Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-27 / 123. szám

** keletmagyarország 1958. MÁJUS 21, KEDD „Tanácsi költségvetésünk átgondolt és reális“ A megyei tanács megállapította az 1958. évi tervet és költségvetést A legutóbbi tanácsülés két fon­tos napirendi pontja volt az 1957. évi költségvetési' zárszámadás jó­váhagyása es az 1958. évi tanácsi terv és költségvetés megállapí­tása. Tavaly jobban gazdálkodtak tanácsaink, mint tavaly előtt .? Az ellenforradalom leverése után 1957. év első felére esett az a hatalmas munka, amely az or-, szag gazdasági rendjét volt hiva­tott helyreállítani, Ennek ellenére a múlt évi gazdálkodás mégis jó­nak' mondható és fejlődést mutat az előző időszakhoz képest. A me­gyei. tanács zárszámadásában pél­dául a teljesített kiadás a terve­zett kiadásnak 99.1 százaléka, a teljesített bevétel a tervezett be­vételnek 102 százaléka. A megye területén működő tanácsok zár­számadásában is hasonló a hely­zet. Kedvezőbben alakult a pót­hitelek és a hitelzárolások ügye is,' mert a tanácsok nem töreked­tek a hitelek minden áron való felhasználására. Bár a bevételi hátralék mintegy 300.000 forinttal csökkent, mégis elég jelentősnek mondható, aminek jelentős része kórházi ápolási díj. Hiányos volt az ellenőrzés az ’ irányító és. el­lenőrző szervek, a községi végre hajtó bizottságok és a pénzügyi állandó bizottságok részéről is..­A beszámoló feletti vita során Békét i Benő és Gerlei Ferenc tanácstagok a szociális ágazattal kapcsolatos egészségügyi problé­mákhoz szóltak hozzá. Szarvas Ernő tanácstag a hátralékok közt elég jelentékeny összeggel „sze­replő; lakbértartozások sürgős ren­dezését javasolta. A tanács határozata a javasla­tok figyelembevételével utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy a be­vételi hátralékokat és az 1957. évi költségvetési gazdálkodás so­rán felmerült hiányosságokat szüntesse meg és tegyen megfe­lelő intézkedéseket mélyreható elemző vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatására. A megye 1958. évi tanácsi terve és költségvetése szággyűlés jelentéktelen változta­tásokkal. jóváhagyta. Tanácsi költ­ségvetésünk általában és egészé­ben átgondolt és reális. * Áz a nagyarányú állami támogasás, amelyet ebben az évben élvezőink, sokat segít megyénk elmaradott­ságának felszámolásában. Ter­mészetesen jelenleg még'1 olyan nagyok a szükségletein«, hogy államunk korlátozott lehetőségei­re való tekintettel valamennyi, kí­vánságunk nem elégíthető ki egy­szerre. Érdemes ezonban szem­A folyó évi tanácsi tervet és költségvetést alaposan és több oldalról elemezte számos felszó­laló. Dr. Merényi Oszkár, a me­gyei tanács vb-tagja például el­mondotta, hogy a megyei költség­vetés magán viseli a szocialista költségvetés jellemző vonásait. — Érvényesül benne a tervszerűség, arányosság és a dolgozók szükség­leteinek fokozottabb kielégítésére való törekvés. örvendetes — mondotta, — hogy a tanács által javasolt kiadási keretet az or­Hatezer iírökös adózott Esze Tamás emlékének Tarpán ügyrfe venni például á megyei ta­nács kiadási keretének arány­számait. A szociális ágazathoz tartozó kiadások 47.3 százalékban, a kulturális kiadások 7.2, a bet*, házasok pedig 32.3 százalékban szerepelnek a gazdasági, igazga­tási, jogi stb. ágazatok mellett. A szociális és kulturális ágazat a kapitalista költségvetésben nem kap ilyen jelentős helyet. Kulturális életünk viszonylag elmaradott több más megyéhez viszonyítva. Éppen ezért a kö­vetkező években feltétlenül be kell fejezni a