Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-24 / 96. szám

A KOMMUNISTÁK és FAR­ION KÍVÜLIEK FÓRUMA. — „A HAZA VÉDELME SZENT KÖTELESSÉGÜNK ... “ — HÍ­REK — HAJSZALON MÜLT csupán, iiogy nyuGät- németorszAgb an nem tör­tént ATQTOROBBANAS — XV. ÉVFOLYAM, 96. SZÄM Ára 50 fillér 1958. ÁPRILIS 24, CSÜTÖRTÖK UJ TAVASZ új seregszemle j\ emrég egyik napilapunk fényképet közölt ilyen aláírással: „Virágzik a mandulafa a budai hegyek­ben“. Akik látták ezt a képet, újra meg újra visszafordítot­ták az oldalt, nem tudtak betelni a kép látásával. És míg a fa előtt távolba néző fiatal lány tekintetében kutattunk irigylően, korábbi mandula-virágzások peregtek le emléke­zetünkben. Régi áprilisok és elmúló májusok, új virágzások és megszokott hervadások. A tíz és száz év előtti képekei próbáltuk felvillantani képzeletünkben. Fiatal lányokkal, a tavasz fiaival. Mert Tavasz és Fiatalság eggyé lett a századok sokasá­gában. Minden tavaszban volt valami új, valami más. S ezt a szokatlant az ifjúság jelentette. Az 1848-as mandulavirág­záskor a nemzet valamennyi bátor fiatalja résztvett az éle­tet megváltani akaró seregszemlén. A történelem sárguló lapjain újból és újból fellapozzuk a hősökről szóló sorokat. Aztán újabb virágzásokon, fájó sziromhullásokon vezet az út napjaink felé. A Tanácsköztársaság emlékei is nagyszerű seregszemléről adnak bizonyságot. Hosszú évtizedeken ki­éhezett, lerongyolódott fiatalság tárhatta ki szívét akkor a tavasz kikeletjén. S a bukás után, a Horthy-uralom idején csak a virágtalan útról sóvároghatta nyomorgó fiatalságunk munka és kenyér nélkül a mandulaillatot. De sóvárogta és nem egy tavasszal tett is azért. A harmincas évek sűrű &Sr regszemléin a nemzet proletárifjúsága együtt döngette á gyárkapuk deszkáit „Munkát, kenyeret” kiáltással. Csepel kipróbált munkásságával. Vidéken — itt a mi közelebbi ha­zánkban is — hosszú éveken át csali remény tkel tőén fakadt a rügy. A tikkasztó nyár azonban megfenyegette fiatalsá­gunkat. Munka ... munka, ez bolydult az agyakban, s az éhségtől beesett szemek egyre többen voltak. És eljött egy igazi tavasz, egy mindem megváltó április. Azóta már tizenháromszor virágzott a mandulafa a budai hegyekben. Tizenhárom nagy seregszemlén tett hitet ifjú­ságunk megváltozott életünk mellett. S ezt az új tavaszt, a mandulafák illatát többé nem lehet elrabolni napjaink lányaitól, fiaitól. Hiába minden aljas kísérlet, revizionista cselekedet, ifjúságunk megtanulta szeretni az új tavaszok ízét. Űj a tavasz, más már a seregszemle is. Az ellenforra­dalom idején félrevezetett és becsapott ifjak nagyrésze meg­találta már a helyes utat, amelyen elindult és halad a jobb élet megteremtéséért. Míg a múlt év tavaszán még nagyon sok félrenőtt hajtás nyesegetésén kellett fáradozni, ma már szinte együtt van ifjúságunk. Együtt van és napról napra egyre többet tesz boldogulásunkért. Az idei tavasz is hozott új seregszemlét. Elsősorban egy tömeges megmozdulásról kell itt szólni. Alighogy engedett a fagyszítta föld, szerte a megyében szerszámot szorítottak a fiatalok és megkezdték a faültetést. Ebben az évben egymillió fiatal, életerős facsemete hódítja meg a Sza­bolcsi táj homokját. Ebből — a viszontagságos tavasz elle­nére is — a tervezett negyedmillió már a földben van. Nem túlzás ezt a munkát, ezt a cselekedetet is hőstettnek kiál­tani. Ha a történelem későbben íródó sorai nem is tesznek majd említést a nyírmihálydi és aporligeti kiszesek nagy­szerű tetteiről, mégsem feledkeznek meg sokáig róluk. Örökké szívébe zárta az a mihálydi beteg asszony a fiatal lányok segítségét, akik meglátogatták és tisztára söpörték a szobát, rendet teremtettek a ház körül, fát vágtak és be- fűtöttek a beteg lakásában. Űj vonások, örömteljes vonások ezek. A megye terüle­tén több mint 3 32 ilyen önkéntes segítő brigád szorgoskodik, csaknem másfélezres létszámmal. Aporliget fiatalsága több mint 170 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a kultúrház építkezésben. A kis- várdai Vulkánban export-brigádokat alakítottak, hogy hír­nevük az ország határain túl is elismerést szerezzen A ma fiatalsága egyre többet igényel magának. Ifjúsági akadé­miákon ismeri meg a tudomány, az irodalom és a művészet legújabb eredményeit. Kulturális seregszemléken bizonyítja be, hegy él a lehetőségekkel. S pálmát visznek el a kótaji fiatalok, országos versenyt nyernek a mátészalkaiak. Sorol­hatnánk vég nélkül az adatok halmazát. Mind arról tanús­kodnának: ez a fiatalság méltó örököse a régi. küzde'mes tavaszok cselekvő ifjúságának. A harc már más területen hez új győzelmeket. Ha az idei május nagy seregszemléjén ünneplőt ölt a szabolcsi, szatmári fiatal, a jól végzett munka tudata tölti el örömmel és serkenti újabb eredmények elérésére. Igaz, vannak még félig megoldott problémák s ezek hiányában az eredmények sem tökéletesek. De az új tavaszok, a man­dulafák új virágzásai ígérettel teljesek. És ahogy újra a budai képre téved tekintetünk, Ady szavai csendülnek át az emlékezés hangulatán: „Mert ott vagyunk mi immár mindenütt: Üj a világ nálunk is már, hozsánna.” 12 újítás május elsejére Készülnek a munka ünnepre a Dombrádi Miami Gazdaságban Gazdaságunk a múlt évben nyereséggel zárta az esztendőt. Már a télen elhatároztuk, hogy ez évben még jobb eredménye­ket érünk el. Alkalmat adott a jobb munkára május 1 köze­ledte. A kommunisták és pár- tonkívüliek munkafelajánláso­kat tettek. A dolgozók egymást hívták a megye összes állami gazdaságait, hogy ki végzi el hamarabb és jobb minőségben a tavaszi munkákat. A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat dolgozói — mint minden ünnep előtti időszakban — május elseje előtt is sok hasznos vállalást tettek. Korábban Ismertettük már az A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a közelmúltban igen nagyjelentőségű megrendelést kapott Lengyelországból. Még ez év augusztus közepére 220 burgonyaszedő gépet kell leszál­lítani az említett ország számá­egyes üzemrészek vállalásait S most újabb vállalás érkezett. — Legutóbb a karbantartók tettek hasznos ígéretet: május elsejéra 12 újítással járulnak hozzá * gadaságosabb termeléshez. ra. A megrendelés két hete tör­tént és a legfrissebb jelentés szerint már 40 darab gép elké­szült. A dolgozók terve az, hogy augusztus elsejére mind a 220 gép szállításra alkalmas állapot­ban legyen. 220 burgonyaszedügép — lengyel megrendelésre JNéger küldött Nyírmadán A KISZ-szervezet tagjai a gazdasági munkán kívül vállal­ták, hogy a központi telephe­lyen lévő kerthelyiségeket, ud­vart társadalmi munkával rend- behozz’ák, május 1-re az egész központot kicsinosítják. A má­jus 1-i műsoros előadásukra a környező tanyák és községek fiataljait is meghívják, hogy együtt szórakozzanak. Bagdi László MSZMP vezetőségi tag. A járási ku’.túrházban több mint 450-en vettek részt az ün­nepségen. Az elnökségben helyet foglaltak a 19-es kommunisták és a járás vezetői. Az ünnepi beszédet Takács Ferenc elvtárs, a mező­Néliány hét múlva megnyílnak a látogatók százezrei előtt a Bu­dapesti Ipari Vásár kapui. Má­jus 23-án megnyíló Ipari Vá­sár sok hasznos és kellemes él­ményt tartogat a látogatóknak A vidékiek részére ismét biztc­Ma, április 24-én a gyarmati ifjúság napja alkalmából Ifjú­sági nagygyűlést rendeznek Nyirmadán. Megjelenik a nagy­gyűlésen a gyarmati ifjúság képviseletében egy néger fiatal Is, aki a Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagja. A vendé* ma reggel a hajnali vonattal érke­zett meg városunkba s Innen gazdasági technikum igazgatója tartotta. A közel egy órás ünnepi beszédet feszült figyelemmel hall­gatták a résztvevők. Az ünnepség után az úttörők és a gimnazisták adtak ünnepi műsort. televíziós felvételek, repülőgép séták, városrríegtekintő autóbusz járatok. gépkocsival utazik az ifjúsági nagygyűlésre. Felszólalásából i gyarmati ifjúság életével, füg­getlenségi küzdelmével ismeri kednek meg a Jelenlévő magyar fiatalok. A nagygyűlésre meghívták a környező községek fiataljait, va­lamint néhány színjátszó cso­portot. A gyarmati ifjúság naiv- járói ünnepélyes keretek között emlékesnek meg megyénk több községében. 2000 FACSEMETE TISZAVAS- VARIBAN Az idei nagyszabású fásítási programból a Tiszavasvári Tég­lagyár fiataljai is szorgalmasan kiveszik részüket. A közelmúlt­ban jelentették a megyei bizott. ságnak, hogy 2 ezer facsemetéi elültettek és míg az idő engedi, újabb csemetéket ültetnek el ai gyár körül. Vallomás a békéről... Lenin ünnepségek Mátészalkán Érdekességek vidékieknek az ipari vá§áron siíanak kedvezményes utazást, valamint gondoskodnak a vásár zsúfoltságnak enyhítésére is. A vásár esti 10 óráig fényárban tartja nyitva kapuit s a jármű­vek nagy sokasága várja majd a látogatókat a záróra után. A vásár területén külön pihenő, ízléses, bő választékú és mérsé­kelt áruk, étkező lehetőségek, bárok, kávéházak várják a ven­dégeket, valamint különféle szórakozások, divatbemutatók Két könyv — fiataloknak Egyre több olyan mű jelenik meg a magyar könyvkiadás ke­retében, melyeié igen hasznosak a fiatalok n' bélésé szempontjá­ból. Kellenek is ezek, mert a múlt években igen hiányolták az ilyen műveket a fiatalok és a rossz eredmény sem maradt el. I-egutóbb két könyv jelent meg — fiatalok részére. Ezek: Sárközi Márta: Zsófi könyve, és Dezséri László: Fiúk. lányok. Igen hasznos tanácsokkal szol­gál a két könyv. C' zeretem a lan- gyos délelőttö­ket, a virágok készü­lődését, a sugaras na­pokat, szerelem a csendet, a. tavak moz­dulatlanul csillogó tükrét, mert mindez maga a béke. És sze­retem, ha két szem összenevst ha két ar­con mosoly virágzik, ha nagyanyák kötnek, csöppnyi unokáikra ügyelnek, mart ez is a békére emlékeztei. Aztán szerelem a meghitt pillanao’cat. mikor egyedül is oly satuikkal együtt van az ember, mikor alig van határa a képze­letnek. mikor új táv­latokat fut be a gon­dolat. és megfürdik a szépség áttetszőén tiszta kristályvizében. Igen, mindaz az élet. a. cselekvés, a csodák áhítata és akarása: a Béke... Ugyanakkor gyű­lölni tudom a gyü­mölcsfákat szaggató vihari, c. csendülő éle­teket megfojtó vadsá­got, a szerelmes szép­ségek megtipróit, a a háborúkat. Gyűlö­löm, mert a háborúk csak halált fakaszta­nak, reményeket tesz­nek semmivé, és tö­ménytelen sok könny­tengert fakasztanak, amelyből évezredek alatt bizony oly sok .jutott már az embe­reknek. ' A háború kultusza legemher- telencbb az emberiség történetében, a leg- alantosabb ösztönök felkorbácsolója, ame­lyen mindig csak a közösség veszíthet és különösen veszíthet akkor, amikor a fegy­verek egyesek kezé­ben a legprofánabb zsarnokság, a leghét­köznapibb kizsákmá­nyolás utolsó mentsé­gei lettek. Gondolj erre és gyűlöld velem együtt a háborút te is. Moz­dulj és kelj fel elle­ne. És tudom, hogy ezzel a legnemesebb feladatok egyiliét cse- lekszed mindazok kö­zül, amelyek csak a mai emberre várhat­nak. És ha kevésnek, bizonytalannak is ér­zed magad, lépj szö- vetségbe milliókkal, hogy me gmaradfariak a virágoskertek, hogy Goethe költeményei tprábbra is hassanak, hogy örülni tudjunk az el jövendőnek. A történelem jó sorsot szánt az embe­riségnek. Gyűjtsük hát egy zászló alá mindnyájunk erejét, s akkor rövidesen megérhetjük e világ­ban még soha el nem ért ünnepet: A béke' legyőzi a háborút és az élet diadala leng majd minden pusztítás és m!nden fenyegetőzés felett...! (KT)

Next

/
Thumbnails
Contents