Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

XV. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM Ara 50 fillér 1958. Április 5, szombat Katonai díszszemle és nagygyűlés felszabadulásunk 13. évfordulóján jA prills 4-ét, hazánk felszabadulásának 13. évfordulóját néphadseregünk alakulatai, a határ­őrség és a munkásőrség egységei díszsze miével köszöntötték. Az idei díszszemlén — amely az 1956 októberi ellenforradalom óta az első volt — már újjászervezett néphadseregünk egységei vettek részt, soraikban azokkal a tisztekkel és tisz thelyettesekkel, akik az ellenforradalom idején becsülettel helytálltak a népi hatalom védelmében. Az egységek jóval 10 óra előtt sorakoztak fel a díszszemlére, a Dózsa György útnak az Ajtósi dürer sor és a Hősök tere közötti szakaszán. Zász lóerdő övezte az egész környéket, a tribünöket, a városligettel szemben levő épületeket. Néhány perccel 10 óra előtt jelentek meg a dísztribünön a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttségének tagjai, s a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának vezetői. A dísztribünön foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, póttagjai. Hatalmas éljenzés, taps fogadta a tribünön m egjelenő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökét, a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezetőjét, s a küldi’tség tagjait. A disztribui kél oldatai levő lelátókon olt volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanács nak számos tagja, a politikai, gazdasági és a kultu­rális élet sok vezető személyisége, a termelés, a tudomány, a művészet sokezer dolgozója. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Pontban 10 órakor kürtszó jelezte Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter érkezését. A miniszter gépkocsin hajtatott a dísztribün elé. Fogad ta a díszszemle parancsnokának, Ugrai Ferenc vezér­őrnagy, miniszterhelyettesnek, a magyar néphadser eg vezérkari főnökének jelentését és köszöntötte az egységeket. Ezután Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet, A beszéd után megkezdődött a diszmenet. Indulók hangjaira a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola növendékeinek dobosai nyitották meg a sort, majd a Zrínyi Akadémia tiszti százada aztán a tiszti iskolák diszgységei következtek feszes vigyázz-menetben. Nyílegyenes sorokban jöttek mögöttük a lövészek, aztán a folyami flotillások dísz­egysége. Mind jobban erősödő taps és éljenzés jelezt e a határőr alakulatok érkezését. A gyalog felvonuló csapatok sorát — a jelenlevők ütemes tapsától kis érve népi demokráciánk legfiatalabb fegyveres tes­tületé, a munkásőrség dísz zászlóalja zárta be. Alig ért véget a gyalogos csapatok diszmenete, feltűntek a gépesített egységek parancsnoki gép­kocsijai, csapatzászlóval. Elsőnek a páncéltörő tüzérség diszegysége érkezett nyílegyenes sorokban Mögöttük gépkocsikkal vontatott aknavetők gördültek. Az aknavetőket hernyótalpas vontatású tarac­kok követték. Utánuk messzehordó lövegek, majd légvédelmi lövegek, végül harckocsik következtek. A nagysikerű díszszemle megmutatta, hogy jól képzett, fegyelmezett, harcrakész néphadsere­günk, határőrségünk, munkásőrségünk, szoros fegyverbarátságban a hazánkat felszabadná Szovjet­unióval — ha szükség van rá, fegyveresen is kész bármikor megvédeni szocializmust építő országun­kat, dolgozóink békés alkotómunkáját. A díszszemle befejezése után percek alatt benépesült a hatalmas térség: a többszázezernyi ün­neplő tömeg a dísztribün körül helyezkedett el. Amikor az ünnepség megkezdésére ismét megjelenik a dísztribünön a nagygyűlés elnöksége százezrek keze lendül tapsra és lenget zászlót az emelvény felé: Budapest népe forró szeretettel üd­vözli a felszabadulását vei együtt ünneplő szovjet párt- és kormányküldöttséget, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetőit. A szovjet küldöttség vezetője, N. Sz Hruscsov cs az elnökség tagjai mosolyogva, kalaple ngetéssel fogadják az ünneplő tömeg lelkes közön­tését. A nagygyűlést Marosán György, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg. As ünnepi beszédet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta. Ezután hatalmas taps fogadta Marosán György bejelentését, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságok első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kivár a nagygyűléshez szólni. A nagygyűlésen Marosán György mondott zárszót. Marosán György elvtárs megnyitó beszéde Beszéde elején a megjelenteket, a nagygyűlés résztvevőit üdvö­zölte, majd a szovjet vendégekhez szólva igy folytatta: — Budapest köszönti önöket, drága szovjet vendégeink, az a Budapest, amelynek utcakövére már a munkásmozgalom hajnalán oly sok munkásvér ömlött. Ez a város, amelyben hiába épített ma­gának palotát, villát, szinte kiiión eárt világot az úri rend, mindig a miénk volt, minden kövével, minden házával a miénk volt: a felépítőié, a munkásoké, a dol­gozó szabad embereké. Ezután a munkásmozgalom di­cső harcairól emlékezett meg, majd a Tanácsköztársaságról szólt, majd így folytatta: — Elvtársak, barátaink! Azt hi­szem drága barátaink, kedves Hruscsov elvtárs, minden szép szónál jcbfcan megértik a buda­pesti munkásosztálynak a szovjet nép és az Önök személye iránti szeretetét, ha végignéznek e ha­talmas téren és százezrek arcán láthatják az örömöt, amellyé Önöket fogadják. Megnyitom Budapest dolgozó népének a felszabadulás ünnepén rendezett nagygyűlését. A meg- nyitó beszéd után Borbély Sán­dor, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának titkára üdvözölte a nagygyűlést. A dolgozó asszonyok nevében pe­dig Bcdonyi Pálné köszöntötte a vendégeket. Kádár János elvtárs ünnepi beszéde — Kedves Hruscsov elvtárs! Kedves vendégeink! Kedves Dobi elvtárs, Münnich elviárs. Maro­sán elvtársi Budapesti dolgozók! — Üdvözlöm Önöket legnagyobb nemzeti ünnepünkön, felszabadu­lásunk napjának évfordulóján. — Mai,ünnepünknek különleges fényt ati, hogy'e,napon körünkben üdvözölhetiidk a Szovjetunió párt­ós jilt onfiáÁy küldöttségét, élén Hrifcjsoy eil/Eárssal, a Szovjetunió Kftjlfeunista-í Pártja első titkárá- valHLjszoyjét kormány fejével. ‘íjr ) (Nagy taps, éljenzés.) Nagy öröm számunkra, hogy együtt ünnepel­nek velünk annak a nagy népnek küldöttei, amelynek fiai vérüket ontották ki a mi szabadságunkért, nemzeti függetlenségünkért a XI. világháborúban és 1956 őszén, amikor ismét veszélybe került szabadságunk és nemzeti függet­lenségünk. Hruscsov elvtárs nem először I jár Magyarországon. Itt járt 1957. január elején is. az öt kommu- I nista és munkáspárt budapesti tanácskozásán — az akkori nehéz körülmények között nem tudtuk méltóképpen fogadni őket. Most azonban Hruscsov elvtárs és a küldöttség többi tagja több időt tölt nálunk. Alkalmuk lesz talál­kozni nemcsak a vezetőkkel, ha­nem a magyar nép tömegeivel is. E találkozások során, drága ven­dégeink, bizonyosan érezni fog­ják mindenütt a magyar dolgozik szívéből feléjük áradó forró szere­teted Ez az őszinte mély szeretet annak a pártnak, annak a kor­„Rózsafát találtam../6 Ajtó megett állok. Piros tojást várok, Ha nem adják párját, Estig is itt állok! Adjatok hát lányok, Ha nem sajnáljátok, De ha sajnáljátok, Tiszta facsaró víz Készen a ruhátok! A kiskertben jártam, Rózsafát találtam, El akart száradni: Szabad locsolódni?! Ha leiderül húsvét ékes reggele... jy em tudjuk, hogy hol, kik és mikor locsolódtak eló- ^ ’ szőr, de bizonyosan régen lehetett. Most elég annak örülnünk, hogy a locsolódzás még ma is szokásban van és húsvétkor, a tavasznak ezen a szép ünnepén, ismét módunk nyílik arra, hogy megkeressük legkedvesebb ismerő­seink házát és elmondjuk a versikét: Keljetek fel lányok, cifra nyoszolyából, Adjátok a hímest, arany kasitából. Mert ha nem adjátok, vízipuskám készen, Meglocsollak szépen, te kisleány! Sokan mondják, hogy a locsolkodás csak gyermekek közt szokás, de ott is „divatját" múlta már. Tévedés, mi bizonyo­san merjük állítani, hogy felnőttek is locsolkodnak ezen a húsvéton. Illatos könivel, rózsavízzel locsolják meg a lányok piros orcáját, az asszonyok mélytitkú haját, ábrándos sze­mét. üdvötőrzö kebelét. S miért? Csupán szokásból? Nem! A húsvéti locsolkodás is új értelmet, új tartalmat nyer a mi társadalmunkban. Ma az emberek közötti barátság, mun­katársi, ismerősi szeretet kifejezője, a kölcsönös megbecsü­lés nyilvánítása és ... és az ébredő tavasz, a szerelem is meg­nyilatkozik a húsvéti locsolkodásban, a piros tojásban. Tehát a békét szerető, szocializmust építő emberek egymás­közti kapcsolata, barátsága erősödik e szokáson keresztül. Épüljön, erősödjön a dolgozó emberek közti barátság, szeretet e szokáson keresztül most is. Kívánunk minden dol­gozó embernek kellemes húsvétot, a lányoknak, asszonyoknak sok locsolót, a férfiaknak, legényeknek sok, sok piros tojást. (—bőg—) mánynak, annak a népnek szól, amely az élet minden terű étén ziin.elenül segítette és segíti szo­cializmust építő népünké.. Szemetesen szól ez a szeretet Hruscsov elvtársnak, aki a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és Kormányának politikáját képvisel­ve, oly következetesen, oly fárad­hatatlanul harcol az egész világ népeinek békéjéért és biztonsá­gáért. Egész népünk nevében kí­vánom önöknek, kedves vendé­geink, érezzék magukat Magyar- országon úgy, ahogyan a testvér, a hűséges barát otthonában érzi magát az ember. Elvtársak! Barátaink! t945. április 4-én, amikor a diadalma­san előrenyomuló szovjet hadse­reg kiűzte hazánk területéről a I hitlerista hordák utolsó maradvá­nyait, megkezdődött nemzeti tör­ténelmünk új fejezete. Ennek a napnak évfordulóján egyszerre ünnepeljük, hogy megszületett a szabad és független Magyarország és hogy feltárult előttünk a társa­dalmi haladás útja és ezen a na­pon ünnepeljük a megbonthatat­lan magyar-szovjet barátságot! (Éljenzés, ütemes taps,) — Április 4-e a tények erejé­vel hirdeti, hogy nemzeti függet­lenségünk, társadalmi haladásunk ügye és a magyar-szovjet barát­ság összetartozik és egymástól szét nem választható. — Kóborolnak manapság a nyi> gáti tőkés országokban egykori ki­váltságaikat elvesztett magyar földbirtokosok, nagytőkések és le- vitézlett fasiszták, akik szeretnék szétválasztani nemzeti független­ségünket a társadalmi haladástól és mindkettőt a magyar-szovjet barátságtól. Ezek rágalmazzák a i magyar kommunistákat és mun­kásokat, s minősíthetetlen rágal­makat szórnak a Szovjetunióra, mindent azzal, hogy ők „féltik” szabadságunkat, nemzeti szuvere­nitásunkat és függetlenségünket. (Folytatás a 2. oldatom)

Next

/
Thumbnails
Contents