Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

KELETMAG VARORSZAG

1958. ÁPRILIS 9, SZERDA

ÁSSZ0NYPR08LEMAK

Győr teleki tapasztalatok

A nők részéről gyakran hallani ilyen megjegyzéseket:

— Nem segít a férjem a házimunkában. Elnézi, hogy egyedül dolgozom otthon.

■ Mások.

— Magamra hagy mindenben. Csak olvas egész nap. Egyszóval: nem, törődik semmivel.

. Mondjuk meg őszintén: nincs talán egyetlen asszony sem, aki hasonló dolgok miatt ne neheztelne férjére.

'< ■, Most az egyszer azonban nem erről lesz szó. Tekintsünk el attól,., hogy az asszonyok bírálatai jogosak-e vagy sem. De annyit állapítsunk meg: e megjegyzésekben van igazság.

* — Mi elfogadjuk a bírálatot, de ez nem jelenti azt, hogy most már homokba dugjuk a fejünket — magyarázta az egyik győrteleki

.férfi:

Mert kérem, az még csak hagyján, hogy a nők a férfiakra zsörtölődnek. De hogy az asszonyok cicódjanak, megjegyzéseket tegyenek egymásra és semmiségek miatt hajbakapjanak, az már nem 's^ép dolog. i

• fiát ilyen dolgokról szól ez az írás. Sajnos, az asszonyok kö- zőit'vannak semmiségek miatt nézeteltérések. Íme néhány tény a tanulsággal együtt.

1.

Nagy hévvel, lelkesedéssel láttak munkához a győrteleki asszonyok. A Nőtanács alakuló ülésén több, .mint ötven lány és asszony vélt' részt. Terveket szőttek, latolgattak, mit csináljanak, hogy jól működjön a tanács. Értek is el Bzép eredményeket. Az iskolában ma már eredményes főzőtanfolyam működik. Ezt a nőtanács patronálja. Jobban mondva két asszony. K. Józsefné és M. Fe- irepcné tanítjuk itt az iskolás lányokat a konyha mesterségére.

Egészségügyi előadások is vannak, amelyekre szívesen mennek az «'iszonyok. A szárnyát bontogató nötanács híre eljutott MátészalkáE is. Fel is kerekedett a járási elit asszony, és ott termett a falu- n. Beszélgetett az asszonyokkal, ötleteket adott, segített. Az egyik asszony házába is elhívta. Az elnöknő szívesen tett eleget a meghívásnak.

No, csak ez kellett egyeseknek! ÍMegindult a találgatás, sugdoló- fcás.

— Biztos uzsonnát adtak neki. Ittak is — suttogták azonnal egyes sertepertélő nők.

— Pont ahhoz az asszonyhoz to lent, aki... Ne szólj szám, nem

fáj fejem... — vélekedtek mások. És a kacsa hízott, növekedett. Eljutott a járásig. Aztán visszakerült a faluba még jobban megbö- gyösödve. Megtudta a vendéglátó asszony is — lett nagy ribillió.

— Vegyétek tudomásul most már. nem veszek részt a tea-estén sem. Rágalmaztok — jelentette ki.

— Ki jelenthette ezt a valótlan. Ságot? Nem igaz, hogy ittak. A nőtanács munkájáról beszéltek — mondták a jóhiszeműek.

Rákontráztak.

— Ki más jelenthette volna...? Csak az, aki ott volt — ékelődött egy nagyobb nyelvű.

A semmiségen Összevesztek. Mindenki a maga igazát bizonygatta. Igaz, a „haragszom rád” nem sokáig tartott, mert már kibékültek, De kérdezzük: megérte, helyes volt? Nem! Nem helyes dolog, ha az asszonyok rosszhisze- műén plets’kálnak, találgatnak.

2.

Van naívság is az asszonyokban. Történt pedig, hogy az egyik elment az iskolába. Érdeklődött gyermeke tanulásáról, viselkedéséről. Egyes asszonyoknak feltűnt, hogy rendszeresen elmegy a

tanítókhoz ez az asszony. Mindjárt a falu nyelvére került.

— Nézzétek, hogy dörzsölődik a tanítókhoz!

— Pedig igazán nincs miért. Ugyanolyan egyszerű asszony, mint mi.

— Mit kereshet ott vajon? • —

találgatták mások, gyanúsítást ki. fejező szemöidökrángások kíséretében. • ; ; • . .

Sajnos, az' ilyen naív gondolko- j dás, még ma is távol tartja a győrteleki egyszerű asszonyokat a , r.ötanácstól, az iskolától.

3.

Kétségtelen, több jó kezdeményezésük, helyes ötletük van a győrteleki asszonyoknak. A kivitelezés és a végrehajtás azonban! sok esetben csak civódással, haj- j bakapással történik meg. Így volt j ez a tea-est megrendezésénél is. : Lelkesedésben nem volt hiba. Fel- j ajánlásban sem. j

A rendezéssel és azzal, hogy 3d I mit vállal, már hiba volt.

— Én majd a zenészek étkeztetéséről gondoskodok — vállalta az ] egyik asszony.

A másik rátromfolt:

— Te mindent vállalsz, de semmit nem teljesítek Kár volt téged a vezetőségbe választani.

— No, majd megmutatom én! — erősködött az előbbi.

Azitán azon folyt a vita, hogy a férfiakkal együtt, vágj' külön szórakozzanak.

Alig néhány hete alakult meg a nötanács Győrteleken, Értek ei eredményeket, de amint látjuk, asszonyi incidensek civódások, meg sokszor a pletyka befolyásolják, hátráltatják a további előrehaladást. Ezért mondják itt Győr- teleken a férfiak: ne csodálkozzanak, hogy velünk veszekednek, hiszen egymással sem egyeznek.

És ebben is van igazság, mint azokban, amiket az asszonyok mondanak a férfiakra. Az előbbiért viszont nem illeti dicséret az asszonyokat. (—s. K.—)

Dicséret a nagykállói KlSZ-brigádnak

Az elmúlt héten egyik reggelre “vihar dúlta végig községün- , két. Megbénult a forgalom, a te-' lefonösszekötfetés, N agy kálidban. A vasút vezetői azzal a kéréssel fordultak a község., ,vezetőihez, dolgozókhoz, adjanak segítséget a forgalom gyors helyreállításához. Annál is inkább szükség . volt erre, mert Nyíregyháza és Nyírbátor között teljesen megszakadt a forgalom és a telefonösszeköttetés.

A. vihar okozta károkat a ki- szisták is fájó szívvel vették tudomásul. Tudtuk, tennünk kell valamit. Ránk, fiatalokra számítanak. Megszerveztük, hogy a KISZ önkéntes segítő brigádja a vihar által okozott rombolás helyére siessen és segítsen a károk helyreállításában. Mikof megérkezett a brigád szomorú, kép tárult eléjük. A síneken le* döntött telefonoszlopok hever* J tek. A brigád tagjainak lelked ' munkájával azonban egy órai alatt eltávolították a ledöntött oszlopokat a sínekről és megirJ dúlhatott a forgalom. Különöseit jól dolgozott Szilágyi, Torma! Tamás, Bojtor, Zsoldos, Lőrinc, Fodor és Kosarik elvtársak. Di-1 csérét illeti a Néphadsereg har* cosait is, akik résztvettek « helyreállítási munkákban és azokat a kiszistákat, akik fárad* ságot nem sajnálva dolgoztak: hogy minél előbb helyreálljon a forgalom és hírközlés.

KOSARIK SÁNDOR KISZ-titkár, Nagykálló.

Ahol a községi tanács

a népkönyvtár gazdája

Járásunk területén két községi tanács van, amely különösen szívügyének tekinti a községi könyvtárak fejlesztését. E községi tanácsok vezetői — felismerve a nyomtatott betű erejét — minden úton- módon igyekeznek fejleszteni könyvtárainkat, éspedig nemcsak szavakkal, Jtanem komoly anyagi hozzájárulással is. Tisztában vannak azzal, hogy a könyvtár fejlesztése egyik feltétele a község

szellemi felemelkedésének.

Járásunkban a nagykállói községi tanács januári ülésén elhatározta, hogy könyvtárunk fejlesztéséhez 5000 Ft-tal járul hozzá.

Ez komolyan elősegíti az ifjúság szellemi nevelését, szórakoztatását. A felnőtt generáció szakmai továbbképzését is segíti azzal, hogy mezőgazdasági, főleg gyümölcstermelési szakkönyveket is szerez be.

Hasonlóan példamutatóan járt el Kállósemjén község tanácsa is. mely a tanácsülésen hozott határozata szerint 2000 Ft-tal járul ! hozzá könyvtárunk .fejlesztéséhez.

E két község már két évvel | ezelőtt is hasonló anyagi támo- I gatást nyújtott a kulturális fejlő- I déshez.

j Gondoskodásuk községeik bel* j területén kívül a hozzájuk tartozó i tanyaközpontokra is kiterjed.

ZAJÄCZ IRÉN,

i a nagykállói Járási Könyvtár i szervezője.

RÁGALMAK ES VALÓSÁG

Egyes nyugati propagandakörök a rágalmak özönét zúdították s kiabálják most is a Szovjetunióra. Szovjet imperializmusról fecsegnek, a népi demokratikus országokat — köztük hazánkat is — szovjet gyarmatnak tartják, csődről, válságról ordítoznak. Hírveréseik mögött a kapitalizmus törvényszerűen megnyilvánuló gazdasági válságának, a gyarmatosítás, más népeket kizsákmányoló, leigázó politikájuk takargatása rejlik.

Ám a népek szemébe nem lehet port fiinteni, a tényeket nem lehet letagadni. Ha a Szovjetunió gyarmata lennénk, nem segítené a Szovjetunió önálló szocialista iparunk fejlesztését. Üj gépeket, nyersanyagot, terveket, gazdag tapasztalatokat bocsájtanak rendelkezésünkre. Szovjet szakemberek tapasztalata! alapján, segítségével építjük hazánkban az atomerő békés felhasználását szolgáló atomreaktort, erőműveket, televíziót.

Szovjet gyarmat-e hazánk?

A Szovjetunióval való együttműködésünket a barátság, a kölcsönös előnyök, egymás belügyeinek tiszteletben tartása jellemzi. A második világháború során nemcsak életüket adták a szovjet emberek értünk, szabadságunkért, hanem élelmet, ruhát, gyógyszert is adtak. Függetlenséget, önállóságot biztosítottak, gyárainkat nyersanyaggal, munkával látták el. Szovjet segítség nélkül nem építhettük volna rövid idő alatt újjá hazánkat, nem heverhettük volna ki néhány év alatt a háborút, a fasizmus okozta károkat, nem lett volna munkáshatalom, szocialista építő munka.

Velünk maradtak, sokan ismét életüket áldozták értünk 195G októberében. Mint testvér a testvért oltalmaztak, eloszlatva fejünk felől a veszélyt, az inflációt, munkanélküliséget, nyomort, elnyomást. Pesten itt-ott még fegyver volt az ellenforradalmárok kezében, de Záhonyban már a vagonok ezrei várták, hogy magyar kocsikba rakják a búzát, élelmet, tűzifát, szenet. Ha kevés volt Záhonyban a munkáskéz, szovjet katonák továbbították fővárosunk és a vidéki városok, falvak felé a szerelvények százait, ezreit. Mi, szabolcsiak láttuk legjobban, legtöbbet az egymást érő, anyagokkal megrakott szerelvényeket, amelyek úgy, mint 1945-ben — és azóta mindég, — most is, a munkát, az életet hozták hazánkba. Ellenségeink elvtelen kereskedelmi kapcsolatról fecsegtek, közben jóval nagyobb értékű gépet, élelmet, nyersanyagot kaptunk és kapunk a Szovjetuniótól, mint amennyit mi adunk. Kapcsolatunk régen is. most is a barátság, a kölcsönös előnyök alapjára épül. Ipari és más nyersanyagok biztosítása mellett kölcsönt adtak, amelynek visszafizetése nem okoz nehézséget, mert kedvezményes, kis népekhez, barátokhoz méltó feltételek mellett kell megadni.

> Az ellenség azt mondja: mindent lemásolunk és gépiesen alkalmazunk a szovjet példákból. Megmondjuk nyíltan: ami helyes és nálunk is megvalósítható, alkalmazzuk szocializmust építő munkánk közben. Bűn és vétek lenne elmulasztani a tudományos, műszaki, ipari, mezőgazdasági, politikai és más gazdag tapasztalatok felhasználását. Büszkén támaszkodunk egy olyan szocialista ország gazdag tapasztalataira, ahol már négy évtizede világraszóló sikerekkel építik a kommunizmust. Elismerjük: nálunk proletárdiktatúra van szovjet forma nélkül. Tanácsrendszerünk alapvonásaiban

érvényesítettük a Szovjetunió tapasztalatait, de különböznek a szovjetektől. — Érvényesülnek történelmi hagyományaink, tartalmuk azonban új értelmet kapott: pártunk és kormányunk a marxizmus—leninizmus eszméihez hűen vezeti, irányítja hazánkban a szocializmus építését.

Caődhekerüli-e u szocializmus ?

Napjainkban gyakran értesülünk a nyugati rádiók adásaiból, újságokból a szocialista világtábor „csődjéről'’. Maga az a tény, hegy létezik és egyre nagyobb teret hódít a szocialista \ ilágrendszer, bizonyítéka az imperializmus szétesésének. A xét ellentétes tábor gyarapodása és szűkülése menthetetlenül a megsemmisítés fe'é sodorja az imperializmust. A Szovjetunió 40 éves eredményei, tapasztalatai és a körülötte létrejött szocialista országok gazdasági, kultúrái is. politikai gyarapodása, a szocialista világrendszer erősödését igazolja. Tej, vaj és hústermelésben máris, néhány év alatt pedig minden területen túlszárnyalja a Szovjetunió az USA egy főre eső termelését. Ezt bizonyítják a tudományos és technikai eredmények. A Szovjetunióban lőtték fel az első mesterséges holdat, építették meg az első, békés célokat szolgáló atomerőművet. atommeghajtású jégtörőhajót. Az utóbbi napokban 473 kilométer magasra lőttek fel egy nagy terhet, tudományos felszereléseket toiábbitó rakétát, amely a világűr titkainak felderítésére szolgál és amely az ilyen típusú rakaték között az első helyet fog'alj a el a világon. Nyugati tudósok, politikusok is kénytelenek elismerni: a Szovjetunió a tudomány és technika területen megelőzte Amerikát. Megelőzte, mert csak a szocialista rendszerben fejlődhet korlátlanul a tudomány.

Hová lett a kapitalista

környezel ?

Nyugati körökben, amikor a marxizmus—leninizmus „csődjéről” beszélnek, nem számolnak azzal, hogy amíg 1918- ban csak 19 marxista páx-t volt a világon, ma már 75 országban hirdetik e pártok a marxizmust—leninizmust. Hruscsov elvtárs egy nemrég tett nyilatkozatában kijelentette: kettő és félmilliárd lakosa van a földnek. Ebből egymilliárd a szocialista világrendszerhez tartozik. Ma már megváltozott „a kapitalista környezet” fogalma is. Amíg korábban túlnyomórészt kapitalista környezet övezte a Szovjetuniót, ma már szocialista világtábor övezi és egyre szűkebb területre szorítja a kapitalizmust. A szocialista világtábor fölénye kétségtelen a kapitalizmussal szemben.

A gazdasági eredmények, a népek békeóhaja mellett interkontinentális rakétával is rendelkezik a Szovjetunió, amely rakéta nem ismer támaszpontok közötti távolságot... Mégis Hruscsov elvtárs látogatása során békés gazdasági versenyre hívta a kapitalista országokat, hogy ne a fegyverek döntsék el a világ- politikai kérdés3k alakulását, hanem a termelés, a tudomány fejlődése. Ebből a harcból is a Szovjetunió vezette szocialista világrendszer kerül ki győztesen, amely harcnak, munkának mi is részesei vagyunk.

N**y Tibor.

* .» rr4