Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
195S. MAJL’S 7, SZERDA REI/ETM ACT ARORSZAG Vizsgáznak a helnap frakferosgépészei ÉLŐ EMLÉK HIRDETI a hodaszi alla mi gazda.sag kis z fiataljainak LELKES MUNKAJA T Székely Gyula KISZ-tit kár és Garis- tyák Sándor főkertész pár sorban szerényen számoltak, ba arról a munkáról, amelyet a gazdaság KISZ-fiatal- jai végeztek a fásítási hónap keretében. A sze •ónységért külön dicséret illeti ezeket a fiatalokat, hiszen jól emlékezünk arra az októberre, amikor sok ifjú egyáltalán nem szerényen hőzöngött és követelőzött bizo~ nyos sötétlelkű gazemberek bújtogatásá- ra. Ezek az ifjak az emlékéi ;s gyűlölik annak az időszaknak. Tetteikkel bizonyítják, hogy más világért munkálkodnak ők, mint az októberi fekete lovagok. Amikor a fiatalok megismerték gazdaság nagyarányú fásítási programját, ők is részt vállaltak belőle. 70 000 darab fenyő- csemete kiültetésére tettek vállalást. De nem ám a rendes munkaidő keretében, hanem csakis vasárnapi társadalmi munkában! Hogy a fiataloknak mit jelent ez a heti egyetlen szabadnap, nem kell hozzá nagy magyarázkodás. Mégis lemondtak hárem ilyen vasárnapról. Szinte valamennyien ott voltak, mind a három vasárnapon 25—30 szervezett fiatal, kemény munkával — nem éppen kellemes időjárásban — szakszerűen és kifogástalanul elültették a 70 000 fenyőt. (A gazdaságban még 7000 suháng és 150 000 csemete kerüli kiültetésre.) 14 hold futóhomokol ezr után nem hord a ,zcl kénye-kedvére. egészséges és szép lesz a táj. És még valami ... A fenyves sokáig megőrzi a fiatalok összefogásának emlékét, gyermelceik és unokáik is megemlegetik ezt a hősies munkát. Elő emlék hirdeti majd sok évtizeden át, hogy áldozat, összefogás és fiatalos lendület épül (Zt a boldog korszakot, melynek neve: szocializmus. (Za) GAZ DATANÁCSADÓ 4 vegyszeres gyomirtásról NAGl' LSUALOM van az MTH nyíregyházi 110-es iskolájában. Pirosabb az arca a 123 traktorosgépész-lanulónak és hevesebben dobog a szívük. Vizsgáznak. Különösen a másodéveseknek jelent sok izgalmat minden óra, hiszen jó bizonyítvány- nya! szeretnének távozni az is- !' • ’•'ól. Legtöbbjük két éven át almas volt, elsajátította az elméleti és gyakorlati ismereteket és büszkén mutathatja majd a bizonyítványát, ha visszatér az állami gazdaságba, vagy gépállomásra Szabolcs-Szatmár és Heves megyében, ahonnan őket az iskolára küldték. Az iskolában a fiúk egy csoportja reggel ott szorong a tábla előtt, amelyre a vizsgára beosztottak névsora van függesztve. Nyolc órakor becsengetnek a lan termi foglalkozásokra, s megy ki-ki a helyére. Az egyik teremben Péter Imre tanár történelmi összefoglalót tart a fiúknak, a másikban Kántor Imre tanár crő- gépismereti kérdéseket frissít. AZ UDVARON pöfögnek a traktorok. Az egyik Zetor 25-ön Villás István encsencsi fiú ül és a megadott jelre indítja gépét a vontatóval. 20—25 fiatal társa „utazik“ rajta ki a gyakorlótérre ahol vezetésből tesznek vizsgát. Utána Nyiri Miklós kállósemjéni fiú vezeti a lánctalpast, majd Lózi Dezső G. 35-üse is kigördül a gyakorlótérre. Lázár József mérnök, a gyakorlati oktatás vezetője mosolyogta néz utánuk. Ö tudja és ezt meg is mondta, hogy nincs miért izgulni a fiúknak, hiszen valamennyiéül jól elsajátították a vezetési tudnivalókat. Folynak az erőgép-gyakorlat i éi a munkagép-gyakorlati vizsgák is. Ncgy fiatal áll Tóth István szakoktató és Horváth Dezső vizsgabiztos előtt. Ki bátran, ki óvakodva nyúl a vizsgakérdésért. Bejegyzik munkanaplójuk, ba a feladatot és azt, hogy a munkához milyen szerszámokra, segédeszközökre van szükség. „VÉGEZZE EL a G. 35-ös ízzófejes traktor lendkerekének le- és visszaszerelését és a íorgantyus csapágyat állítsa helyre."’ Ezt a feladatot kapta Hastcr János. Feljegyezte, hogy tisztító kócra és milyen számú villáskulcsokra, lendke- rék-lehúzóra, kalapácsra, kombinált fogóra, csavarhúzóra és egyéb szerszámokra van szüksége a feladat elvégzéséhez. Mindezt megkapta és máris munkához látott, hiszen két óra alatt végeznie kell a feladattal. Látszott, hogy érti a dolgát. Arra is ügyelnie kell, hogy munka közben milyen hiányosságot észlel, (éktörés, hiányzó csavar, stb.) s ezt bejegyzi munkanaplójába. A B. 413-as Zetoron Gulyás József hevesi fiú végezte a karbantartást és a fémuszó javítását. A DT. 413-as lánctalpas traktoron végezte a vizsgafeladatot Fejes Gábor sóstóhegyi ifjú. A munkagépek között is nagy mui-kában voltak a *fiúk vizsga- feladatuk teljesítése közben, s a feladat után megkapták az érdem szerinti osztályzatot. ILLÉS JÓZSEF jskolaigazgató a harmadik negyedévi átlag 3.32 iskola-osztályzattól jobbra számít most. Sokat tanultak az elmúlt he‘ek alatt a fiúk és sokat segítenek az összefoglalók. Elmondta, hogy az elméleti vizsga, eredményeket jóval felülmúlja a gyakorlati vizsgaeredmény, ami azt mutatja, hogy a traktoros gépésztanulók jobban szeretik a gépeket, a gyakorlati munkát. Ismerik és kezelni tudnak valamennyi mezőgazdasági gépet. Kisebb hibákat önállóan ki tudnak javítani. Bizonyára azok, akik az iskolából kikerülnek majd az állami gazdaságokban és gépállomásokon jó munkájukkal fogják bebizonyítani azt, hogy jól tanultak. Jó vizsgaeredményt és —majd ha kikerülnek az iskolából — jó munkát kívánunk a holnap traktorosgépészeinek! MEZÖGAZDASáGI növényeink egyik legnagyobb ellensége és kártevője a gyom. Azon a helyen, ahol gyom nő, nem terem vetemény. De azon kívül, hogy a helyet elveszi kultúAiö- vényeink elől, a táplálékot is elvonja a talajból. A gyomok ellen elsősorban helyes agrotechnikával kell küzdeni. Azonban ennek hatása csak évek következetes munkája után jelentkezik. A gyomok elleni küzdelemben azonban nagy segítségünkbe van a vegyszeres gyomirtás, ami keUő időben és megfelelően alkalmazva jó eredményeket ad, s az eddigi tapasztalatok szerint 2, sót 4 mázsás terméstöbb’.clct eredményez holdanként. A vegyszeres gyomirtást nemcsak nagy növényvédő gépekkel lehet végrehajtani, hanem háti permetezőgépekkel is. A íöldművesszövetezebekbcii vidéken is kapható a „Dikonirt” nevű gyomirtószer. Ebből őszi kalászosoknál holdanként 1—1.25 kilogrammot, tavaszi kalászosoknál holdanként 0.8—1 kilogrammot használunk. Ezt a meny- nyiségű Dikonirtot keverjük el háti permetezőgép esetében 300 —400 liter vízben és permetezzük ki 1 hold vetésre. FONTOS A PERMETEZÉS időpontja. Akkor szabad permetezni, amikor a vetés már legalább 13 cm magas és csak addig, amíg a kalász „hasban'’ nincs. Ügy a korábbi, mint a későbbi permetezés magára a kalászosra is károsan hat. Fontos a hőmérséklet is. A vegyszernek 16 C fokon alul nincs megfelelő hatása. Általában meleg, napfényes időben jobb hatása \ an, mint borús, hűvös időben. Ezért, ha