Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

s KELETMAGYAKORSZAG 1358. MÁJUS 4, VASÁRNAP Megalakult a Megyei Művelődési Tanács Hasznot hajtó A megyei tanács nemrég tar­tott v, b. ülésén határozatot hoz­tad a Megyei Művelődési Tanács megalakításáról. A határozat sze­rint a művelődési tanács a mű­velődési osztály mellé rendelt, s annak tanácsadó szerve. A tanács feladata lesz segíteni a szakosztályt — a megye sajátos művelődési helyzetét figyelembe véve, a szocialista művelődés ügyé­nek minél szélesebb körben tár­sadalmi üggyé tételével, a társa­dalom segítségével — a művelő­désügyi kérdések megoldásában. A társadalmi szervek népműve­lési tevékenységét összehangolva. a művelődésügy minden fontos kérdésében véleményt nyílvánít, vagy javaslatot tesz. Véleményét vagy javaslatát közvetlenül a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a megyei tanács elé is terjesztheti. A művelődési tanácsnak 35 tagja van. Elnöke a megyei ta­nács művelődési osztályának ve­zetője. A tanács tagjai 3 évre szóló megbízást kapnak. A végrehajtó bizottság a műve­lődési tanács tagjaiul 1960. de­cember 31-ig megbízást adott. A tanács tagjai lettek: Pályázati felhívás A Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság felvételi pályáza­tot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemének 1958— 59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami- és tömegszervezeti funk­cionáriusaink, értelmiségi dol­gozók, vezető propagandisták szervezett marxista-leninista ok- tatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolya­mon politika» gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzet­közi és magyar munkásmozga­lom történetét tanulják. A tár­gyakból minden félévben vizs­gát tesznek. A tanulmányi ered­ményekről, illetve az egyetem el­végzéséről bizonyítványt kap­nak. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének vizsgáit elfogad- ják a szakegyetemeken, vagy a szakaspiraniurákon kandidá­tusi minimumként. A* egyetemen hetenként egy- szer kötött foglalkozás van (elő­adás, oszályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150.— Ft, mely fél­feladattal bízta meg a Nyírbá. tori Gépállomás pártszervezete a kiszeseket. No persze nem aka­ratuk, beleegyezésük ellenére. Nem. ■ Az olyan megbízatás nem sokat ér, amit úgy erőszakolnak a fiatalok nyakába. Azért nem, mert nem szívesen csinálják és nem lesz eredménye. Ellenben, ahol a fiatalokkal közösen beszé­lik meg, mi volna az, amit a legszívesebben csinálnának — mint ahogy ezt itt is tették — ott felragyognak a szemek, mun­kára lendülnek a kezek és min­denki azon van, hogy teljesítse, amit vállalt. Így tettek, a gépállomás kisze- sei is. Meghányták-vetették a dolgot, amikor a pártszervezet azt mondta: Itt van 15 hold föld, műveljétek meg és a jövedelmét hasznosítsátok. Volt eszük a fia­taloknak. összedugták a fejü­ket. ,.kotlottak“t gondolkodtak, míg végül kisütöttéJc, hogy csil- lagfürtöt termelnek rajta és le­szerződik a Magtermeltetövel. így is történt. Megkötötték az egyezségét >~z illetékesekkel és munkához láttak. Szántottak. ve­tettek, boronáltak és várva vár­ják az igazi tavaszi napsütést, hogy tovább munkálkodhassa­nak. Ha sikerül — már pedig ez rajtuk múlik — sokezer forint üti a markukat. Szükség is lesz rá, mert a KISZ-szervezet társas utazást szervez, az ország kü­lönböző szép helyeit, városait, hegyeit, tavait akarják megte­kinteni. Művelődni, világot látni akarnak. A pártszervezet kéréssel for­dult a fiatalokhoz: „Elvállalná-1 tok-e a két hold konyhakerté­szet művelését?” — szóltak as elvtársak. A fiatalok örömmel tettek eleget a kérésnek. Hogy­ne, hiszen többségük ott étkezik az üzemi konyhán. így aztán azt mondják majd ezután: olyat eszünk, amilyet termeltünk. Mert' ezután ők termelik a bur­gonyát, paradicsomot, paprikát, zöldséget, borsót, stb.t amire a konyhának szüksége van. Es. hogy ennek a fele sem tréfa, nézzék meg, ha arra járnak: a lányok, fiúk ott serénykednek munkaidő után a konyhakertben, hogy amit vállaltak, azt becsü­lettel teljesítsék is. így mindenki jól jár. És miért? Azért, mert helyes, hasznos feladatot bíztak a fiatalokra. Ehhez hasonlókra volna szükség más üzemekben, vállalatoknál is. Igaz, vannak, már a Nyírbátori Gépállomás példájához hasonló kezdeménye­zések, ahol nemcsak szavakban hangoztatják: bízzuk meg fel­adatokkal az ifjúságot, hanem meg is teszik. Sajnos, azonban sok üzemben, gépállomáson, ál­lami gazdaságban és termelőszö­vetkezetben e tekintetben nem sokat lettek. Pedig volna rá bő­ven lehetőség. Minden munka­helynek megvan a sajátossága. Adottságaikat figyelembevéve, a fiatalokkal beszélve találják meg mindenütt, hogy olyan pártmeg­bízatásokat kapjanak kiszeseink, az üzem fiataljai, amik haszno­sak, maradandók a társadalom, de a fiatalság számára is. (F. K.) Ki a boldog nyerő? Debrecenben pénteken nyitottak meg a Lotlócrtékelő Irodát A Hajdú, Borsod cs Szabolcs-Szatmár területéről érkező szelvénye­ket értékelik itt. A pénteki első napon nagy szerencse érte me­gyénk egyik pályázóját. Előkerült egy négytalálatos szelvény, amelynek tulajdonosa kisvárdai lottózó. Még nem tudni, ki a boldog nyerő. fl termelőszövetkezeti nőtanácsok néhány kérdése (MÁSODIK FOLYTATÁS.) A tsz-elvben vannak speciális munka- területek, ahol a nők ügyességüknél, tisz- taságszeretetüknél és gyakorlati ismere­teiknél fogva jobban megfelelnek. Ilyen munka többek között a fejes is. Ám egyes tsz-ekben elűzik innen a nőket a férfiak, mint a gyürei Béke TSz-ben is történt. Kiss né elvtársnő ellen vádat emeltek, hogy „piszkos a tej, ezért le kellett vál­tani”. Az ellenőrző bizottság hosszú időn ét ellenőrizte Kissnét és semmi kifogást nem észlelt munkájában. A tejcsamokból mégis azt jelezték, hogy piszkos a tej. Az történt, hogy egy férfi tsz-tag takarmány­hulladékot szórt a tejeskannába fejes után, hogy legyen ok a tejátvevő pana­szára, s ennek alapján Kissné leváltására. Ebben a tsz-ben általában lebecsülik a nőket. Allatvásárlás esetében sem hívnak meg sohasem a jó fejőstehén kiválasztá­sához értő asszonyt. A turistvándi Üj Élet TSz nőtagjai arról panaszkodnak, hogy — bár túltelje­sítették a termelési tervet, mégsem kap­tak prémiumot. A nyírbátori Kossuth asszonyai a községi tanácshoz fordultak támogatásért, mert a tsz-ben ezt nem kapják meg még a párttitkártól sem. Probléma van itt-ott a tsz-tagok túlzott alkoholfogyasztásával, a közös vagyon el- herdálóival, egyes tsz-tagok kifogásolható erkölcsi magatartásával is. A nőtanácsok­ra itt különösen fontos feladatok hárul­nak. Érdemes megszívlelni a tiszadobi nőtanács erkölcsrendészeti brigádjának módszereit. Esténként 4—5 harcias nőből álló brigád keresi fel az italboltokat és „haza tessékeli szíves szavakkal” azokat, akik túl mélyen néztek a kancsó leneké­re. Ez a brigád őrködik azon is, hogy fiatalkorúakat és részegeket ne szolgálja­nak ki. A nagy káliói Zöld Mezőben áp­rilis 24-én egy fiatal lány dolgozott apja helyett a trágyateregetésnél. Arra a kér­désre, hogy van-e kedve a tsz-ben dol­gozni, azt felelte, hogy más helyre pályá­zik, mert a tsz-ben nagyon csúnyákat beszélnek a férfiak. Lám, az itteni nő- csoportnak — bár egyébként dicséretesen látott munkához: műsort adtak május l-én, tisztaságot, virágoskertet csináltak a tsz-központban, vállalták a mezei munká­kat, dolgoznak a kertészetben, kézbe ve­szik a baromfitenyésztést, stb. — a neve­lési kérdésekkel is hasznos lesz foglal­kozni. Vannak itt nem tagkönyves család­tagok is, akár másutt. Szép feladat ezeket meggyőzni arról, hogy miért előnyösebb, ha mint tsz-tagok dolgoznak (nyugdíj, szülésnél fizetett szabadság, stb.) Más he­lyeken is akad nevelési feladat. Nyírbog­Nem kétséges, hogy a tsz-nőtanácsok rendkívül fontos feladatokra hivatottak társadalmunkban. Ezért kívánatos azokat továbbfejleszteni a megkezdett úton. Ma még tsz-einknek csak kisebb részében működnek a nőtanácsok és nőcsoportok. Pedig szinte nem lehet olyan tsz-re ta­lálni, ahol ne óhajtanák a nőmozgalom működését. Miért csak olyan kevés számú tsz-be jutott el hát akkor mégis a mozga­lom? Ennek az a legfőbb oka, hogy az első lépések megtételéhez kevés segítséget kapnak. A közvetlen segí'ségnek a köz­ségi nőtanácsoktól kell kiindulni. Konkrétabban miben kell sürgősen segítséget adni a tsz-beli nőknek? Első­sorban szervezeti téren van bizonytalan­kodás. Nem tudják azt. hogy hol hány dányban az iskolai év folyamán több tsz­szülő gyermeke d-elmaradozott az isko­lából. A nőknek önmagukat és egymást is kell nevelniök. Szükséges meghallgatni jogi vonatkozású előadásokat, népszerű ismeretterjesztő előadásokat nevelési, egészségügyi problémákról, a célszerű öl­tözködésről, lakberendezésről, ankétot rendezni erkölcsi és társadalmi, politi­kai, nemzetközi kérdésekről és a béke ügyéről. Hasznos dolog szakköröket szer­vezni, szaktanfolyamokon részt venni, óvodáról, bölcsődéről gondoskodni és sok más kérdéssel törődni. Mindehhez a tsz- nőtanácsok adnak segítséget. tagú vezetőségre van szükség. Azokban a tsz-ekben helyes nőtanácsot választani, ahol a nők száma meghaladja a 20 főt. A vezetőség a létszámtól függően 3—5 tagú lehet. Ezeket a tsz-eket a megyei nőia- nács a járási nőtanácsokkal együtt kije­löl'e, határidőben is megállapodtak a tsz-ek meglátogatására. Sajnos, eddig a nagykállói járásban csak Sőrésné elvtárs­nő oldotta meg szívvel-lálekkel feladatát, aki nem egyszer gyalog is felkereste a tanyai tsz-eket is. Azokban a tsz-ekben, ehcl a nők létszáma nem haladja meg a 20 főt, elegendő egy nőíelelőst választani az ügyek intézésére. Az első feladat tehát az, hogy a járási és községi nőtanács vezetői valamennyi tsz-ben ismertessék a nőmozgalom irány­elveit, a konkrét teendőket a legközelebbi időszakban, adjanak segítséget a vezető­ség megválasztásához és munkába állítá­sához. A községi és járási nőtanácsok térje­nek vissza a megalakított nőtanácsokhoa és vonják le közösen az első lépések ta­nulságait, segítsenek a megyei és járási találkozók, rendezvények, akciók jó la- pasztalatainak meghonosításában. A tsz-nőtanácsok különös súlyt helyez­zenek a nőkre vonatkozó rendeletek is­mertetésére. A tsz-asszonyok megyei ta­nácskozásán Beke elvtárs említette meg, hogy tapasztalatai szerint nincs minden rendben pl. a nyugdíjtörvény ismerteté­sénél, mert Gacsályban több asszony és lány úgy vélekedik, hogy a lányok 2—3 évig dolgoznak, aztán férjhez mennek és leköti őket a gyermek meg a fakanál. Itt persze nemcsak a törvény ismeretének hiánya játszik közre, hanem napközi ott­hon, üzemi konyha hiánya és egyéb prob­lémák is. Van arra nem egy példa, hogy többgyermekes anyák. — mint például Csáki Istvánná hét gyermekes anya eddig is dolgozott az urai tsz-ben, mint család­tag. Most éppen a nyugdíjtörvény hatá­sára lép be rendes tagnak. A tsz-nőtanácsok egészséges fejlődé­séért és tevékenységéért érezzenek fele­lősséget a tsz-ek és a községek kommu­nistái, pártszervezetei, kivált pedig a kommunista nők. Segítsék kibontakozni ezt a helyes mozgalmat. Őrködjenek azon, hogy ne legyen semmiféle erőszakos vá­lasztás. vagy a törvényességet sértő szer­vezkedés. Egyengessék az útját annak, hogy a felvilágosító szó az eddiginél szé­lesebb körben terjedjen el a tsz-asszonyok és lányok közt, hogy a tsz-nők élni tud­janak jogaikkal, hogy a tsz-nőt, az anyát a társadalom megkülönböztetett tisztelet­tel illesse meg. Z. A. III. Tanulságok a tsz-nőtanácsok továbbfejlesztéséhez Arató Ferenc (műv. oszt. ve­zető), Ambró Ilona (Kossuth-dijas tanítónő), Balogh András (ped. szalcsz. tér. ein.), dr. Osallány De­zső (múzeum-igazg.), Danes Bajos (ig. h.), Fazekas Gyula (Vöröske- reszt m. t.), Fekete Anna (főta­nács megy. ein.), Gyarmati Zsig­mond (jár. népm. fel.), Horváth Gabriella (MSZMP VB köznév.). Kelemen Lajos (gyermekotthon ig.), dr. Kovács Magda (közép- isk. tan.), Kiss Zoltán (ig. tan.), Korsós József (ig. h.). Kolláth László (Kossuth-díjas kult. ig.), Kokas Ferenc (népfront megyei titk.), Mandzák János (KISZ megyei titk.), Májer Ist­ván (MSZBT megy. titk.), dr. Merényi Oszkár (Pü. Tech. ig.). Mester Gyula (MTST ein.), Orosz Ferencné (ált. isk. ig.), Porzsolt István (gimn. ig.), Radnóczi Fe­renc (Techn. ig.), Suskó János (kult. ig.), dr. Szász Ferenc (ált. isk. ig.), Tajti Ferencné (vez. I óvónő). Tárnái Ottó (gyógyp. int. 'ig.), Tripsánszkl Jenő (SZMT kult. [n Valkó Mihály (MHS megy. íprop.j. ► A művelődési tanács további 17 tagját a v. b. később bízza meg. [Kultúrotthon I épil * II r w | ff m Nyírszőlősön E A nyírszőlősi dolgozók régi [vágya a művelődési otthon. Az [elhatározás és közös összefogás [fényes bizonysága, hogy a község [vezetői és dolgozói egy nyelven, tégy akarással valósítják meg [akaratukat. A májusi ünnepséget .már a kultúrotthon falain belül [tartották és a kultúrműsor igen [szép volt. A felsőbb szervek el- [határozták: segítik őket a bérén- dezés beszerzésében, «* évenként fizethető. Az egyelem* hallgatóinak a M. T. rendelete 1 alapján évi ‘^4 nap tanulmányi < szabadság jár. 41 AZ EGYETEMRE VALÓ í‘ FELVÉTEL FELTÉTELEI. J; Felvételüket kérhetik, a ki kJ érettségivel, vagy ennek meg-f. felelő általán«»« mff7eltség#clZ rendelkeznek és a tanuláshoz? szükséges marxista ismereteketX már megszerezték, ? Az egyetemre páfvonkmiliekf is kérhetik felvételüket. Netnj kérheti felvételét, aki más egye-J lem, Iskola, slb. hallgatója. % A pályázatot a Szabolcs-Szat-X már megyei pártbizottság a-it. 2 prop, osztályára kell beküldeni X 1958. június 20-ig. X MELLÉKELNI KELL: i 1. részletes önéletrajzot, $ 2. az illetékes pártszervezet}, ajánlását, } 3. a vállalat, intézmény iga-J zolását a jelentkező jelenlegi! munkaköréről. J A Magyar Szocialista Mun-| káspárt Szabolcs-Szatmár} megyei bizottsága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents