Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

IMS. Április 4, péntek KELETMAGYA RORS7 A G 9 : í Mindenki volt egyszer fiatal, ' aki most már az ixeket számol- gatja. Ha egy kicsit emlékezünk > letűnt ifjúságunkra és közben a » mai fiatalokra tekintünk, az em. | lé'kezés bús ködét átr&gycgja a i jelen és a jövő derűs napsugara. J Nyakaskodó pajtások elnök Mezönyárádon. Hat gyer­mekének sorsa, jövője biztató.) Lacinak két nevezetessége van: három év óta végig kitűnő rendű és rendszeres totózó. Két alkalommal több, mint 6000 fo­rintot nyert. Ebből a pénzből anyjának háztáji földjén — aki 49-től kezdve tsz-tag — szőlőt telepítettek. Titkolt vágya Laci­nak egy motorkerékpár. Ami­lyen szerencsés, megeshetik, hogy érettségi után motorral viszi haza a remélhetően kitűnő érettségi bizonyítványát, aminek tekintélye lenne az egyetem gé­pészmérnöki karán is, ahová Laci hallgatónak pályázik. A szerencsés technikusnak van egy „peches” ellenpárja is Hor­váth Ilonka személyében. Ilonka egy 6 holdas tiszateleki paraszt leánya ugyanis tanárnő szeretne lenni mindenáron. Az a „pechje”, hogy nem tanítóképzőse, hanem A szovjet nép alkománya nem- * csak a pihenésre és üdüléshez J való jogot biztosítja polgárai szá-j mára, hanem az üdülők, kirán-5 d ülőhelyek egész sorát hozza létre. J A, hatodik ötéves tervben 13 szá­zalékkal növelik az üdülők szá-j inát, befogadóképességét. GYÖGYlTÖ SUGARAK A Szovjetunióban rádióaktiv ré- r, :: ec&k c szám 1 a 1 ó k k; \ 1 határozzák meg az agydaganat helyét. Ez úgy történik, hogy rádióaktív foszfort tartalmazó vegyületet fecskendeznek be az erekbe. Két- három nap múlva pedig számlá­lók segítségével könnyen megálla­pítják a daganat helyét. Ugyanis a beteg szervezetében a rádióak­tív izotópok nagy mennyiségben éppen a daganat által megfertő­zött helyeken halmozódnak fel. KÖZLEMÉNY A Városi Tanács Végrehajtó- bizottsága közli a város lakossá­gával hogy a szokásos szombati hetipiaci nap folyó hó 5-én is meg lesz tartva. BÉLYEGGYŰJTŐ KIÁLLÍTÁS A Nyíregyházi Kossuth Lajos gimnázium ifjúsági bélyeggyűjtő szakköre április 1-én nyitot­ta meg a bélyeggyűjtési ki- állitását az iskola emeleti helyi­ségében. A szerencsés és a „peches“ diák, meg az inas fia Koncz Laci a nyíregyházi kér- zatának III. éves tanulója. (Apja tészeti technikum gépész-tago- kubikos volt 45 előtt, ma tanács­A nyíregyházi IV. sz. általá­nos iskola igazgatói irodájában beszélgettünk három nyolcadi­kossal. (Ez az iskola szinte egy kombinát: 1200 tanulója és 49 pedagógusa van.) A három paj­tás közül P. Szabó Gyuszi év közben jött át Nyírbátorból, miután szülei ide költöznek, mert édesapját a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjévé nevezték ki. Annak előtte járási tanácselnök volt Bátorban. Gyu­szi megsinylette egy kicsit a környezetváltozást, ezért két né­gyes csúszott be félévkor az ér­tesítőjébe. He határozottan kije­lentette, hogy év végén kitűnő lesz. — Hova mész aztán, Gyuszi? — A Kossuth gimnáziumba, utána agráregyetemre. — Honnan tudod ezt olyan biztosan? — Nem úgy van már, mint ré­gen, amikor jóformán csak az urak gyerekei tanulhattak — hangzott az öntudatos válasz. Apámnak idős fejjel is sikerült a mezőgazdasági felsőiskola, úgy vélem, nekem még inkább sike­rülhet. — Igazad van, Gyuszi pajtás. Sok sikert! Borbély Béla és Doránt Vili is- jeles tanulók és ők is tovább akarnak tanulni, mint a 131 nyolcadikos közül még hetven- három. A többi 56 fiú és leány zöme kereskedelmi és ipari ta­nulónak készül. Béla és Vili mindketten gépipari technikum­ba