Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
1958. ÁPRILIS 9, SZERDA KELETMAG ¥ ARORSZAG .» Mit jelent az országnak a 300 millió rubeles szovjet hitel? A* Külkereskedelmi Minisztérium tájékoztatója a szoTjet-magj ar kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról A Külkereskedelmi Minisztérium illetékesei hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát a szovjet-magyar kereskedelmi .kapcsolatok alakulásáról és a további együttműködés terveiről. — Hazánk külkereskedelme a Szovjetunióval — hangzott a tájékoztató — a második ;világháború előtt jelentéktelen, volt. — A magyar-szovjet külkeres- | kedelmi kapcsolatok ténylegesen a felszabadulás után, az 1943. augusztus 17-én létrejött, 22. hónap időtartamra szóló kereskedelmi egyezménnyel indultak meg, A szerződés értelmében ez a.att az időszak alatt 18 millió dollár értékű árut exportáltunk és importáltunk. — A második egyezmény 1947. júliusában, jött létre és 14 hónapi időtartamra szólt. Importként 25 millió, exportként 23 millió rubel értékű áru cserélt gazdát. Ez a szerződés igen jelentős volt számunk: a, mert először került a szállítandó exportáruk listájára nehézipari termék. Az 1948. októberében megkötött harmadik magyar-szovjet áruforgalmi egyezmény az importoldalon már 300.9 millió, mig az exportoldalon 270 millió rubel értékű áru cseréjéről szólt. Az 1952. januárjában aláírt hosszúlejáratú egyezmény igen kedvező volt számunkra főként azért, mert az áruforgalomban mutatkozó aktív egyenleg különítő fizetési kötelezettségeink fedezetéül szolgálhatott. — A két ország közötti áru- cserefurgalom szerkezete magyar szempontból igen kedvezően alakult. Nagyobbrészt az ipari termelésünkhöz szükséges alapanyagokat Hoztuk be. Cserébe gépeket és finommechanikai -cikkeket. élelmiszer- ipari és könnyűipari árukat szállítottunk. A magyar ipar fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen volt a szovjet megrendelés, mert lehetővé tette, hogy egyes iparágaink a nemzetközi színvonalat elérjék. Ugyanakkor a szállított javaink ellenértékéként is sok nyersanyagot kaptunk. — Jelentős volt a magyarországi ellenforradalmi események után nyújtott gazdasági segítség is. A Szovjetunió vállalta, hogy 1957- ben 1010 millió rubel értékű árut szállít, amelyből 635 millió értékű árut hitelbe kaptunk. Ezenkívül 240 millió rubel értékben szabad devizát bocsátottak rendelkezésünkre. A hiteleket az egyezmények szerint 1961-től kezdődő áruszállításainkkal 10 év alatt 2 százalékos kamattal egyenlő részletekben törlesztjük. — Kereskedelmi kapcsolataink 1958-ban tovább bővülnek. Az idén az export koky/ 50 százaléka, a nyersolaj 100 százaléka, a hengerelt áru Bőséges tavaszi és nyári gyapjúszövet-készletek az üzletekben A különféle tavaszi és nyári gyapjúszövetekből a kereskedelem bőséges készletekkel rendelkezik. A negyedévben az úgynevezett könnyűfésüs szövetekből körülbelül 50 százalékkal többet tudnak adni, mint az első negyedévben. A készleten belül különösen sok a magas gyapjútartalmú, illetve tiszta gyapjú tropikál és a kedvelt freskó szövet. A nők részére Katalin, Rodos is Emil néven új szöveteket gyártott az ipar. Ezeket 200 forint körüli áron, mintegy 20—25 divatszínben vásárolhatják mag az érdeklődők. Gazdag a választék férfi gyapjúszövetekből. valamint a világos színű öltönyszövetekből is. Az idei tavaszra, illetve nyárra már nagy választékban lesz az üzletekben női tavaszi ruhák anyaga, az effekt cérnás. nem gyúródó, csom.