a permetezéskor meleg, napfényes idő van, a kevesebb mennyiséget, ha hűvös, borús az idő, a fent ajánlott nagyobb mennyiséget keverjük a permedébe. Arra is kell ügyelni a permetezésnél, hogy a permet]evet az eső le ne mossa, mert legalább négy' óra kell ahhoz, hogy a vegyszer felszívód jón a gyomnövénybe és így hatásos legyen. Tehát esős, erősen borús időben, amikor az eső minden pillanatban várha tó, ne permetezzünk. Azt is kell tudni, hogy a Dikonirt csak a kétszikű növényeket irtja, de persze ezek közül nemcsak a gyomot, hanem minden kétszikű növényt. Tehát nem irtja a tarackot, a vadmu- hart, stb., de irtja nemcsak e vadrepcét és egyéb gyomokat hanem a lóherét, lucernát, burgonyát és egyéb kultúrnövényeket is. Tehát vigyázni kell arra, hogy lucernával, herével alávetett kalászosokat nem szabad DikonirttaJ permetezni és arra, hogy a permetlevet a szomszédos kétszikű, gazdasági növényekre. — bab, napralorgó, stb — rá ne vigye a szel. Ezért csak szélcsendes időben permetezzünk vele. AZ EG VÉS GYOMORRA sem egyformán hat. A vad repcére minden fejlődési fokon jól hat, viszont az acatra (szúrókára; akkor hat legjobban, amikor az még csak tűrózsás leveleket hozott, de még nem indult szárba. Ha már szárba ment, nem ahy- nyira érzékeny. Akkoi is megsínyli a Dikonirtot, de ha már magasabb, nem pusztul el. Ezért kell a megfeleld gyomfejlődési állapotban permetezni. Kukoricánál is lehet használni a Dikonirtot, éspedig holdanként 1— 1.25 kilót, a kukorica kike less elölt, amikor a esiranövény még t—2 cm, melységben van a talaj felszíne alatt, vagy ha már kikelt, amikor a növény 19—15 cm. magas. Silókukoricánál is lehet, de csemege- és hibridkukoricáknál nem szabad a Dikonirtot használni. Ha a gépekkel a vegyszeres gyomirtást befejeztük, azokat jól ki keli meleg, rugós vízzel mosni A géptestet, csöveket, szórófejeket is meg keli tisztítani, nehogy a lerakódat l, vagy visszamaradt Dikonirltal később kétszikű növényt permetezve, akaratlanak is kárt tegyünk. Baly Raima» íóagronotr.ui, O. A. Bizalompláníálás * • Ü ltess magot ébredő földbe, hamar megered az. Csak langy esők kellenek, hogy kipattintsa titkát a csíra, csak napsütés kell, hogy az induló szárak életté erősödjenek. A bizalommal is így van valahogy. Először «Iántilni, nevelni kell, mert a termés csak így érhet be. Vagyis némileg tréfásan mondva ehhez is jó „magágy” kell, no meg fogékony szív, mély ® baráti jelzéseket bizalommá oldja. A falu szeméről, közvéleményéről — mindenekelőtt értelmileg — így beszélnek a Tiszavas- várl Rákóczi TSZ-ben az emberek. Tudják, ha aratni akarnak, először vetni kell. Már mint a jelen esetben példát kell mutatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, mert a jobb, és az előre mutatőbb legfőképpen csak a tettek erejével hathat. A Rákóczi-beliek — dicséretükre legyen mondva így is cselekednek. Méghozzá nem mindennapi akarással és szorgalommal. Hiszen ha visszalapozzuk a tsz évkönyvét, láthatjuk és lemérhetjük, hogy szinte a semmiből teremtettek szilárd alapot maguknak. Itt van pl. az 1957-es év. A régi Kossuth zilált sorait rendezgetik, de még csak egy Íróasztal, vagy egy ívnyi papír sincs. Mindenért a zsebbe kell nyúlni, és az istállókban is csak az egerek, meg a patkányok cin- eognak. Sok-sok év fáradtságát fújta szét az ellenforradalom, de a legjobbak még így sem hátrálnak meg. Mondhatni pénz nélkül, puszta kézzel megint összeállnak tizenhatan és a kibontakozást keresik. Bár érzik, hogy mindenekelőtt csak a saját erejükre számíthatnak, bensőjükben mégis ott lángol az akarás, hogy még így is megvédik és kivirágozlatják a szövetkezet hitelét. És bár a mélyből indultak el, ma már valóság, és letagadhatatlan tény az egykori zsellérek és kis- psrasztok bizalomplántáló győzelme. Mert vegyük csak a jövedelmet. Tavaly munkaegységenként 40 forintot fizettek, noha akkor, azokban a nehéz tavaszi napokban — mondhatni a próbatevés idején még csak 15 forintot sem reméltek. Aztán nézzük csak a konyhakertet és az állattenyésztést. Az akarat, és a szorgalom itt is kézzelfogható eredményeket hozott. A konyhakertből például közel 40 ezer forint bevételt értek el a Rákóczi-beliek, noha mindent későn kezdtek, aztán az állatállomány is — többek közölt 352 juh, 14 ló, 10 fejőstehén, 6 borjú, 88 malac, stb. — ma már majdcsak a korábbi évek szintjével azonos. És mindezt alig nehány hónap alatt érték cl! A teremtő szorgalom meghozta gyümölcsét és a falu szemében a Rákóczi, illetve a szövetkezeti tagok jóléte egycsapásra vonzóvá vált. Ez pedig azért is nagy szó, mert közben a Vasvári, a Haladás, a Petőfi és a Munka TSZ sem tétlenkedett. Különben itt jegyezhetjük meg, hogy a növekedés sem maradt el. A Tiszavasvári Rákóczinak ma már 40 tagja van, a közülök 17- en hatvannégy hold földdel éppen nemrég léptek be. íme a bizonyságtevés és a példamutatás ereje. Az, amiről annyiszor beszélünk, de még így sem hangsúlyozhatjuk eléggé: állj ki és bizonyísd be! A mi parasztságunk ugyanis minden szónál jobban respektálja a tettek erejét, mármint azt a fordulatot, amikor a közös jövedelme magasabb lesz az övénél. Pedig mindez még csak az első állomás, a kezdet. A számvetés további győzelmeket és jólétet ígér. A nemrég összeállított tervek is erre utalnak. Eszerint a Rákóczi csak az idén darálót, péküzemet (!), 400 férőhelyes juhhodályt, lóistállót, dohánypajtát épít, nem kis mértékben saját élőből. Aztán az állatállomány, s a konyhakerti vetemények területe is nő. És hogy a kezdeményezésekről se feledkezzünk meg, a Vasvárit övező szikeseken 110 holdas halastavat terveznek. Üjabb három holddal növelik a gyümölcsfaállományt, sőt már az az idő sincs messze, amikor a Rákóczi tejtermelését — modern szeparátorokkal, slb. — maga a szövetkezet dolgozza fel! Még tovább menve: az sem lebecsülendő hír, hogy tésztaüzem létesítésével, kosárfonással, baromfitenyésztéssel a szövetkezet vezetősége megoldja a tagok, mindenekelőtt a nők téli foglalkoztatottságát, amely ha megvalusól, a kollektív összefogás erejének üjabb fényes bizonyítéka lesz. Végezetül, de mégsem utolsó sorban, még annyit, a Rákóczi TSZ tagjai már minden tavaszit a földbe tettek! A szántás és a vetés dandár- ján tehát túlvannak. Most már csak jó idő cs soksok napfény kell, hogy a kibomló gazdag földeken a bizalom és a bőséges aratás újabb világzó esztendeje következhessen el. Közben bizonyára majd a közöny is tovább olvad. Egyre kisebb térre szorul az előítélet, sőt valószínű, hogy a ma még konok koponyák is kezdik megérteni, hogy a szövetkezés korántsem valami mesterségesen táplált üvegházi növény. A falu pedig, mint eddig is, újra vár, gyűjti a tapasztalatokat és figyel.' <K. T.) n ■
