Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
1958. Április is, péntek KELIT 51 Ari YARUUSÍAG \ z országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és kö'.ségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, á forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula és Marosán György államminiszter, dr. Sik Endre külügyminiszter. Biszku Béla belügyminiszter. Révész Géza honvédelmi miniszte r, Antos István pénzügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács István élelmezésügyi miniszter, Traulman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját. Antos elvtárs beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány az idei költségvetési előirányzatainak összeállításánál a múlt évben elért jelentős eredményekre támaszkodott és azt az alapvető célt tartotta szem előtt, hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját erőforrásainkra épül- jön. —^ Az 1957. évi állami költségvetés az előirányzott 800 millió forinttal szemben 1.3 milliard forint bevételi felesleggel zárult — folytatta. — Az adóbevételek maradéktalanul befolytak. A vállalati gazdálkodás eredménye 3.9 milliárd forinttal volt kedvezőbb az előirányzatnál. A minisztériumok alá tartozó ipari vállalatok száz forint értékű terméket 1957. I. negyedévében 107.9 forint, a második negyedévben 100.8 forint, a III. negyedévben 99.1 forint, a ÍV. negyedévben pedig 97.9 forint termelési költséggel állítottak fclő. — Az ipari termelés 1957 111. negyedévében már elérte, a IV. ne- gyeiévben pedig több mint 10 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előti termelési szintet és 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1955 IV. negyedében. A termelékenység olyan fontos jelzőszáma, mint az egy munkásra jutó termelés, 1957. IV. negyedében az állami iparban már négy százalékkal nagyobb volt, mint az el'enforradalom előtt és 8 százalékkal múlta felül az 1955. évi szintet. — Kedvezően alakult a termelés az elmúlt évben a mezőgazdaságban is. Bár a vetésterület 10 Százalékkal csökkent, 1957-ben mégis 5 százalékkal több kenyérgabona termett, mim 1956-ban. A kenyérgabonán kívül az egy holdra eső termésátlagok igen kedveteken alakultak a kukoricánál, a burgonyánál és a cukorrépánál is. Az állattenyésztés is jól fejlődött, a szarvasmarhaállományon belül a tehenek aránya megközelítette az 50 százalékot, ami magasabb az előző évekénél. A hibákról szólva megállapította; a készletek növekedése egyes területeken túlzott vö t és összetételében sem teljesen megfelelő. Voltak hibák a beruházásoknál is. A befejezetlen beruházások állománya tovább növekedett. A gazdálkodási fegyelem sem érvényesült mindenütt megfelelően. — Az elmúlt év tevékenységéi azonban nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik — folytatta. — Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján ma már bátran megállapíthatjuk: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. Ezután az idei költségvetést ismertette. Az 1958. évi állami költségvetés 49 9 milliárd forint bevételt és 48.7 milliárd forint kiadárt irányoz elő. A bevételek és a kiadások is, mintegy 5 százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk külföldi kölcsönökkel, amelyek az elmúlt évben jelentősen hozzájárultak a költségvetés egyensúlyának biztosításához. A kiadások között viszont nem szerepel a I rendkívüli vállalati veszteségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2.9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitelfedezeti alap növelésére előirányzott összeg is, mert a készletek az elmúlt évben feltöltődtek az ellenforradalom előtti színvonalra. A bevételek I döntő részét — 37.3 milliárd forintot — az állami