Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
KELETMAGYARORSZAG 1958. ÁPRILIS 19. SZOMBAT DCöütsjcn tett adudén határozatot Nyírteleken, amíg a közság- íéjlesztési terv elkészült, sokat Vitáztak: mi a legfontosabb, fnihez van erejük, mit kérnek a község dolgozói? Utak építése, orvosi rendelők Oő vitess szerepel — többek kö-ö t zott a tervben. Hogy miért éppen bővítsé szereel — többek között a tervben. Hogy miért éppen ezek? A község szétszórt, nagy kiterjedésű. Sok a tanyabokor. Mindezeken a községfejlesztés során lehet változtatni. Változtatnak is. Varjulaposon a tervezett 400 méter helyett egy kilométer Utat készítettek, a tanács csupán a salakért adott pénzt. Társadalmi munkában építették az utat. Az orvosi rendelő bővítésére nyolcezer forintot irányoztak elő. Ebből háromezer forintot használtak fel. A megmaradt pénzt másra fordítják. fl kormányrendeletből eredő tennivalók E munka eredményét nem lehet olyan gyorsan és kézzelfoghatóan mérni, mint a közságfejlesztési tervét. Ez érthető is. Hosszabb erőfeszítésre van szükség, hogy a belterjes gazdálkodás valóraváljon. A kilátások azonban biztatók. A bővített végrehajtóbizcttságí ülésen huszonnyolcán vitáztak erről. A tények, kilátások, kedvezmények meghatározása után intézkedési terv született Ezt a tanácsülésen vitatták meg, ahol egyben már a soronkövelkező legfontosabb feladatok végrehajtásáról is szóltak. A határozat érte'mében számbaveszik a vetögépsket. megszervezik elosztását, széleskörben ismertetik a gépi munka előnyét, széleskörű felvilágosító munkát végeznek a gépáliomási, földiruíi (lolfrclini lermclőssöreiko- seihen A dóig nini mezőkön serény ; készülődéi folyik a tavaszi i munkálatokra. A termelőszö- : vetkezetben cs a szocialista I gazdaságban a készülődés ala| posabb, mint az egyéni gazdáknál. \ termelőszövetkezet elnöke, a gépállomás vezetője | és a brigádvezetők jóelőre meg- 1 beszélik a munkaterveket. Előkészítik a vetőmagot, a műtrágyát. | A község megművelhető te- j riilctc 1250 hektár, ebből a szö- j vetkezet t>2 százalékot tart bír- ! tokában. A megmaradt részt J 60 kisparaszt műveli, átlag 5—10 hektáros parcellákba. A Dolgelinben működő gépállomás traktoros brigádja a kampány-feladatok idejére a termelőszövetkezet elnöke alá van rendelve. L»c az egyéni gazdák földjeinek gépi megmunkálását sem hanyagolják. Az egyeni gazdák iól tudják, hogy a nagygépek, — arató-cséplő gépek, burgonyaszedőgépek, — kis területeken nem alkalmazhatók célszerűen, de minden nehéz mezőgazdasági munkánál számíthatnak a gépállomás segítségére. A 2 az esztendő, amikor fáklyaként gyűlnek fel a szabolcsi falvakban a szocializmus eszméi, mikor a. munkások mögött már 7 harcos év van a felejthetetlen 1890. évi május 1 után, 60 ezer budapesti munkás acélos erejű kiállása nyomán megizmosodott az ország munkásosztályának ellenállása a tökével szemben. A népnyomor azon’ia,. egyre emelkedett. A Friss Újság írja 1897. december 11-i számában: „A gabonauzsora végképp tönkreteszi az amúgy is kiszipolyozott népet, a taksás rendszer átka tűrhetetlenül nehezedik a mun- kások vállalva. A harmados földbérlethez tartozó nép között a szocialisták halomszámra terjesztik a lizitó iratokat...” Kik voltak hát, akik először nyújtottak kezet a jogaikért küzdő munkásoknak? A mezőgazdasági munkások, az agrárproletárok súlyos tömegei. S megindult a munkásmozgalom mellett a parasztmozgalom is. Szó szoros értelmében vett éhező parasztok kezdtek szervezkedni a falvakban. „30 község forrong már — írja egy korabeli tudósítás. — Nemzetközi agitátorok szították a tüzet, mely itt már 3—4 éve lappang.” Igen. európaszerte élesedett a munkáért, az emberibb megélhetésért, a legelemibb emberi jogokért a harc, mint például a 14.