Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

KELETM AGY ARORSZAG 1958. ÁPRILIS 17. CSÜTÖRTÖK őLásm löHiitök Takarékossági őrjárat megyénk néhány üzemében 1/ it nem bosszant, ha azt látja, hogy az ő . *■ kárára cselekszenek? Mindenki! Miért? 'Azért, .mert a zsebe érzi azt meg. Nos, legalább úgy kellene, hogy bosszantsák az üzemek mun­üzemben és az egyébként is üzemelő benzin­motort munkára fogták. Így több mint 100 ezer forint költséget takarítanak meg évente. Meg­vizsgálták az anyagnormákat is és ahol ázüksé­kásait, állami gaz­daságok, gépállo­mások dolgozóit az olyan jelenségek, amikor ezrek men­nek kárba gondat­lanság, felületes­ség, figyelmetlen­ség, „miatt. Nézzünk ilyen eseteket. A VULKÁNBAN i ' Szokatlan az, hogy olyan fény­képekét láttunk a faliújságtáblán, amelyek mutatják, hogy ez vagy az a munkás milyen hibát; kárt csinált.- A, kárt. ' sélejtet mutató fényképek alatt ilyen feliratok olvashatók: „Megszűnt a tiistcsőgyártás. Rozsdásodhat a falcológép... Cél­ges volt, ott • vál­toztattak rajta. Ez­zel is eredményt értek el. Az Alka­loidában takaré­koskodnak a víz­zel is: az egyszer felhasznált vizet újból ' felhasznál­ják: Több üze­műnkben baj van az anyagfelhasz­nálással és a rak­tárkészlettel. - Az utóbbi -több helyen magasabb- a mag- engedet: nél. Az Alkaloidában, ha terven felül ren­delnek . anyagot, . megvizsgálják, szükséges-e és a megrendelőnek kell a felelősséget elfekvő alkatrészek es vállalnia. A raktárban anyagok ellenőrzésére egy három tagból álló bi szerű lenne védett helyre szállítani1’. Vagy a másik: , .‘Szerszámok, cél- berendezések, ame­lyekért igen ko­moly . összegeket fizettünk. Ha most nem. is használjuk őket, anyagpazar­lás így bánni ve­lük”. A következő kép alatt ez a szö­veg olvasható: ..Samott-téglák ke­verve csikótűz­hellyel 5 »; ” A képeket két hetenként váltják. As sajnos, mondta Nagy. elvtárs, •— van mindig bőven anyag. Bár ne lenne. Sajnos, a __________________ Vulkán udvara egy lomtárhoz hasonlít. Igaz, hogy raktárhiánnyal küzdenek, de azért a ren­detlenséget el lehet kerülni, AZ ALKALOIDÁBAN Ezelőtt havonta 10—12 ezer forint kiadást jelentett az üzemnek az, hogy más vállalattal szállította a szenet. Az üzem vezetői a költségek csökkentésére újabb iparvágányt fektettek le az '#<#KigÍMSw zottságoí alakítot­tak. Így elkerülik azt, hogy fölösle- I gesen rendeljenek meg alkatrészeket, anyagokat. A jól működő üzemi tanácsok és a pártszervezetek sokat segíthetnek az anyagtakaré­kosságban a pa­zarlás elleni harc­ban. Az Alkaloi­dában jól műkö­dik az üzemi ta­nács. Jól, mert nemcsak a munká­sok ' közvetlen jo­gaiért. hanem a közvetett érdekei­ért is szót emel Sokszor hívta fel a _____ pártszervezet az igazgató figyelmét fontos dolgokra. Azt az el­vet vallják, hogy aki selejtet gyártott, aki kárt okozott a köznek, az károsodjon is. A rendel­kezések értelmében jártak el azokkal szembJT, akik kárt okoztak az üzemnek, az egész mun­kás kollektívának. A vezetőség 7 dolgozójának csak részleges nyereségrészesedést fizetett, mert előzőleg kárt okoztak. Ez az. intézkedés helyes. Úgy hisszük, hogy — az igazságot követők nevé­ben egyet lehet vele érteni. \1 inden nap új ember szüle- tik a világoh. Az új em­ber percenként, másodpercen­ként — minden' nap és minden órában — makacsul emlékeztet a létezésre. MINDENT az EMBEREM lendületét, megérti, miért ke­vés nálunk a bútor. A mi kereskedelmünk bő­vizű folyómederhez hasonlít, amelyből a néphez ömlik min­Az ember megszületik, s vele együtt a róla való gondoskodás is. A Szovjetunióban sokezer Könnyű- és élelmiszeripari üzem, ipari termelőszövetkezet es kombinát teremti elő az árut b közszükséglet számára. Több­millió ember foglalkozik porce- lánédények készítésével, por- szíVÖgép-. és szőnyeggyártással, bútorok és szövetek előállításá­val, cipő, televíziós készülék és feérékpárgyártássa] is, cukrá­szattal, a cukor és dara előte­remtésévéi. Nemrégiben, amikor megis­merkedtem a Szovjetunió nép­gazdaságának fejlesztési tervé­vel és az 1958. évi álla-, mi költségvetés számadataival, úgy éreztem: ezek a számok cseppet sem unalmasak. Elmé­lyedve bennük, nem nehéz meg­értetni, hogy' az' állam a legna­gyobb figyelmet, a legfőbb gon­dot az emberi szükségletek ki­elégítésére fordítja. ' Csupán egyetlen év alatt a kis- kéreskedelmi áruforgalom ösz- szege 74 milliárd rubellel emel­kedett. Ebben a 74 milliárdban egyrészt a nép jóléte, vásárló­képességének növekedése, más­részt ‘ a lakossá-' kereslet i igé­nyeinek kielégr...