Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

gjjMH KELETMAGY A »ORSZÁG 195*. MÁJUS »?. CSÜTÖRTÖK FURCSASÁGOKRÓL Rovar-emlckmü 1958. május 22, csütörtök, Júlia Oklevél — udvariatlanságért Színhely: Oklevéllel kitüntetett nyíregyházi FÉNYSZÖV, I. számú műterem. Cselekmény: történik napjainkban. Belép az ügyfél: idős falusi néni, karján másfél esztendős kis­fiú, *— Fényképet szeretnénk. i, >— szól szerényen. A kisfiú sírni kezd. » __ Hogy lehet ilyen állapotban idehozni ezt a gyereket? — így a felvételt vezető nő. — Tudja kedves, sokat volt orvosnál és fél. No, ne sírj Jan­csika — vigasztalja nagymamája.— Nem orvos a néni. — Ne szóljon hozzá! — kiabálingerülten a FÉNYSZÖV már ismert alkalmazottja. ' Aztán megkezdődik a falusi néni és a kisgyermek kálváriája. ?Mert a felvételt készítő nő homlokáról a legszerényebb mosoly sem űzi el a haragos redőket. Mintha ezt mondaná: „Hja kérem, aki fényképet akar.. A nagymama már nagyon feleslegesnek érzi itt magát. S mint aki nagyon nagy tehertől szabadu meg, lép ki a napfényes utcára. Most már mosolyog a kisfiú is. Mintha tudná, hogy nemcsak az udvariasságért, de az udva­riatlanságért is osztanak oklevelet.;j (K. J.) [ A VÁROS „ÖREGJEINEK“ BÚCSÚZTATÁSA í Kod vés ünnepség zajlott le teg- [nap délben a Városgazdálkodási [Vállalat Árok utcai telepén. Hét [idős dolgozót búcsúztattak a vál­hatnál, akik több évtizedig szor- ígoskodtak a város szépítésén, tisz­tántartásán. Most nyugalomba ‘vonult Grencsó András ács, a ^dísztribünök mestere, Farkas Fe- •renc, Juhász György és Hercku ‘Pál úttisztító, Závodni József, [Seres Józscíné kertész és Bojtos [György. Az idős dolgozókat meg- [vendégelték, megjutalmazták és [féltő intelmekkel látták el a fia­talabb kollégák, a vállalat veze­tője, a párt- és KISZ-szervezet [tagjai. A hét dolgozó munkában [öregedett meg, s kezük nyomát >még sokáig őrzik az utcák, a tc- |rek. t * t VÁMOS ATYÁRÓL HALLOTTUK f Ötvcn férőhelyes, magtárpadlá­! sos tehénistálló építésén szorgos- kodnak a vámosatyai Lenin TSZ dolgozói. A jövő hónap közepére tervezik befejezését s ez minden •bizonnyal sikerülni is fog, meri a szövetkezet kőműves brigád ja ugyancsak nagy szorgalommal lá­tott a felhűzási munkálatokhoz. GAZDAG SZOMSZÉDOK Az elmúlt napokban a nagy­szőlős! járás dolgozói látogatást tettek a szomszédos Tiszabecs községben. Az egyik nagyszólősi vendég, Balogh Károly kolhoz- párt titkár, Tivadar község kül­dötte sokat mesélt a szovjet fal­vak fejlődéséről, gazdagodásáról. Tivadar szovjet községben az el­múlt években 1600 lakóházat épí­tettek a kolhoz-parasztok, A kol- hoa, amely főleg dohánykertészel- tei foglalkozik, több mint négy és fél milliós vagyonnal rendelkezik. A BABONA RÉT EMBER ÉLETÉBE KERÜLT Kockki Chack faluban fPat- hankot) egy fiatal pár életével fi­zetett azért, mert hitt a baboná­ban; A fiatalok azt gondolták, hogy a gonosz szellemek elvarázsolták őket és elhívták Sansar Singhet, aki annak a kétes hírnévnek ör­vendett, hogy „szakértő" a kísér­tetek varázshalalmanak megszün­tetésében. A varázsló meg is ígérte a fiatal házaspárnak, hogy kiűzi belőlük a kísértetek szelle­met: és ezert vaslánccal ütlegelni kezdte őket. A gyors „eredmény“ perceken belül megmutatkozott: a babonás ifjú pár a helyszínen kiszenvedett a varázsló-okozta sé­rülések következtében. Háromhó­napos árvájuk maradt. VIRÁGKIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN Nagyszabású virágkiállítást ren­deztek Moszkvában a Uorkij- parkban, A szót jel kertészek és dísznövény-termesztők itt mutat­ták be, hogyan készülnek a jövő évi párizsi nemzetközi virágkiállí­tásra. A moszkvai virágkiállításon különös érdeklődést kellettek a grúz kertészek eredményei, akik szemléltetően bemutatták, hogy a vadon termő növényeket milyen kitűnően fel lehet használni vá­rosok és. falvak utcáinak, tereinek díszítésére. Magashegyi zuzmók­ból és mohákból csodálatosan szép, puha szőnyeget képeztek, amelyet apró hegyi virágok díszí­tenék. ESZE TAMÁS EMLÉK- SORSOLÁS Nagy készülődés előzi meg Tar- pán a vasárnap sorra kerülő Esze Tamás ünnepséget. Esze Ta­más halálának 250. évfordulója alkalmából szülőfalujában, Tar- pán nagygyűlést és ünnepi meg­emlékezést terveznek. A nap mű­során kultúrműsor is szerepel, valamint bemutatásra kerül Fe­hér—Kállai: „Irány Caracas" cí­mű vígjáték. Ezen a napon vidám vásár is lesz Tarpán, délután pedig bajnoki labdarúgó mérkő­zés következik Tarpa és Gyürc csapatai között, majd szabadtéri műsor és szabadtéri mozielőadás van még a programban. Az isko­lában emlékkiállításokat rendez­nek és délután kerül sok az Esze Tamás emléksorsolásra, ahol ti­zenötezer forint értékben mező- gazdasági kisgépeket, kerékpáro­kat, rádiót, fényképezőgépekét, és egyéb értékes tárgyakat sorsol­nak ki. NEGYVENÉVES JUBILEUM A nyíregyházi Zrínyi Ilona Ál­talános Leánygimnázium az idén ünnepli fennállásának 40 évfor­dulóját. Ebből az alkalomból szombat este fél nyolc órai kez­dettel az iskola ünnepi hangver­senyt rendez a József Attila Mű­velődési Házban. Az est kedves színfoltja lesz az iskola volt nö­vendékei és a jelenlegi növendé­kek fellépése. Az iskola cnek- cs zenekara lelkiismeretesen készül az ünnepi hangversenyre és jubi­leumi estre, amelyre több szülőt és nevelőt is meghívtak. A negy­ven év történetét dr. Margitics Gyuláné, a gimnázium igazgatója ismerteti. A volt növedekek talál­kozóját pedig június 28-án rende­zik meg. VÁSÁR NYÍREGYHÁZÁN A városi tanács kereskedelmi osztályának értesítése szerint jú­nius 9-én országos állat- és ki­rakodóvásár lesz Nyíregyházán. A kereskedelmi szervek . fel­hívták a kiskereskedők és kisiparosok figyelmét — akik a vásáron kirakodnak —, hogy iparigazolványukat (az áru be­szerzéséről szóló számlát) kötele­sek magukkal hozni és azt kívá­natra felmutatni. Á földműves- szövetkezetek, különböző szak­üzletek. valamint a Népbolt vásá­rozó részlege változatos aru-új- donságokkal készül a június 9-i vásárra. Az ausztráliai Queensland államban Lvő Bounarga város­kában rovarnak emel­tek emlékművet. 1788-ban egy Phi­lip nevű angol egy bizonyos kaktuszfai- tát vitt be Ausztrá­liába. A kaktusz gyü­mölcsei tüskés körté­re emlékeztettek. A kaktusz meghonoso­dott és piros festék | előállítására hasz­nálták. Ugyanis eb­iből a kaktuszfajtából z karmin állítható elő. | ötven esztendővel | később az . egyik j ausztráliai farmernek • az az ötlete támadt, ♦ hogy Argentínából vi- í gyenek be egy másik $ kaktuszfaj tát,, amel .le­inek gyümölcse szin- Ztén tüskés. Ez a kak­tuszíajta két oknál fogva is jobb volt az előbbinél: nagyon szépen növekedett és gyümölcsei ehétóek is voltak. Az új kak- tuszfajta tetszett a farmereknek és rá­jöttek, hogy eleven sövény képezhető be­lőle. A farmerek azon­ban nemsokára kény­telenek voltak meg­változtatni vélemé­nyüket. Ugyanis a kaktusznak megvol­tak a hátrányos olda­lai is: hihetetlen gyorsasággal elszapo­rodott és nemsokára óriási földterületeket hódított el a farme­rektől. Ahol egyszer gyökeret vert, s néha a fa nagyságát is el­érte, ott többé semmi sem termett. Ezután gondolni sem lehetett ezeken a területeken rizs, búza, zab stb. termesztésére. S ekkor a farmerek hadat üzentek a sze­rencsétlenséget hozó kaktusznak. Munká­ba állították a trakto­rokat és a többi gé­peket, de a kaktusz egyre csak hódította az újabb földterület teket. Magvait szertej szórta a szél, szerte- hordta a víz, Szétvit- ték a madarak. A farmerek elkese­redése határtalan volt. De mégis meg­találták a kiutat. Dél-Amerikából be­vitték az úgynevezett Castoblastist, amely a selyemhernyóra ha­sonlít és elkeseredett ellensége a kaktusz­nak. A farmerek sür­gősen 2750 millió Cactoblastis tojást helyeztek el a kak­tuszokon. Tíz év le­forgása alatt a her­nyók falánk utóda? elpusztították a kak­tuszok jelentékén.’ részét. A termékeny föld megtisztult Dél- Wallesban és Queens­land állam területén. A derekas munka elismerése jeléül a queenslandi lakosság emlékművét emelt a rovarnak; Sok vita, értékelő szó hangzik el a szovjet filmekkel kapcsolat­ban. Nemcsak hivatalosan, újsá­gok hasábjain, szaklapokban, ha­nem még inkább talán a közönség körében. S ha a művészi megol­dások, a rendezési felfogások, a fényképezés technikája felett foly­nak is viták, a felek egyben meg­egyeznek: a* eszmeiség, a tarta­lom tekintetében egyöntetűen ma­gasan fenn szárnyalnak a szovjet filmek. Ez persze nem véletlen. Egy negyven esztendős szocialista állam filmművészete nem is hir­dethet mást, csak azt, ami az emberiség számára nemes, jó és szép, nem adhat mást, mint ami lényege. Próbáljuk kiragadni és elemezni a szerelem problémáját a szovjet filmekből. Nem az érzé­ketlen vének tudálélcosságával, nem a biológus tudományosságá­val, hanem az ember szemével, az érző, szerető, fájdalmat és örö­met érző ember szívével, Egy mesefilm jut eszembe — júliusban mutatjuk be. Nyíregy­házán —, ahol a vashegy így kiált fel: „De furcsák vagytok ti, em­berek és mennyire különböztök a virágoktól, állatoktól, akik csak testükkel szeretnek. Ti a lelketik.- kcl gondolkodásotokkal is, egész lényetekkel szerettek." Ha azt. keressük egy művészi alkotásban, hogy milyen benne a szerelem-, akkor azt kell elsősorban kérdez­nünk: tükrözi-e az emberi szere­lem e nemes teljességét, felemelő, magával ragadó nagyságát? A szovjet filmek, szerelmes- párjaira emlékezve igennel kell válaszolni, A szovjet filmek sze­relmes-szereplői a szerelem tel­jességének bemutatására törek­szenek. Hogy sikerül éz? Elsősor­ban úgy, hogy a szerelem virágát nem elkényeztetett melegházi nö­vénynek ábrázolják, hanem olyan feltörő, növekvő érzésnek, amely küzdelemben, harcban, megpró­báltatásokban edződik és bontja Ki legszebb szirmait, És ez élet­szerű. Ez így van a hétköznapi életben is. Két ember megszereti egymást, s akkor még talán alig ismerik egymás jellemét, sok-sok jó és rossz tulajdonságai. Időbe, küzdelembe, áldozatba kerül, amig ez a szerelem felnövekszik és ma­gabiztosan, a hűség cs teljes biza­lom légkörében pompázik. Emlé­kezhetünk a Külön utakon két főszereplőjére, akiknek olyan nagy utat kellett megtenniük még házasságukban is, hogy teljesen egymásra találjanak. (Nem is be­szélve a polgárháborús és hábo­rús szovjet filmek szerelmespár­jaira, akik valóban tűzben, vas­ban edzettek szerelmüket.) Azt hiszem, akik látták az Ember született című filmet, azok is nehezen tudják elfeledni azt a szerelmet, amelyet a film megmu­tatott. Egy felelőtlen, kalandor­hajlamú suhanó elcsábított egy fiatal diáklányt. Házasságot ígért s a házasság előtt megszületett a gyermek, mire a fiú elhagyta a lányt. A lányanya kiábrándult az emberekből, elveszítette hitét cs bizalmát, magának való életet kezdett élni. Egyedül hordozta se­bét. Valaki megszerette. Hűséges, nagy szerelemmel. A lány azon­ban nem hitt — újra és újra összecsaptak az érzelmek, újra és újra viaskodott a bizalmatlanság és szerelem, míg végül az utóbbi gyözeldelmeskedett. S a filmben nemcsak az volt a szép, hogy be­mutatta az igazi szerelmet, ha­nem az is, hogy elitéltette a köz­tudattal a könnyelmű kaland-:á- gyas felelőtlen lovagjait, Az igy született és felnövő sze­relem, amely megnemeeiti. na­gyobb tettekre, alkotásokra ser­kenti az embert, boldogságot gyü­mölcsöz. Olyan házasságot, együtt­élési., amelyet nem takar be. ár-* nyék. Olyan aszonyt teremt, mint a Feleség című szovjet film főszereplője, aki a halálos jár­vány-sújtottá vidéken dolgosé fér­jéhez ilyen szavakkal oldatja tel a határzárat a tiltakozó, halálos veszélyről beszélő katonatisztnélr „Van felesége?” — „Nincs" —. „Szeret valakit?" — „Igen." —- „Ha az a valaki bajban lenne, gondolkodna egy percig is a ha­lálos veszélyen? Nem azért va­gyok a férjem szerelmes felesége, hogy éppen a bajban legyek leg­inkább mellette?" Olyan férfit te­remt, mint a Külön utakon polgári neveltetcsű mérnöke, aki felesége, a szerelem hatására ál­dozatosan vállalja a börtönt, ■száműzetést is a cár elleni forra­dalmi küzdelemben. Nem könnyű a legerősebb, leg­mélyebb és legcsodálatosabb em­beri érzelmet művészi fokon áb­rázolni, megjeleníteni, Az évszá­zadok terméséhez képest nem tömeges az olyan alkotás, amely e téren klasszikusat tudott alkot­ni — nem dicsekedhetünk túlsá­gosan sok Rómeóval és Júliával, S azt sem lehet állítani, hogy a szerelemről szóló szovjet filmek mindegyike úgy marad fenn tte emberek hosszú emlékezetében, mint Rómeó és Júlia csodálatos története. De nem is ez az elsőd­leges. Hanem az, hogy e szovjet filmek a tna és holnap szerel­méről beszélnek, az optimista, a boldogságát, adó szeretemről, a hétköznapok emberének egyszerű, de csodálatosan szép szerelméről SOLTÉSZ ISTVÁN 4 d izeiteLe.nia izaa(et fiLmekben

Next

/
Thumbnails
Contents