színház építkezé­sét, meg kell oldani a megyei könyvtár, a múzeum méltó elhe­lyezését és hasonló fontos prob­lémákat, mint a lakásépítkezést, a tantermek számának emelését és a községek villamosítását. Java­solta Merényi elvtárs, hogy ezek­re a címekre jövőre nagyobb ke­retet kapjon a tanács.. Benedek Lajos tanácstag a megyei iparral kapcsolatban el­mondotta, hogy áz igen elmara­dott volt a múltban. Ma már ki­alakult nagyjából megyénk szo­cialista ipara, bár még. nagy ten­nivalók vannak itt. Az ellenfor­radalom e’ téren is akadályozta a fejlődést. Most nagyobb fejlesz­tésre ' nem gondbinatunk, addig kell nyújtózkodnunk, amíg a ta­karónk er-. Jelenleg az olcsóbb termelés, a takarékosság, az ön­költségcsökkentés fő gondunk az iparban. A jövő években azonban nagyobb ütemben kell fejleszteni megyénk iparát — különösen a nehézipart, — hogy növekvő igé­nyeinket , ki tudjuk elégíteni. Az iparfejlesztést perspektívájában kell látnunk, ezért ■— mondotta befejezésül Eenedek .elvtárs — mielőbb . . dolgozzák ki megyei. iparfejlesztésünk. 15 éves. . távlati tervét. Nemes Imre tanácstag a múlt évi! és az idei ipari terv közt vont párhuzamot és kimutatta, . hogy a mostani' feladatunk is jelentős és nagy fegyelemre van .szükség annak végrehajtásához, amelyhez több segítséget kér mind a felső, mind az alsóbb szervektől. Hajdú Sándor, a megyei tanács vb.-tagja javasolta, hogy az ille­tékesek fordítsanak nagyobb gon­döt a termelési kultúra színvona­lának fejlesztésére, amely nem­csak a termelés növelésében, - ha­nem például a minőségi követelmé­nyek jobb kielégítésében, a ta­karékosságban, a társadalmi tulaj­don védelmében és a helyi lehe-; tőségek kiaknázásában is kama-1 tozni fog. , A megyei tanács határozata' felhívja a városi, járási és köz-j ségi tanácsokat, hogy a megái.a-« puott költségvetési mte.eket csak; a jóváhagyott feladatokra hasz-: nálják fel, hogy' a költségvetés; végrehajtása során érvényesíteni: keil a legszigorúbb takarékossá-! got, hogy a költségvetésben meg-! határozott kiadások fedezésére' szükséges összeget csak a bevéte-í lek befizetése arányában hasasnál-' hatják fel. Felhívja továbbá az' alsóbb tanácsokat a saját bevéte-; lek növelésére, mivel a bevételi többleteket előre meg nem terve-; zeit feladatok fedezésére fordít-: hatják. A tanácsoknak törekedni kell a helyi erőforrások fokozot-! tabb hasznosítására és a társadal­mi tulajdon védelmére. A hatá­rozat felhívja az állandó bizottsá­gokat is, hogy fokozottabban el­lenőrizzék a terv és költségvetés végrehajtását és észrevételeiket a következő tanácsüléseken terjesz- szék elő. Z. A. >qqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqq< ! Eskütétel, i zászlóavatás ♦ í Csengerben Vasárnap délelőtt mintegy 150ft- árdeklődő jelenlétében munkasor egységet avattak Csengerben. A kürtjei Után a felsorakozott mun- íásőrök parancsnoka jelentést lett, majd elérkezett a zászlőát-' adás és átvétel ünnepélyes pillái- itala. A csapatzászlót a Csengeri Állami Gazdaság dolgozói nevé­ben Bagi Pál nyújtotta át a mun­kásőrség parancsnokának. — .A zászlóra szalagokat kötöttek a társadalmi szervek képviselői, *•* Ezután került sor az eskütételre- és a névadó ünnepségre. A csen- geri munkásőrség a magyar sza­badság ügye kiváló harcosának, Fürts Sándornak nevét vette fel, Az ünnepség után a Fürts Sándpr. munkásőrség díszszázada a csa-. patzászlóval elvonult at egybe-' gyűlt tömeg előtt. Idei kenyerünkért ­Gépáilomási tanácsülést tarta­nak május 31-én Nyírbátorban.. A'iJ tanácsülésen megbeszélik a tér-1 melőszövetkezetek elnökeivel' és’ a földművesszövetkezetek' mégbi-' zottjaival a növényápolás és‘ a'fiS-' "' lászosok betakarításának 'rhünkái-' ját. összehangolják az egyes mun­kaperiódusokat és• közös' erővel gondoskodnak az idei kenyérről. iqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqi ‘ (Folytatás az 1. oldalról.) ügyének érezte a szegénypa­rasztság sorsának megváltozta­tását. Ezért ragadt fegyvert Rákóczi zászlaja alatt, s ma­radt hű hozzá élete végéig —' mondotta a szónok. Többször hatalmas tapsvihar szakította félbe a beszédet. Tarpa adott egy másik hőst is a magyar nériizetnek. Ez a hős Bajcsy-Ziilinszky Endre volt. Mint harcostársról emlékezett meg' Ortutay ■ elvtárs, akivel az antifasiszta mozgalom idején, .együtt dolgoztak a Történelmi Emlékbizottságban és a Ma­gyar Frontban. Nem hagyott alább az érdek­lődés, amikör a népfront-moz-. galom főtitkára az ellenforra­dalmi események ismertetése és elemzése után a mai helyzettel foglalkozott: — Vajon Esze Tamás talpasai­nak akartak-e „szabadságot” és földet adfii a visszatért nagytő­kések, föld birtokosok? Semmi esetre sem! Nágy károkat szen­vedett hazánk az ellenforrada­lom idején, de az egész világ megláthatta,, hogy Esze örökö­seinek kezéből semminemű ka­pitalista fondorlattal ki nem ve­heti a hátaimat. — Sokaknak úgy . tűnik — főleg Nyugaton — hogy a Szov­jetunió béketörekvése nem egyéb,' mint könyörgés, s könyö­rögni a gyengébb fél szokott. — Hogy ez mennyire csak ámítás, azt legjobban bizonyítja a szov­jet tudomány mindennapi ered­ménye,' amely a megmásíthatat­lan. fölényt igazolja. Az emberi­ség . jövőjéért való aggódás, és a béke fenntartásának akarása ez. „4 közösen ontott vér pecsételte meg ború t súg un ka A magyar és bolgár nép tör­ténelmi múltjának elemzésével, kezdte beszédét Paviov elvtárs, melynek alapgondolata az volt, hogy a közösen ontott vér és napjainkban a szocializmus épí­tése pecsételi meg a két nép barátságát. — Ismerik nálunk Rákóczi harcostársának, az Önök 'faluja szülöttének' érdemeit. De Petőfi Sándor költeményeit is .öröm­mel olvassák a mi népünk tag-’ jai, ,A török iga utáni Habsburg elriyomás a mi népünket is ha­sonló körülmények közé sodor­ta, Egy a múltunk, egy a jele­nünk és egy lesz a jövőnk , is. Ez a jövő a szocializmus lesz. .-Beszédét nagy tapssal fogadta a gyűlés hallgatósága. -Ezután koszorúzásra került sor.. ,Oitu­tajt, Paviov elvtársak, valamint a párt, a tanács , és a Hazafias Népfront küldöttei megkoszo­rúzták Esze Tamás mellszobrát. Ortutay Gyula megkoszorúzta Bajcsy-Zsilinszky Endre sírját is. Késő- délutánig, egészen az esti szürkületig tartott a sike­res megemlékező- ünnepély. — Olyan seregszemle volt ez a tarpai vasárnap, amilyet' még eddig nem látott a határszél. -A talpasok örökösei hitet , tettek elődjeik emléke, a béke védel­me és, az új, élet. építése mel­lett. (Angyal). EMBERI MAGASLATOKON rJ 'üdja azt Makszim János, hej, hogyisne tudná, milyen volt a régi uradalmak­ban a szálláshely. Rendszerint pajta, vagy más szellös alkamatosság „dukált’- a szegényembe,•- írek, ahol a szél, ha ki is fordult néha, rögtön beszökött a palánk másik oldalán. Ágyazni min­dig a földre agyaztak és strájfát raktak a fékhely közé, hogy az alvók össze ne rúgjanak. Aztán üzemi konyha és rádió is hol volt még akkor. Még álmukban sem pályáztak ilyenre a hajdani su.mmások, hisz hekik csak kuss járt és nem egy­szer csak a gond ködmönével taka/ózjuiítak. Még jó volt, ha némi babot, lencsét, és 'avas