Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

•>

KELETMAGYARORSZÁG

1958. ÁPRILIS 22, KEDD

A nagyszerű

és em&cb

I enin a világ proielariátu- sának nagy vezére, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ munkás-paraszt szocialista államának megteremtője. Neve a legkedvesebb név a világ dologzói számára.

Vlagyimir Iljics Lenin a le- ninizmus, í' vagyis az imperializmus s a proletárforradalmak korszaka marxizmusának megalkotója. Ö a forrada'om gé musza. a forradalom vezetőiének legnagyobb mestere. — Ugyanakkor szerény. egyszerű és tapintatos ember, akit a nép szeretetből és mély tiszteletből kedvesen lljicsnek nevezett.

— „Mit lázadoznak maguk, fiatalember? Nem látják, hogy fal van maguk e'őtt?” — mondotta Leninnak forradalmi tevékenységének hajnalán az egyik cári rendőr, aki őt börtönbe kísérte.

— „Fal. de rothadt: döngesd és leomlik’1 felelte Vlagyimir Uljanov, a kazányi egyetemi hallgató, akit azért tartóztattak le, mert részt vett a cári önkényuralom elleni harcban. Vlagyimir Uljanov öccse volt annak az Alekszanár Uljanov- nak. akit a cár elleni merényi- leiben való részvétele miatt kivégeztek. Vlagyimir Uljanov már ifjúkorában rendkívül hibásnak és céltalannak tartotta a „narodovoiecek” által választott terrorisztukus- utat a cárizmus elleni harcban.1 — „Nem, mi nem ezen az úton indulunk el, nem ezen az úton kell haladnunk” — mondta a fiatal Lenin, Az utat, amelyen 8 dolgozó emberiség eljövendő vezére elindult, a tudományos kommunizmus megalapító), Marx és Engels mutatták

ÍT.f.g.

4 marxizmus—leninizmds- •*"*■ ban a legfontosabb a proletariátus diktatúrájának a kérdése. Lenin létrehozva ez új típusú pártot, világos célokat tűzött eléje és bátran vezette az oroszországi forrává' mi mozgalom ki nem próbált útján. Lenin azt tan'- tolta, hogy a proletariátus diktatúrája csakis olyan feltételiét lehetséges, ha következetesen marxista párt vezeti íA. .

„A proletariátus diktatúrája — tanította Lenin — szívós harc véres és vértolen, erőszakos és békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harr a régi társ"- dalcm erői és hagyományai ellen .. . Acélos és harcredzett párf nélkül, az csztá’y valamennyi becsületes e’emén.ek bizalmát élvező párt nélkül. amely fi^velemme’ tudja kísérni és befolyásolni tud'a a lómegek haneulat't • •— ilyen harret sikeresen vívni lehetetlen.”

Határozó'tan harcolt mindé" olyan; kísérlet. el’en a"*elv

(hökkenteni ya«v gyengíteni akarta a rárt ''ezető szer'-act és szóciattota állam r°"d'"r- rét és kMatgo^a a pá-tv-’-’'- fés bőisevik elv-vf-. n. "árjáiét normáit. Az t”n't~f*a. hogy a pártvezetés legfőbb elve a kol’éktúr'zmi's A rá"t r-r-'-'l , fagyinak öntudat''"á''áh"". Vrefe-n-olrn-í-ben. pq) j1II-.' szilárdsár^ben és e’vh h'-'r} van éc rb'ifn. i 1 r-r trárl"!- hetrt'"r'"ll hrrrn) mi"drn s-l_

nezrtfl és árr>”"i"f’! on-vM-tn."•7rrus e)’on Mrnd‘r. r l-rfQp_

♦osabh felpdofráV tariere a harcot a revizionizmus elten, a

marxista tanítás védelmét és a part egy ségét.