ósfogás ú szövet. Ezek Hattyú, Pipacs és Juci névéi kerülnek forgalomba. A napokban már megjelenik az üzletekben a tavaszi felöltő és női köpeny újdonság is. A kord- jellegű anyagok Colombo és Kord néven, a szintjátszó változat pedig Omega—Kord néven kerül az üzletekbe. 4l második negyedévben ötyen millió forint értékű élelmiszerrel több készül az országban Az élelmiszeripar jo eredménynyel zárta az első negyedévet: előzetes számítások szerint 106 százalékra teljesítette tervét. A termelési ágazatok közül a tejipar. végzett kimagasló munkát, mintegy 35 millió liter tejjel többet dolgozott fel a tervezettnél. Az illetékesek nyilatkozata szerint a második negyedévben is bőséges lesz az ellátás. Az élelmiszeripar ebben az időszakban mintegy 50 millió forint értékű termékkel ad többet a lakosságnak. mint tavaly a második évnegyedben. V alamennyi iparág bőségesen kielégíti az igényeket. A sütőipar három hónap alatt 177 millió kiló kenyeret süt és naponta 3.5 millió péksüteményt készít a lakosságnak. Néhány hónap óta csökken a kenyér és növekszik a péksütemények fogyasztása, húsból, zsírból és hentesárui ból sem lesz hiány, Mindezekből bőséges tartalék is van. A tejipar ismét jelentősen, mintegy 20 ssá-l Zalákkal több terméket ad a ke-- reskedelemnek. A konzervipar ebben az évne-í gyedben kezdi meg munkáját. —í Első termékük a tartósított paraj) zöldborsó, málna, eper és cseresznye lesz. Az élelmezési ágazatok közül csak a szeszipar tervét csökkentették. Mintegy 25 százalékkal kevesebb rumot, pálinkát késziteJ nek. Ezzel szemben növekszik a sör és az üdítő italok gyártása. Sörből 960.000 hektoliter készül a három hónap alatt 40.000 hektoliterrel több mint tavaly ily énkor < A kereskedelem többezer hektoliter külföldi sörről is gondoskodik majd. A Nyírta ssi Állami Gazdaság segíti a környező tsz-eket 60 százaléka, a fenyőfűrész- aru 70 százaléka és vasércszükségletünk 90 százaléka a szovjet-magyar kereskedelmi együttműködés keretében jut hazánkba. Kedvező a behozandó áruk szerkezeti összetétele, mert az egész volumen -88.1 százalékát nyersanyagok ' és félkészterjnékek alkotják- A szovjet import ellenértékéként esősorban gépeket, vasúti gördülőanyagot, mérőműszereket, iparcikkeket és kisebb részben mezőgazdasági termékeket szállítunk. Ez az egyezmény lehetőséget nyújt .arra, hogy a magyar export összetétele hazánk ipari szerkezetének legjobban megfelelő gép- és finommechanikai termékek szállításának irányába fejlődjék. — A fentieken kívül külkereskedelmünknek egészséges és új vonása a létrejött megállapodások, egyezmények és szerződések nyilvánosságra hozatala, és — itt az elmúlt évek mulasztásait is1 pótoljuk — az ország közvéleménye elé tárása. Noha távlati terveink részleteikben még nem kidolgozottak, szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1958—63-as evek között Népköztársaságunk 300 millió rubel hitelt vehet fel a Szovjetuniótól évi 2 százalékos kamatra. Az ezt leszögező moszkvai egyezmény segítséget nyújt az üzemek rekonstrukciójához is, a szükséges tervezési munkák elvégzése es a gépi berendezések szállítása útján. Ez a hitelszerződés biztosítja a Diesel és a Diesel-elektromos mozdonyok gyártásának fejlesztését, a műszeripar, a híradástechnika és az erősáramú ipar termelésének növelését. Ezenfelül a népgazdaságának más ágában — a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az építőiparban, a textiliparban, a vegyiparban és a bányászat területén — jelent felbecsülhetetlen segítséget — fejeződött be a nyilatkozat. A közelmúltban a Nyírtassi Állami Gazdaság dolgozói megtárgyalták a 3004-es kormányhatározatot, • melynek alapján munkatervet dolgoztak ki a környező termelőszövetkezetek segítésére. Elsősorban is azon iparkodnak, hogy a gazdaságukon belül minden téren olyan eredményeket érjenek el, amik példamutatók a termelőszövetkezetek számára. Négy termelőszövetkezetet: a j befkeszi, ajaki,, nyírkarászi’ és ‘ gyulaházi szövetkezeteket patronálják. A gazdaság igazgatója főként politikai, szervezési kérdésekben segíti a szövetkezeteket. A növénytermelési, állattenyésztési és kertészeti szakemberek, valamint a gazdaság főkönyvelője a maguk szakterületén adnak tanácsokat a szövetkezeteknek. Különös gondot fordítanak a gépi munka megszerettetésére a termelőszövetkezetekben. Egy-egy kampánymunka kezdete előtt összehívják a termelőszövetkezetek vezetőit és megvitatják velük a legfontosabb teendőket, illetve azok agrotechnikai eljárásait. Segítséget nyújtanak az állatenyész-« tés téren az istállórend kialakítás sában és a szakszerű etetés megszervezésében. Abban az esetben, ha a gépállomás nem tudna elegendő vagy megfelelő gépet a termelőszövetkezetek részére biztosítani, és az állami gazdaságnak lenne szabad gépkapacitása, úgy hivatalos térítés ellenében így is segítik tv termelőszövetkezeteket. Az őszi munkák befejezése után a gazdaság egyhetes bentlakásos tanfolyamot szándékozik szervezni, amelyen a termelőszövetkezetek vezetői vennének részt. Ezen a tanfolyamon megbeszélnék az 58-as gazdasági év eredményeit, hibáit és ebből okulva irányelveket szabnának meg: az 59-es terv készítéséhez. A gazdasági kapcsolaton túl szélesítik a termelőszövetkezetekkel a kulturális együttműködést is. A gazdaság minden rendezvényére meghívja a termelőszövetkezetek tagjait, barátságuk erősítése érdekében. Nyíregyháziak Szolnokon MÁRCIUS 30-án a zeneiskola . tanári karával egy kis csapat nyíregyházi érkezett Szolnokra. Ez a látogatás viszonzása volt annak a két héttel előbbi vendéghangversenynek, amelyen a szolnoki zeneiskola tanári kara mutatta be művészetét Nyíregyházán. Az ilyen kirándulásnak nemcsak hangverseny-értéke van. A helyszínen járva, a beszélgetésekben tervek, munkamódszerek kerülnek elő, amelyek segítik mindkét iskola munkáját, s így hovatovább elérhető, hogy a legjobb módszerek mindenhol ismeretessé válnak, csakúgy, mint az egyes iskoláit legkiválóbb művészei. Persze — mint ahogy erről most. a szolnoki hangverseny után éppen Kóbor Antal, a Művelődésügyi Minisztérium illetékes osztályvezetője beszélt, — nagyon jó lenne ezeket az alkalmakat úgy kibővíteni, hogy az iskolák legjobb növendékei is szerepelnének, esetleg tisztán növendék hangversenyeket is jó lenne szervezni. A HANGVERSENY előtt meg. Ismerhették a nyíregyháziak a szolnoki kóruséletet is: itt éppen próbák. versenyrekészülések módszereit lehetett meglátni. Az egyes szakok tanárai pedig egymással folytattak a beszélgetésekben élénk és olykor vitatkozó eszmecseréket. A látogatás kiterjedt a zeneiskola falain túl is. Kisfaludi Sándor, a Megyei Könyvtár vezetője segítségével megismerhettük a szolnokiak könyvtári és társulati életét is. A Könyvtár éppen előző este rendezett dolgozói számára mikrobarázdás lemezről adott hangversennyel egybekötött baráti klubestet, amelyen Beethoven IX. szimfóniáját és Mendelshon hegedű- versenyét hallgatták David Ojszt- rah előadásában. De megfigyelhettük azt a nagy sürgés-forgást is, amelyet a múzeum-látogatók, vagy a TTIT vasárnap délelőtti ismeretterjesztő mozíelőadásáru sereglő nézők okoztak. Igaz, a legnagyobb tanulság az az irigység is volt, amelyet azért érezhettünk, hogy Szolnokon egy hatalmas épületben van a Múzeum. a TTIT és a Könyvtár, így ez a nagy, régi épület a kultúrának valóságos fóruma, vára. Eltelik móg néhány év, amíg megyénkben, s főleg városunkban az épülethiány enyhül, de az ilyenfajta igények kielégítését, tudjuk, az illetékesek nálunk is mindig szemük előtt tartják. DÉLUTÁN a messze földön híres és több, mint félévszázados hagyományokkal rendelkező szolnoki művészíelep meglátogatására .kerülhetett sor. Cziraky Júlia, a megyei tanács művészeti előadójának kalauzolása során főleg Simon Ferenc szobrászművésszel, a telep jelenlegi vezetőjével ismerkedhettünk meg. A telepnek jelenleg hét állandó művész lakója és több átmeneti, vendégként ottlakó művész vendége van, akik között a művészetek minden ága képviselve van. Simon Ferenc fiatalember. akinek azonban már neve r an. s jelenleg is több meg. bízás alapján készített — az utóbbi években kevéssé forgalmazott — rézlemezdomborííáso- kat. A békéscsabai kiállí’ásra is több szoborral készül és amellett, hogy Simon elvtárs mindig keresi az újat, a nehézségek megoldását (mint ahogy most éppen egy kétalakos kompozíció megannyi vázlata, terve alapján lehettünk ennek tanúi), a szolnoki iskola hagyományait hűen követve a dolgozó szolnoki nép egy-egy jellegzetes alakját is sok szoborban örökítette meg. Látogatásunk alkalmával is éppen egy nemrég tanulmányozott és elkezdett kubikos portré agyagmintázását végezte. MIKÖZBEN elgyönyörködtünk a telepen és a telepben, s ugyancsak szeretettel és köszönettel fogadtuk el a Megyei Könyvtár és a TTIT közös kiadványának egy példányát: a szolnoki Verseghy Ferenc születésének 200 éves fordulójára kiadott művészi kiállítású, (a gyomai Knerr-nyom- da előállításában megjelent) szép emlékkönyvet, a hangversenyre siettünk. Bár nagy villámlás és mennydörgés előzte meg a kezdést, a 200 főnyi hallgatóság lelkes ünneplésben részesítette városunk művésztanárait. Bakki József igazgató frappáns Bartók-idézet- tel bizonyította az ilven cserehangversenyek aktualitását és jelentőségét, maid a műsor elkezdődött az Ujj Viktorné-elo- adta Mozart C-moll fantázia- szonátával. A '-»űsor egyébként többnyire Nyíregyházán még be nem mutatott számokkal voit tele, s ezek a számok bizony sokszor igen nehezek is voitak. A szolnoki iskolából többnyire hiányzanak a fafúvós tanszékek, s így főleg ezeket a számokat kísérték nagy érdeklődéssel, ahogy azokat Ujj Viktor (fuvola), Valkay János (klarinét) és Friedl Endre (fagott) szólóban és Vikár Sándor igen szép triójában bemutatták. A szólószámokat Szálkay Andrásné kísérte. Dr. Marssá József két hegedű- számán kívül Áginé, Bocskay Ibolya művészetét is megismerhették a szolnokiak, s különösen Verdi Don Carlosának Eboli áriája aratott tetszést. Slraky Tibor, aki több számot kísért, a műsorban két szóló számot mutatott be. Vikár Sándor játékos Rondoján kívül Kodály Marosszéki táncok című művét adta elő; mindkettőt igen meleg tapsban részesítette a közönség, S valóban ismert és kedves művésztanárunk különösen jól disz- ponáltan csillogtatta művészetét, úgy hogy ráadásul is meg kellett köszönnie a publikum elismerését. A hangverseny után a zeneiskola látta vendégül a nyíregyháziakat. ‘ i-V—f
