Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-21 / 118. szám
1958. MÁJUS 81, SZERDA K ELETM A G V A RURS ZA G 5 Jlihanún •. ' A .10 ezer négyzetkilométer •területű, tehát Bács-Kiskun megyével közei azonos nagyságú Libanoni Köztársaság a Földközi-tenger partján fekszik. Lakosai arabok, számuk mintegy ’1,450.000 fó. A lakosság közel egyharmada keresztény. Az ország gazdasági és stratégiai jelentőségét az a körülmény foglalták. A szíriai határ men-< tén az olajvezetéket felrobban-} tották, melynek következtében a< tripoliszi olajfinomító munkája} megbénult. A felkelés az ország} közepén végighúzódó hegyes vi-J dékeken kívül a déli és az északi területekre is kiterjedt és", a lázadók többek között: Zag-j. harta, Raszaja, Haszbaja, Bejt ed 1 Nincs kétség afelől, hogy De Gaulle személyi hatalomra tör Is MTI párizsi tudósító jának helyzetképe $ Párizs (MTI): De Gaulle tábor- Jnok, akinek hétfői sajtóértekezlete fa nap, eseménye volt, kevéssel fhat óra előtt gépkocsin Párizsból hazainduit falujába, Colombey- ' Les-Eglises-be. Amerre a gépko- *csi elhaladt kisebb, fiatalokból f álló csoportok éltették De GaulJ. ie-t. A fővárosban egyébként «este szórványosan tüntetések vol- Jtak, így a Champs-Elysées-n, ahol *az amerikai nagykövetség épülete ♦ közelében szélsőjobboldali fiata- 5lók egy csoportja tüntetett han- *gos,.De Gaulle-t éljenző kiáltá- »sokkal. A rendőrség hamarosan »szétoszlatta őket és mintegy hú- [szat őrizetbe vett közülük. Kevéssel ezután baloldali fiatalok gyűl- £ tek össze a francia főváros híres fsugárútján. A rendőrség itt is f közbelépett és mintegy ötven •fiatalembert előállított. Párizs elö► városaiban is voltak az este fo- Llyamán tüntetések. Ezeken a í munkásnegyedek lakói adtak han► got elszánt akaratuknak, hogy ► megvédik a köztársaságot, nem 'kérnek a De Gaulle-féle hatalom► átvételből. De Gaulle melletti {tüntetésnek minősíthető hogy a [délután folyamán mintegy 15 [francia vadászgép a De Gaulle- [féle lqfharingiai kettős keresztes [alakzatban repül Strasbourg és [Metz fölött. De Gaulle sajtóértekezlete után ; rövid idővel a francia baloldali pártok, szakszervezetek egymásután megnyilatkoztak. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy De Gaulle tábornok válaszainak értelme világosan kitűnik. De Gaulle újra megerősítette, hogy ő a feje az algériai túlzó gyarmatosítóknak, ö az ösztönzője és vezetője az algíri felkelők összeesküvésének, De Gauelle nyilatkozatával fedezte a gyarmattartó körölj vakmerő összeesküvését, hogy így Algírban megteremtse a kiinduló alapját annak, hogy lerombolhassa Franciaországban a köztársaság demokratikus intézményeit. Korlátlan hatalmat követel magának a törvényes és alkotmányos kereten túl. Most már nincs kétség afelől, hogy valóban személyi hatalomra tör. Ezen az úton pedig nem vár más Franciaországra, mint a kaland és a szerencsétlenség, a polgárháború, a szakítás a nemzet és hadserege között. Kétértelműségnek nincs, helye — mondja a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye. ! szakszervezet foglalt állást. Le- ! szögezte nyilatkozatában, hogy a Pflimlin-kormány a köztársaság törvényes kormánya. A demokraták támogatásával megerősödve, ennek a kormánynak szembe kell néznie a ráháruló rendkívüli feladatokkal. : A nemzetgyűlés kedden össze- j ült, hogy megvitassa azt a törvényjavaslatot, amely a Pflimlin- kormánynak az előző kormányokhoz hasonlóan megadja az algériai rendkívüli hatalmat. De Gaulle nyilatkozatának hatása a baloldal tömörülését és erögyarapodását, a munkásosztály tömegeinek aktivitását eredményezheti; erre