vágynak Debrecenbe sok más tanulóval egyetemben. A gép a mindenük özeknek a gyerekek­nek. De mi lesz, ha férőhely hiányában nem veszik fel őket a kollégiumba? — Akkor apukám egyik isme­rősénél fogok lakni — mondta Béla elszántan. — Sikerülni kell annak! -- nyakaskodott Vili, akinek apja kétszeres sztahanovista gépko­csivezető. Ha Debrecenben nem, akkor Pesten vagy másutt pró­bálkozom. Mit lehet ez ellen szólni. Hol álltunk mi 15 éves korunkban ezektől öntudat dolgában? nikumba vették fel csak a múlt őszön, hely hiányában. Ilonka amilyen kicsi, olyan borsos han­gulatban tanul az I. c-ben. (Év elején azt mondta: négyes le­szek! És tényleg az lett félév* kor.) Most meg szemüvegét vil­logtatva harcias hangon így szólt: ha cikkcakkosán is, érett­ségi után csak eljutok a peda­gógiai főiskolára! Amint látható, ez a „pech” egy kicsit viszony­lagos. Az egykori inas fiával a me­gyei helyiipari iskolában talál­koztam. Tenkely Jenő •— au autókarasszéria-szakon III. éves tanuló — így mondta el röviden életét: — Apám MÁV-lakatos volt, nemrég halt meg. Valamikor nagyapámnál inaskodott, ezért az ő élete valamivel jobb volt, mint más inasoké. Fizetést azon­ban ő sem kapott, viszont n munkaidő korlátlan volt és leg­többször nem is a szakmájában dolgozott, hanem a ház-tartás­ban, meg az istállóban. Másutt olykor még a pelenkát is az inassal mosatták ki. Elméleti képzést apám nem kapóit. Mun. karuha, táppénz, étkezés, ve­szélyességi pótlék és hasonlók, vagy sport- és klubélet hol vol­tak még akkor .:. Nekem ez ma mind megvan a Finommechani­kában. Szakmám szerint foglal* koztatnak, az idősebbek segítő» nek, műszaki rajz alapján dől* gozom. Havonta 280 forintot ke­resek. Amióta tanulok, anyám­nak nem kellett ruhát venni rám. Mégis van több jó öltö­nyöm. (Valóban ízléses zubbony, vasalt nadrág, sárga csattog cipő, karóra volt rajla, lmja ápolt, mint egy 18 éves fiatal­embernél ez így is van rendjén.) Tagja vagyok a KISZ-nek, Szabad időm egyik részét a mozgalomnak szentelem, a má-l sik részét a sportnak. (Jenő kW ►» mondjátok elvtársak, hadd hallja mindenki Es úgy, mint ré­gen, megérkezett Aranyosi János, 'Papp András és Bancze József. Átölelték és megcsókolták cgy- tnást. — Nagy munka vár ránk *— kzólt hozzájuk Muszka Sándor. — Most jöttem a parancsnokságról és beszéltem az eh társakkal Meg- glaHtjuk a kommunista pártot. Valamennyien újongtak. öröm- ftJSnny csillogott Amália néni sze- tnében. És a néhány tagból álló ids kommunista csoport munká­dhoz látott. Eszük diktálta, szivük 1parancsolta, hogy mit kell tenni. ißs á mai járási tanács épületében tnegalakították a Magyar Kom­munista Párt vásárosnaményi Szervezetét. Elsők között a megyé­ben. Amália néni, Barna Berta­lanná és Rékási Józsefné pedig papírra rajzolták az első ötágú csillagot. Es az első szabad eszten­dő első hónapjában az asszonyok vörös festékkel felírták a ház fa­tára: MAGYAR KOMMUNISTA PART, VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! E két mondat vtt fénylett a párthelyiség falán. Es az épületben folyt a munka. Szépen berendezték a pártirodát. Ném volt még ekkor tagkönyv, tagsági bélyeg, pecsét. Ez azonban Vem jelentett akadályt. Csináltak * kommunisták helyben. Muszka Sándort párttitkárnak, Papp And­rást propagandistának és Aranyo­st Jánost agitátornak választot­ták. Az első nagygyűlést a kom­munisták tartották Vásárpsna- ményban. Nem volt brosúra, nem volt instrukció. Szívük szerint be­széltek az emberekhez és sokszáz ember hallgatta szavukat. Lelke­sedve beszéltek a felszabadulásról, arról, hogy letűnik az urak világa, nem lesz többé cseléd, nincstelen. És az emberek megértették, hogy mit akarnak a kommunisták. A nagygyűlés küldötteket választott. — Menjetek a kormányhoz Deb­recenbe és mondjátok meg. hogy megalakult a Kommunista Párt, adjanak segítséget — ezzel bú- S< csúztatták el Papp Andrást és in Aranyosi Jánost. Az utazási költ- vi séget az emberek adták össze. A küldöttek elindultak és az embe­rek várták, mivel jönnek vissza. A küldöttek megérkeznek. Újabb nagygyűlés. Papp és Aranyosi elvtársak be­számolnak a dolgozóknak. ■— Beszéltünk az Ideiglenes Kor­mány egyes tagjaival. A kommu­nista vezetők örülnek annak, hogy megalakítottuk a pártot és üd- vözlik a község dolgozóit. Nem tudtak adni könyveket, papírokat, de adtak valamit, amit mi nagyon megjegyeztünk. Ez pedig az, hogy úgy dolgozzon a párt, hogy meg­szeresse a nép. Menjetek haza és úgy cselekedjetek, ahogy az kom­munistákhoz illik — mondták a párt küldöttei. A kislétszámú, de lelkes kommu­nista csoport pártmunkához látott. Elmentek az üzemekbe. Beszéltek a munkásokkal, a dolgozó parasz. tokkal, a volt cselédekkel. Szer­vezték a pártot. Éjjel-nappal dol­goztak. Nem volt tagdíjfizetés és mégis volt pénze a pártnak. Zseb­be nyúltak a kommunisták, a munkások, a cselédek, akik szim­patizáltak a párttal és segítettek. Lovaskocsival, gyalog jártak vi­dékre a párt szavát hinteni az em­berek fejébe, hirdetni az igaz szót. Megalakították Jándon, Gulácson, Tarpán, Tivadaron a járás 20 köz­ségében a kommunista párt alap­szervezetét. Igaz, egy-két taggal először, de ezek voltak a csirák, az elvetett mag, amelyből erős te­rebélyes fa növekedett... Nem volt híd, komp. Panaszkod­tak az emberek, hogy nem tudják betakarítani a terményt. A párt segített. Mozgósította a népet és az öreg Konrád ács irányításával elkészült a fahíd. A Krasznán pal­lót vezettek át. Megindították a kompjáratot. A nép elismerte a kommunisták munkáját. És vala­hányszor gyűlést hirdettek, százá­val mentek az emberek a párthoz. Segíteni, segítséget kérni. Harcot J' indítanak a feketézők ellen. Nemi, volt vörös zászló. A függönyök le-f kerültek az ablakokról, az asszo-1-1 nyok — Amália nénivel az élen — y festik a piros lobogókat és vonul-X nak fel az utcákon. Éltetik a kor-y mányt, a pártot és a szovjet had-X sereget. És amikor megjelenik a* kormány felhívása a fasizmus el- Ü leni harcra, a párt honvédeket to- boroz a demokratikus hadseregbe.% Elsősorban a kommunisták küldik«• fiaikat. Követik őket a többiek.X Az öreg Huzsvai János két fiát küldi vörös katonának... A párt indítja el a kultúr életet 4 is a faluban. A fiatalokból szín-X játszó gárdát szerveznek. Műso- y ros estet tartanak és az emberek,% a fiatalok szívesen mennek ezekre, y az estékre. Meghívják a szovjet % katonákat is. És megkezdődik a*f barátkozás. Együtt örül a szabad- Y ságnak a felszabadult nép a vörös- katonákkal. Együtt táncol ma- f gyár lány és szovjet katona. lgy§ indult az élet, így kóstolták meg% a szabadság ízét a kommunisták irányításával a vásárosnaményiakX 1945 január 25-én, amikor a ház$ falán, a párthelyiség épületén elő-3 szőr megjelent a vörös csillag, í amely azóta is ragyog és fénye % bevilágítja ma már az egész vilá-i got. y ★ I A párt szervezői, akik az elsői: közölt alakították meg megyénk-ff ben a Kommunista Párt szervezz- ?! tét Vásárosnaményban, ma is él-4 nek. Sokat dolgozik most is Musz-% ka Sándor, a cipészből lett fmsz.f osztályvezető, Aranyosi bácsi azlf, éjjeli őr, Papp András elvtárs, azy agrárproletárból lett agronómus, X Amália néni. a pénztáros, Rékási 1* Józsefné és Barna Bertalanné pe.lf dig ma is örömmel gondolnak f vissza arra a pillanatra, amikor kifestették az emberiség remény f cégének ötágú vörös csillagát párthelyiség falára és ilyenkor>|* örömkönny csillan szemükben. FARKAS KÁLMÁNt a nyíregyházi közgazdasági tech- váló öklöző az NYVSC-ben.) Ha mindenkit így megbecsültek volna» Varga Zsiga 18 éves és már 6 éve tsz-tag. Azelőtt Bambuk zsí­rosparaszt teheneit legeltette a Guszev-laktanya környékén- — Apja utcaseprő, napszámos em­ber volt, ma a városi gazdaság megbecsült dolgozója. Zsigának még 10 testvére van. Mi lett volna ebből a nagy családból, ha tovább folytatódik a rabló kapi­talizmus? Ma ez a nagy család rendezett viszonyok között él. — Egyik-másik családtag különö­sen jól keres. Zsigát például a Ságvári TSZ-ben nagyon meg­becsülik. Fiatal kora ellenére a tsz. ellenőrző bizottságának tag­ja és KISZ-vezetőségi tag. Igaz, derekasan megállja a helyét, bárhol kívánja a helyzet. Jelen­leg fogatos. A múlt évben 480 munkaegységre majd 23.000 fo­rint részesedést kapott. Ez meg­közelíti a havi 2.000 forint jöve­delmet. Nyilván Bambuknál ezt soha­sem érte volna el, ★ Kopogtassunk be a nyíregy­házi V. sz. általános iskola ta­nári szobájába. Ott találjuk töb­bek között az óraközi szünetek­ben Pál György magyar-törté­nelem szakos nevelőt, aki ebben a tanévben kezdte meg pályáját. Gondolta-e Pál György 10—15 érvel ezelőtt, hogy ma egyetemi végzettséggel taníthat Nyíregy­házán? A szerény fiatalember ezt vá­laszolta: — Szüleim Nagykállóban lak­nak. Igaz, középparasztok. A múltban mégsem gondoltak ar­ra, hogy akár egyetlen gyerme­küket is egyetemre küldhessék, pedig még három testvérem van. Ha ez akkoriban sikerült is egy-egy paraszt-fiatalnak, éve­dig várhatott, amíg kinevezték egy tanyára tiszteletdíjas, vagy segédtanítónak egyetemi vég­zettséggel. Én éppen 1945—46- ban végeztem cl az ötödik ele­mit, amikor jobb idő köszöntött be. Mivel helyben van gimná­zium, mint bejáró beír átkoz­tam oda az I. osztályba. Érett* ségi után már nyitva volt élőt*1 tem az egyetem kapuja is az ál* lám segítsége folytán; Amisí végeztem tavaly, azonnal ki ne* veztek, még hozzá szüléimbe« közel eső kedves városomba* ahol jól érzem maganv Házi Miklósné, fiatal podagéo gus is odafigyelt és helyeselt: — Ugyanezt mondhatom As» is. Született debreceni lévén* nehezem szoktam meg 3 évvel ezelőtt Szabolcsot, de ma már nem vágyom el innen. (Férje után helyezték ide akkor, aki a. 13-as autójavítóban eszterga«' lyos.) A fiataloknak azért van egy­két kívánságuk: mindketten sze­retnének párttagok lenni, Pál György ezenkívül — kellő gya­korlat után — szeretne képzett* ségének megfelelően középisko­lában tanítani. Az első nagyon szép és mind* kettő reális, teljesíthető kíván* ság.-4r A bemutatott fiatalok: rövi­den vázolt élete sok ezer máal fiataléval megegyezik —< lé* nyegtelen különbségekkel; Bt-) zony szebb ifjúság ez, mini amilyen nekünk negyven-hat«) van éveseknek volt Ezt a szebb életet 1945 április 4-e nyitotta» meg. Ezt a napot ezért nagyon» a szívünkbe zárjuk ... Vannak még megyékben más* fajta fiatalok is: mostoha vi* szonyok közt élők, árvák, elhaJ gyottak, csavargók. Az ifjúság egy kisebb csoportja még meg* oldatlan helyzetben él. De mind többen lelik meg a helyes utal és válnak mind a maguk, mind a haza becsületére helyes szel­lemű, józan, dolgos fiatalokká, Ha az idősebbek segítenek; rövidesen ez fogja jellemezni egész ifjúságunkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents