Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
2 KELETMAG* ARORSZ AG Í9Ö8. ÁPRILIS 2, SZERDA Az ÉN PROPAGANDISTA MÓDSZEREM Javaslatok a tavaszi munka gyors és jó minőségben való végzésére ' A pártvezetőség megbízott a marxizmus-leni- nizmus tanfolyam vezetésével. Utána személyesen , beszélgettem az oktatásban résztvevőkkel. Szükségesnek tartottam ezt azért is hogy megismerjük egymást. Ha akadályt láttam valamelyik hallga- tóm útjában,-segítettem elhárítani, hegy ezzel is előmozdítsam a tanulásban. A személyes kapcsolat során közelebb kerüljünk egymáshoz és szívesen elmondták a hallgatók gondjaikat, örömeiket, a tanulásukat gátló nehézségeket. A propagandistáknak tartott két napos járási előkészítő tanfolyam meggyőzött arról, hogy ez az oktatási év más lesz, mint az előbbiek voltak és nekünk is nagyobb lesz feladatunk. De arról is meggyőződjem, hogy a kétnapos tanfolyam nem azért van, hogy itt sajátítsuk el a több hétre megszabott anyagot, hanem azárt. hogy a tanfolyam között eltelt időben tanultakat megvitassuk, az esetleges vitás, vagy nem eléggé értett kérdéseket tisztázzuk. Ezért minden alkalommal úgy jelentem meg a továbbképző tanfolyamokon, hogy előtte alaposan tanulmányoztam a kötelező irodalmat. Ez az oktatási év ezen a fokon az elvi zűrzavart, téves nézeteket van hivatva tisztázni s ezen keresztül közvetlen segítséget nyújtani mindennapi feladataink sikeres megoldásához. Most olyan témakörök vannak, amilyenek az előző oktatási években nem voltak. Főleg elvi kérdésekkel foglalkozunk, de a viták során elemezzük munkahelyünkön előadódó kérdéseket is. Igyekszem úgv irányítani a foglalkozásokat, hogy ez segítse a termelést. Az is hozzátartozik a sikerhez, hogy szívélyes légkör, ünnepi hangulat közepette nyitottuk meg a foglalkozást. A közvetlen, szívélyes légkört igyekszünk most is megtartani, hogy a hallgatók szívesen, örömmel vegyenek részt a foglalkozásokon. Ha a propagandista durva, elveszti türelmét a hallgatókkal szemben, attól elmaradoznak, nem szívesen jelennek meg előtte foglalkozáson. Az általam vezetett tanfolyamon állandóan egyforma a létszám. Tizenöttel indultunk s ennyien járnak most Is. A hallgatókat előre figyelmeztetem, hogy milyen anyagot kell tanulmányozni a következő foglalkozásra. Nem elégszem meg azzal, hogy a foglalkozás befejezése után meghatározzuk a következő foglalkozás . időpontját, hanem a két oktatási es c . közötti időben ismét1 felhívom a hallgatók figyelmét a foglalkozás időpontjára s rzzel is mintegy figyelmeztetve az anyag tanulmányozására a pontos megjelenésre, a felelősségérzet növelésére. A hallgatókkal szinte naponként találkozom. Érdeklődöm: nincs-e valami nehépségük, amelynek megoldásához segítségemre lenne szükség. Előfordul, hogy az anyagot nem tudják egyesek megfelelően feldolgozni. Ilyenkor sok gyakorlati példa felsorolásával vezetem rá a hallgatókat az anyag lényegére. Kerülöm azt, hegy az előadásokon kívül én beszéljek. Viszont, ha valamelyik hallga‘ó rosszul fejezte ki magát, nem vágok közbe, megvárom, amíg beszél s a többi hallgatókkal magyaráztatom m-g a tévedést. Amennyiben a rosszul felelő hallgató észreveszi, hogy tévedett e azt ki tudja javítani, engedem, hogy helyesen kifejtse véleményét. Az állandóan je lenlevő 15 hallgató azt bizonyítja, hogy szeretnek részt venni a foglalkozásokon. Hogy. ez