Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
uw*. Április ij. vasárnap RELETMAG VARORSZÁG NEMZETKÖZI SZEMLE Zsákutcában a „jószolgálat“ A Magyar Tudományos Akadémián TÖBB FRANCIA polgári lap egy idő óta aggodalommal jelzi, hogy a francia—tuniszi konfliktus elsimítását célzó angol— amerikai „jószolgálat” valósággal egy helyben topog. A legutóbbi napokban már arra kényszerültek a lapok és a nyugati hírügynökségek is, hogy a tárgyalások megfenekléséröl beszéljenek. A Reuter pénteken ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Párizsban mindenképpen el akarják kerülni ennek bevallását A New York Herald Try bűne pénteki számában „Tárgyalások, amelyeknek nem szabad kudarcba fuUadniok“ címmel a következőket írja: „A tárgyalások Franciaország és Tunézia között igazi zsákutcába jutottak. Folytatni kell a tárgyalásokat, és ezeknek kezdeti megállapodáshoz kell vezetniök, mert különben igen súlyos következményei lesznek a Nyugat számára. Nyugat tart attól, hogy Burgiba, Tunézia elnöke a francia—tunéziai viszályt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi.” , Mi tette szükségessé a „jószolgálat1’ igénybevételét, hogyan indult és hová fejlődik a tunéziai kérdés? A FRANCIA—TUNÉZIAI ellentét a nemzetközi kérdések egyik legágas-bogasabb problémája. Szorosan összefügg a francia—algériai kapcsolatokkal, az észak-amerikai kérdés egészével, A probléma gyökerei az algériai háború kezdetéig, tehát 40 hónappal ezelőttre nyúlnak vissza. A nemzetközi közvélemény igazán akkor riadt a probléma veszélyességére, amikor a francia légierő váratlanul bombát zúdított február 8-án Sza- kiet-Szidi Jusszef tunéziai köz-- ségre. Védtelen lakosokat gép- puskáztak, ártatlan asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak meg. A haladó sajtó világszerte rámutatott arra, hogy nem következetes dolog tuniszi beavatkozásról beszélni Algériában, — amint azt Franciaország tette — és ellenőrzést javasolni a tuniszi —algériai határ mentén. Ha már beavatkozásról beszélünk, akkor a Tunéziában állomásozó francia hadsereg avatkozik be, tartalékot és hadtápot nyújtva az Algériában állomásozó francia haderőknek. Tunéziában hivatalosan kijelentették, ha Franciaország beleegyezik csapatainak kivonásába Tunézia területéről, akkor Tunézia és a Nemzeti Felszabaditási Front hozzájárul bármely ellenőrző bizottság kiküldetéséhez a tunéziai—algériai határon, Sulzberger is rámutatott arra a New York Timesben, hogy a tuniszi—francia viszály része az északamerikai kérdésnek. Párizs nem képes a Tunisz és Marokkó iránti barátság megőrzésére akkor, amikor elnyomó politikát folytat a közbeeső területen. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a franciák törekszenek uj kapcsolatok létrehozására, politikájuk megváltoztatására, a Nyugat szempontjából oly jelentős francia Észak- Afrikában. Az amerikai politika — és ennek Dulles hangot adott — nem kívánta e problémának ENSZ elé bocsátását, többek között azért, mert arra törekedeit, hogy megtartsa mind Franciaország, mind Tunisz barátságát. Február 17-én Anglia és Amerika felajánlotta ..jószolgálatait’* Franciaországnak és Tunisznak a válság rendezésére. MINT ISMERETES, Murphyt bízták meg amerikai és Beeley-t angol részről a „jószolgálatok“ ellátására. Már akkor világos volt, ha közbenjárásuk eredménytelen maradna, a kérdés megoldása az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárulna. Burgiba, Tunézia elnöke a tárgyalások során elment a lehetséges engedmények határáig, még ahhoz is hozzájárult, hogy Algéria kérdése ne szerepeljen a jószolgálati vitában, jóllehet az algériai kérdés nyilvánvalóan a francia—tunéziai nézeteltérés egyetlen oka és amíg ezt nem rendezik, a két ország ki van téve minden megrázkódtatásnak. A francia kormány az algériai kérdést megvitatni nem hajlandó, de görcsösen ragaszkodik a tunéziai—algériai határ ellenőrzéséhez. Szalciet-Szidi Jusszef romjai alatt tuniszi asszonyok és gyermekek hallak meg. Most a támadók áldozatát akarják arra kényszeríteni, hogy biztosítékot nyújtson az agresszornak. A tu- nisziak nem egyeznek abba bele, hogy ilyen vaskos módon próbálják felcserélni a szerepeket. A tárgyalások hátterében a Gajllard-terv körvonalai bontakoznak ki. A Földközi tengeri paktum az a személyzeti bejáró, amelyen át Franco Spanyolországát is be akarják léptetni az Atlanti Paktumba. Ezzel kapcsolatban a haladó francia sajtó rámutat az algériai háborúra, amelyről a francia vezető körök nem hajlandók lemondani és amely annyi nehézséget okoz, hogy a kormány kész a legszé- gyenletesebb szövetségekre. AZ ÜJ VÉDELMI FAKTUM, amelyet Gaillard felvetett, azt célozná, hogy a tuniszi repülőterek éppen úgy. mint a marokkói francia katonai létesítmények, továbbra is francia támaszpontok maradjanak, módot kínálva az angolszászoknak, és Franco- nak Is, hogy beleavatkozzanak Észak-Afrika ügyeibe. A francia miniszterelnök újra, meg újra összehívja minisztereit tanácskozásra, , új megoldásokat'* keres, de azokat aligha találja meg mindaddig, amíg hátsó gondolatok nélkül el nem Ismeri Észak- Afrika népeinek függetlenségi jogát. Ezen az alapon könnyű lenne tárgyalni „jószolgálaf nélkül' — közvetlenül Tunisszal, a francia csapatok visszavonásának kérdésében, és lehetővé válnék a francia—algériai tárgyalások megkezdése. Franciaország többszörösen előnyös gazdasági és kulturális egyezményeket lé- tesíthétne — az egyenlőség alapján — Észak-Afrika felszabadított népeivel. Barátságuk lehetővé tenné Franciországnak, hogy visszanyerje nagyhatalmi helyét, ugyanakkor felszámolná á háborús feszültség égtük gócát a világban. Mint ismeretes, kedves vendégeink Kruscsov elvtárs vezetésével résztvettek a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén is, ahol a magyar értelmiség legjobb képviselőivel találkoztak. Fenti képünk a Tudományos Akadémián készült. Búcsú a barátoktól Búcsúzik a szovjet párt- és kormányküldöttség a ferihegyi repülőtér«!. D nukleáris fegyverkezés kísérleti területei Baráti kéxszorítús Napjainkban egyre növekszik j az a‘om- és hidrogéníegyverék j betiltásáért folytatott mozgalom. | E világméretű .megmozdulásnak j óriási lendítő erőt ad az a tény, hogy a közelmúltban a Szovjetunió bejelentette áz atomrobbantási kísérletek egyoldalú bekét baráti nép vezetőinek kézszo-ítása a vendégek távozása előtti szüntetését. pillanatban. Az előtérben: Hrúfccv, Kádár János és Dobi elvtárs ik. A nyt'gaú hatalmak fő kísérleti területe a Csendes-Óceán térsége. isagj-Britannia a Christmas (Karácsony) szigetek környékén hajtőit végre hidrogénbomba robbantási kísérleteket, további kísérletsorozatot folytat Ausztráliában Monte Bello szigetén és Maralinga környékén. A/. Amerikai Egyesült Államok 1945 augusztusában Hiroslt ma és Nagaszaki japán városok* ra dobta le az első atombombáik Azóta a Marshall szigetcsoport^ hoz tartozó Bikini és Eniwetok korállszigeteken, valamint al USA Nevada államának sivatagi részén hajt végre atom- és hidrogén fogy verek kipróbálása^ szolgáló robbantási kísérleteket. t—naui t. . •rvr»s