vállalatok fizetik be. Az elmúlt évben 66 százalék, az idén a bevételek 75 százaléka származik az állami vállalatoktól, forgalmi adó, nyereséges egyéb befizetés címén. A kormány az idén is fenntartja a nyereségrészesedés rendszerét. mert az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és dolgozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. Növeli a vezetők felelősségét, a dolgozókat pedig arra ösztönzi, hegy mindennapi munkájukkal csökkentsék a termelési költséget, fokozzák az üzem rentabilitását. Ezután Antos elvtárs foglalkozott a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd emlékeztetett arra. hogy a közeli hetekben lesz 10 éve a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosításának. Antos István ezután a költség- vetés kiadási előirányzatait is- mertetie. A tavalyi költségvetéssel szemben a legjelentősebb változás a vállalati veszteség térítésénél és dotációnál jelentkezik; 1957-ben több mint 7 milliárd forint volt az előirányzat — végeredményben pedig 5 milliárd forint —. tehát az idén csak 21 milliárd forint az előirányzat. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások közül a legjelentősebb a beruházások előirányzata. Az idei beruházási keret csak 8 százalékkal haladja meg* a tavalyit, amely igen alacsony volt és lényegében az 1955. évi színvonalnak telel meg. Az előirányzott összeg 31 százaléka a nemtermő állóalapck bővítését szolgálja, — a lakásépítést, az általános iskolák jelentős fejlesztését, valamim a szociális intézmények bővítését. Ebben az évben például 770 új .anterein építését fejezzük be. A termelő beruházásokra a szükségesnél lényegesen kevesebb jut az előirányzatnak 69 százaléka, vagyis 6.6 milliárd forint. Ezután kiemelte, hogy a költségvetés biztosítja a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista szektorának erős tísét. A költségvetés kereken 528 millió forintot — *5 százalékkal többet, mint tavaly — irányoz elő termelőszövetkezeti hitelekre, ezen belül beruházási hitelekre, hogy elősegítsük tsz-cinknél a nagyüzemi gazdálkodás fe'.tóte c nek megteremtését. Az országgyűlés megkezdte a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását A költségvetés, segítséget ad az egyénileg dolgozó parasztoknak is. így nemesített vetőmagakciók lebonyolítására 133 millió forint, kiváló törzskönyvezett apaállatok felvásárlására és kihelyezésére 90 millió’forint, a közlegelők javítására és az apaáltatállomány szakszerű gondozásra 65 millió forint, a növényi kártevők elleni védekezésre 85 millió forint, a fertőző állatbetegségek leküzdésére és az állategészségügyi hálózat fenntartására 95 millió forint támogatást biztosít a költség- vetés. Ezután szólott a miniszter a felvásárlási terv sikeréről, majd a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az idén tovább szélesedik a szociális és a kulturális hálózat. — Míg 1938-ban 51 kórházi ágy jutott 10 ezer lakosra, addig az idén már 70 ágy jut. Javult a gyógyszerellátás. Növelik az orvosi, az ápolónői és más egészségügyi állások számát. Magyarországon egy orvosra mintegy 730 Jakos jut, ami nemzetközi viszonylatban is kedvező. A költségvetés 5.8 milliárd forintot irányoz elő társadalombiztosítási célokra. A nyugellátásra fordított összeg az emúlt öt évbrn megkétszereződött, míg a nyugdíjasok száma 13 százalékkal nőtt. — A takarékosság érvényesül a költségvetési szervek létszámának megállapításánál is. A Szovjetuniótól és a K'nai Nép- köztársaságtól kapott devizahiteleket az elmúlt évben arra használtuk fel, hogy csökkentsük a kapitalista országokkal szemben J fennálló tartozásainkat. Ennek! során a terhes kötelezettségektől j megszabadultunk és jelenleg tel-1 jesen normálisak