..Joggal lehetünk büszkék és joggal tarthatjuk Szerencs ís- nek magunkat azért — irta Lenin. —. mert nekünk adatott elsőnek a földkerekség egyik darabján leteperni azt a vadállatot, a kapitalizmust, amely vérrel öntözte meg á főidet, éhínségbe s elvadulásba kergette az emberiséget, s am.a.y múlhatatlanul és hamarosan elpusztul, bármily szörnyen ’ vadállatiasak is halál előtti őrjöngéseinek megnyilvánulásai.”

| J gyanakkor nem egyszer V hangoztatta, hogy a szovjet emberek harca a boldog életért valamennyi ország dolgozóinak érdekeit szolgaija. Az oroszországi szocialista rendszerért harcolva, mondotta Vlagyimir Iljics, a világ szocializmusáért harcolunk. — Ugyanakkor szerinte a Szovjetunióhoz való viszony krité- > iuma a munkásosztály érdekeihez való hűségnek és a prolet :r internacionalizmus elveinek.

„Az egész világon a munkás- osztály minden becsületes t?.g- ja a ti pártotokon áll'’ — írta a magyar munkásokhoz. A materialista dialektika felülmúlhatatlan mestere a marxizmus fejlesztésének példáját mutatta, nem békéit meg a dogmával és betűrágással. — Kun Bélához intézett 191.9. n árcius 23-i rádiósürgönvében halhatatlan sorait olvashatjuk. amelyek megőrizték jelentőségüket napjaink számára is.

„Teljesen kétségtelen, hogy a magyar forradalom sajátos feltételei között hibás lenne a mi orosz taktikánk minden részletében való utánzása.” Vlagyimir Iljics többször visszatért a anagyar forradalom tanulságaihoz.

„Egyetlen kommunistának se szabad elfelejtenie a Magyar Tanácsköztársaság tanulságait — írta. — A magyar kommunistáknak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletariátus.'’

A lenini tanítás az orosz és a világkultúra legnagyobb vívmánya, Lenin hatalmas eszmei gazdagságot hagyott ránk amelyben az új korszak viszonyai között a munkásmozgalom tapasztalatai alapján a marxizmus továbbfejlődött. í enin nagysága abban is JJ megmutatkozott, l o;v feltárta a gyarmatok és függő 01 szagok nemzeti felszabadító mozgalmainak történelmi jelentőségét és zseniálisan előrelátta, hogy a fejlődés kapitalista szaksza elkerülhető íz rirai adott nepek számára. — Lenin az alkotója a szocialista országbk és a kapitalista vili.g békés egymás mellett élés.: e-zméjének. —- A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének lenini elveire alapítva vezeti következetes harcát a világbéke megőrzéséért ós megsziiái állásáéi t.

Lenin eszmei beragyogják mindkét félteke dolgozóinak a népek békés -együtt él” séírl

folytatott harcát. A tanítása —

világítótorony, .amely élénket

levilágítja a dologzőknak a izabadságért, igazságért, az mberi életkörülményekért olytatett harcának útját. — éppen ezért Lenin eszméi lial- .atatlanok. Len'n benne él a Szovjetunió, a Kínai Népk'óz- lai saság, a népi Magyarország nagyszerű tetteiben és műveiben az új életet-magabiztosan építő egész szocialista tábor sikereiben.

A nagy vezér és tanító, az elnyomottak és kizsákmányolta* legjobb barátja és védelmezője egész életét az emberek boldogságáért folytatott harcnak szentelte. A szerény, egyszerű ember, figyelmes.' 'a- • pintatos volt a munkásokhoz, pa. asztokhoz, értelmiségiekhez. Az állam ügyiekkel való elfoglaltsága mellett is talált időt arra, hogy utánanézzen annak, kiutalták-e nyugdíját az el- 1 er forradalmárok által meggyilkolt munkás-aktivista édesanyjának. Amikor megkapta egy, a Don mentéről Moszkvába érkezett vöröskatona levelét. megparancsolta apparátusa dolgozóinak, azonnal nyújtsanak segítséget neki.

A súlyos 1911-es esztendö- ben, amikor a soha nem tapasztalt Volga menti aszály kö vetkeztében az emberek éheztek, Vlagyimir Iljics az éhezők segítőalápjának adta azt a nagy aranyérmét, amelyet a szimbirszki gimnáziumban kapott az érettségi után.

Gondja volt harcostársainak egészségére is. Rákényszerítet- te őket, hogy rendszeresen eljárjanak az orvoshoz. Kisebb irammal dolgozni mondotta, mert az . egészség:., „államvagyon”, amit herdálni mindenkinek tilos. Amikor a kérlelhetetlen betegség őt magát kényszerítetie ágyba, akkor is az nyugtalanította, hogy betegségével nem terheli-e túl az ormosokat. Hogy a gyorsírónője ne unatkozzon, amikor cikKeinek és leveleinek diktálására várakozik, gondoskodott arról, hogy annak mindig legyen a kezeügyében egy érdekes könyv.

Közismert'tény, hogy menynyire szerette Ujicset az egész nép. Például, amikor az egyik kerület parasztjai megtudták egy nala járt földijüktől, hogy Vlagyimir Iljics egy rosszul fütött lakásban lakik, elhatá- ro/.ták, egy vagon fát küldenek nvki. és ha kell. saját kályhásukat, hogy rendbehoz-'a a Lenin lakásában levő kályhát.

Lenin nagy képzettségű ember volt, tökéletesen be izéit több külföldi nyelven. A Komintern második kongresszu- X'ii a német kemmurrsták Irháit elemezve. németül beszélt, Lerratti. olasz, küldött politikai á’lá'spont'r't b'ré'va Vlagyimir I'jics-rögtön áttért 'a fre-v-i-Ji-e. A küldöttek elragadtatását váltotta ki az idegen nyelvek nagyszerű tudásával.

Munkatársai, és közeli roko- rai b'szé’ik. hogy nagyon íze- rr‘ ’ - és jól is ismert" a zenét.

4 n-ev vezér és ember

r\ felejthetetlen, szeretett kéne sohasem mcsid'k el a világ doVnzóinak em1 ékezetében. ta.p'tásnj évszázadokig, évezredekig élni fognék.

N. Zubov.

i Magyar—Szovjet Baráti

Társaság életéből

MAKARENKO születésének 70. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a közelmúlt napokban a József Attila Művelődési Házban. A terem befogadóképességét jóval meghaladó közönség előtt.

KollSnai Béla, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után Arató Ferenc, a megyei tanács osztályvezetője emlékezett meg Makarenko életéről, munkájáról.

Az ünnepség utáni napokban a TTIT megyei szervezete vitát rendezett az ünnepségen elhangzott előadás alapján, ahol főleg a híres pedagógus nevelési módszereit vitatták meg.

★

ÁPRILIS 4-től 13-ig rendezték meg városunkban a szovjet nép életét ismertető kiállítást. A kiállítást sokan tekintették meg.

A kiállítás anyagát most Csengerbcn mutatják be, majd * -ár

Porcsalmán, A’ásárosnaményban és Kisvárdán ismerkedhetnek a dolgozók a szovjet ncp életét ábrázoló kiállítási anyagokkal.

GORKIJ születésének 90. évfordulója alkalmával a városi MSZBT ünnepséget rendezett városunkban. A megemlékezésen részt vettek szovjet vendégek is. Előadást a helyi szovjet alakulatok K omszorúol titkára mondottamelyben megemlékezett Gorkij munkásságáról és több magyar íróról. Az ünnepség színvonalát emelte a helyi középiskolások nívós kísCTÓműscka.-I*r

MA, április 22-én a Magyar- Szovjet Baráti Társaság megyei, városi és községi szervei ünnepségeket rendeznek Lenin elvtárj születésének 88. évfordulója alkalmából. ahol röviden emlékeznek Lenin életéről és munkásságáról.

•k

MAGYAR-SZOVJET Mezőgazdasági Napokat szervezett az MSZBT megyei szervezete megyénkben. Mintegy 80 községben, különböző szektorokban és egyénileg dolgozó parasztok körében 450 előadás hangzott el a szovjet mezőgazdaságban alkalmazott élenjáró módszerekről, eredményekről és a belterjesség legfontosabb kérdéseiről. Az előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatták s nem volt ritka, hogy egy-egy előadáson négyszázan jelentek meg. -Az előadásokat legtöbb helyen kultúrműsor és filmvetítés kísérte.

