Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

iyäs. Április as. péntek KELETMAG VA ROG.ST AG 9 9» Beszélgetés Francois Fossavaf li” int a i utcákon tavasz *• van. A szobában — a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságának irodájá­ban — öten beszélgetnek. — Négy szabolcsi ifjúsági vezető és egy kameruni. Mintha a/ afrikai őserdők, banán, kávé és kakaóültetvé­nyek képét látná az ember. Francois Fosso, a Kameruni Demokratikus Ifjúsági Mozga­lom főtitkárának fényes, cso­koládébarna arcát nézve, Afri­ka népeinek csodálatos küz­deniakarása, a kameruni pa­rasztok. ültetvények izzadó munkásai vonulnak el sze­münk előtt. Harcban Hitleréit ellen Itt ül előttünk Francois Fosso. Szerényen, mosolyogva és szívesen válaszol. Miért jött Magyarországra, hol járt már, mi a véleménye a mi hazánk­ról... Csak úgy záporoznak felé a kérdések. És ö azzal kezdi, hogy a második világháború­ban a francia ellenállási moz­galom tagjaként harcolt a hit­leri fasizmus ellen. Kiérdemelték az emberi méltóságot — Alighogy kikerültem az iskolapadból, mentem, mert szükség volt rám. A háború végén visszakerültem szülőföl­demre Kamerunba. Azt hit­tem, mint nagyon sok tár­sam, hogy a német rabság alól felszabadulva, végre a ml or­szágunk is elnyeri az annyira óhajtott szabadságot. Ügy gon­doltuk, hogy az Atlanti-óceán partjainál lezajlott harcokban kiérdemeltük az emberi méltó­ságot fekete bőrünk ellenére. Tévedtünk, nem változott az élet Tévedtünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennha­tósága alá kerültünk ugyan, de nem sokat változott az élet. Szomorú arcán a szenvedés, a megaláztatás gyötrelmes vo­násai jelennek meg, amint folytatja: A függetlenségi kérelem — 1955 tavaszán mi is azt hittük már, hogy végre szaba­dok, függetlenek leszünk, a néger nem lesz elnyomott ha­zánkban. Az ENSZ-hez küld­tünk egy bizottságot, amely előterjesztette függetlenségi kérelmünket, A küldöttség a mi demokratikus ifjúsági moz­galmunk szervezésével indult. Elértük, hegy az ENSZ vizs­gálóbizottság kiküldését ígérte meg. Egyszer mégis felsüt a nap És ami utána következett: 1DS5 május 25-én 5000 benn­szülöttet gyilkoltak meg a íranciák csak azért, mert sza- badságo. akartunk... Ver, könny, szenny utcáin­kon. Síró asszonyok,' özvegy édesanyák, árva gyermekek. Ezeket hagyták a francia hó­hérok. Később betiltották de­mokratikus ifjúsági mozgal­munkat, a föld' alá kényszeri- tették a haladó szervezeteket, A harcot nem adtuk lel. Az ültetvényes dúskál, a ncp éhezik A nyomorúság, az éhínség ellen indult népünk. Mert mi termeljük a kapitalistáknak a kávét, banánt, kakaót. Ez igen keresett cikk. Meggazdagod­hatnának belőle parasztjaink. Ho'gy csak az én családom pél­dáját említsem, nagyon ke­vés, amit keresnek. Szegényes a megélhetés, annál nagyobb viszont a tőkések haszna. — Nálunk nem úgy van, mint Magyarországén. A fehér ül­tetvényesek dúskálnak a mi verejtékkel termelt áruinkban. A mi fiataljaink nagy része koldul, hat-hét éves gyermekek óriási terheket cipelnek, s örül az, aki cipőt tisztíthat. Nincs lehetőségünk a tanulásra •— Nekünk nincs lehetősé­günk a tanulásra. Elszomorod­va folytatja, hogy nagyon ke­vés a? iskola Kamerunban. S ahol van, ott is nagyon dívik a faji megkülönböztetés. — A francia kormányzat autót küld az ott élő fehér gyermekekért, a feketék viszont gyalog tesz­nek meg hatalmas távolságo­kat azért, hogy iskolába me­hessenek. A tandíjak magasak A tandíjak nagyon magasak, azt nagyon kevés bennszülött fizetheti meg. Ezért kénytele­nek fiaink egészen kicsiny ko­rukban munkát vállalni. A tolmács azután alig kö­vetheti szavait. .; A mi mozgalmunk erős, hatalmas Ezek ellen küzd a mi gyar­mati ifjúsági mozgalmunk, amely az egyetlen haladó ifjú­sági szervezet Kamerunban. A gyarmatosítók ugyan igyekez­tek más ifjúsági szervezetek­kel csökkenteni befolyásunkat. Létrehozták a katolikus ifjú­sági szervezet és a Francia Unió Ifjúsági Mozgalmát is. De a fiatalok tudják, ki akar ne­kik igazi szabadságot, ki akar nekik jobblétet. A mi mozgal­munk erős, hatalmas. Lehetet­lenné tette a többit...! . . hogy az őserdő fiaihoz is eljusson szavunk A mi befolyásunk Franeia- és Biit-Kamcrunra terjed ki. Igaz, nem könnyű azok mun­kája, akik bizottságainkhoz, alápszervezeteinkhez tartoznak. Sokszor 150—200 kilométert is megtesznek propagandistáink, hogy az őserdők fiaihoz eljus­son szavunk. Szervezeteinket a föld alá kényszerítették a gyarmatosí­tók. A mi népünk azonban tudja, hogy eljő a nap, amikor H * Tavaszi csúcsforgalom a Kertimagi boltban Reggelente sokszor látni hosz- szú sorokat a Zsdánov utcai Kertimag bolt előtt. Egyetlen bolt a megyében, ahol a külön­féle, többszáz zöldség, virág és egyéb aprómagvakat árusítják. Ezért, a nagy érdeklődés, így, a magvetések idején. Elkelne ré­szükre egy nagyobb helyiség, mert bizony a várakozó vevők­nek sokszor csak kis részét tudja befogadni a bolt s különö­sen rossz időben nem kellemes az acsorgás a kintrekedteknek. Nem is igen volt még egy-egy évben ilyen érdeklődés, mint most ven. Már eddig kétszere­sét adták el annak, amit más évben egész idény alatt árulnak. 160 ezer 10, 100 és 250 grammos zöldség és mintegy 16 ezer tasak virágmag talált már a tavaszon gazdára. 12.000 kilogramm borsó, 8.000 kilogramm réparaág és több, mint 50 mázsa lóhere és lucernamag fogyott el eddig. Ebben a hónapban a negyedévi tervnek a 45 százalékát teljesí­tették. Különösen nagy forgalmat bo­nyolítottak le az idén, az egyé­ni termelők igényének kielégí­tésével a növényvédőszerek és kisgépek terén 700 mázsa mű­trágyát, 50 háti permetezőgé­pet adtak el a tavasz folyamán. Fillérekből lesz a forint és a nyereségrészesedés Ez jutott eszembe, amikor a napokban a városi pártbizottság három tagja meglátogatta a munkahelyünket. Érdeklődtek, hogy kész lesz-e az Erdősori is­kola határidőre. A takarékosság felöl is kérdező_sködtek. Meg­nézték, hogy bánunk az anya­gokkal, a társadalmi tulajdon­nal. Rámutattak néhány hibára. A munkások kedvelt témája mostanában a nyereségrészese­dés, amiről sokat beszélnek. Bi­zony nem mindegy, hogy ho­gyan bánunk az. anyásokkal. Sajnos, még sok szaktárs azt gondolja, hogy csak az a társa­dalmi tulajdon elleni vétség, ha valamit ellopnak. Nem gondol­ják, hogy a pazarlások eltűrése is megrövidíti nyereségrészese­désüket. Vagonkirakásnál, ami­kor a cementet kirakják dolgo­zóink, kiszakadnak a zsákok, el­folyik az úton, és esőben nem takarják le ponyvával a kocsit. S mindebből veszteség adódik. A vagonokban érkező téglákat, mozaik lapokat kirakás helyett „gyorsabb módszerrel", lapáttal kiszórják és így sok tönkre­megy. Egy 580 darabos ikersejt téglaszállítmányból például Í0 százalék ment tőnkre, csorbult meg, aminek jelentős részét nem lehet a célnak megfelelően hasz­nálni, és a töröttek több kötő­anyagot és munkát igényelnek. Debrecenben kijavíttattunk 5 ezer forintért egy betonkeverő gépet, amit visszahoztak üzem­képtelenül. Csak bemázolták a hibák kijavítása helyett. Miatta a betonkeverő, szállító és bedol­gozó brigádoknak várakozási időt kell fizetni és gondot okoz a foglalkoztatásuk. Ha nem vi­gyáznánk, baj lenne a határidő betartással és a nyereségrésze­sedéssel is. Akik így dolgoznak, a rossz és „gyors" munkáért talán több pénzt vesznek fel, de nem sok munkájukból a haszon. Azért írtam ezeket újságba, hogy mások is gondolkozzanak az itt leírtakon és okuljanak. Szűcs Pál, a Megyei Építőipari Vállalat főművezetője. A nyírségi aima-termőtáj monográfiája- GYÜMÖLCS-STATISZTIKAI FELVÉTELEK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN A budapesti Kertészeti Ku- <ató Intézet monográfiái csoportja az ország különböző gyümölcstájain évek óta eszkö­zölt statisztikai felvételeket. Fel­vette az országban levő üzemi (2 kát. holdnál nagyobb terje­delmű) gyümölcsösöket, továbbá Nagy-Budapest, Miskolc és Győr úgynevezett zöld övezetének tel­jes gyümölcsállományát. A felvételek egészen új mód­szer alapján történnek. Más gyümölcstermelő országokban a statisztika alapján a gyümölcs­fákkal beültetett ter’dleC, melyen azután átlagszámok segítségé­vel, tehát becsléssel számítják ki a gyümölcsfaállományt. Nálunk 1953 óta a gyümölcsfák számba­vétele, tehát effektiv megszám­lálása útján készül a statisztikai felvétel, ami lényegesen bizto­sabb eljárás. A gyümölcsfaallomány gyü­mölcsös kategóriák keretében kerül osztályozásra: a már em­lített 2 kát, holdat meghaladó üzemi gyümölcsösökön kívül árutermelő kis gyümölcsösök, szórványos, sorfák és házikertek is felvételre kerülnek. A felvétel két — egymástól független — m unkafolyamat­ban történik. Az egyik felvéte­lező csoport végig járja a me­gye valamennyi községét és an­nak területein gyümölcsnemek és termőkor szerint jegyet fel a gyümölcsfáidat cs bogyósokat, míg a: másik, csoport feladata ezen adatok alapján a tójelem - zés: a fajták, faalanyok megál­lapítása, az ápolás és kezeltseg elbírálása, az értékesítés — ne­vezetesen az export — jelen ál­lapota és további lehetőségeinek megvilágítása és mindezen ada­tok alapján az egyes gyümölcs­termelő községek monográfiájá­nak megszerkesztése. Szabolcs-Szatmár megyeben. amely a magyar minőségi gyü­mölcstermelés élvonalában ha­lad, különösen fontos ez a' mun­ka a további lehetőségek és adottságok feltárása és az érté­kesítés szempontjából, felsüt Afrika felett a szabad­ság napja, r Észak-Afrika nem hagyja magái: Széles arca mosolyog, Térké­pet vesz elő. Gyűrött, papírlap. A zsebében hordja állandóan. Már teríti is széjjel, s fekete ujjaival mutatja: Ghana, Tu­nisz, Algéria egyrésze már sza­bad. Észak-Afrika nem hagyja magát. Mi sem — mondja, s hozzáteszi, hogy Észak-Kame- runban nagyon sok szerveze­tük van. Aztán észreveszi, hogy Kamerunt C-vel írtam. Magá­hoz veszi a jegyzettömböt és magas, nyomtatott betűvel ki­javítja: KAMERUN. Mert a C, az a franciákra emlékezteti. Azok írják úgy hazája nevét, És hogyan érzi magát ná­lunk? Egy kicsit hideg a tavasz, de az emberség melegít Magyarország nagyon szép. Kicsit hideg a mi tavaszunk, az igaz, de a magyar emberek na­gyon szeretik a négert, nagyon kedvesek vele is és ez az ér­zés fűt, melegít. — A ti hazátokban nem lát­tam gyémánt fülönfüggős bir­tokosnőket, hájas kapitalistá­kat, de a magyar városokban, falvakban nem találtam éhező munkásokat sem. 9 El az ügyünk iránti szolidaritás — Jártam Csepelen, Buda­pest más üzemeiben. A fiata­lok megelégedettek, szépek. Beszéltem nagyon sok magyar­ral. Éreztem, hogy szavak nél­kül is él bennük az ügyünk iránti szolidaritás. Ez nagyon nemes dolog. Már kicsit én is tudok magyarul —hangsúlyoz a mi fülünknek szokatlan kiej­téssel. — Többször szeretnék még itt lenni. Szeretem a magyar embereket Március végén érkeztem ide, az idő nagyon halad. Meg­szerettem hamarosan a ma­gyar embereket, hisz testvér­ként fogadtak. A gyarmatosí­tók gyűlölnek bennünket, itt az ellenkezőjét tapasztaltam. Most látom csak igazán a szocializmus előnyeit. Most tu­dom csak igazán értékelni a szavakat: „Egyik ember any- nyi, mint a másik, bár a bőre barna, vagy fehér...” Afrika, üzenetet hoztam s a magyar ncp üzenetét viszem 33 éves vagyok. Voltam már Párizsban. Franciaország és más nyugati államok nagyvá­rosaiban. De ígv élmények se­hol sem hatottak rám. mint a szocializmust építő Magyaror­szágon. örülök.' na-von örülök, hogy a gyarmati ifjúság Dán­ján Nyíregyházára, s az egyik szép községébe a megyének: ■Nyírmadára jöhettem. Afrika üzenetét hoztam és a magyar nép üzenetéi viszem. Higyjétek el, nagyon boldog vagyok... Kopka, János.

Next

/
Thumbnails
Contents