozzák meg, ha kéritek a kirándulást. MACKÓ MIKI. Májusi örömkönnyek Hogy hol volt — mert meg­történt — azt találjátok ki. De ha nem tudnátok, Misi, a leg­kisebb mackó azon a napon együtt kelt a kikelettel s még fel sem száradt a hajnali pára. nesz nélkül osont át az erdei tisztáson, be a bokrok sűrűjébe. Aztán titkaival együtt elrej­tette az erdő sűrű bozótja. Ment, ment, s mintha, valaki figyelné, olyan félve tette meg a lépéseket. Már közel volt ki­tűzött céljához, ahogy hirtelen összerezzent. — Vajon alszanak-e még a rókacsaládnál? És vajon hová dugták a kis rózsás ruhát, amit az erdész kislányától elloplak az este? Hej, ha Katika feléb­red és nem találja szép ru­hácskáját...! Hirtelen a fűre lapult. Odébb vaddisznóraj csörtetett éhesen. A május bizony nem kedvez a vaddisznóknak, mert ilyenkorra mindig elfogy a lopott kukori­ca és felfalnak mindent, ami útjukba kerül. Jaj, őt is észre­vették! Misi futni kezdett. De gyorsan gondolkodott ám! Fel­kapaszkodott egy fára és on­nan nézte, mint száguldanak a vaddisznók. S ahogy elillant az utolsó üldöző is, megkönnyeb­bülten szállt le a földre... — Csak most már a rókáik­nál is igy sikerűim... ★ — Bizonyára nagy lakoma lehetett az este — örvendezett Misi, m.ert rókalak környékén minden csendes volt. Odalopa­kodott a lakás nyílásához és hallgatózott. De azok úgy hor­koltak, mintha egész életük­ben mást sem csináltak volna. — Ott... ott van a kis ruha... Nem is nagyon benn... — csiZ- lant meg reménye. Gyorsan letört egy gallyat s a görbébb részével megpróbálta kihúzni. De felébredt ám a rókapapa és olyan félelmetesen vinnyogott, hogy a mi Misinknek inába szállt a bátorsága. Ott hagyta a botot is és eltrappolt egy csen­desebb helyre. Már majdnem sírni kezdett — mert terve nem sikerült — amikor megcsil­lant az utolsó remény... ★ Most már nem mert köze­lebb menni. Pedig még mindig horkoltak a rókák. Felült hát egy távolabbi fára és kétségbe­esett hangon kiáltani kezdte: — Odúk és földek lakói! Éb­redjetek és fussatok, mert jön az árvíz... jön az árvíz...! Felriadtak hát a rókák és nem kellett kétszer hallaniuk. a . ki­áltást, úgy elrohantak, mintha sose lettek volna ott. Misi nevetve szállt le a fáról és kacagva kerítette elő Katika ruháját. Mire megérkezett az erdész házához, Katika már ép_ pen harmadszor akarta megsi- rolni elveszett ruháját. De ahogy Misi váratlanul a kezébe adta. örömkönnyek csillogtak szemében és cuppanós csókkal köszönte meg a kis mackó nagyszerű tettét. Ma délután Óvodások a színpadon... Igaz, szokatlanul hangzik ez a mon­dat, de majdcsak megszokja a közönség. Ügy bizony, mert a kis nyíregyházi óvodások — közel kétszázan — ma délután megnyitják a nyíregyházi sza­badtéri színpad kapuit. Már hetek óta készültek nagy izga­lommal a kilenc óvodában és a kis színes ruhák is türelmetle­nül várják, hogy ropják a tán­cot ifjú viselőik. És a szülők — különösen az édesanyák — is nagy buzgalommal készültek erre a délutánra. Ma még si­mára fésülik kislányuk, kis­fiúk haját és ha a három óra elérkezik, ott ülnek a sorok­ban, hogji nagy tapssal jutal­mazzák az óvodások szereplé­sét. Jobbára tánccal kedves­kednek és megmutatják, hogy vem hasztalanul töltik el a délelőttöket, ■ az óvodában sok szép dologra tanítják őket. Tehát délután három órakor találkozunk a szabadtéri szín­padon... Mai kérdések! 1. Tudjátok-e merre van megyénkben a legszebb nyíres erdő? 2. Hol született megyénk nagy írója, Móricz Zsigrrumd?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents