Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

195S. MAJL’S 7, SZERDA REI/ETM ACT ARORSZAG Vizsgáznak a helnap frakferosgépészei ÉLŐ EMLÉK HIRDETI a hodaszi alla mi gazda.sag kis z fiataljainak LELKES MUNKAJA T Székely Gyula KISZ-tit kár és Garis- tyák Sándor főkertész pár sorban szerényen számoltak, ba arról a munkáról, amelyet a gazdaság KISZ-fiatal- jai végeztek a fásítá­si hónap keretében. A sze •ónységért külön dicséret illeti ezeket a fiatalokat, hiszen jól emlékezünk arra az októberre, amikor sok ifjú egyáltalán nem szerényen hőzöngött és követelőzött bizo~ nyos sötétlelkű gaz­emberek bújtogatásá- ra. Ezek az ifjak az emlékéi ;s gyűlölik annak az időszaknak. Tetteikkel bizonyít­ják, hogy más világért munkálkodnak ők, mint az októberi fe­kete lovagok. Amikor a fiatalok megismerték gazda­ság nagyarányú fásí­tási programját, ők is részt vállaltak belőle. 70 000 darab fenyő- csemete kiültetésére tettek vállalást. De nem ám a rendes munkaidő keretében, hanem csakis vasár­napi társadalmi mun­kában! Hogy a fiata­loknak mit jelent ez a heti egyetlen sza­badnap, nem kell hoz­zá nagy magyarázko­dás. Mégis lemondtak hárem ilyen vasár­napról. Szinte vala­mennyien ott voltak, mind a három vasár­napon 25—30 szerve­zett fiatal, kemény munkával — nem ép­pen kellemes időjá­rásban — szakszerűen és kifogástalanul el­ültették a 70 000 fe­nyőt. (A gazdaságban még 7000 suháng és 150 000 csemete kerüli kiültetésre.) 14 hold futóhomokol ezr után nem hord a ,zcl kénye-kedvére. egészséges és szép lesz a táj. És még va­lami ... A fenyves sokáig megőrzi a fia­talok összefogásának emlékét, gyermelceik és unokáik is megem­legetik ezt a hősies munkát. Elő emlék hirdeti majd sok év­tizeden át, hogy áldo­zat, összefogás és fiatalos lendület épül (Zt a boldog korsza­kot, melynek neve: szocializmus. (Za) GAZ DATANÁCSADÓ 4 vegyszeres gyomirtásról NAGl' LSUALOM van az MTH nyíregyházi 110-es iskolá­jában. Pirosabb az arca a 123 traktorosgépész-lanulónak és he­vesebben dobog a szívük. Vizs­gáznak. Különösen a másodéve­seknek jelent sok izgalmat min­den óra, hiszen jó bizonyítvány- nya! szeretnének távozni az is- !' • ’•'ól. Legtöbbjük két éven át almas volt, elsajátította az elméleti és gyakorlati ismerete­ket és büszkén mutathatja majd a bizonyítványát, ha visszatér az állami gazdaságba, vagy gépállo­másra Szabolcs-Szatmár és He­ves megyében, ahonnan őket az iskolára küldték. Az iskolában a fiúk egy csoport­ja reggel ott szorong a tábla előtt, amelyre a vizsgára beosz­tottak névsora van függesztve. Nyolc órakor becsengetnek a lan termi foglalkozásokra, s megy ki-ki a helyére. Az egyik terem­ben Péter Imre tanár történelmi összefoglalót tart a fiúknak, a másikban Kántor Imre tanár crő- gépismereti kérdéseket frissít. AZ UDVARON pöfögnek a traktorok. Az egyik Zetor 25-ön Villás István encsencsi fiú ül és a megadott jelre indítja gépét a vontatóval. 20—25 fiatal társa „utazik“ rajta ki a gyakorlótérre ahol vezetésből tesznek vizsgát. Utána Nyiri Miklós kállósemjéni fiú vezeti a lánctalpast, majd Lózi Dezső G. 35-üse is kigördül a gyakorlótérre. Lázár József mérnök, a gya­korlati oktatás vezetője moso­lyogta néz utánuk. Ö tudja és ezt meg is mondta, hogy nincs miért izgulni a fiúknak, hiszen valamennyiéül jól elsajátították a vezetési tudnivalókat. Folynak az erőgép-gyakorlat i éi a munkagép-gyakorlati vizs­gák is. Ncgy fiatal áll Tóth Ist­ván szakoktató és Horváth De­zső vizsgabiztos előtt. Ki bátran, ki óvakodva nyúl a vizsgakérdé­sért. Bejegyzik munkanaplójuk, ba a feladatot és azt, hogy a munkához milyen szerszámokra, segédeszközökre van szükség. „VÉGEZZE EL a G. 35-ös íz­zófejes traktor lendkereké­nek le- és visszaszerelé­sét és a íorgantyus csapágyat állítsa helyre."’ Ezt a feladatot kapta Hastcr János. Feljegyezte, hogy tisztító kócra és milyen számú villáskulcsokra, lendke- rék-lehúzóra, kalapácsra, kombi­nált fogóra, csavarhúzóra és egyéb szerszámokra van szüksé­ge a feladat elvégzéséhez. Mind­ezt megkapta és máris munká­hoz látott, hiszen két óra alatt végeznie kell a feladattal. Lát­szott, hogy érti a dolgát. Arra is ügyelnie kell, hogy munka köz­ben milyen hiányosságot észlel, (éktörés, hiányzó csavar, stb.) s ezt bejegyzi munkanaplójába. A B. 413-as Zetoron Gulyás József hevesi fiú végezte a kar­bantartást és a fémuszó javítá­sát. A DT. 413-as lánctalpas traktoron végezte a vizsgafelada­tot Fejes Gábor sóstóhegyi ifjú. A munkagépek között is nagy mui-kában voltak a *fiúk vizsga- feladatuk teljesítése közben, s a feladat után megkapták az ér­dem szerinti osztályzatot. ILLÉS JÓZSEF jskolaigazgató a harmadik negyedévi átlag 3.32 iskola-osztályzattól jobbra szá­mít most. Sokat tanultak az el­múlt he‘ek alatt a fiúk és sokat segítenek az összefoglalók. El­mondta, hogy az elméleti vizsga, eredményeket jóval felülmúlja a gyakorlati vizsgaeredmény, ami azt mutatja, hogy a traktoros gépésztanulók jobban szeretik a gépeket, a gyakorlati munkát. Ismerik és kezelni tudnak vala­mennyi mezőgazdasági gépet. Kisebb hibákat önállóan ki tud­nak javítani. Bizonyára azok, akik az iskolából kikerülnek majd az állami gazdaságokban és gépállomásokon jó munkájuk­kal fogják bebizonyítani azt, hogy jól tanultak. Jó vizsgaeredményt és —majd ha kikerülnek az iskolából — jó munkát kívánunk a holnap traktorosgépészeinek! MEZÖGAZDASáGI növé­nyeink egyik legnagyobb ellen­sége és kártevője a gyom. Azon a helyen, ahol gyom nő, nem terem vetemény. De azon kívül, hogy a helyet elveszi kultúAiö- vényeink elől, a táplálékot is el­vonja a talajból. A gyomok el­len elsősorban helyes agrotech­nikával kell küzdeni. Azonban ennek hatása csak évek követ­kezetes munkája után jelentke­zik. A gyomok elleni küzdelem­ben azonban nagy segítségünkbe van a vegyszeres gyomirtás, ami keUő időben és megfelelően al­kalmazva jó eredményeket ad, s az eddigi tapasztalatok szerint 2, sót 4 mázsás terméstöbb’.clct eredményez holdanként. A vegyszeres gyomirtást nem­csak nagy növényvédő gépek­kel lehet végrehajtani, hanem háti permetezőgépekkel is. A íöldművesszövetezebekbcii vidé­ken is kapható a „Dikonirt” ne­vű gyomirtószer. Ebből őszi ka­lászosoknál holdanként 1—1.25 kilogrammot, tavaszi kalászosok­nál holdanként 0.8—1 kilogram­mot használunk. Ezt a meny- nyiségű Dikonirtot keverjük el háti permetezőgép esetében 300 —400 liter vízben és permetez­zük ki 1 hold vetésre. FONTOS A PERMETEZÉS időpontja. Akkor szabad per­metezni, amikor a vetés már legalább 13 cm magas és csak addig, amíg a kalász „hasban'’ nincs. Ügy a korábbi, mint a későbbi permetezés magára a kalászosra is károsan hat. Fon­tos a hőmérséklet is. A vegy­szernek 16 C fokon alul nincs megfelelő hatása. Általában me­leg, napfényes időben jobb ha­tása \ an, mint borús, hűvös idő­ben. Ezért, ha a permetezéskor meleg, napfényes idő van, a ke­vesebb mennyiséget, ha hűvös, borús az idő, a fent ajánlott nagyobb mennyiséget keverjük a permedébe. Arra is kell ügyelni a permetezésnél, hogy a permet]evet az eső le ne mossa, mert legalább négy' óra kell ah­hoz, hogy a vegyszer felszívód jón a gyomnövénybe és így ha­tásos legyen. Tehát esős, erő­sen borús időben, amikor az eső minden pillanatban várha tó, ne permetezzünk. Azt is kell tudni, hogy a Di­konirt csak a kétszikű növé­nyeket irtja, de persze ezek kö­zül nemcsak a gyomot, hanem minden kétszikű növényt. Tehát nem irtja a tarackot, a vadmu- hart, stb., de irtja nemcsak e vadrepcét és egyéb gyomokat hanem a lóherét, lucernát, bur­gonyát és egyéb kultúrnövénye­ket is. Tehát vigyázni kell arra, hogy lucernával, herével aláve­tett kalászosokat nem szabad DikonirttaJ permetezni és arra, hogy a permetlevet a szomszé­dos kétszikű, gazdasági növé­nyekre. — bab, napralorgó, stb — rá ne vigye a szel. Ezért csak szélcsendes időben permetez­zünk vele. AZ EG VÉS GYOMORRA sem egyformán hat. A vad repcére minden fejlődési fokon jól hat, viszont az acatra (szúrókára; akkor hat legjobban, amikor az még csak tűrózsás leveleket ho­zott, de még nem indult szárba. Ha már szárba ment, nem ahy- nyira érzékeny. Akkoi is meg­sínyli a Dikonirtot, de ha már ma­gasabb, nem pusztul el. Ezért kell a megfeleld gyomfejlődési állapotban permetezni. Kukori­cánál is lehet használni a Diko­nirtot, éspedig holdanként 1— 1.25 kilót, a kukorica kike less elölt, amikor a esiranövény még t—2 cm, melységben van a ta­laj felszíne alatt, vagy ha már kikelt, amikor a növény 19—15 cm. magas. Silókukoricánál is le­het, de csemege- és hibrid­kukoricáknál nem szabad a Dikonirtot használni. Ha a gé­pekkel a vegyszeres gyomirtást befejeztük, azokat jól ki keli meleg, rugós vízzel mosni A géptestet, csöveket, szórófejeket is meg keli tisztítani, nehogy a lerakódat l, vagy visszamaradt Dikonirltal később kétszikű nö­vényt permetezve, akaratlanak is kárt tegyünk. Baly Raima» íóagronotr.ui, O. A. Bizalompláníálás * • Ü ltess magot ébredő földbe, hamar meg­ered az. Csak langy esők kellenek, hogy kipattintsa titkát a csíra, csak napsü­tés kell, hogy az induló szárak életté erősödjenek. A bizalommal is így van valahogy. Először «Iántilni, nevelni kell, mert a termés csak így érhet be. Vagyis némileg tréfásan mondva ehhez is jó „magágy” kell, no meg fogékony szív, mély ® baráti jelzéseket bizalommá oldja. A falu szeméről, közvéleményéről — minde­nekelőtt értelmileg — így beszélnek a Tiszavas- várl Rákóczi TSZ-ben az emberek. Tudják, ha aratni akarnak, először vetni kell. Már mint a jelen esetben példát kell mutatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, mert a jobb, és az előre mutatőbb legfőképpen csak a tettek erejével hathat. A Rákóczi-beliek — dicséretükre legyen mondva így is cselekednek. Méghozzá nem min­dennapi akarással és szorgalommal. Hiszen ha visszalapozzuk a tsz évkönyvét, láthatjuk és le­mérhetjük, hogy szinte a semmiből teremtettek szilárd alapot maguknak. Itt van pl. az 1957-es év. A régi Kossuth zilált sorait rendezgetik, de még csak egy Íróasztal, vagy egy ívnyi papír sincs. Mindenért a zsebbe kell nyúlni, és az istál­lókban is csak az egerek, meg a patkányok cin- eognak. Sok-sok év fáradtságát fújta szét az ellenforradalom, de a legjobbak még így