íe tükröződik. De bármennyire is meggyő­zőek ezek a számok, helytelen volna azt mondani, hogy nálunk minden árucikk teljesen fedi a keresletet. Egyes árucikkekben még mindig hiány van. Min­denekelőtt vonatkozik ez a bú­torra, az építési anyagokra', a lábbelire. A vásárlóképesség' növekedése olykor meghaladja a közszükségleti cikkek gyártá­sának növekedését. 1934-ben az országban 231 millió pár cipót adlak el, és a kiskereskedelmi hálózatban je­lentős tartalék meg is maradt. Az elmúlt 1957-es évben 79 mil­lió pár cipővel többet adtak el, cipőben mégis ' hiány mutatko­zott. Amint látjuk, a kereslet felülmúlta a termelés fejlődé­sének legnagyobb ütemét is. Vagy vegyük a bútert. 1955-ban 3 milliárd 200 millió rubel ér­tékben adtak el bútort és a ke­reskedelmi hálózat még igen je­lentős készlettel rendelkezett. Négy év'múlva a szovjet embe­rek 5 milliárd 600 millió rubel értékben vásároltak bútort (azo­nos árban), s őszintén meg kell mondanunk, hogy jelenleg eb­ben is hiány van. Aki látta á Szovjetunió lakáscpílkczisc'n-k den szükségleti cikk, az emberi munka gyümölcseként. A GUM, a Szovjetunió legnagyobb áru­háza. Kétszázötvenezer vevő for­dul meg benne naponta. Sok- | száz elárusító áll szolgálatukra, többféle osztályon és részlegen. A vevő itt, a szó szoros értelmé­ben, mindent megtalál, a kisebb háztartási cikkektől a televí­zióig és hűtőszekrényig, a lég­gömbtől a kerékpárig es mosó­gépig. Vagy itt van a sokemeletes , Gyermekvilág” áruház. Euró­pa legnagyobb ‘ kereskedelmi vállalata — a gyermekek1 szol- gi tatában. Mamák, papák, fiúcs­kák és kisleányok, vagy csak egyszerű kíváncsiak végnélküii sokasága hullámzik a világos és tágas termekben. ' Nézzünk egy másikat, a le- ningrádi „Újdonságok Aruhá- zá'l-t. A vevő kiválaszt egy por­szívót, az elárusító bemutatja a villamos padlófényezőgép műkö­dését. S mindez az ember ké­nyelmét, házimunkájának meg­könnyítését szolgálja. Ember, mily büszkén hangzik ez a szó — mondotta Makszim Gorkij, a nagy orosz író. Mi azt mondjuk: Mindent az emberért! ­(A. Fridi ja ndszkii.) „Ha nagyobb segítséget kapnánk a pártbizottságtól...“ .Nyilatkozik a (Tudósítónktól) A napokban Móré ** Imre elvtárs, a záhonyi állomás KISZ-szer vezetőnek titkára a következő­ket mondotta az ifjú­ság' munkájáról: —, Szí ’czetünknek csaknem 240 tagja van, ami azt bizonyít­ja, hogy elég népes a mi szervezetünk. A vezetőség és a tagság jó munkájának ered­ményeképpen komoly; kulturális élet folyik a KISZ-ben. Működik a színjátszó- és tánc- cscportunk, van ének­karunk és egy hat tagú tánczenekarunk. Valamennyi kultúr- munkásunk nagy szorgalommal készül a járási kulturális se­záhoiiyi állóim r-gszemlére, amelyet ebben a hónapban tartanak K'svárdán. Reméljük, nem val­lunk szégyent és ott leszünk az elsők kö­zött. — A KISZ-munka további fellendítése érdekében most van­nak szervezés alatt a szakkörök. Megalakít­ok a foto-szakkört. amelynek egyik leg­fontosabb felad,ata lesz a faliújság mun­kájához segítséget ad­ni. Lefényképezik a kiválóan dolgozó fia­talokat és a faliújsá­got rendszeresen el- lá'ják képanyaggal. Most alakul meg a sakk és asztalitenisz szakkör is. Reméljük, néhány hónap múlva s KlSZ-tiikám ebben is kiváló ered­mények születnek majd. — Alakítottunk ifi­brigádot, amely jó munkát végez az anyag takarékosságért folyó munkában, a fe­gyelem megszilárdí­tásában a termelés minden területén. Van azonban problémánk is. Eredményeink míg jobbak lehetnének, ha