Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

2 KELETMAGY A RORSZAC 1938. MAíUá 32, CSÜTÖRTÖK RÉGEN FOGLALKOZTATJA pártszervezeteinket az a kérdés: az oktatás befejezése után ho­gyan foglalkoztassák a propa­gandistákat? Az eddigi tapasz­talatok szerint számos helyen a pártoktatás befejezése után ma­gukra hagyják a propagandistá­kat. Nem bízzák meg őket fel­adatokkal. Csak akkor fordul­nak ismét hozzájuk, ha eljön az új oktatási év. A kis várd aj párt-alapszerve- zetben is sokáig vajúdó kérdés volt a propagandisták oktatáson kívüli foglalkoztatása. A nemrég lezárt oktatás után mostanáig csak olyankor foglalkoznak a propagandistákkal, amikor a községi, vagy járási pártbizott­ság aktívaülést, vagy más ta­nácskozást tartott. Ide meghív­ták a propagandistákat is és be­tekintést nyerhettek a legfonto­sabb feladatokba. Ez helyes. Ennyinél azonban többre van szükség. A szervezett oktatási és propagandamunka után sem szünetelhet a felvilágosító mun­ka. S hogy így legyen, tervja­vaslatot terjesztenek a községi párt-végrehajtó bizottság elé a propagandisták nyári foglalkoz­tatására vonatkozóan. A JAVASLATBAN olyan kér­dések szerepelnek, amelyeknek megvitatása és egy-egy üzem­ben, munkahelyen való ismerte­tése jelentősen hozájárul a párt­tagok és pártonkívüü dolgozók tisztánlátásához. így kerül majd a propagandistákkal megvita­tásra és a dolgozókkal való is­mertetésre az osztályharc kér­dése, helyes értelmezése. Szük­ség van erre Kisvárdán annál is inkább, mert egyes elvtársak helytelenül értelmezik az Osz­tályharcot. Különösen az üze­mekben tapasztalható, hogy az osztályellenséggel és az ellen- forradalomban tevékenykedő személyekkel kapcsolatban a megbékélés hangján beszélnek. Osztályidegenek, ellenséges ele­mek és az ellenforradalomban résztvett és ezért. bíróságilag elitéit személyek munkábaáilí- tásánál, illetve felvételi kérel­mük elutasítása alkalmával a felsőbb szervekre való hivatko­zással bújnak ki egyesek a nyílt válasz elől. AZ IS ELŐFORDUL, hogy előzetes figyelmeztetés ellenére is alkalmaznak nem kívánatos személyeket fontos munkakör­ben. Így van ez a földművesszö­vetkezetben. Bár figyelmeztet­ték Kiss János elvtársat, a szö­vetkezet ügyvezetőjét, hogy Mácza András 6 hónapot ült börtönben ellenforradalmi cse­lekedetért, mégis alkalmazzák a földművesszövetkezetben. A Vul­kánban olyan személyeket akar­tak jogtalanul jutalmazni, akik súlyosan kompromittálták ma­gukat az ellenforradalom ide­jén. Csak a pártszervezet eré­lyes közbelépésével sikerült megakadályozni jutalmazásukat. Jogtalanul adtak birtokba osz­tályidegeneknek lakást. „Vitéz" Nagy Béla volt likőrgyáros is így szerezte vissza lakását, noha nem is lakik Kisvárdán és nem is volt szüksége a lakásra. Bizo­nyítja ezt, hogy nyomban el is adta a: jogtalanul . visszakapott lakást". AMINT LATJUK, nincs min­den rendben az osztályharc kér­désében Kisvárdán. Ha a párt- vezetőség alapos vitát rendez a propagandisták részvételével és tisztázzák a kérdést, bizonyára élesebb választóvonalat tudnak majd "húzni az illetékes szervek, üzemek, vállalatok vezetői, dol­gozói az osztályidegen személyek