így van, az* bizonyítja az is, hogy nincs lemorzsolódás a foglalkozásunkról.. Módszereim közé tartozik az egyéni felkészülés széles, bő anyag tanulmányozásával. A pártvezetőség havonta rendszeresen beszámolfat munkámról. Sok segítséget kapok a beszámolóm utáni vita alkalmával. Dicsérik jő módszeremé1, bírálják hiányosságaimat és javaslataikul megmutatják a hiba kijavításának módiát. lehetőségét is. Ha pedig nekem van nehézsépem. kérem a pártvezetőség segítségét. A segítségadás — ha szükséges — nem marad el. Taggyűlésen is gyakran napirenden szerepel pártszervezetünk pártoktatási helyzete. A taggyűlésen elhangzó dicséretek, bírálatok javaslatok sok segítséget adnak a tanulmányi fegyelem további erősítéséhez, mert én és a hallgatók eay-egy taggyűlési értékelés után nagyobb felelősséget érzünk a tanulás iránt. Befejezésül annyit: a jó módszerek kialakí- fásának Irgfontosabb követelménye, hegy megfelelően készüliünk a foglalkozásokra, mert ez félsikert jelent és ne csak oktatás alkalmával, hanem munka közben, naponta fogalkozzunk a hallgatókkal, ismerjük azok örömeit, gondjait, nehézségeit, hegy szükség esetén tanácsainkkal, közbenjárásunkkal segítsük munkájukat, tanulásukat. TÓTH IMRE, a nagyhalászi kendergyár pártszervezetének propagandist ja. A megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta ** a tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülést. Határozat született -— tekintettel a rendkívüli időjárásra — egy szakmai bizottság létrehozására, melynek feladata, hogy tanácsaival segítséget nyújtson a tavaszi munkák végzéséhez. A szakmai bizottság a?, alábbi tájékoztatót adja. 1. A MUNKÁK megszervezne ■ A késői tavaszodás miatt a korai és középtavaszi munkák elvégzése egy pgyahazon időre esik. Itt az ideje annak, hogy a tavaszi kalászosokat, zabosbükkönyt, csillagfürtót hereféléket,, répaféléket, napraforgót, lent és kendert minél rövidebb idő alatt elvessük. Hogy ez megtörténhessen úgy a nagy, mint a kisüzemekben a leggondosabban fel kell készülni a munkák jó megszervezésére és arra, hogy menetközben veszteségidők ne álljanak elő. Ahol hiány mutatkozik gépben, ott fel kell készülni a váltott i fogattal és váltott kézierővel történő üzemeltetésre. Minden nagy- ; üzemben tehát állami gazdaságban, gépállomáson, sőt termelőszö- | vetkezetben is fel kell készülni arra hogy a meghibásodott gépeket i munkaszüneti napon és éjjel is javítsák, hogy lemaradás ne álljon J elő, Ahol egy helyen több gép dolgozik indokolt helyszíni szerelő - I készenlétet szervezni. Nagy- és kisüzemekben egyaránt meg kell ! nyújtani a ftapiműszaket és minden időt fel kell használni a munkák j mielőbbi befejezésére. 2. A SZOKÁSTÓL ELTÉRŐ TENNIVALÓK A KÉSŐI TAVASZODÁS MIATT ' a) A homoktalajokon a késői tavasziak alá szükséges szántásokat, ha kell, hagyhatjuk a koratavaszi vetések befejezése utáni időre. A korataVasziak alá a szántatlan területeket1 sekélyen kell megszántam, azokat a szántással egyidőben kell tömöríteni és nyomban vetni. A műtrágyát a szántás előtt kell elszórni. i b) Vályog és agyagtalajokon, ha itt szántatlan területeink vannak, csak akkor kezdjük meg a szántásokat, ha a talaj az eke nyomán njggomlik. Szalonnás szántást — dacára a késői időnek — nem szábad végezhi. Koratavasziak alá ezeken a talajokon, ha a tárcsa jó vetőágyaf tud készíteni, akkor