Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
k\ * XV. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM Ärcs SO fillér l!)58. ÁPRILIS I. PÉNTEK A szabadság köszöntést rC8CSaH»C6aK8QgaK8CS<S<*<X0f<kK3§aK9eSaK8CSaKS*C30K8eSüí-iSie!^ JÓ MUNKÁÉRT ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ *< Tizenhárom esztendővel ezelőtt, ami- ,J kor fény áradt szét a romok fölött, szét- 1 tört bilincseiből, felegyenesedve, egy új ') társadalom megformálásának hatalmas lehetőségeivel a kezében megállt egy pil- 4 lanatra és körültekintett a nép. Barátot., -j idősebb testvért látott és lát azóta is maga 4 mellett, felszabadítóját és segítőjét, a jt Szovjetuniót. Aztán megmozdult. Először ‘í azok mozdultak, akik az elnyomás keser- J; vcs esztendőiben is a nép javára mozdul- *| lak minden pillanatban. Dologhoz láttak •? a kommunisták. És mögöttük lassan, az- tán egyre szaporábban cselekvéshez állt '* az egész ország. | Tizenhárorr: esztendő nem nagy idő 'j; egy nép életében. Az eltelt tizenhárom esztendő alatt mégis olyan magasságokba A jutottunk el szabadságunk-adta lehetősé- % geinkkel élve, amilyen magasságokról mii- !• liók még tsak álmodni is alig mertek va- | laha. Az emelkedést, a magasságot a mélységhez mérik. És a mélység sokkal, A de sokkal mélyebb volt, kegyetlenebb volt % a háborús pusztulás szakadékénál. Ez a | mélység a nagybirtokosok, gyárosok és Jj bankárok úri Magyarországa volt, ahol a 4 csendőrterror, a szolgabírói önkény, az 'f á! parlamentarizmus, a népnyomor ingo- 4 ványa fölött, ott lebegtek a nagyúri kasté- 51 tyok ablakai mögött zengő űri dáridók, a *f nyíregyházi Korona kávéház tükreit tör- delő duhaj mulatságok Hdércfényei. Ha »*> valaki, akkor talán éppen Szabolcs és 5 Szatmár népe érezhette a nyomor, az. 4 analfabétizmus, a népbetegségek, a job- 5 bágysorű parasztélet feneketlennek tűnő, % dohos sötétségét. fis ha valaki, akkor la- Y Ián éppen Szabolcs és Szatmár népe Iá1- 4 hatja — a mélységhez mérten — azt a 'j* magasságot, amelyről ma, szabad orszá- 3 Kunk tizenharmadik születésnapján visz- •£ szapillantunk a megtett útra és előrené- *;• zünk a biztató jövőbe, még nagyobb ma- Y gasságok felé. | Drága, szabad hazánknak ez a szá- *j inunkra annyira kedves darabkája is hí- 4 ven tükrözi: miként is éltünk a szabad- 4 Sággal, a tizenhárom esztendővel ezelőtt v kapott lehetőségekkel. Hatvanezer föld- j- hözjuttatott parasztember, többszörösen 4 milliomos termelőszövetkezetek jómódú 4 tagjai, felépült új üzemeink munkásai, a v büszke Tiszalöki Erőmű, a Dohányfer- 5 mentáló, az egyre jobban termő földeken *;■ futó sok-sok traktor, kombájn, a zümmö- * gő villanyvezetékek, k ült úrházak, iskolák, 4 egészségügy’ és szociális intézményeink ^ sokasága, és talán legelsösorban az egyre ♦*< fejlődő öntudatosabbá váló ember: mind- *:] mind beszédes tanú a történelem előtt.. Nem lehet meghatói tság nélkül visz- szanézni tizenhárom esztendő alatt meg- **■ telt uhuikra. Nem lehet anélkül vissza- !£ go’-dolni a seb kemény csatába 3 reakció- . v val, a. gáncsoskodókkal, a hitetlenekkel, % a közömbösökkel, a sok leküzdött dörre- •> nőre, elűzött bajra, liogv ne támadjon X még nagj-nbb harcos, alkotó kedvünk az f ói csatákra. Miként akkor, amikor újabb \ ellenforradalom viharfelhői tornyosultak V lPőfi őszén szabadságunk tisztakék egén. 4 Győztek akkor a józanok, a tisztafejűek 5 és mézed’-"!- seríte'ték vissza az egvenrs 4 útra egy népet igaz barátai, a szovjet cm- Y berek. ? Talán azóta még jobban érezzük, hol ,t‘ is tartunk most tulajdonképpen. Soha *j» . olyan egységesen és tettrekészen nem ál- jt* lot.t még a nép vcze'ő pártja cs a kor- mány mögött, ahogyan most. Népköztár- saságunk tizenharmadik születésnapján áll •> népünk az MSZMP és a forradalmi mun- X kás-paraszt kormány mögött. És éppen ez *> a leg'isztább garancia arra. hogy az elkö- 4! vetkező időkben még gyorsabban hala- *!• dünk majd újabb, fénylő magasságok fele. Vr Hosszú évszázadokon át hordozott keserves rabbiüncsek pattantak szét Magyarhonion ma tizenhárom esztendeje, amikor felsütött végre a nép szabadságának napja. Szomorú tavaszok után tizenhárom arany fényes április ragyogott fel azóta, a szabad alkotások esztendőinek új, harsogó illatú, emberújító tavaszai. Ma tizenharmndszor csendülnek össze egy egész ünneplő ncp születésnapot köszöntő kristály poharai — a szabadság, egy újuló, fejlődő, előremenő ország születésnapján. Évszázadok sötétségében lesett parányi fények után reménykedve népünk. És amikor a legjobbak keze nyomán itt is, olt is kigyulladtak a munkásmozgalom apró vörös csillagai, újratámadt a remény az emberekben, kezdett cselekvővé érni a vágy a szabadság, a jogok, az emberi élet után. Aztán 1317 őszének egy bíbor hajnalán Oroszföldön felfutott az égre a proletárok napja, hogy két évvel később, a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges napjaiban, beragyogja arany sugaraival a sokat szenvedett magyar haza cselédverej- téktől áztatott mezőit, néptulajdonba vett gyárait, falusi viskóit is mindenfelé. És hiába jöttek a tizenkilences nép- hatalom után keserű esztendők Magyar- országon, nem veszett cl a proletariátus reménye, hiszen nem áldozott le a Szovjetunióban a világ millió és millió kétkezi emberébe harcos elszántságot öntő arany nap, a proletárszabadság napja. Nem áldozott le, sőt: egyre erősödő fénnyel nevelte a Szovjet Hazát, hogy aztán néhány évtized múlva soha ki nem hunyó ragyogással világítson be még jónéhány országot, seregnyi felszabadult népi demokráciát. De addig? Kemény, harcos esztendők teltek. A Nagy Október után fellendülő nemzetközi munkásmozgalom harcosai még elszántabban forgatták a fegyvert a Nagy Példa tudatában. A Magyar Tanács- köztársaság dicsőséges napjait követő fc- hcrterror sem rettenthette vissza a nép legjobb fiait, Horthy kakastollas diktatúrája, a drótkorbácsos, acélbilincscs, csillagbörtönös önkényuralom sem állíthatta meg a magyar kommunisták-vezelte mozgalmat, amelynek annyiszor meglépett vörös zászlajára a szabadságért, az emberi jogokért folytatott harc aranybetűs jelszavait írták. Elszánt harcosok küzdöttek a legjobbak soraiban, életüket is feláldozva az ügyért, mint Sallai és Fürst elvtársak, Rózsa Ferenc, Schőnherz Zoltán és a többiek, miként Nyíregyházán mozgalmunk mártírja, Soltész Mihály. Kemény harcosokat neveltek szerte a világon a kommunisták pártjai, miként kemény harcosokat nevelt a bolsevikok pártja a Szovjet Hazában. Ezért volt. hát hiábavaló a második világháborúban Hitler fasiszta hadseregének orvtániadása a Szovjetunió ellen. A fasiszta fencvad megyeiden kullogott vissza barlangjába fél Európa füstölgő, üszkös romjai közt, ahol aztán elérte a végső, halálos csapás. Diadalmaskodott a világ proletárjainak nagy reménysége, világtörténelmi jelentőségű gy őze! jm résztvevője lett a szovjet ember és cselekvő részese annak, hogy egy sor országban felragyogjon végre a szabadság napja, egy sor országban a történelem szemétdombjára kerüljenek a szétvert burzsoá államgépezet törmclc- ri, egy sor országban kipattanjanak gre egy eddig csak pillogó reményekéié uj tavasz dús termés', igerő rügy*1 nem lesz. üres szóbeszéd, bizonyíték erre, hogy a piros pare Unok viselőinek mái; „vérük ben a rnuh k a verseny... ’ Mi is gratulálunk a gyöipzeríéfiakjiák „Kiváló Gyógyszertári Központ" — április elsejétől ezt a nevet viseli me* gyénk gyógyszertári központja. Nem volí könnyű az út eddig a címig. Az Egészség-* ügyi Minisztérium elsőízben elindított versenyének feltételeit csak kiváló mur-* kával lehet teljesíteni. De sikerült! És aa országban első ízben megyénkben 3 leg* jobban. Április elsején dr. Vilmon Gyula elvtárs, az egészségügyi miniszter első he* lyettese nyújtotta át a kitüntetést. Ezút* tál mi is megszorítjuk a vállalat dolgozói* nak kezét: gratulálunk gyógyszertáriak! S mint meg udtuk, az idén sem 'esz baj a Icrvteljcsítéssel. Sikerült még jobb eredményeket elérni a felszabadulást munkaversenyben is. Megyénk egészség-* ügyi kultúrájának emelését legjobban aa ó eredményeik segítik elő. B postások is Hitettek magúkért Fél éven át folyt a nemes versengés az ország postásai Között.. Melyik hivatal végzi a legtökéletesebb kézbesítést, továbbítási munkát — ezt kellett bebizonyítani4 Itt is megyei siker született: a nyíregyházi postahivatal elnyerte a S'kOT vörös vándcrzászlajá*. A bír szétfutott az egésa országban, és ma ezen a?, ünnepi napom talán Szombathely, Szeged, vagy Miskolc, postásai szólnak nagy elismeréssel anyítv rcháziakról. Pár Mendik Béla, Dévényi András, Bódi János, Simon Gyula és Pa* licz János múlt évi munkájuk alapján mondhatnak magukénak kiváló dolgozó* kitüntetést, munkájukat ebben az évben, különösen ápri’is 4.-e előtt csakúgy kilo* gástalanu] teljesítenék, mint a hivatal valamennyi dolgozója. Tegnapelőtt tartottak ünnenct. de ma újra ünneplik sikereiket. Három vállalat dolgozóiról adlunkitt rövid képe*. De köszöntő kézszoritásunk *-*"'»vénk ve'omennvi ünneplőjének szól. Valamennyi ünneplőnek, mert munkájuk eredménye mindennél jobban bizonyít: itt új élet formálódik a munkás hétköznapoJ kon. fás) i* l Végre ránlmrradt a várvavárt nap. \ fis olyan jóleső érzés tölt el bennünket! ? Van valami ebben a délelóttben, ami több t az ünneplő ruha felvételénél, boldogitóbh ‘ minden más ünnepnapnál A szabad-ág >• születésnapja. - ez adja a mai nap min P dennél többet érő jelentőségét. Talán l így még ritkán vártunk április negyed)- két, mint éppen az idén. így mondja ezt ;* az olajos kezű szerelő, a ceruzát fut gat ó ;• irodai munkás és a mezők dolgos népe. A ' munka is másként ment úgyszólván egész ■. negyedévben. Azokat köszönti ez a né- ' hány sor, akik kiemelkedő munkájukkal j bizonyították be, hogy április negyediké- :• nek jogos birtokosai... Egy évszázad jegyében ► t Hányszor, de hányszor hallottunk ’f már valóságos legendákat hős vasuia- :• sóinkról, akik időt és erőt nem kímélve ■f álltak helyt a végtelennek tűnő sínpár ol. ■, dalán. És a heten új „legenda'’ kapott J szárnyra. A nyíregyházi vasútállomás dol- l gozói múlt évi munkájukkal elnyerlek • az „élüzem" címet. Száznál többen kap• nak pénzjutalmat. Tíz dolgozót oklevéllel ■ és jelvénnyel tüntettek ki. S nngv ez a ! kitünte'és mennyire hozott még nagyobb 1 munkakedvet, azt bizonyítja az ünnepi ' munkaverseny legutóbbi értékelése is. Az ; idei első -negyedévi tervüket. 1116 száza• lókra teljesítették. Rászolgáljak hát az . „61üzém'‘-cimre, sőt: még az élüzem-szin- \ tét is túlteljesítették. És ebben a nem mindennapi eredményben nagy szerepe , volt az április 4-rc födheti ünnepi mun- I kaversenynek is. A Korondán—Balogh ' brigád. Sarvai Sándor és III. Kovács Ka• rely brigádja-újra kite't magáért. Ügy > mondják a vasú'állomáson: ..Nem hiába , dicsérik ezt a három brigádot. Vérükben ! van mór a verseny!" d ha mar üdvözlő Uézszorításra kerül ; sor felszabadulásunk ünnepén, hallgassuk ’ meg vasutasaink újabb fogadalmát is. A > jubileumi év keretében (100 éve lesz ai • idén, hogy befut kt ez első vonat Nvír- I egyházára:) további nagyszerű eredmé- - nyéket fognak elérni. S hogy ígéretük