—16 órás munkaidő csökkentése. a mezőgazdasági, és gyári munkabérek emelése. Nemigen kellett nemzetközi agitátor ahhoz, hogy a külföldről érkező harcok hírére megmozduljanak az itthoniak. De hogy az elnyomott proletármilliók egymással éreztek, arról világosan beszél más írásos bizonyíték. A Független Szocialista Párt elvi nyilatkozatában leszögezi: .Magyarország Független Szocialista Paraszt-ősök harca 1897. Pártja nemzetközig mely nem ismeri el a nemzetek, a születések, és birtokok, sem semmi más címerei kiváltságok előjogát, s kinyilatkoztatja, hogy a nép kifosztása, szabadságának korlátozása s leigázása elleni harcot nemzetközinek tekinti...” Hogyan ír Engels, a nagy tanító? „Magyarországon, mint másutt is a tőke az egész nemzeti termelést hatalmába keríti... tönkreteszi a független földművest. a mezei népességet nagy földbirtokosok, kapitalista bérlők kis csoportjára és vagyontalan proletárok tömegére választja szét.” A nemzetközi talajon, a munkásmozgalmak át'al hintett mag kezdett szárbaszökkenni tehát a parasztok között is. Nézzünk csak néhány korabeli feljegyzést: .,1898 Nyírbakta, január IS. Nyírbaktán a szocialisták zavargása mindinkább veszedelmessé válik. A zavargók megtámadták a körs'mházat és a bírót véresre verték.” ..Nyíregyháza, január 13. Néhány heti pihenés után a szocialista mozgalom ismét megindult Szabolcs megyében. A forrongás különösen a kis- várdal és miírbaktai járásokban ölt nagyobb mérveket, melyekbe ismét kirendelték a csendőrséget...” Pcrczel belügyminiszte körrendeletét intézett a tiöispá- nokhoz a Szabolcs és Zemplén megyei mozgalmakat intő példának hozva fel. s elrendelve a. figyelmet, s a teljes szigort. Mert, mint írta: „...az izgalom •vesszövetkezeti szakemberek és a tanácstagok. R tanácsülés figyelmeztette a földmüvesszövetfcezelet: idejében gondoskodjék szőlő, gyümölcs és növényvédő szerekről. Jóminőségű vetőmagot kívánnak biztosítani minden igénylő termelőnek. A jó vetőágy biztosítása érdekében figye’meztették a traktorosokat is: kifogástalan munkát végezzenek. A szerelőket arra kérték: mindig üzemképesek legyenek a gépek. A szó nem volt hiábavaló: A Nyírteleki Gépállomás a, tavaszi munkában e’ső helyre került megyénk gépállomásai közt. fl tanács mezőgazdasági állandó bizottságában azt tűzték célul: rendszeresen értékelik az eredményeket, szakmai segítséget nyújtanak a soron következő munkákhoz, és azon lesznek, hogy a tanácstagok és aktívák bevonásával idejében és jóminőségben végezzen el a község minden munkát. — Meglátogatnak több termelő- szövetkezetét ts állami gazdaságot. A hasznos módszereket, tapasztalatokat ismertetik az egyénileg dolgozó parasztokkal is. A nyírteleki tanács helyesen látott munkához a 3004-es kormányrendelet végrehajtása érdekében. .Akaratban, lendületben nincs hiány. Biztatóul csak annyit: kövessen . tett minden határozatot! Nagy Tibor. kétségtelenül