áruforgalmi és j hitelkapcsolataink a tőkés orszá-1 gokkal. A külkereskedelem egyike i azoknak a legfontosabb terüle-] teknek, ahol különösen fontos a j tervek maradéktalan teljesítése és j lehetőség szerint a terv túltelje- { sítése. Ma már rendelkezésre ál- j lanak 1958. első negyedének terv- j teljesítési adatai. Az exuorttervel j 111 százalékra teljesítettük, az idei ! év I. negyedének exportvolumene 4 év óta a legmaga~abb. És, hogy í az exportterv jelentős túlteljesíté-1 se a belső fogyasztásra szánt termelés legkisebb sére’me nélkül történt, azt mutatta, hogy ugyanezen idő alatt 1.4 mdl>árd forinttal emelkedtek a belkereskedelmi készletek. Tavaly a takarékbetétek állománya az év elejétől az év végéig csaknem kát és félszeresére emelkedett. A betétállomány növekedése, pz évb°n tevább folytatódott: 1058. első három és fél hónapja a’att több mmt 600 millió forint takarékbetétet helyezett el a lakosság az Országos Takarék- pénztár fiókjainál. A takarékosságnak szerepe van a lakásrrcb’rmák megoldásában is. Ezt bizonyítja, hogy a lakásépítésre tekarákeskodókat tava1.. az í »ham 480 mill;ő forint kölcsön folyós'fáséval támogatta és így | mnyánerőbő’. állami támogatassa1 : löfcb mint 15 ezer lakás, dl tve ! családi ház készült el. Az építkezők e cőh’a c-7'*rt sa!'t mafl*°Va- rítésa m'>ah'‘i',dta n 6no mit’ió fn- rvvtnt. Az é^Mre-ők hatvan *»á- 7”’á'fa r-dk"! d'.'a-zó vo’t 10'vá- ~"’,éka műszaki dol~oró. 25 száza ’éka p’kelmazott és 5 «-»-Vé’'" ""véb fov’a’kozysi a^rkVil k°ríjl* ki. E célokat k*'v«Rsa rlős°aíter’ "z 1P~8. évi kö1ísé-f"r'tá'-c-'-n tt-+d '••■megatéské'-t beá'lítctt 500 millió forint előirányzat. Az országgyűlés bizottságai az egyes minisztériumok és fóhatc- | ságek költségvetését megtárgyalták, s a költségvetés fő előirány-, zalait helyeseknek találták, azokat jóváhagyták. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1958. évi állami költségvetést fogadja el. (Nagy taps.) Olt Károly képviselő volt az 1958. évi költségvetési törvényjavaslat előadója. Beszéde első részében az idei állami költségvetés általános adatait, pénzügyi helyzetünk múlt évi alakulását ismertette, majd részletesen szólt az 1958-as költségvetés főbb területeiről. Mint elmondotta, 1956 közepén 3.911 termelőszövetkezet működött hazánkban 2.204.000 hold összterületen. Az ellenforradalmi események következtében a szövetkezetek szama 1.617-re csökkent, területűit pedig 904.000 hold volt. 1958 január elsején már 3.607 termelőszövetkezet működött. összterületük elérte az ' 1,191.800 holdat. Javult szövetke- ; zcteinik vagyoni helyzete is: az egy holdra jutó tiszta vagyon az 1955. j évi 1.244 forinti ól 1957-re 1997 ío- rintra emelkedett, a növekedés csaknem 60 százalékos volt. — A | tavaly munkaegységenként kifizetett országos atlag 43 százalékkal haladta meg az 1955. évi felosztás mértékét. Feltétlenül szükség van arra, hogy szövetkezeteink az idén az állam által nyújtott segítséget is, valamint saját erőforrásaikat is maximálisan kihasználják. Idei költségvetésünk a vetőmagakció, a növényvédelem, az .állategészségügyi intézkedések és egyéb módon az egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodásához is segítségei nyújt. — A szűkös anyagi erőforrásaink ellenére — folytatta a képviselő — idei költségvetésünk 14.2 milllardot irányoz elő szociális, és kulturális kiadásokra. Az óvodai férőhelyek száma mintegy 3 ezerrel, az általános iskolai tanulócsoportok száma 1200-zal haladja meg ez előző évit. Csaknem 100 ezer ipari tanulónk van. 30.000 fiatal számára van hely a diákotthonokban. A felsőoktatásban 32.000 hallgató vesz részt. A továbbiakban hangoztatta, hogy a szocialista építés szoros együttműködést kíván a testvéri országokkal. Ez az együttműködés hosszú távlatú fejlődést nyit a magyar népgazdaságnak, és legfőbb alapja a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolataink további elmélyülése. A Szovjetunió által nyújtott 300 millió rubel hitel segítségével már az idén megkezdhetjük az ipari termelés szerkezetének átalakítását. Az előadó végül beszélt arról, hogy az országgyűlés állandó bizottságai alaposan megvitatták a költségvetési javaslatot, majd több részletet ismertetett. Például a terv és költségvetési bizottság megállapította, hogy a termelő- szövetkezetek fejlesztésére a költségvetés a múlt évinél kereken 226 millióval többet, összesen 528 millió forintot irányoz elő. — A belvízrendezést szolgáló előirányzat magasabb a tavalyinál, ezenfelül pedig az állam száz millió forinttal támogatja a vízügyi alapot. A vita első felszólalója Friss István képviselő volt. A termelési eredmények összetevőit elemezte, hangsúlyozva: — nélkülözhetetlen volt, hogy az ország gazdasági tevékenységét irányító Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány mögött ott álljon a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek támogatása. Hogy ez valóban így is van. arról legutóbb a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása is tanúskodott. Végül elmondotta, hogy megkezdjük népgazdaságunk 1975-ig szóló fejlesztési terveinek előkészítését. E kezdeményezésnek különös jelentőséget ad az, hogy a szocialista országok hasonló időtartamra szóló terveit a későbbiekben a lehetőségek szerint ösz- sze hangolják. Dr. flusz.nyák István felszólalásában a tudományos munkának a népgazdaságban betöltött fontos szerepével, a Magyar Tudományos Akadémia működésével és feladataival foglalkozott. Megemlítette, hogy az akadémia megbecsülésének tekintik a párt és a kormány vezetőinek múlt év decemberében nálunk tett látogatását, valamint azt, hogy Hruscsov elvtárs a szovjet párlés kormányküldöttség néhány tagjának kíséretében röviddel ezelőtt szintén megtisztelte látogatásával- a magyar tudományos életnek ezt a központját. Az a beszéd, amelyet Hruscsov elvtárs a tudósok és a magyar értelmiség más képviselői előtt tartott, sokáig emlékezetes lesz mindannyiunknak, s meggyőződésem, hogy hatása még csak ezután fog teljes mértékben kibontakozni — mondotta. A bizalom és a megbecsülés kifejezését tükrözi a költségvetés is — folytatta a beszédet. — Jól tudjuk, mit jelent az, hogy az akadémia költségvetése az ismert gazdasági nehézségek ellenére is évről-évre növekszik. 1955-ben például 137 millió volt az akadémia költségvetése, az idén 191 millió. Az akadémia intézeti hálózata is állandóan gyarapszik. Ebben az esztendőben elkészül az első hazai atomreaktor, s olyan fontos intézetek kezdik meg működésüket, mint a kémiai kutatóintézet és a műszaki fizikái intézet. ♦< V ara/ A fővárosi finommechanikai vállalat vásárfiának szánja a Budapesti Ipari Vásáron forgalomba kerülő új játékot, a látcsőhöz hasonló, mesejátékot § d o b o z megelevenítő térhatású nézőkét Varázsdoboznak nevezték el és ára 40 forint lesz. Képtárcsája cserélhető és így többféle mesét forgathatnak le a gyermekek, Csecsemőit a lát vallásos alapon ; Egy angliai törvényszék I előtt emberölés vadjával áll. egy fiatal pár. öt napos gyermeküknek azéri kellet; meghalnia, mert tiltakoztak az ellen, hogy vérátömlesztést hajtsanak végre rajta az orvosok. A szülők a ,.Jehova Tanúi” elnevezésű vallásos szek'a hívei és kijelen'ették, hogy meggyőződésük ♦ tiltja a bármi célból történő ♦ „vérontást”. X A szülőket felmentették. * — Felmerül a kérdés, hogy X miképpen viszonyul ilyen f esetekben a „szabad val- • lásgyakoilás” a humaniz- * mushoz? | (A Daily Express”-ből.) j
