Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

1958. ÁPRILIS 5, SZOMBAT KELÉI M ACi f A KOKSZA A 5 ■f A barátság szálai nap mint, nap erősödnek | Hatalmas tömejjgyűlcsen tettek hitet a szorjet-magrar barátság mellett Nyíregyháza dolgozói Reggel még nem sütött a nap, de Nyíregyháza ünnepi hangulat­ban ébredt. A fellő bogózott, fel­díszített város utcáin zeneszó har­sogta szét: felszabadulásunk 13. évfordulóját köszönti Nyíregyháza dolgozó népe. És már nyolc óra íelé csoportosan mentek a diákok, a munkásőrök, a katonák, az üzemek, hivatalok, vállalatok dol­gozói, hogy idejében ott legyenek, köszöntsék a Szovjetuniót, éltes­sék a magyar és a szovjet nép barátságát, A felvonulás gazdag pompája mutatta: Nyíregyházán méltókép­pen ünnepük nemzeti ünnepeink legnagyobbikát, a szabadság és függetlenség kivívásának törté­nelmi napját. S a Rákóczi utca, Nyíregyháza utcái — ahonnan el­indult a dolgozók ünneplő mene­te, — káprázatos látványt nyúj­tottak. Kilenc óra körül járt az idő, amikor vörös és nemzeti színű zászlókkal kezükben, jel­mondatokkal díszes táblák kísé­retében a Szamuely-tér íelé igyekeztek a dolgozók. Ott ha­ladtak az elsők között az április 4-i versenyben kitűnt üzemek, vállalatok dolgozói. Ott láttuk a Dohányfermentáló munkásait, a most élüzem címet nyert vasút dolgozóit, a Minisztertanács és a SZOT közös vándorzászlajával ki­tüntetett postásokat. A sorokban meneteltek a kiváló gyógyszertári központ címet viselő Gyógyszer- tár Vállalat dolgozói, ott voltak a Malomipari Egyesülés most kitün­tetettjei, Nyíregyháza valamennyi üzemének, vállalatának dolgozói képviseltették magukat, ezen a nagyszerű demonstráción, amely orí^ág-vllág elótt hirdeti: Nincs óljait erő, amely megbonthatná a testvéri szovjet néppel való ba­rátságunkat, amelyet 1945. ápri­lis 4-én pecsételt meg a Szovjet Hadsereg nagyszerű győzelmei során születő fegyvertény. Nagy­szerű volt a Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet népi viselet­ben felvonuló csoportja. De jóér­zés volt látni a nyíregyházi isko­lák egyensapkás fiait, s sötétkék egyenruhás lányait. A tribünön Marx—Engels, Le­nin képei mellett láthattuk Hrus­csov, Kádár, Münnich és Dobi elvtársak arcképét. A díszszázad parancsnoka jelentést tesz a hely­őrség parancsnokának, s elhang­zik a magyar és a szovjet Him­nusz. Feszes vigyázban állnak acélkék egyenruhájukban, vörös csillaggal sapkájukon munkásőrsé­günk derék katonái. Mellettük vadonatúj egyenruhájukban szó-j rítják a fegyvert tányérsapkás hon- védeink és ott látjuk a határőrség edzett harcosait. Kokas Ferenc elvtárs, a Haza­fias Népfront megyei bizottságá­nak titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. majd Orosz Ferenc elv­társ, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára emelkedett szólásra. Beszédében a felszabadulás té­nyének nagy jelentőségét méltat­ta és szólt a szabolcs-szatmári munkások, parasztok, értelmisé­giek, felszabadulás előtti életéről, majd az eltelt 13 esztendő ered­ményeiről beszélt. A barátság szá­lai nap, mint nap erősödnek né­pünk és a szovjet nép között, — hangoztatta. Orosz elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jurij Vaszil- jevics Galla elvtárs, Szovjetuk- rajna Kárpáton-túli területének Komszomol-titkára kért szót. — Szovjetukrajna komszomo- listáinak üdvözletét hoztam el a nyíregyházi és a Sza- bolcs-Szaímár megyei dolgo­zóknak, a Kommunista ifjú­sági Szövetség tagjainak. Beszélt arról, hogy a szovjet if­júság nagyra értékeli a KISZ-ta- j gok munkáját. Elmondotta, hogy j a kölcsönös látogatás erősíti ba­rátságunkat, felszínre hozza a jó tapasztalatokat. Említette, a hősi Komszomol tagjainak gigászi küzdelmét, amelyet a termésho­zamok emelkedéséért, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és kor-1 mánya határazotának végrehajtó- ! sáért folytatnak. Utoljára magya­rul szólt néhány szót, majd ezzel I fejezte be beszédét: „Ragyogjon örökké barátságunk fénye, mint a tavaszi napsugár.” Éljen a ma-1 gyár-szovjet ifjúság örök barát­sága! Viharos taps fogadta beszédét, majd felcsendültek az Interna- cionálé hangjai. A tavaszi napsütés ragyogása tölti be a teret, s szellő simogat­ja a selyemzászlókat, amikor kez­detét veszi a honvédség, mun­kásőrség és határőrség századai­nak díszelgése, Nagy taps fogadja őket, amint elvonulnak a díszelnökség tagjai és a nyíregyházi dolgozók előtt. Megérdemlik, hiszen a munkás- osztály hatalmát védik acélos szi­lárdsággal. Dél volt, amikor befejeződött a nyíregyházi ünnepség hivatalos része. A dolgozók azonban dél­után is ünnepeltek, szórakoztak a különböző rendezvényeken, ame­lyekre meghívták a komszomol- delegációt és a városunkban tar­tózkodó szovjet. qlvtársakat is. Zenés ébresztő — Munkásőr díszszemle — Gazdag kultúr- és sportműsor volt tegnap N agy ktíl láb a n A felszabadulás évfordulóját Nagykálló népe is méltóképpen köszöntötte. Már 3-án ünnepi díszt öltött úgyszólván az egész község. Egyszerű, tetszetős és ki­fejező dekorációk bizonyították, hogy gondos kezek készítették. Az ünnep hajnalán két népi zenekar járta a község utcáit, és zenés ébresztővel köszöntötte a lakosságot. Az igazi tavaszi han­gulatú utcákon nyolc órakor már az ünneplők sokasága igyekezett a Szabadság-tér felé, az ünnepély színhelyére. Egyöntetű felvonu­lásra nem került sor, de mégis úgy festett a különböző munka­helyek dolgozóinak közös megje­lenése, hogy felvonulás történik Nagykállóban. Igen sbkan jelen­tek meg ezen a nem mindennapi ünnepélyen. Elhagyta már a kilencet az óra mutatója, amikor felharsant a nemrég alakult munkásőrség sz,a- kaszának közeledtét jelző kürti hangja. A munkásőröket a nagy-J kálloi dolgozók hatalmas tapsJ sál fogadták. Kemény vezényszs.4 vak hangzottak, majd a jelentés-] adás után a Himnusz hangjaival megnyílt az ünnepély. Vadon elv-] társ, az MSZMP járási titkára tartott beszédet, majd a járási kúilúrház tánc és más körei színvonalas kultúrműsorral szó-j rakoztatták a megjelent közönsó-j get. Kedves vendég is részt vett a kallói ünnepségeken. Egy szovü jet tisztet és a feleségét láttái! vendégül a község dolgozói. Délután a sportpályán folytas födött az ünnepi, műsor Este pe­dig a járási kultúrházban csapot! magasra a fiatalok jókedve: haj­nalig tartó táncmulatságra keJ rült sor Több, mint 2500 dolgozó éltette április 4.-ét S zahn ár „fővárosa", Mátészalka felszabadulásunk ünnepé»» zene­szóval ébredt. A íellobogózctt nagyközség dolgozóit a vasutas zenekar indulói köszöntötték. A reggeli órákban az űzetnek, vál­lalatok, iskolák előtt gyülekeztek a dolgozók, hogy felvonuljanak a Lenin térre. Az ünnepség délelőtt 11 órakor vette kezdetét és a Lenin teret zászlóardő borította. A díszemelvényen a párt-, ta­nács, különböző tömeg- és társa­dalmi szervezetek vezetői foglal­tak helyet. A dolgozókat Kovács Mátészalkán j Sándor elvtárs, a járási pártbiJ zottság titkára köszöntötte, ö mondott ünnepi beszédet, mely-* ben megemlékezett arról a haltal-í j más fejlődésről, amelyet a köz-] seg az országgal együtt elért * felszabadult 13 esztendő alatt.) Méltatta a szovjet hadsereg törté-j nelmi jelentőségű küldetését.! amelynek eredményeképpen 1945j április 4-én végleg felszabaduld népünk a hitleri zsarnokság és st Horthy-fasizmus uralma alól. A mátészalkai dolgozók kitet-i ~~ Impozáns nagygyűlés volt Nyírbátorban Tegnap délelőtt 10 órakor kez­dődött Nyírbátorban a felszaba­dulásunk 13. évfordulójára ren­dezett ünnepség A nagygyűlés színtere a község középpontja, a Szabadság tér volt. Énekkel vonultak fel a mun­kásőrség és a határőrség dísz-sza­kaszai, elfoglalták helyüket a Szovjet Hősök Emlékműve előtt. Az emlékműnél három fegyveres alakulat képviselői: a honvédség, munkásőrség és a rendőrség áll­tak díszőrséget. Mintegy 4—5 ezer ember gyűlt j össze a téren. A magyar, szovjet Himnusz elhangzásával az ünnep­ség kezdetét vette. Drabik Mihály elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkárának meg­nyitó szavai után a járási pártbi­zottság első titkára, Dézsi István elvtárs tartott ünnepi beszédet. A nyírbátori nőtanács zászlót ajándékozott a község úttörőcsa­patának. A zászlót 3 munkásőT vitte a díszemelvényre. Közben megszólaltak a harsonák is. Hor- rtyák Józsefné, a nőtanács elnöke adta át a zászlót. Román Béla az úttörőcsapat zászlóvi"ő.:3, VIII. osztályos tanuló köszönte meg csapata nevében. S aztán felhang­zott az úttörők ajkán a fogada­lomtétel: „csapatom zászlaja és úttörő társaim előtt fogadom, hogy minden körülmények között meg­tartom az úttörőélet törvényeit. Tetteimmel hazámat, a dolgozó I népet szolgálom!” A kisdobosok igérettétele után megszólaltak ismét a harsonák, s az úttörők elvonultak. A gyűlés az Inte'rnacionálé hangjaival ért véget. Következett a koszorúzás. Virág- és kcszorú- halom emelkedett a hősi emlék­mű körül. A munkásőrség és a határőre ég díszalakulatai elvonul­tak az emlékmű előtt, ekként fe­jezve ki Nyírbátor dolgozó népé­nek háláját felszabadítóink iránt. A színpompás ünnepséget, aho­vá egységesen vonultak ki m:nd j az üzemek ktsz-ek, mind a MÁV. s a termelőszövetkezetek dolgozói, délután két órai kezdette] sport- és kultúrműsor követte. Ez tar­tott egészen estig, amikor tűzi­játék és bál fejezte be az öröm és hála ünnepének nagy napját. tljíehértó községben 1300 dolgozó gyűlt ösz- sze a községi pártbizottság épüle­tének udvarán. Innen a szovjet és magyar hősök emlékműve elé vo­nultak, s megkoszorúzták az em­lékműveket. A tanácsháza előtti szovjet emlékmű megkoszorúzása után Tótszegi Ferenc elvtárs, a községi pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. A koszorú­zás és ünnepi beszéd megtörténte után az ünneplő dolgozók a kul- túrház előtt levő magyar hősök emlékműve elé vonul ak, hogy a munkásőrök díszlövései és ■. Him­nusz eléneklése után elhelyezték ikoszorúikat az emlékműre. Fe h é rgya r tn utón ünnepi beszédet Illés Pál, a járási pártbizottság első titkára mondott. Felvonultak a gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezetek, téglagyár, ktsz-ek dolgozói, tanács és más tömegszervezetek tagjai, a munkásőrség. Kultúrműsor és reggelig tartó táncmulatságon szórakoztak a dolgozók. Máriapócson a kora délelőtti órában vonultak fel az iskolások és a község dolgozói. Utána a mű­velődési otthonban gyűltek össze, hogy emlékezzelek hazánk fel- szabadulásának napjára’, a hős szovjet katonákra, akik népünket megszabadítva a fasizmus bilin­cseiből, a legdrágább ajándékot ad:ák nekünk: a szabadságot. A művelődési otthonban Békés András elvtáre, a községi alap­szervezet titkára mondott ünnepi beszédet. Utána, kultúrműsort ad­tak a község úttörői. Tánc, szava­lat, színdarab és dal szórakoztatta az összegyűlteket. „Indulj az útra, és vissza ne j nézz!” — zúgott fel az énekkar, j s a gyermekek tűzpiros, lelkes. ] lángoló arccal álltak a dobogón. I áthatva a nagy nap jelentőségé- j tői. Az „ öltözőben, kedves epizód | játszódott le. Trembecki. Mária, hatodikos tanúi-. s még néhányat búslakodtak. A pedagógus meg- ■ kérdezte őket, hogy mi az oka j ennek? — Ügy vártuk, hogy ma, április ■ negyedikén fellépjen az osztály ; énekkara is! — felelte a kislány I őszinte bánattal. —■ S most még- j sem lehet! A hatodikosok ének- [ kara nem énekel hazánk felsza- , badulásának ünnepén! Vigasztalni kellett, de csak ak­kor nyugodott meg, amikor a fel-1 nőtt énekkar lépe't a színre, amelyben ez a szőke kislány is j énekelt. Mert... „hazudik, aki1 azt mondja, hogy nálam jobban , szeret énekelni” — mondta. S pár pillanat múlva tisztán csengett a dal ... .április négyről : szóljon az ének .. Nagyon szépen énekeltek! Ünnepség a csengeri járásban Április 4 előtt lázasan készül­tek a dolgozók a csengeti járás községeiben, hogy méltóan meg­emlékezzenek felszabadulásunk 13. évfordulójáról. Szépítették a falvak utcáit, a tereket, parkokat. A járdákat sárga homokkal szór­ták le több helyen. Középülete­ken. lakóházakon piros és nejm- zeliszínű zászlókat lengetett a ta­vaszi szellő. A csengeti dolgozó­kat zenés ébresztővel köszöntöt­ték. Erre az alkalomra a híres pátyodi fúvószenekar szolgáltatta a zenét Csengerben. A szomszédos községek dolgo­zói már a kora reggeli órákban elindultak, hogy részesei legye­nek a járási székhelyen rendezett színpompás ünnepélynek. Oít vol­tak Csengerben a szamosbecsi, komlódfóifalui és más községek­ből az egyénileg dolgozó parasz- j I tok, termelőszövetkezeti tagok is. Az ünnepély felvonulással kéz- ] dödött. A piros- és remzetiszínű j zászlók erdeje közölt c-tt haled- j tak a gépállomás, termelőszövet- ' kezetek, állami gazdaságok, híva- : talck, vállalatok dolgozói. A kom- lódtótíalui Két Vadas-testvér Ter­melőszövetkezetből mintegy het­venen vettek részt az ünnepélyen. A felvonuló tömegek között ott haladt a munkásőrség diszszáza- da. A munkásőrség lobbi tagja a dolgozók között elvegyülve ünne­peit. Az ünnepi beszéd után a modern kultúrházban folyt az | ünneplés tovább. tek magukért. Különösen szépen vonultak fel a Tejipari Vallás lat, a gépállomás, az állami gaz-] daság, a Sertéstenyésztő és Hiz-^ laló Vállalat dolgozói, a ktsz-eW tagjai. A jövő generációját, a kis pirosnyakkendős úttörőket hossza­san tapsolták a dolgozók. Jő be­nyomást keltett a mezőgazdasági technikum tanulóinak felvonu­lása. Több, mint 2500 dolgozó tapsa kísérte a munkásőr század felvo­nulását. Az ünnepi aktus ezután a Lenin-szobor és a szovjet hő­sök sírjainak megkoszorúzásával folytatódott, amelyekre a párt, ta­nács, tömegszervezetek helyezték) el a hála virágait. Az ünnepség délutáni program­jában labdarúgó-mérkőzés, sakk- és tekeverseny szerepelt. Este a kultúrházban folytatódott tovább kultúrműsorral, amelyet tánc kő-1 vetett. Ünnepség a rakamazi Petőfi moziban Rakamaz község dolgozói ápri­lis 4-ét, felszabadulásunk dicső napját a Petőfi moziban ünnepel­tél; meg. Csaknem 500 dolgozó je­lent meg. Ünnepi beszédet a köz­ségi pártlitkár, Beregnyei Miklós elvtárs mondott. Megemlékezett az eredményekről és azokról a szovjet hősökről, akik életüket áldozták a magyar nép szabadsá­gáért. A sok tapssal jutalmazott beszéd után kultúrműsor követ­kezett. Az iskola színjátszói, az úttörők, a KISZ-szervezet, a Do­hánybeváltó fiataljai, a Cipész és a Vegyes KTSz táncosai, színját­szói szórakoztatták az ünneplő kö­zönséget. a „Április négyről szóljon az ének . . Lnnepség Máriapócaon

Next

/
Thumbnails
Contents