sokkal jobb tárcsa után vetni, mint a földet gorombán szántani. A műtrágyát itt is az első talajművelési munka előtt szórjuk el. c) Az őszi szántások tavaszi előmunkálásánál első ütemben a műtrágyát szórjuk rá a talajra. Ezt nehéz boronálással takarjuk alá, amivel már a vetőágyat is elkészítettük és Utána nyomban vethetünk. d) Kifogástalan vetőgép beállítással elérhetjük azt, hogy egysoros vetéssel is kitűnő vetésminőséget kapunk, feleslegessé tesz- szük a keresztsoros vetést és így lehetővé válik a vetések rövid idő alatti befejezése. e) A kikelés siettetésére helyes, ha a vetéseken könnyű tömörítést hajtunk végre, de úgy, hogy a henger nyomában borona is jár, nehogy a hengerezéssel cserepesedést idézzünk elő. f) A vetések kezdeti fejlődésének siettetésére helyes, ha kis adagú nitrogén műtrágyát adunk. g) A felfagyott őszi vetések hengerezését a legsürgősebben el kell végezni. A hengerezést kb. 2 hét múlva fejtrágyázás és boro- nálás kövesse. A munkák sürgős elvégzéséhez rendelkezésre állnak a gépállomások és földművesszövetkezetek gépei, akár bérmunka, akár kölcsönzés formájában, de az állami gazdaságok is siessenek segítségére a termelőszövetkezeteknek, s minden más mezőgazdasági üzemnek, hogy a késői tavaszodás dacára a munkákat még kellő időben el lehessen végezni és ezzel a jó termést biztosítani. AZ EMBER UJ ARCA' i. A munkaszeretet AMIKOR a szegény embert még az ág is húzta és kis pende- lyes gyermekkorától ősz öregségéig más keze-lába volt, az a mondás járta az iskolában, a templomi szószéken és általában a közbeszédben, hogy a munka nem szégyen. A szegény ember nem is szégyellte a munkát soha, örült, ha dolgozhatott, mert másból nem élhe'ett. Inkább kereste a munkát, minthogy restdlkedett volna miatta. Emlékezetesek még azok az idők, amikor hónapokig vándorolt a kubikos, a kőműves, az á-s, a zsíros gazdá'ól zsíros gazdáig kilincselt a hely nélkül maradt béres vagy cseléd, hogy keresethez jusson. Hányán tudnának erről beszélni az idősebbek közül, háhyan ...' Volt egy másik mondás is: a szegénység nem szégyen. Kifejezője volt ez annak is hogy a munka szegénységgel járt. Aki dolgozott, az nem volt gazdag, a gazdagok nem dol°oztak. M°g a 30—40 holdas gazda sem cV- gozo't, neki már szégyen volt a munka, mert valamiben — k:- véve a harácsolást — munkálkodni rcssz bizonyítvány volt a hasonszőrű munkától irtózó urak. földbirtokosok és úrhat- námkodó kulákok élőt1. Karriert így is lehetett csinálni, ha valaki nem dolgozott. Bocsánat: csak úgy leheteit, ha valaki nem dolgozott, de „jó családból” származott, kiváló öszszeköttetései voltak. Ér hető te- hát, ha a munka abban a társadalomban nem volt dicsőség. A szegény embernek azárt nem. mert másnak végezíe és igát jelentet, az uraknak meg azért nem, mert a munka a szegény ember dolga volt. így volt ez évszázadokon át. mígnem egyszer a történelem nagyot lépett. Hazánkban is ledőltek a szegény munkásemberek elé állí'o’t korlátok, a Vörös Hadsereg csapásai alat1 széthullott az úri hatalom. Ember lett végre a szegény ember is. Ma már a maga jövőjét, a szocializmust építi. A szoclalizm s pedig nemcsak új gazdaság szü- le'ésát jelenti hanem új ember születését is: olyan emberé', akit új erkölcs jellemez. Az új ember erkölcsének egy'k fő vonása a munka rajongó szr. retete. Az új ember előtt ma mór nemcsak a személyes Jólét, az egyéni boldogulás, a megélhetés alapja a munka hanem ennél sokkal több: az ország, a szocial'sta jövő építése is. És elsősorban ez. Érthető következménye ennek, hogy az ember szorgalom utáni megítélése is más, mint a múltban volt. A régi rendszerben a szorgalmas napszámost serény emoernek nevezték, akit a napszámért érdemes alkalmazni. A földjét gázosán hagyó, kapálást hanyagoló emberre azt mondták, hogy rossz gazda. Ma a hanyag emberre azt mondják, hogy rossz állampolgár, rossz hazafi. Ez az értékelés indokolt és igazságos, mert a hanyag ember amellett, hogy rosszul gazdálkodik és ezár al nem tud olyan ellátást biztosítani magának és családjának, mint amilyen a lehetősézek közt elérhető volna, a társadalomnak is kevesebbet ad, mint rmi kö'elessé°e. A munkaszeretet fogalma kilépe't a régi keretek közül. Fogalomköre bővü’t: a munkaszeretet, n munkafegyelem ma már a többi más társadalmi kötei'>aet'cágekhez való viszony mértéke is. Erre sok példa adódik az életben. Szinte mindennan hallunk arról hogy a jó munkás, a szorgalmas ember munkáia lelkiis meret=s végzése mellett a többi társadalmi kötelessége teljesítésében !s élen halad: szorgalmasan tanul, takarékoskodik őrzi a közvagyont, megbecsüli elöljáróit, részt vesz a társadalmi munkában, ha kell, szívesen katonáskodik, ha szükséges, áldoz a közért seb. Vajon miért? Csak azért, hogy többet keressen? Csak azért hogy nevének dicsőséget és hírnevet szerezzen? Ügy hisszük, bátran állíthatjuk, hogy az egyéni becsvágy nagyon kevés volna ahhoz, hogy az err- berek — munkások, parasztok, értelmiségiek — zömét olyan sikerek elérésére sarkallja, mint amilyeneket felszabadulásunk óta elértünk. Az ember azért szorgalmas, azért áldozalvállaló. mert egyéni és társadalmi érdekei egybe esnek. A rég* világgal együtt megszűnt az emberek egyéni és társadalmi érdekeinek szétszakítottsága. Ma már mindennapos dolog, hogy egymással versengenek a munkában az emberek. Versengés régen is volt. Régen abban nyilvánult meg hogy mindenki magának akarta megsze-ezni az anyagi javak lehető legnagyobb mennyiségét. E törekvésnek — tehát egyetlen ember meggazdagodásának — sok más nyomorba döntött ember adta meg az árát. Emlékszünk még a harmincas évekre, amikor egymás után mentek tönkre a középparasztok, a három, négy holdas kisgazdák, de ugyanakkor gyors ütemben meghíztak a kulák gazdaságok. A szocializmust építő társadalomban a versenynek' más jelentősége van. Mozgatórugója nem az egyéni meggazdagodás vágya, hanem a társadalmi termelés kiterjesztése a munka termelékenységének fokozása révén. Az elosztás szociálist!. elve folytán azonban éppen a mi társadalmunkban vonja maga után a termelékenység fokozása az anyagi jólét növekedését. Tehát a lelkiismeret, az új erkölcs arra ösztönzi a szocializmus építésén fáradozó embert, hogy engesztelhetetlenül harcoljon minden ellen, ami akadályozza előrehaladásunkat a szocializmushoz vezető úton. A hanyagság, a lustaság, a renyheség. a fegyelmezetlenség akadály, tehát harcol ellene. És nemcsak azzal harcol, hogy magából kiszórja e káros vonásokat, szokásokat, hanem dolgozó társait is az új erkölcsre, munkaszeretetre, serénységre, lelkiismere ességre neveli. Vagyis: szóval és tettel igyekszik előmozdítani a párt, a kormány szocializmus felépítésére irányuló programját, tervét. (-bőg-)