vall, hogy De Gaulle sajtó- crlekezletének idején szerte az országban sok helyütt szüntették a munkát. Le kell sújtani a lázadókra, meg kell védeni a köztársaságot határozza meg, hogy északi részén az iraki olajmezőkről, déli részén pedig Szaud-Arábiából kiinduló olajvezetékek futnak ki Tripoli, illetőleg Szaida kikötőkbe. A köztársaság területén a közelmúltban kormány ellenes és egyúttal imperialista ellenes felkelés tört - ki. A felkelők Libanon második legnagyobb városának Tripoli-nak egy részét el[ A kormánynak arra kell hasz- E nálnia különleges hatalmát, hogy t leváltsa parancsnoki tisztükből a t lázadó tábornokokat, hogy a köztársasági elnök engedelmességre t szólító felhívásának érvényt sze- »rezzen. A kormánynak kivételes I hatalmával fel kell függesztenie ♦ azoknak a képviselőknek mentel- ími jogát, akik a1 felkeléssel vál- Jlaltak közösséget, meg kell indítani ellenük az eljárást követelni {kell, hogy a rádió á köztársasági ♦ törvényesség szolgálatában álljon. J A kormánynak a köztársaság t megvédésére irányuló minden í erőfeszítése, a köztársaság ♦ intézményeit, a szabadságjo- i gokat megvédeni akaró min♦ den intézkedése a munkásosztály és a népi tömegek teljes támogatására számíthat — hangzik a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata. A Szocialista Párt parlamenti csoportja és országos vezető bizottsága együttes ülést tartott és ezen magáévá tette a párt országos vezető bizottságának nyilatkozatát, amely leszögezi: De Gaulle megtagadta a köztársaság alkotmányát. Az ülés után a parlamenti csoport egyik tagja kijelentette: A szocialisták véleménye szerint el kell kerülni Algéria és az anyaország elszakadásét és emiatt tartózkodtak a „teljesen elítélő megállapításoktól”. A szakszervezetek közül elsőnek a közoktatásügyi és tanítóadás, hát kell megint! De én nem adtam oda, hát mit keres benne? A titkár maga sem tudta, mit tegyen. Mert aki beveti a földet, az le is arathatja. Rokonok közt, ki tudja milyen szóbeli megállapodás lehetett? De azért felhívatta Erdeinét. Na, annak nem látta senki hasznát. Olyan kiabálás rég nem zavarta az épület csendjét, amilyet a testes, öblös- hangú asszony rendezett. „Méghogy most adjam vissza, éppen most? Amikor" éveken át küszködtem a rossz földdel, az árral, a beadással, akkor jó voltam?! S akkor, hogy a dolog egyre mérgesedett, haragosodon, s már túlcsapott az utcán, ki az egész falura, felment a tanácshoz a harmadik nővér is, férjes- tők három nagy fiával. — Mert az úgy van, kedves titkár elvtárs, hogy azt a földet tulajdonképpen nem Kapros János kapta, hanem az én uram, Kapros Miklós, aki ve:e volt egytestvér. Csak Miklós adta át Jánosnak, mert akkor éppen Erdei Péterrel gyárba kívánkozott. Eddig nem 'szóltam semmit, de ha már ilyen falu- csyfját csinálnak a mi földünkből, hát jogot formálunk rá, nincs igazam, titkár elvtárs? Hogy kinek van igaza? Ahogy Kaprosné felment a tanácsra, azzal fogadta a titkár, hogy menjenek az üggyel a járásbírósághoz, mert ebben csak jogász ember tehet igazságot. Szégyen! Milyen szegyen is ez, három testvér egymás ellen! Rágódott benne Kaprosné, éjszakákat nem aludt. Aztán váratlanul hazajött a fiú, aggódva nézte az anyját, aki jobban össze- raskaöt, mint valaha, ideges, nagyon beteg testét szinte láz égette. Órákon át hallgatta a panaszt, a keserű kitöréseket. Csitított és nyugtatott, ajánlkozott, hogy átmegy nagynéniéhez, de az anya hallani se akart róla. — Node, édesanyám! Hát ha művelés alá vették, hát vegyék, megadják magának is, ami jár törvény szerint! Mert azt meg kell adják! — De a föld, édes gyerekem, hát kié a föld? Nem-e a tied lesz, meg a lányomé, hát nekem kell ez a föld?! — Verje meg az isten, nem ér any- nyit, mint maga, édesanyám, nem ér annyit, mint amit küszködött vele! — Azt tudom, — kiáltotta a hosszú omésztődéstól kimerültén az öregasz- szony, — azt tudom, hogy nektek semmi se számit semmit, mert ti csak herdálni tudtok, gyűjteni nem! Hát én nem hagyom! Tudd meg fiam, nem hagyom, ha bele pusztulok is! Én megteszem értetek, amit bírok, ne mondhassátok, hogy rossz anyátok voltam. És másnap reggel már a vonat rázia Kaprosnét, a járásra vitte görcsös féltése, haragja, indulata. A fia a kerítés mellől nézte az elfüstölgö vonat fekete kígyóját, mint tekereg át az ébredő földeken. Hegy értesse meg anyjával, menynyire hiábavaló ez a küszködés? Milyen emberölő, undorító az egész falu előtt? Hát nincs, nem lehet más megoldást találni édes testvérek között? Aztán egyszerre eszébe villant valami. Gyorsan nadrágot rántott, a kútnál vizet köpött a markába, mint valamikor, megmosdott. A haját rnár csak az ujjaival túrta meg, nagyon sietett. Átszaladt a két nagynénihez. Rövid egy óra múlva a fiatal tanító kerékpárján nyomta a pedált a poros országúton. Az anyjával a járási székhely hosszú főutcáján találkozott. Leugrott izzadtam a gépről, az öregasszony meghőkölve kopogott a járdaszélre: — Te fiam, mit keresel itt? — Azt, hogy jöjjön maga haza, édesanyám. — S • ott helyben elmondta mind, amit végzett reggel a faluban. — Kapros Miklós hajlandó megvenni magától a földet, Erdei Péter meg két évig használja, így nincs tovább harag — Ugye, hajlandó megvenni? Mert azt hiszi, olcsón elpotyázom. Egyszerre de lelappadt a kedve, hogy bíróság került a dologba. Még, hogy ő kapta a földet, nem a te apád! No, abból nem eszik Kapros Miklós, hogy én bagóért odalököm a földemet. Meg Erdei Péter, hogy két évig szedje a tejfelt, amiért én megéheztem. Meg te, édes gyerekem. — Hát folytatni akarja? — kérdezte megkeseredve a fia, a bírósági eljárásra célozva. — Bizony, hogy folytatom, fiam — mondta az öregaszony. — A te jussod ez meg a testvéredé. . A fiú lehajtotta a fejét. — Akkor én megyek... édesanyám: — Megállj te! — kapott utána ar anyja. — István te, hát értsed, amit mondok! Rokkantán, görbén meredezett az öregasszony a járdaszélen. Nézett mély, párnás szemével a fiára. így álltak ott, egymást vizsgálva egymásba nézve tétován. Azán a fiú megint megszólalt. Csendesen, bátortalanul. — Ősszel én rendes fizetést kapok. Ügy gondolom, hogy a péázből házat vehetünk ott, ahova engem helyeznek. — Házat? — kérdezte e'merüller az anyja. — Házat! Semmi gondja nem lesz nálam magának — folytatta melegedő hangon. — Eleget gyötrődött egész életében. Mit marja magát tovább itt, a kicsi földért? Egyedül... Az öreg csak nézte a tenyerét benne az okmánybélyeget. — Na . .. — noszogatta meg kedvesen, teli szívvel a fia. — De most már... és ezzel a béleggél mit csináljak? — Mit anyám? — kacagott fel egyszerre István, mint aki mély vízből szabadul a kék ég alá. — Ezt e! S összetépte a bélyeget. Kis sodró szél kapta fel a foszlányokat, s az ijedt, görnyedt asszony előtt hel efon dóri totX» az utca porába, y— í w m® KÖPENYIG »» ba termését jé«- i ___ veres után akarja l biztosítani. Idejében kössön jégbiztosítást. meri kára csak így terülhet meg. Din helységeket is hatalmukba; kerítették. Jelmagyarázat: 1. Városok, ahol tüntetések és utcai h’krcok^ folynak. 2. A felkelők ha-' talmában lévő terület. 3. Az olajvezték felrobbantásának- pontjai, 4, Olajvezetékek.' 5. Olajfinomító. 6. Legfonto- v sabb oiajkikötők. 7. Egye-; sült Arab .Köztársaság. ■