megítélésénél, cselekedeteik fel­ismerésénél. Csak dicsérni való a pártbizottság ilyenirányú mun­kája. Szükségesnek tartják, hogy a nemzetközi helyzetet, ezen be­lül a francia kérdést is megvi­tassák, valamint a nemrég meg­tartott megyei pártbizottsági és a járási aktívaülésen elhangzott feladatokra visszatérve a propa­gandisták ismertetik munkahe­lyükön a takarékossági mozga­lommal összefüggő kérdéseket. Tájékoztatják ezen kívül a pro­pagandistákat a párt káderpoli-x tikájáról szóló, párthatározatról! is. AZ ELMONDOTTAK csak J egy részét képezik a propagan disták nyári _ foglalkoztatásának. A végrehajtó bizotlság bizonyá­ra több hasznos javaslatot fogad még el ezeken kívül, amelyek megvitatása és a propagandis­tákon keresztül a dolgozókkal való ismertetése révén még eredményesebb propagandamun­kát végezhetnek. Nagy Tibor. Érdekes levelet hozott a mi­nap a posta. Ahogy végigfutot­tam, mindjárt a kínai elvtársak jutottak eszembe. Igen, a kínai vezetők, akiknél szinte szokás­sá, vezetésük elengedhetetlen módszerévé vált az, hogy éljék az egyszerű emberek hétköznapi életét, osztozzanak gondjaikban, örömeikben, bánatukban. Hogy ennek mi a jelentősége? Óriási! Az, hogy a vezetők nem az író­asztal mellől nem csupán a je­lentések alapján ismerik meg az embereket, a problémákat, hanem a közvetlen érintkezések folytán. így maguk is átélik azt, amit látnak, reálisabb képet kapnak egy-egy üzem, párt-, if­júsági-, tőmegszervezet stb. éle­téről, munkájáról és sziwel- lélekkel segítenek. Tehát termé­szetes, hogy hasznosabb a sze­mélyes érintkezés, és az igy nyert tapasztalatok alapján va­ló döntés, mint sokszor csak a jelentésekre való alapozás. Örvendetes, hogy ifjúsági szervezeteink vezetői már sokat fejlődtek a helyes vezetési sti­lus kialakítását illetően. Köze­lebb kerültek az élethez, átér­zik az ifjúságot foglalkoztató problémákat és hogy — úgy mondjam — még a száraznak látszó dolgokkal is az ifjúságot vonzó módon foglalkoznak. A kisvárdai járási KISZ-bi- zottságrol érkezett már említett levélben a következő olvasható: ».Ml, a végrehajtó bizottság tag­jai legutóbbi ülésünkön úgy ha­Van már lucernája Szabolcsnak is9 csak cl kell szaporítanij Beszámoló a ki§várdai homoki lucerna termesztési ankétről A Kisvárdai Kísérleti Gazda­ság, illetve vezető kutatója, Teichmann Vilmos neve halla­tára elsősorban a burgonya, az új burgonyafajták bölcsője és „dajkája" jut eszébe a magyar mezőgazdaságot valamelyest is ismerő embernek. Sokan isme­rik már a „Kisvárdai rozsot”, a nemesítés alatt álló napraforgót, a szöszösbükkönyt, csillagfürtöt is, de kevesebben a most „szár­nyát” bontó homoki lucernát. ben segítségére voltak, munka­társai is. A Nyírség néhány évtizeddel ezelőtt még szegényebb volt ta­karmánynövényben, mint most. A harmincas évek végén megje­lent az édes csillagfürt, ami na­gyon jó, ha jobb nincs. leich- mann Vilmost régen foglalkoz­tatta már egy olyan lucerna ki­nemesítésének gondolata, ami a nyírségi mészszegény talajon is díszük. Igen sok lucernafajtát' tett, amiről bátran elmondhat­juk azt a sokszor közhelyként használt szót, hogy újabb „ara­nya“ lett Szabolcsnak. A homoki lucerna agrotechnikája A kísérletezés évei alatt egyik nehézségük volt a telepítés. Szélhordta íutóhomok-dombokon aprómagú növényt sikerrel vetni nem kis dolog. Sokféle próbál­kozás után a vetésnek is megta­lálták ä legmegfelelőbb idejét és módját. Kísérleteztek őszi, tavaszi vetéssel, védő növény­nyel, védő növény nélkül, míg most már bátran mondhatják, hogy legbiztosabb az őszi, védő- növény nélküli telepítés. Mint legjobb tapasztalatukat, mondták ei, hogy trágyás kapás után* kora tavasszal csillagfür­töt vetnek zöldtrágyának, ami alá 150 kiló szuperfoszfátot, 100 kiló kálit és 50 kiló pétisót ad­nak. A csillagíürtöt hüvelykö­tés idején alászántják. Annyival kell az alászántást a lucernave- lés e’őtt végezni, hogy a csillag- fürt a Vetés idejére elkorhad­jon. A leszántott talajt gyomta- lanul tartják és szükség szerint egyszer vagy kétszer szántják vetésig. Vetés előtt a tavaszi* műtrágya-adagot megismétlik. 1 A vetés idejéül augusztus de-£ .rekát javasolják. Ilyenkor ke- * vesebb a szél és van ideje meg­erősödni a tél előtt a kis nö­vénykének, Nagyon vigyázni kell a kelés sikere érdekében, hogy megefelelő — 1—3 centi — mélyre kerüljön a mag. Egy holdba 15 kiló magot vetnek. A vetőgépet magtakaró henger és borona követi. ,, Az így telepített lucerna ellen­áll a tavaszi homokverésnek és a gyomokkal is meg tud birkóz­ni. Az ősszel kikelt gyomok ki­fagynak, a tavasszal kelő gyo­mokat pedig az áttelelt, nagy előnnyel induló lucerna „maga •alá gyűri”. , . „Mcglálni és megszeretni pillanat műve volt.,.44 Május 20-án Kisvárdának ezt az újabb büszkeségét jöttek el megismerni megyénk homoko­sabb. járásaiból — elsősorban tsz-elnökök és agronómüsok. Az értekezlet kint volt a lu­cerna „tövében”. Bevezető elő­adást Teichmann Vilmos vezető kutató tartott, . majd a táblák közötti kalauzolásban, a lucerna agrotechnikájának ismertetésé­gyűjtött össze, melyek közül a -legmegbízhatóbb volt a Kolozs­vár környékéről hozott Tuzsonyi fajta. 1943-ban kezdte el a ne­mesítést. Ezt a; lucernát keresz­tezte a Kisvárda környékén va­don termő lucernával. Ez a vrd- lueerna nagyban elősegítette a hibrid honosodását. 15 év türel­mes munkája nyomán elérte, hegy egy olyan új fajta szüle­Ha nem olyan érdekfeszítő lett volna, az előadás, nehéz lett volna a megjelenteket attól visz- szatartani, hogy el ne széledje- nek a dombokat takaró üde­zöld táblák között. Nem kellett „agitálni" a tsz-e'nököket, szak­embereket, hegy ismerjék el en­nek az új lucernafajtának a hasznát, a telepítés előnyét. Az a 35—40 centiméteres zöld sző­nyeg, arr.i a gazdaság dombjait takarja, mindenkit megigézeti. Akik még' ezen a tavaszon nem kaptak magot ebből a homoki lucernafajtából, valamennyien ■ azzal ostromolták a gazdaság vezetőit, hogy őket ki ne hagy­ják a következő magfogásból. tároltunk, hogy havonként .1—4 munkanapot dolgozunk a járás valamelyik tcrmelószövctkezeié- ben, állami gazdaságban.” Hogy helyes ez a kezdeményezés, ah­hoz nem fér kétség. Alaposao- ban megismerkednek az ifjúsá­got érdeklő problémákkal, bele­élik magukat az ott dolgozó fia­talok életébe és helyesen mér-, legelve a helyzetet, tudnak iga­zán segítséget adni. És ez ma már nem egyedülálló példa. A nyírbátori KISZ-bizottság végrehajtó bizottsági üléseit rend­szeresen az alapszervezetékben tartja. Legutóbb például a nyír- gyulaji XlSZ-szervezet munká­ja került a tanácskozás napi-” rendjére. Ezért a vb. tagjai a helyszínre mentek és itt a helyi vezetőkkel együtt beszélték meg a falusi KISZ-szcrvezet ered­ményeit, fogyatékosságait és a feladatokat. Ez is a helyes munkastílushoz tartozik. Vagy nem a céltudatos, átgon­dolt vezetésről tanúskodik-e az» hogy a tiszalöki ifi-vezetők az egyénileg dolgozó parasztfiata­lok részére találkozókat szervez­nek a termelőszövetkezetekben, hogy erősítsék a barátságot a termelőszövetkezeti és az egyé- nileg dolgozo parasztfiatalok kö­zött?! Az ellentétek, egyenetlen- kedések leküzdését célozta az is, hogy a járási KISZ-bizottság a falusi KISZ-titkárok és a-fia-, tal pedagógusok részére, közös találkozásokat tartott, hogy kö­zelebb hozza egymáshoz a pa­rasztifjúságot és a fáin fiatal értelmiségét. Korai lenne c kezdeményeié« sek hatását felmérni. Annyit azonban már most is mondha­tunk: a vezetés javulását mu­tatja mindez. Azt bizonyítja, hogy a KISZ-szervczetcinkel ve­zető irányító gárda okosan és helyesen, olyan munkastílust alakit ki és honosít meg, amely­re helyesléssel válaszolnak a munkás-paraszt értelmiségi fia­talok. És ez nagyon fontos,. He­lyes, mert az életre alapozva közelebb kerülnek a vezetők a fiatalokhoz, jobban megértik gondjaikat, örömeiket és ott tudnak segíteni, ahol arra szük­ség van. Nemcsak szavakkal mondják meg, hogy mit hogyan csináljanak, hanem meg is mu­tatják azt. Élik az üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon stb. dolgozó fiatalok egyszerű • hétköznapi életét és velük van- ’ nak örömükben, bánatukban. — Nagyon helyes, hogy az ifi-ve­zetők is ilyen munkastílus ki­alakítására törekszenek. (F. K.) Ifjúsági mozibérlet Június 19-től szeptember 3-ig Ifjúsági mozibérlet”-et bocsát ki ' Moziüzemi Vállalat. Az ifjúsági- tériét megváltása előnyös, mert i bérletszelvény ellenében a leg- obb helyre szóló jegyet kaphatja i tulajdonos: mindössze 2 forii- ' ért. Az ifjúsági mozibérlet a lyíregyházi Béke, Dózsa, Gorkij illetve fél 5-ös előadásaira ér­vényes. A- bérlet ára 2 forint. Az fjúsági■ mozibérleteket az úttörő-• savatok fogják értékesíteni.' ' Vezetőknek a vezetésről A kjiiánlai |}i*o|)agaiidislák miii«oii ii doliroxiiak Számos állami gazdaságban és 3 termelőszövetkezetben összesen | több, mint 100 holdon vetettek,] vagy vetnek már az idén is eb- ] bői a magból. Most kapta megj a gazdaság a Földművelésügyi» Minisztériumtól az engedélyi,} hogy az új lucernafajtát a gaz-j daságen kívül is szaporíthatják« a Vetőmag Felügyelőség fel-« ügyelete mellett. ' < Minden remény megvan arra, J hogy néhány év múlva ott dísz-1 ük majd valamennyi homoki 1 termelőszövetkezetben az új lu- j cernafajta és nem a kukorica- J szár lesz a szabolcsi tehenek} „abrakja”. { Csikós Balázs. 1 Jói látható a képen is, hogy a 35—40 centiméteres lucerna nem valami sik terülefén díszük ilyen jól.

Next

/
Thumbnails
Contents