még mindig olyan mérvben lappang a földművelők között, hogy az újabb további izgatások esetén tönnyen a törvényes rend és közbiztonság megtámadására vezethet.” J ól felkészültek hát az „izga■ lom”, az „izgatás” ellen. Ez az izgalom pedig nem volt más. mint az éhes gyomor követelése, az a ivat lan, elcsigázott emberek keserű ellenszegülése, mint mikor az agyonhajszolt igavonó állat nem bírva tovább a terhet, az ostorozásra hátrarúg. Nem is volt egyéb a munkás, a paraszt az úriosztálynak, mint igavonó barom, a jövedelem forrása, a gazdagok, a henyék kényszerű táplálója. Az izgatás pedig a nemzetközi mozgalmak végre kimondott szava: Most már elég legyen! Ha a szabolcsi parasztmozgalmakról, az aratósztrájkokról, véres összetűzésekről beszélünk nem tehetjük anélkül, hogy ne tudnánk: előtte már széles körbén folyt a munkások mozgalma, s országhatárokon át szállt a testvéri munkásosztályok egy- má t bátorító kiáltása. A május elsejék voltak később is ennek a közös harcnak, a munkás-paraszt összefogásnak, a nemzetköziség tudatának leghívebb, legelőbb kifejezői. Hosszú évtizedek alatt nyújtott ez a testvéri ünnep reményt apáinknak, a szabolcsi munkásoknak. parasztoknak is. Ma már, hogy ugyancsak c nemzetközi össze fogáé a szovjet név segítségével valóravált- hattuk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk célkitűzését, s megteremtettük a népköztársaságot. -május elseje büszke emlékeztető is. A proletariátus harca, nem volt■ hiábavaló! ■' (V—J) MA 15 EVE... hogy Varsóban, ebben a mártír-városban lángra lobbantották a náci vérebek a sokezer gyermeket, öreget és nőt rabságban senyvcszíő gettót. A világtól elzártak nem bírták elviselni az éhséget, a kinzatást, a megaláztatást, a napról-napra ismétlődő halálhörgéseket és kitörtek. Reménytelen kitörés volt, messze úgy sem jutottak volna a csontig soványodott, clgycn- güit emberi roncsok. Nem is jutottak csak néhány méterre, mert a sortűz lekaszálta őket. Aki pedig a fejét, vagy a lábát még tudta mozgatni, azokat a vérebek hurcolták vissza a máglyára. Mert máglya lett a varsói gettó. Az embertelen hóhérok felgyújtották a gettót és ott kellett elpusztulni tömegesen szörnyű kínok között az ártatlanoknak. Csak egyetlen fiúcska □ menekült meg véletlenül, észrevétlenül. Q A náci hóhéroknak ez csak egyetlen gaztette volt a meg- D számláihatatlan gaztettek között! Varsót magát, ezt a gyö- H nyörü, hős várost is háromnegyedrészben lerombolták. A vá- H fosnak minden talpalatnyi földjét vér áztatta. Százezer lenti gyei gyermek és asszony vére festette pirosra az utcák kö- q vezetet, a rombadőlt házak falát. Bőven aratott a hitler□ fasiszták gyilkos gyűlölete. A barbárok az iskolákat, az egyért temeket és a múzeumokat sem kímélték. Szétrombolták Kopcrnikusnak, Chopinnak és Lengyelország több nagy fiának emlékműveit. l>c az új Varsó felépült. Szebb lett, mint valaha: Az B új Varsó a béke győzelmét hirdeti a háború felett és a varsóiak béke nyilatkozatai. Kelet és Nyugat között a béke érde- □ kében tett javaslataik bejárták az egész világot. A varsóiak pj tudják mit jelent a háború borzalma, ezért üdvözölték velünk G együtt a Szovjetunió újabb kezdeményezését, az atomrobban- p, Q tási kísérletek egyoldalú beszüntetését, a kormányfők tatát- q § *-* kozásának előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit. A var- □ süiak. mint az egész lengyel nép is, békés szomszédot szeretne j»j nyugati határán, olyan egységes Németországot, ahol nem a gyilkos hitleri szellem él, ahol ne p,z atomfegyverekkel felszerelt Nyugat-Németország neofasiszta hadserege fenyegesse a békés szándékú népeket, hanem a megértés szelleme, a humanizmus, a szomszédokkal való jó viszony, a békés gazdasági verseny, egymás tiszteletbentartása vezérli az államférfiakat is, mint a népet, amelyet képviselnek. Csakis úgy lehetne elfeledni a varsói máglyát és a tömegsírokat. ha az egész Németország másik fele is a béke útjára lépne és segítene a béke virágainak ápolásában, amelyeket a lengyelek már elültettek a mártírok sírjai felett. De Varsó □ népe. amikor békejobbját nyújtja nyugatra, másik kezével a n varsói gettó romjai fölé emelt márvány emlékműre mutat. U ahol az áldozatok nevét megörökítette a szobrász vésője q Varsó és Lengyelország egész népe vigyáz a mártírok sírjai □ felett nyíló béke virágaira és a szocialista testvérnépekkel □ együtt útját állná, ha bárki is megpróbálná azokat letiporni. a . zA acDaoaüaDoacríaaQQmmcaaaoaGaoDoaaüGaoocxoDr A szabolcsiak Mekkája r/ ápor vonult, suhanc szél követte. A zöld selyem térítőn, a kis tócsákban madarak nézegették magukat. Ekkor'jött az öreg villamos vaiami v.dám társasággal. A nők kezében gereblye a íéi'iiakéu&n ásó. A r megű nyárfák táján feltűnt egy hasonló csoport. Sőt az új halászcsárda mellett is' megmozdult a zöld sás. Úttörők közeledtek. S a csónakázótó par ján szótlanul állott egy esőköpenyes férfi. Az eléje táruló kép elragadta:. a gyógyfürdő. A vidám társaság megérkezett. A fiúk ée a lányok a termény forgalmi alkalmazottai voltak, és tübfcszáz facsemetéi ültettek el a parkban és a csónakázótó partjára. Az a másik társaság is valójában feltűnt a park szög- letéten, a -remegi nyáriak táján, a strand vendéglőnél. Ök nehéz kalapácsot . cipeltek, acélcsöveket illesztettek össze, kerítéseket, forgóajtót d&zkábállak a vendéglő és a strand bejáratánál. Ipari tanulók vol ak, iskolások és a Gépjavító munkásai. De a gépállomások csoportjai is megjelentek és a Svájci-lak Sárga homokján csőkerítést rögtönöztek fürge ujjakkal. így hát csincsodik. illatozik a mi nyári hajlékunk? Igen. Több jel mutat erre. A szabolcsiak Mekl:á„án. gyógyító helyén nemsoká betcnmedencábe ömlik a föld öl elcsent csodás Víz. Fehér medencék tükröznek majd a százados iák alatt. Néhány napja gondos leánykezek futórózsákat ültettek a strand előtt és a parkba. A szálloda mögött emberi szó rebbentette tel ae eresz alá menekült madarakat. A Svájcilakban új cukrászdát formáltak a kőművesek, Nagy Károly és barátai. Meghitt hano gulatot ébreszt a zöld fákra tekintő ablakszem. És arrébb, a vadászcsárdában sörkertet fabrikálnak, a székely-kapunál pedig tejcsárdát. S közben a tóparti vendéglő előtt újra duruzsol a fúrószerkezet: újabb melege víz-forrás után kutatnak az emberek, S meddig ér a takarónk? Eiér-e a szigeti halászcsárdáig, a meseországig', az idei fürdőmedencéig? Hehe'. Könnyen meglehet. Legalább is úgy szeretnénk. Ügy, hogy a Sóstó a szabolcsink Mekkáin legyen. Messze földön híres. látogatott fürdő-üdülő hely. Ha több olyan munkáscsoport felkeresi a Sóstót, mint a minap, hamarosan azzá lesz. Páll Gi 2