sem hátrálnak meg. Mondhatni pénz nélkül, puszta kézzel megint összeállnak tizenhatan és a kibon­takozást keresik. Bár érzik, hogy mindenekelőtt csak a saját erejükre számíthatnak, bensőjükben mégis ott lángol az akarás, hogy még így is meg­védik és kivirágozlatják a szövetkezet hitelét. És bár a mélyből indultak el, ma már valóság, és letagadhatatlan tény az egykori zsellérek és kis- psrasztok bizalomplántáló győzelme. Mert vegyük csak a jövedelmet. Tavaly munkaegységenként 40 forintot fizettek, noha akkor, azokban a nehéz tavaszi napokban — mondhatni a próbatevés idején még csak 15 fo­rintot sem reméltek. Aztán nézzük csak a konyhakertet és az ál­lattenyésztést. Az akarat, és a szorgalom itt is kézzelfogható eredményeket hozott. A konyha­kertből például közel 40 ezer forint bevételt ér­tek el a Rákóczi-beliek, noha mindent későn kezdtek, aztán az állatállomány is — többek kö­zölt 352 juh, 14 ló, 10 fejőstehén, 6 borjú, 88 malac, stb. — ma már majdcsak a korábbi évek szintjével azonos. És mindezt alig nehány hónap alatt érték cl! A teremtő szorgalom meghozta gyümölcsét és a falu szemében a Rákóczi, illetve a szövetkezeti tagok jóléte egycsapásra vonzóvá vált. Ez pedig azért is nagy szó, mert közben a Vasvári, a Haladás, a Petőfi és a Munka TSZ sem tétlenkedett. Különben itt jegyezhetjük meg, hogy a növekedés sem maradt el. A Tiszavasvári Rákóczinak ma már 40 tagja van, a közülök 17- en hatvannégy hold földdel éppen nemrég léptek be. íme a bizonyságtevés és a példamutatás ere­je. Az, amiről annyiszor beszélünk, de még így sem hangsúlyozhatjuk eléggé: állj ki és bizonyísd be! A mi parasztságunk ugyanis minden szónál jobban respektálja a tettek erejét, mármint azt a fordulatot, amikor a közös jövedelme magasabb lesz az övénél. Pedig mindez még csak az első állomás, a kezdet. A számvetés további győzelmeket és jólétet ígér. A nemrég összeállított tervek is erre utalnak. Eszerint a Rákóczi csak az idén darálót, péküzemet (!), 400 férőhelyes juhhodályt, lóistál­lót, dohánypajtát épít, nem kis mértékben saját élőből. Aztán az állatállomány, s a konyhakerti vetemények területe is nő. És hogy a kezdemé­nyezésekről se feledkezzünk meg, a Vasvárit öve­ző szikeseken 110 holdas halastavat terveznek. Üjabb három holddal növelik a gyümölcsfaállo­mányt, sőt már az az idő sincs messze, amikor a Rákóczi tejtermelését — modern szeparátorokkal, slb. — maga a szövetkezet dolgozza fel! Még tovább menve: az sem lebecsülendő hír, hogy tésztaüzem létesítésével, kosárfonással, ba­romfitenyésztéssel a szövetkezet vezetősége meg­oldja a tagok, mindenekelőtt a nők téli foglalkoz­tatottságát, amely ha megvalusól, a kollektív összefogás erejének üjabb fényes bizonyítéka lesz. Végezetül, de mégsem utolsó sorban, még annyit, a Rákóczi TSZ tagjai már minden tava­szit a földbe tettek! A szántás és a vetés dandár- ján tehát túlvannak. Most már csak jó idő cs sok­sok napfény kell, hogy a kibomló gazdag földe­ken a bizalom és a bőséges aratás újabb világzó esztendeje következhessen el. Közben bizonyára majd a közöny is tovább olvad. Egyre kisebb térre szorul az előítélet, sőt valószínű, hogy a ma még konok koponyák is kezdik megérteni, hogy a szövetkezés korántsem valami mesterségesen táplált üvegházi növény. A falu pedig, mint eddig is, újra vár, gyűjti a tapasztalatokat és figyel.' <K. T.) n ■

Next

/
Thumbnails
Contents