szalonnát kaptak, melyet rendszerint kucorogva, két tég­lára helyezett bográcsban főztek meg, valamelyik juhszálloda” tövében. Aratás végén is, ha netán kedvében volt az uraság (ami persze soktól füg­gőit), mindössze csak cgy-két dögös borjút vágóit te részükre, s ezért kellett éltetni a gróf, vagy báró urat, sokszor torkaszakadtukból. Strájfa és vetett ágy ... Már a puszta össze­hasonlítás is sokat mond arról, hogy milyen más már a mai időkben az egyszerű emberek méltó­sága. Makszim Jánost, meg társait a Nyírlugosi Állami Gazdaságban minden este tiszta szállás­hely fogadja, ahol rádió szól, az asztalon virág nyílik, és ha netán tél van, ' ükkor meg barátsá­gos tűz duruzsol a kályhákban. A , gazdaság szálláshelyén jelenleg is több, mint ötvenen laknak, majdcsak kivétel nélkül időszaki mun­kásokFehérneműcsere kéthetenként van, és a szobákból a már említett rádió mellett mosdó, csészék, szekrények sem hiányoznak. Egyedül csak a vízellátással van báj, mivel a kutak a pihenő helytől meglehetősen távol vannak: Viszont ez a probléma is megoldódik, ha megépül a vízveze­ték. ■■ ■ " A mai mezőgazdasági munkások természe­tesen nemcsak szálláshelyei, de rendszeres ellő-' íásf, továbbá szórakozást is igényelnek a gazda­ságtól. Vajon megkapják-e mindezt? Annyi biztos, hogy a gazdaság konyhájában korántsem a bicsérdistáknak - főznek, Hetente többször' van Hús, cs a mennyiség is böségés. Gyümölcs) 'főzelék, tejtermék stb, mind a kerté­szetből és a többi üzemegységekből kerül ftl.Á . húsellátással sincs különösebb baj. Az viszont már kifogásolható, hogy a választék meglehető--, sen egyhangú. Aztán még egy probléma:...főzni csak a központban és Bélieken főznek, így .szál- . U.tás és egyéb nehézségek miatt a dolgozók, többé-kevésbé még ma is tarisznyádnak. Az.', igazsághoz persze az is hozzátartózik, hogy alt)'., időszaki munkások jórésze csaknem minden este hazatér családjához, mivel vagy Nyirlugosra, , vagy a szomszédos községbe valók. Ami pedig' h • . szűkös választékot illeti, tudják ezt. a központban is. Nekik se dukál, ha hetente kétszer van babrp, főzelék, vagy éppenséggel lebbencsleves.. Szóval% ami a munkásoknak nem tetszik, az az illetéke- ’ sektől sem kap tapsot, így remény van rá, hogy)'' a gyomrok közös fellépése előbb-utóbb az ételek\[ választékában is javulást hoz. 1 ­A szórakozási lehetőségekről annyit, hogy, át gazdaságban a pihenőidő kellemes eltöltését ^ könyv, kuliúrcsoport és film biztosítja. A fiata­lok főleg népi táncokat tanulnak,, és ébred már a színjátszó csoport is: A filmbemutatókat ille­tően: hetente kétszer van vetítés. A könyvköl­csönzés azonban alig-alig megy. A gazdaságban úgy magyarázzák ezt, hogy a szépirodalmi és a szakmai művek iránt nincs kellő érdeklődés. Viszont amikor a munkásszálláson jártunk, 'ott\. sók polc olvasnivalóval volt tele. Különben' is a könyvtár jórésze (körülbelül 1000—1200 kötőt) Nyírlugoson'van, ami részben indokolt, szerin-, tünk azonban a könyvkölcsönzés kétségkívül leg­gyengébb oldala a gazdaság nevelő és kulturális munkájának. Mindent égybevetve, a strájfa és a szalmaágy... már '.rég letűnt világ keserű emléke lett. . Úgy­szintén a pondrós szalonna is a hajcsárkodással és az éhbérrel egyetemben. A mai Makszim . Jánosok már a nyírségi domok közt is megérték az új igazságát, maguk mögött hagyták a summás j múltat, és emberek lettek. • ­Emberek, akiket igényeiket tekintve, végié , felnőtt számban is vesznek! /' " ' fK. T.)j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents