Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
iyäs. Április as. péntek KELETMAG VA ROG.ST AG 9 9» Beszélgetés Francois Fossavaf li” int a i utcákon tavasz *• van. A szobában — a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságának irodájában — öten beszélgetnek. — Négy szabolcsi ifjúsági vezető és egy kameruni. Mintha a/ afrikai őserdők, banán, kávé és kakaóültetvények képét látná az ember. Francois Fosso, a Kameruni Demokratikus Ifjúsági Mozgalom főtitkárának fényes, csokoládébarna arcát nézve, Afrika népeinek csodálatos küzdeniakarása, a kameruni parasztok. ültetvények izzadó munkásai vonulnak el szemünk előtt. Harcban Hitleréit ellen Itt ül előttünk Francois Fosso. Szerényen, mosolyogva és szívesen válaszol. Miért jött Magyarországra, hol járt már, mi a véleménye a mi hazánkról... Csak úgy záporoznak felé a kérdések. És ö azzal kezdi, hogy a második világháborúban a francia ellenállási mozgalom tagjaként harcolt a hitleri fasizmus ellen. Kiérdemelték az emberi méltóságot — Alighogy kikerültem az iskolapadból, mentem, mert szükség volt rám. A háború végén visszakerültem szülőföldemre Kamerunba. Azt hittem, mint nagyon sok társam, hogy a német rabság alól felszabadulva, végre a ml országunk is elnyeri az annyira óhajtott szabadságot. Ügy gondoltuk, hogy az Atlanti-óceán partjainál lezajlott harcokban kiérdemeltük az emberi méltóságot fekete bőrünk ellenére. Tévedtünk, nem változott az élet Tévedtünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennhatósága alá kerültünk ugyan, de nem sokat változott az élet. Szomorú arcán a szenvedés, a megaláztatás gyötrelmes vonásai jelennek meg, amint folytatja: A függetlenségi kérelem — 1955 tavaszán mi is azt hittük már, hogy végre szabadok, függetlenek leszünk, a néger nem lesz elnyomott hazánkban. Az ENSZ-hez küldtünk egy bizottságot, amely előterjesztette függetlenségi kérelmünket, A küldöttség a mi demokratikus ifjúsági mozgalmunk szervezésével indult. Elértük, hegy az ENSZ vizsgálóbizottság kiküldését ígérte meg. Egyszer mégis felsüt a nap És ami utána következett: 1DS5 május 25-én 5000 bennszülöttet gyilkoltak meg a íranciák csak azért, mert sza- badságo. akartunk... Ver, könny, szenny utcáinkon. Síró asszonyok,' özvegy édesanyák, árva gyermekek. Ezeket hagyták a francia hóhérok. Később betiltották demokratikus ifjúsági mozgalmunkat, a föld' alá kényszeri- tették a haladó szervezeteket, A harcot nem adtuk lel. Az ültetvényes dúskál, a ncp éhezik A nyomorúság, az éhínség ellen indult népünk. Mert mi termeljük a kapitalistáknak a kávét, banánt, kakaót. Ez igen keresett cikk. Meggazdagodhatnának belőle parasztjaink. Ho'gy csak az én családom példáját említsem, nagyon kevés, amit keresnek. Szegényes a megélhetés, annál nagyobb viszont a tőkések haszna. — Nálunk nem úgy van, mint Magyarországén. A fehér ültetvényesek dúskálnak a mi verejtékkel termelt áruinkban. A mi fiataljaink nagy része koldul, hat-hét éves gyermekek óriási terheket cipelnek, s örül az, aki cipőt tisztíthat. Nincs lehetőségünk a tanulásra •— Nekünk nincs lehetőségünk a tanulásra. Elszomorodva folytatja, hogy nagyon kevés a? iskola Kamerunban. S ahol van, ott is nagyon dívik a faji megkülönböztetés. — A francia kormányzat autót küld az ott élő fehér gyermekekért, a feketék viszont gyalog tesznek meg hatalmas távolságokat azért, hogy iskolába mehessenek. A tandíjak magasak A tandíjak nagyon magasak, azt nagyon kevés bennszülött fizetheti meg. Ezért kénytelenek fiaink egészen kicsiny korukban munkát vállalni. A tolmács azután alig követheti szavait. .; A mi mozgalmunk erős, hatalmas Ezek ellen küzd a mi gyarmati ifjúsági mozgalmunk, amely az egyetlen haladó ifjúsági szervezet Kamerunban. A gyarmatosítók ugyan igyekeztek más ifjúsági szervezetekkel csökkenteni befolyásunkat. Létrehozták a katolikus ifjúsági szervezet és a Francia Unió Ifjúsági Mozgalmát is. De a fiatalok tudják, ki akar nekik igazi szabadságot, ki akar nekik jobblétet. A mi mozgalmunk erős, hatalmas. Lehetetlenné tette a többit...! . . hogy az őserdő fiaihoz is eljusson szavunk A mi befolyásunk Franeia- és Biit-Kamcrunra terjed ki. Igaz, nem könnyű azok munkája, akik bizottságainkhoz, alápszervezeteinkhez tartoznak. Sokszor 150—200 kilométert is megtesznek propagandistáink, hogy az őserdők fiaihoz eljusson szavunk. Szervezeteinket a föld alá kényszerítették a gyarmatosítók. A mi népünk azonban tudja, hogy eljő a nap, amikor H * Tavaszi csúcsforgalom a Kertimagi boltban Reggelente sokszor látni hosz- szú sorokat a Zsdánov utcai Kertimag bolt előtt. Egyetlen bolt a megyében, ahol a különféle, többszáz zöldség, virág és egyéb aprómagvakat árusítják. Ezért, a nagy érdeklődés, így, a magvetések idején. Elkelne részükre egy nagyobb helyiség, mert bizony a várakozó vevőknek sokszor csak kis részét tudja befogadni a bolt s különösen rossz időben nem kellemes az acsorgás a kintrekedteknek. Nem is igen volt még egy-egy évben ilyen érdeklődés, mint most ven. Már eddig kétszeresét adták el annak, amit más évben egész idény alatt árulnak. 160 ezer 10, 100 és 250 grammos zöldség és mintegy 16 ezer tasak virágmag talált már a tavaszon gazdára. 12.000 kilogramm borsó, 8.000 kilogramm réparaág és több, mint 50 mázsa lóhere és lucernamag fogyott el eddig. Ebben a hónapban a negyedévi tervnek a 45 százalékát teljesítették. Különösen nagy forgalmat bonyolítottak le az idén, az egyéni termelők igényének kielégítésével a növényvédőszerek és kisgépek terén 700 mázsa műtrágyát, 50 háti permetezőgépet adtak el a tavasz folyamán. Fillérekből lesz a forint és a nyereségrészesedés Ez jutott eszembe, amikor a napokban a városi pártbizottság három tagja meglátogatta a munkahelyünket. Érdeklődtek, hogy kész lesz-e az Erdősori iskola határidőre. A takarékosság felöl is kérdező_sködtek. Megnézték, hogy bánunk az anyagokkal, a társadalmi tulajdonnal. Rámutattak néhány hibára. A munkások kedvelt témája mostanában a nyereségrészesedés, amiről sokat beszélnek. Bizony nem mindegy, hogy hogyan bánunk az. anyásokkal. Sajnos, még sok szaktárs azt gondolja, hogy csak az a társadalmi tulajdon elleni vétség, ha valamit ellopnak. Nem gondolják, hogy a pazarlások eltűrése is megrövidíti nyereségrészesedésüket. Vagonkirakásnál, amikor a cementet kirakják dolgozóink, kiszakadnak a zsákok, elfolyik az úton, és esőben nem takarják le ponyvával a kocsit. S mindebből veszteség adódik. A vagonokban érkező téglákat, mozaik lapokat kirakás helyett „gyorsabb módszerrel", lapáttal kiszórják és így sok tönkremegy. Egy 580 darabos ikersejt téglaszállítmányból például Í0 százalék ment tőnkre, csorbult meg, aminek jelentős részét nem lehet a célnak megfelelően használni, és a töröttek több kötőanyagot és munkát igényelnek. Debrecenben kijavíttattunk 5 ezer forintért egy betonkeverő gépet, amit visszahoztak üzemképtelenül. Csak bemázolták a hibák kijavítása helyett. Miatta a betonkeverő, szállító és bedolgozó brigádoknak várakozási időt kell fizetni és gondot okoz a foglalkoztatásuk. Ha nem vigyáznánk, baj lenne a határidő betartással és a nyereségrészesedéssel is. Akik így dolgoznak, a rossz és „gyors" munkáért talán több pénzt vesznek fel, de nem sok munkájukból a haszon. Azért írtam ezeket újságba, hogy mások is gondolkozzanak az itt leírtakon és okuljanak. Szűcs Pál, a Megyei Építőipari Vállalat főművezetője. A nyírségi aima-termőtáj monográfiája- GYÜMÖLCS-STATISZTIKAI FELVÉTELEK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN A budapesti Kertészeti Ku- <ató Intézet monográfiái csoportja az ország különböző gyümölcstájain évek óta eszközölt statisztikai felvételeket. Felvette az országban levő üzemi (2 kát. holdnál nagyobb terjedelmű) gyümölcsösöket, továbbá Nagy-Budapest, Miskolc és Győr úgynevezett zöld övezetének teljes gyümölcsállományát. A felvételek egészen új módszer alapján történnek. Más gyümölcstermelő országokban a statisztika alapján a gyümölcsfákkal beültetett ter’dleC, melyen azután átlagszámok segítségével, tehát becsléssel számítják ki a gyümölcsfaállományt. Nálunk 1953 óta a gyümölcsfák számbavétele, tehát effektiv megszámlálása útján készül a statisztikai felvétel, ami lényegesen biztosabb eljárás. A gyümölcsfaallomány gyümölcsös kategóriák keretében kerül osztályozásra: a már említett 2 kát, holdat meghaladó üzemi gyümölcsösökön kívül árutermelő kis gyümölcsösök, szórványos, sorfák és házikertek is felvételre kerülnek. A felvétel két — egymástól független — m unkafolyamatban történik. Az egyik felvételező csoport végig járja a megye valamennyi községét és annak területein gyümölcsnemek és termőkor szerint jegyet fel a gyümölcsfáidat cs bogyósokat, míg a: másik, csoport feladata ezen adatok alapján a tójelem - zés: a fajták, faalanyok megállapítása, az ápolás és kezeltseg elbírálása, az értékesítés — nevezetesen az export — jelen állapota és további lehetőségeinek megvilágítása és mindezen adatok alapján az egyes gyümölcstermelő községek monográfiájának megszerkesztése. Szabolcs-Szatmár megyeben. amely a magyar minőségi gyümölcstermelés élvonalában halad, különösen fontos ez a' munka a további lehetőségek és adottságok feltárása és az értékesítés szempontjából, felsüt Afrika felett a szabadság napja, r Észak-Afrika nem hagyja magái: Széles arca mosolyog, Térképet vesz elő. Gyűrött, papírlap. A zsebében hordja állandóan. Már teríti is széjjel, s fekete ujjaival mutatja: Ghana, Tunisz, Algéria egyrésze már szabad. Észak-Afrika nem hagyja magát. Mi sem — mondja, s hozzáteszi, hogy Észak-Kame- runban nagyon sok szervezetük van. Aztán észreveszi, hogy Kamerunt C-vel írtam. Magához veszi a jegyzettömböt és magas, nyomtatott betűvel kijavítja: KAMERUN. Mert a C, az a franciákra emlékezteti. Azok írják úgy hazája nevét, És hogyan érzi magát nálunk? Egy kicsit hideg a tavasz, de az emberség melegít Magyarország nagyon szép. Kicsit hideg a mi tavaszunk, az igaz, de a magyar emberek nagyon szeretik a négert, nagyon kedvesek vele is és ez az érzés fűt, melegít. — A ti hazátokban nem láttam gyémánt fülönfüggős birtokosnőket, hájas kapitalistákat, de a magyar városokban, falvakban nem találtam éhező munkásokat sem. 9 El az ügyünk iránti szolidaritás — Jártam Csepelen, Budapest más üzemeiben. A fiatalok megelégedettek, szépek. Beszéltem nagyon sok magyarral. Éreztem, hogy szavak nélkül is él bennük az ügyünk iránti szolidaritás. Ez nagyon nemes dolog. Már kicsit én is tudok magyarul —hangsúlyoz a mi fülünknek szokatlan kiejtéssel. — Többször szeretnék még itt lenni. Szeretem a magyar embereket Március végén érkeztem ide, az idő nagyon halad. Megszerettem hamarosan a magyar embereket, hisz testvérként fogadtak. A gyarmatosítók gyűlölnek bennünket, itt az ellenkezőjét tapasztaltam. Most látom csak igazán a szocializmus előnyeit. Most tudom csak igazán értékelni a szavakat: „Egyik ember any- nyi, mint a másik, bár a bőre barna, vagy fehér...” Afrika, üzenetet hoztam s a magyar ncp üzenetét viszem 33 éves vagyok. Voltam már Párizsban. Franciaország és más nyugati államok nagyvárosaiban. De ígv élmények sehol sem hatottak rám. mint a szocializmust építő Magyarországon. örülök.' na-von örülök, hogy a gyarmati ifjúság Dánján Nyíregyházára, s az egyik szép községébe a megyének: ■Nyírmadára jöhettem. Afrika üzenetét hoztam és a magyar nép üzenetéi viszem. Higyjétek el, nagyon boldog vagyok... Kopka, János.
