Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

1958. ÁPRILIS 15, KEDD

KELET-MAG? AROItSTÄG

9

dittos Imre művészete

Milyen le§z a Brüsszelben

bemutatásra kerülő szovjet „vaskéz“?

A közönség soraiban kevesen ismerik ma már Ámos Imre ne- rét. 1944 telén fia'alon pusztait el valahol Németországban. Emléke azóta meg a szakmai körökben is megfakult. Pedig sokan emlékezhetnek rá, amint hosszú, hullámos szőke hajával, hóna alatt vázlatkönyvével rója a P^sti utcát, s világító kék szemével kíváncsian figyeli az embereket, a kirakatokat, az életet. Ámos Imre Nagykállöban született és ott is érettségizett. A fiatal Kudnay- tanítvány tehetsege a 30-as évek elején tűnt lel a Szinnyei tavaszi szalon kiállításain. Sajátos romantikáid képeket festett. Bennük a nagykállói gyermekkori emlékek az ifjúság nemes és gyöngéd érzelmeivel és a messze- vágyó lélek misztikus sóvárgásaival keveredtek. A szürkés tónusú, bensőséges lírájú képek gyors egymásutánban szerezték meg festőjük számára a dicsérő és kitüntető elismeréseket, majd 1935- ben a Szinnyei-társaságnak a fiatalok számára kitűzött nagydíját is. Ügy látszott, a fiatal művész előtt könnyen megnyílnak az „érvényesülés” útjai. Ernszt Lajos jés Lázár Béla néhány év leforgása Watt kétszer is rendezett kiállítást számára az Emszt-múzeum- >ban. Múzeumok s kitűnő ízlésű

.gyűjtők is kezdtek vásárolni tőle. IS ő megvehetle a lemezjátszót, «néhány Bach, Corelli, Beethowen lemezzel, mert a muzsikát majdnem úgy szerette, mint a festészetet.

De távolból már a fasizmus vészterhes felhőinek fenyegető árnyéka sötétlelt, s a festő hangja egyre komorabbá, gondterheltebbé vált. Az események örvénylő kavargása kiragadta a művészt álmai világából. Képeiből egyre erőteljesebb, messzihangzóbb hangon a fasizmus halálos szorításában vergődő lélek fájdalmának hangja tört fel. Ez a hang az itthoni és a szovjet harctéren teljesített munkaszolgálat élményeinek hatása alatt örök tiltakozássá fokozódik az emberi gonoszság és a kultúra értékeit leromboló háború ellen. 1943-ban a Don-ka- nyarban megtizedelt századával még sikerült haza vergődnie. A Clekktífuszban, kétoldali tüdőgyulladásban s egyéb háborús nyavalyákban legyengült festő itthon

újra munkába kezd. Ontja magából a rajzokat, a képeket. Valami megfoghatatlan belső erő űzi. ösztökéli, hogy úgy fejezze ki a háborút, amilyennek ő látta. Egy percig sem kételkedett abban, hogy a béke és az igazság erői előbb-utóbb legyőzik az apokaliptikus háború gonosz fúriáit.

Neki ezt már nem sikerült megérnie. Századával Németországba hurcolták. Utoljára az ord- rufi táborban látták a baromi munkában és koplalásban elsorvadt, csonttá fogyott festőt.

A Magyar Nemzeti Galériában (Kossuth L. tér 12) április 12-én nyíló emlékkiállítás régi adósságot törleszt, amikor bemutatja Ámos Imre hagyatékát, amely a tiszta művészet súlyos érveivel támogatja és erősíti a haladó emberiség bekéért vívott harcát.

P. I.

Moszkva, (TASZSZ): A? április 17-én megnyíló brüsszeli világkiállításon bemutatják a szovjet „vaskezet”, amely az emberi kéz összes funkcióit ellátja. A kísérleti „vaskéz” munkája az emberi izmokban az agyból jövő utasítások jelentkező, úgynevezett bio- áramek felhasználásán alapul.

,, ujja! is hozzá érne!

Elégséges az emberi kézre egy karkötőt helyezni és csupán gondolatban ökölbe szőri;ani a kezet, s erre válaszul ökölbe szorul a karkötővel összekötött „vaskéz". Az ember tehát anélkül irányíthatja a mesterséges kéz cselekedeteit, hogy akár egy ujjal is hozzá crne. Bármely műveiét elvégzéséhez csupán a megfelelő mozdulatokra kell gondolni és a „vaskéz‘* végrehajtja azokat.

II gondolat után repüld repülőgép

A Tyehnyika Mologyozsi című folyóirat legújabb szaunában Brejdő és Gurfinkel kutatók, akik

A legszebb

kirakat

A KPDSZ Megyei Bizottság tegnap értékelte a kereskedelmi vállalatok ünnepi kirakatversenyét. Kifejezés módban és tetszetős kivitelben az Állami Áruház kirakatai kerültek az első helyre. Nem sokkal marad el a Kiskereskedelmi Vállalat kirakatrendező kollektívája sem. Az értékeléssel egyidőben újabb versenyt hirdettek meg május 1 tiszteletére.

j resztvettek az eredeti készülék megszerkesztésében, a következőket írják:

Elképzelhető olyan repülőgép, amelyben a pilóta nem ér hozzá a vezérlő berendezéshez és a repülőgép a pilóta gondolatainak engedelmeskedve, mégis bonyolult mozdulatokat végez. Bámulatos lehetőségeket nyit meg a bio- áramok alkalmazása gépek irányításában, a munkások izommunkája nélkül.

I bio-áram a nvásvásratban

A szovjet kutatók rámutatnak arra, hogy a bioáramokat, jól fel lehet hasznaim orvosi céloKra is, kéz- és lábbénulásnál, valamint mesterséges lélegzókészülék szerkesztésénél, olyan esetekben, amikor a tüdőizomzatot irányító idcg- scjlek elroncsolódtak.

Az óraékszer- és es ajándékboltok

megkezdték a kínai ötvosmunj kik; karkötők, gyűrűk, divatos ékszergarnitnrák és egyes dfezj tárgyak árusítását. A finomművű ötvöstárgyakat carneol, jadej ametiszt, korái es türkisz féldrágakövek ékesítik. Ezúttal importáltunk első ízben valódi türkisz- sorokat és valódi elefántcsantJ gyöngyöket. A szállítmányban] faragott csont-karkötők és egyéb elefántcsont faragványok is van-j nak.

Meddig kering még

a II. szovjet műhold?

A szputnyik április 12-én 9 órára pályáját 89.02 perc alatt tette meg, amely az előző napokhoz viszonyítva 23 másodperces csökkenést jelent. Intenzíven fokozódik a csökkenés és a forgási periódus nagysága végső határértékéhez, közeledik. Ez annyit jelent, hogy a föld második mesterséges holdja egy-két napon belid a légkör sűrűbb rétegeibe jut és megszűnik létezni.

fi Budapest Táncegyüttes megyénkben

Bizonyosan sokan hallottak már arról, hogy a Budapest Táncegyüttes júniusban külföldi ven- dégszereplésrc indul. A külföldi út előtt azonban még néhány helyen fellép, így megyénkben is, és két, két és fel órás műsort ad.

Hol fog szerepein! az együttes?

Április 29-én 19 óraitor Porosaimén, 30-án 19 órakor Csen- gerben, május 1-én 16 órakor Kisvárdán (Ady Kultúrház), 19 órakor ugyanott (felnőtteknek),

2- án 19 órakor Nagyecseden,

3- án 20 órakor Fehérgyarmaton,

4- én 19 órakor a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat Kultúrtermében.

I)' uy decemberi napon maga elé állított apám. Jól megnézett, t&alóiággal felmért a tekintetével, aztán f.gy kicsit ellÁgyulva megcirógatott, »majd újra erőt vett magán és szigorúan, «ninth« a legtermészetesebb dolgot alcar- má velem közölni, azt mondta:

— Elég nagy vagy már ahhoz, hogy tnegkeresd magadnak legalább a ruliá- travalót. Újévtől elállítalak valahová...

Pedig nem voltam én még „elég ttvagy". Korántsem. Nyaranként még ingben szaladgáltam az udvaron és porban ját zottam. Gyenge voltam, sá- |padtka. de szívós, mert a nehéz sors és »2 időjárás megedzett. Avám szavának az a része, hogy „valahová” elállít.

>újévig titok volt, rejtelem, Szinte mesebeli jó hely. Gyakran szóba került és tokkor szegény anyám dicsérte: ha elszegődsz, minden reggel tejet eszel majd, délre húst is kapsz, vacsorára 'fúrás nyögvenyelőt. vasárnaponként talán még finom süteményt is adnak. Annyit dicsérték, hogy már vágytam.

1Amikor azonban mennem kellett és tidesanyám odaborult a tornácágoslwz és sirt, elgondolkoztam: ha olyan jó helyre ad, akkor miért sír? Meg is kéi- ideztem, mire azt felelte: Szerettem, ha mindig látlak, mostmár ritkábban látlak majd.

Egyszóval Kcvély Ferkéhez kerüljem kiskanásznak. Iíogy milyen volt az leletem, azt nehéz volna elmondani, inkább csak egy napot említek fel, mert abban tükröződik az egész.

If gy este a. béres bement a gazda ■ városi házához cs rám maradt tsz állatok gondozása. A gazda már hajnali három órakor kijött a tornácra és lekiáltott:

— Eléé, köjök... ’ — kiáltotta,

mert nevemen sose szólított.

Kiugrottam az istálló ajtaján.

— Az anyád... hasadra süt a nap. fel nem ébrednétek, ha én nem szólok... •— mondta és bement.

Kcvély Ferkének — igazi nevén

99* • • ma már mán pennával

írnak . ,

Veres Ferenc — huszonöt hold földje volt, sok jószága, és egy vagy két hold szőlője. De ő szerette volna utolérni a szomszéd tanya gazdáját. Végső Gábort, akinek száz hold termett, tagja volt a községi választmánynak, ipartestületi elnök, kurátor a görög katolikus egyháznál és tekintetes úrnak szólíttatta magát. Ezért aztán a cselédjeit űzte, hajtotta Kevély Ferenc, ö maga nem dolgozott, legfeljebb annyit tett, hogy a kaszáláskor élre állt, megmutatta, hogy kell hajtani, aztán az első rend végén kiállt és én vittem be utána a kaszát.

Tf gyszóval felkeltem, kitisztítot- tam a jászlat, takarmányt hordtam be. kihánytam az állatok alól a trágyát, friss vizet húztam a vályúba, aztán bementem enni. Máskor kint ettem az udvaron és közben arra ügyeltem, hogy a malacok el ne verjék egymást a vályúról. Reggeli után meghaltam, aztán kihajtottam a disznókat, malacokat fűvclni. Hideg ősz volt, deres. harmatos idő. Még emlékszem, hogy. hint a tarlón összegyűjtöttem a meleg i ragyát és abba dugtam b"le u lábamat, meri. pl akarta venni a hideg. Előző este vácsot át sem kaptam, mert brit csináltam: a tehén, amikor kiengedtem enni. oelcicpett a tyúkok Cserép Hatójába és íz esi; etört. A gazda agyba-főbe vert e le. i .szaka rámjött a. gyomorfájás, a iászolban keresgélem, hátha találok egy kis kenyérhajat, de nem volt. Marharépával vertem el az éhséqet. Amint álltam a meleg trágyában, eszembe ■jutott, hogy irnl kellene a szüleimnek, én már nem bírom tovább. Majd egy esztendeje, hogy itt vagyok, le míg egyszer sem ettem túrós nyögvenyelőt, süteményt sem. Nagyon igaznak találtam

azt a mondást: Lé tartja a szolgát, átok szitok a gazdát. En 'én éltem, még gyakran meg is vertek. A lápomra nem adtak még bocskort sem. Verte a hideg harmat, kifújta a szél és olyan volt. mint a ráspoly. Kirepedezett, kihasado- zott. Mindezeken felül az iskolából is elmaradtam, mert abban az évben nem jártam.

Levelet kellene írni, de kivel kiil- deném el, ki vinné haza? Jobb volna talán megszökni. Nem lehet, mart visz- szahozatna a gazda. Írni kell. Ahogy körülnéztem, láttam, hogy messze közeledik az úton egy ember. Töpörödött, csoszogó léptekkel jött. Mózsi bácsi, a községi koldus volt. A szomszéd faluba is el-eljárt kéregetni. ö bizonyosan elvinné. Neki is fogtam volna írni, de mire és mivel? Nagy nehezen mégis találtam. egy sárga, esőáztatta papirost. Kerítettem, egy ép szalma szálat, meghe- ayeztem, most már csak tinta hiányzott, fiz is akadt. Amikor előbb a disznók ntán ugrottam, megrepedt bokámon a bőr és vérzett, innen mártottam és irtain levelet:

Kedves Édesanyám, cn mán nem bírom tovább, gyöjjenek értem, mer megszökök. Jóska".

I assan haladtrm, inert minden 'L/ betűnél mártani kellett és mire elkészültem, az öreg Mózsi is odaért.

— Jaj, Mózsi bácsi, magát az isten vezérelte erre — mondtam neki nagy lelkendezve.

— Dehogy is, a szegénység — felelte. — Mi az, tán nem bírsz valamit megenni vagy meginnya? — kérdezte?

— Az nekem- is kevés van, de elvinne valamit?

— Hét, ha nem nehéz — mondta es kacsintott, mert azt hitte, hogy valami lopott dolgot akarok haza küldeni vele,

— Éppen, hogy nem, mert csak egy levél... Vigye el, oszt idesanyám majd ad magának irte valamit.

«— Azt is beleírtad?

— Tudni fogja az anélkül is, csali vigye... de Mózsi bácsi, az isten áldja meg, na mutassa senkinek, mert akj’-or végem ...

Az öreg bólinott, aztán elindult. El is vitte a levelet haza.

Másnap kijött édesapám és hazavitt. Szomorú volt, bánatos, mert vagyon rászámított az én keresetemre. A kereset elveszett, mert nem bírtam ki az évet, a háromnegyed évért meg Kevély Ferke nem adott semmit.

Felírattak hát az iskolába, polcát mulasztottam ebből az év bői is, de volt egy öreg tanítónk, az segített, még délutánonként a lakására is elvitt és tanított. Szép, kedves szóval igy biztatott:

— Tanulj fiam, mert egyszer még sok okos emberre lesz szüksége ennek az országnak.

— Rím is? — kérdeztem gyermeki ki váncsi sággal.

— Rád is, fiam, mert mire te felnősz. más pennával. írnak majd. az emberek ... Nagy ember lehet még belőled... — mondta cs megsimitottt a •fejemet.

Jólesett a szíves szót hallani, de nem nagyon hittem neki. Hányszor mondta nagyapám, amikor az olvasásban megakadtam, és apám. megdorgált:

— Nem baj, leszel te még azért Vácon püspök.

Püspök ugyan nem lettem, nem ü akartam, de szabad ember lettem. Igaza lett a tanítónak, ma már más pennával írnak és én is írhatok.

f—bög—}

Itt a kínai

ékszer!

A Nemzeti Galéria új kiállítása