nagyobb segítséget kapnánk a pártbizott­ságtól. Bizony, ha a fiatalok valamilyen rendezvényt csinál­nak, nem jönnek el arra a pártbizottság vezetői. Ez úton iss kérjük a párt bizott­ság vezetőit, hogy munkánkat segítsék, mert nagy szüksé­günk van rá. Akiket bizalom mai köveinek a Kisker *• | j rom és büszkeség kitünte­^ tettnek lenni! Fényeseb­ben csillog a kitüntetett dolgo­zók szeme és jól esik fülüknek, hogy itt is, ott ,is róluk beszél­nek, s nincs határa a jó hírük­nek. Így vannak Vele rríost a Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói, akik elnyer­ték a „Belkereskedelem Kiváló Vállalata” kitüntető címet. Megérdemelték, hiszen fél éven át jól harcoltak érte, jó munkát végeztek. Mintegy félezren dolgoznak a A kitüntetés dolgozói vállalatnál. Többségük a keres­kedelemben jártas régi szakem­ber. összefogásuk és munkájuk irányítása szilárdkezű, okos ve­zetést igényel. Ez megvolt és megvan. A vállalat vezetőségé-! nek tudását és a dolgozók jó munkáját dicséri a kitüntetés, azonban Aczél elvtárs az igaz­gató és Beck József főkönyvelő sok dolgozó véleményével egye- zően az érdem nagyobb részét a vállalati pártszervezetnek tulaj­donítják. Méltán illeti őket ilyen elismerés. előzményei Kereskedelmi vállalataink ve­zetői, és a vállalatok dolgozói is sokat beszéltek arról egymás között, hogy vajon melyik vál­lalatnak fog sikerülni legjob­ban megfelelni a követelmé­nyeknek. Figyelték égymás ered­ményeit. Legfőképpen a kom­munisták érezték a felelősséget és a Kisker. Vállalat pártszerve­zete különösen élenjárt abban a harcban, mely az etső„ helyért folyt. A Kiskernél tíz dolgozóra jut egy párttag. Először is ne­kik kellett megérteni a cél fon­tosságát, azt, hogy a párt- és kormányhatározatok megvalósí­tásáért, mint a vállalat működé­séért is felelősek. Fárttaggyűlé- seken beszéltek a termelés segí­téséről és a határozatok szelle­mében beszéltek cscportértekez- letekén a boltok dolgozóinak, hogy felkeltsék lelkesedésüket. Igyekeztek elnyerni a pártom kívüliek bizalmát. Félévkor még baj volt a vál­lalati tervteljesítéssel. Sok volta leltárhiány. Nem volt kielégítő a boltegységek kereskedelmi tevé­kenysége, ezért szakemberek bevonásával megalakították az áruforgalmi és pénzügyi bizott­ságot. A pártszervezet a figyel­met a nevelő és ellenőrző mun­kára irányította. Sikerült ki­bontakoztatni a munkaversenyt, melynek céljául a tervteljesítést,, a takarékosságot és a társadal­mi tulajdon fokozottabb védel­mét tűzték. Kommunisták kezd­tek vetélkedni a boltok dolgo­zóival a Kiváló Dolgozó cím elnyeréséért. Kommunisták újí­tottak, mint például Dankó László, s nem maradtak el a kö­vetők, mint Pongó András, Lu­kács Ödön és még több, mint tízen. JVem rolt hiábuvaló a pártszervezet Járadozása Demeter János elvtárs. a pártszervezet titkára szerény- kedve sorolja most a végzett munkát, és mondja, hogy érde­mes vett a felvilágosító nevelő munkát folytatni, kisgyűléseket tartani a munkafegyelem fon­tosságáról, a szakmai tudás nö­veléséről, beszélni a takarékos­ságról, megértetni a vállalat do'- gczóival, hegy minél kisebb rak­tári készlettel és minél bővebb Tekintélyük ran a választékkal kell a tervet telje­síteni, a lakosság igényeit ki­elégíteni. Az idősebb szakmun­kások kedvét is sikerült felkel­teni a szakmai tapasztalatok átadására, ami szintén hozzájá­rul a jó eredményekhez. A fejlődést bizonyítja például az is, hogy a leltárhiány az előző évi 124 ezerről 49 ezerre csökkent. Kitűnő eredményeik­kel elnyerték a kitüntetést. kom munistáknak Egyenként sokszáz forint nye­reségrészesedést kaptak jó mun­kájukért a vállalat dolgozói. A kitüntetés átvételekor is több mint 40 ezer forintot, osztottak ki a legjobb dolgozók között. Sokrn kaplak oklevelet, jel­vényt. A dolgozók Örülnek s még nagyobb bizalommal hall­gatnak a kommunistákra, és követik azokat, akiknek áldozat- vállalása és példamutatása első­sorban hozzájárult az országos jóhír megszerzéséhez. 3

Next

/
Thumbnails
Contents