Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
HRUSCSOV ELVTÄRS SZERDAI BESZÉDE A CSEPELI DOLGOZÓK NAGYGYŰLÉSÉN — ELUTAZOTT A SZOVJET PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG. BŰCSCZTATAS A REPÜLŐTÉREN — A TESTVÉRISÉG VAROSA «AN — s^r Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió pártós kormányküldöttségének tárgyalásairól A Magy&r Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására április 2-tól 10-ig a magyar párt- és kormányküldöttség múlt évben a Szovjetunióban tett útja viszonzásául a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látogatást tett a Magyar Népköztársaságban N. Sz. Hruscsov nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével A látogatás idején tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság párt- és kormánykü'döttsége, valamint a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között. A tárgyaláson részt vett: A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, a küldöttség vezetője; dr. Münnfch Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke; Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Fock Jenó, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; F. R. Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese; A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere; V. V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke; P. E. S eleszt, az Ukrán Kommunista Párt Kijevi Területi Bizottságának első titkára; A, P. Bojkova, az SZKP leningrádi bizottságának másodtitkára és J. I. Gromov, a Szovjetunió Magyarországi nagykövete. A tárgyalásokat mindvégig a szívélyes barátság légköre és a teljes egyetértés jellemezte. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége részt vett a Magyarország nemzeti ünnepe, a fasiszta iga alól történt felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségeken, meglátogatott ipari üzemeket, tudományos intézményeket és termelőszövetkezeteket, járt az ország különböző városaiban és falvaiban. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége magyarországi látogatása idején számosízben találkozott és folytatott baráti beszélgetést a párt- és állami vezetőkkel, közéleti személyiségekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel E találkozásokon és beszélgetéseken őszinte véleménycsere folyt a két ország baráti, testvéri kapcsolatainak fejlődését és további megerősödését érintő különböző kérdésekről. A Szovjetunió párt- és kormánykül. döttségének alkalma volt meggyőződni a magyar dolgozók növekvő polUikaf aktivitásáról és munkalendületéről M’ndez arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók rendíthetetlenül hisznek a szocializmus nagy eszméjében és eltöké'ték, hogy szorosan összefogva a szocialista tábor többi országával, fe’építik hazájuk boldog jövőjét. A kü’döttség szemé'yesen is meggyőződött arról hogy a magyar dolgozókban mélyen él a barátság a szovjet nép iránt és őszintén kívánják, hogy fejlődjenek és erősödjenek a masryar-szovjet kapcsolatok a testvéri, kö'csöeös segítség és a proletár internacionalizmus magasztos elvei alapján. A szovjet küldöttségnek a Magyar Népköztársaságban alkalma volt megismerkedni azokkal a nagy sikerekkel, amelyeket a magyar nép a háború Utáni években, maid pedig az ellenforradalmi felkelés következményesek felszámolásáért és a népi hatalom megerősítéséért vívott harcában elért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormánykü'döttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és erkö'csi támogatása jelentős mértékben hozzájárult ax ellenforradalom következményeinek gyors felszámolásához, anyagi segítsége pedig hozzásegítette a Magyar Népköztársaság kormányát ahhoz, hogy igen rövid Idő alatt úrrá legyen a gazdasági nehézségeken, elhárítsa a munkanélküliség veszélyét és elkerülje az inflációt, ★ A tárgyalásokon a küldöttségek tájékoztatták egymást pártjuk és országuk belső kérdéseiről, eszmecserét fo’yiattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló lépésekről, a nemzetközi helyzetről és a békeharc időszerű problémáiról A küldöttségek az e:zmecsere alapján megállapították, hogy nézeteik valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel szögezték le, hogy az 1957. március 28-i közös nyilatkozatukban foglaltak végrehajtása előmozdította a két ország testvéri kapcsolatainak mélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmélyítése céljából több fontos megállapodást írtak alá. Létrejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény, a kettős állampolgársági! személyek állampol- gárságának rendezéséről szóló egyezmény és a konzuli egyezmény. Előkészületben van több más, a két ország kapcsolatait érintő egyezmény. A felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése az 1957. március Z8-1 közös nyilatkozatban foglaltak szellemében eredményesen fejlődik. A közös nyilatkozatnak megfelelően aláírták az 1958—60. évi hosszú'ejáratú áruszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapacitásának kihasználását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a kölcsönös áruszá'Htások további növelését irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, kiegészítő gazdasági segélyt nyújt a kohászati-, gépgyártási-, eleklro- tcchnikai-, vegy-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodást kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió inarának tudományos és műszaki együttműködését az erős- és gyengeáramú berendezések, műszerek és Diesel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy népgazdaságuk fellendítése, náptrk é’et- színvona’ának további emelése végett fokozottabban össze kell hangolni népgazda- ságfejlesz*ésl terveiket országaik lehetőségeinek és gazdaságuk fejlesztési távlatainak legmesszebbmenő figyelembevételével. A felek nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két ország tudományos és kulturális kapcsolatai eredményesen és gyümö’csözően fej'őd-ek. A tudományos és kulturá'is kapcsolatok fejlesztésében elért sikerek nagymértékben hezzá'árnl- tak a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséhez s egyben gazdagították mindkét nép kultúráját. 1957-ben a magyar tudományos és ku’trirá'ls é'et számos képviselője járt a Szovjetunióban. Nagy számban érkeztek Magyarországra Is a szovjet tudomány és kultúra ismert művelői. E látogatások lehetővé teszik a két ország gazdag tudományos és kulturális örökségének kölcsönös megismerését, ami előtt a szocializmus viszonyai között korlátlan távlatok nyílnak. A kulturális és tudományos kapcsolatok további fejlesztése érdekében aláírták az 1958. évi kulturális munkatervet és a két ország tudományos akadémiájának megállapodását. A felek nagyra értékelik a Magyar Népköztársaságban cs a Szovjetunióban működő baráti társaságok munkáját a két nép kulturális kapcsolatainak bővítése szempontjából és kijelentik, hogy ezeknek a szervezeteknek minden támogatást megadnak. ★ A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg a védelmi jellegű Varsói Szerződés szerepét és jelentőségét illetően; ez a szerződés a benne résztvevő országok biztonságának fontos tényezője az agresszív Északatlanti Tömb mind fokozódó háborús készülődéseire! szemben. A felek tárgyalásaikon egyöntetűen leszögezték, hogy minden szocialista ország nemzeti függetlenségének és sznvo- rénilásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egységes táborba való szoros tömörülése a kölcsönös testvéri segítség, a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szu- verénitás, az egymás bemgye.be való b* nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam eilen sem irányul hanem az összes népek érdekeit szolgálja, mert fékezi az imperialista körök agresz- szív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap növekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai téren az egyetemes béke megszilárdítása érdekében ezután is a hatalmas szocialista tábor összefogásából indul ki. Semmilyen erő nem képes megbontani ezt az egységet, amely a marxizmus-leninizmus közös nagy eszméin, a kommunista társadalom felépítésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visszavernek minden kísérletet, amely zavarni próbálná népeik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megállapítást nyert hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal el a jelenlegi nemzetközi helyzet min. den kérdésében. A Magyar Népköztársaság, és a Szovjetunió, híven a kommunista és munkás pártok által 1957. novemberében Moszkvában aláírt nyilatkozat és békekiadvány elveihez és eszméihez, legfontosabb feladatának tartja, hogy minden erővel elősegítse a béke összes erőinek összefogását, a népek valódi biztonságáért, az új háború veszélyének elhárításáért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megállapítja: a mai nemzetközi helyzet legfőbb problémája továbbra is ar. hegy megállapodás jöjjön létre a nemzet- közi feszültség enyhítését, a fegyverkezési (Folytatás a 2. oldalonj XV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM RtCI 50 fillér 1958. APKILIS xl* PÉNTE“