A MAGYAR-SZOVJET Baráti Társaság csengeri járási elnöksége előadássoro- za'ot indított , Az atomenergia az ember szolgálatában” címmel. Az előadást érdeklődéssel figyelik a dolgozók s ezért több községben tartanak előadást hasonló címmel. Az előadássorozaton kívül megszervezték, hogy azokban a községekben, ahol nincs villany és mozi. a Csengett Állami Gazdaság vetítőgépével film vetítést rendezzenek. Az első vetítés* már megtartották.

Nemrég a járási elnökség rendezésében szovjet és magyar

kul túrcsoportok előadást tartottak Csen- gerben. A nagy tetszéssel fogadott műsor után vacsorával vendégelték meg a szovjet és magyar szereplőket, majd baráti ismerkedés következett, ahol kicse- i-élték egymás fényképeit, ajándékait. Utána közös táncmulatságon ve'tek részt.

R német ifjúság miiveit, szereti népiét

Egy nevelő us DIDK-ról

A napokban érkezett vissza kéthetes jutalomüdüléséből, a Német Demokratikus Köztársaságból Takács Zoltán,, ä nyírteleki I. számú általános iskola tanára, az úttörőcsapat vezetője.

Takács Zoltán nagy szeretettel és lelkesedéssel dolgozik az úttörők neveléséért, a mozgalom fejlődéséért. Ezért küldték erre a nagyszerű kéthetes útra.

Megkértük: mondja el röviden élményeit, tapasztalatait.

— A Keleti-pályaudvarról indultunk a nemzetközi gyorssal. Csehszlovákián keresztül utaztunk. Nagyon megragadó't a gj-önvörű táj. De nem volt- sok idő Csehszlovákiában nézelőd s- re. hiszen gyors; n az NDK határához értünk, s innen már rövid volt az út Drezdába. Baráti fogadtatásban volt itt részünk. Ügy érzem, szólni kell a városról is. Drezda, ez a nagyon sz"n helység — amit a háború utolsó naoján úgyszólván á földi" bombáztak az angolszász repülök még ma is az újjáépítés lázában ég.

— Egy városrészt viszont nem épí'enek fel. A n~m?t elvtársrk

s7P"int megmarad a háború elleni örök figyelmeztetőül. Az érit azonban — mmt máv említettem — pe^see. Meglátogattuk n v^rős momimen'á,:s és kí'-ü1- beliil nvönyörű út’ör'-palotáját. Á.tani'óképző intézetbe i foga- rip't adtak t’szte'etünkr", s itt mi -s rláú't"k a .eo«r>1

f't-om'imnszpon'ok ellen tiltakozó b’et.

— Hova látoemtak még?

— Kövrikező állomásunk Lipcse voU. Itt megnéztük a várost.

— Részt vettünk egy általános iskolai tanításén is. Sokat tanultunk itt a tanítási módszereket, az óra beosztását illetően.

Később az úttörők pazar kis műsorral leptek meg bennünket, aztán sokáig beszélgettünk az iskola nevelőivel és kölcsönösen kicseréltük tapasztalatainkat. Megnéztük még a lipcsei Dimitrov-múzeumot. Meggyőződtünk róla, hogy a német nép mi. Íven nagy szeretettel őrzi és ápolja a nag. forradalmár emlékét. Később a testnevelési főiskolába látogattunk el, Itt is számos élményben volt részünk.

Veimarba is elmentünk. Számos látnivalóban gyönyörködtünk ez alkalommal is. Voltunk az útíörőházban, Liszt Ferenc házában, láttuk a két nagy német költő: Goethe és SchiHe- s r emlékét. Ellátogattunk Meinin-Í gerbe és Oberhowba is. Ottar- tózkodásunk utolsó napjaiban Buchenwaldba látogattunk el a fasizmus szörnyűségeinek színhelyére. Megkoszorúztuk Ernst Thälmannak, a német munkásosztály nagy vezérének sírját.

Rettenetes dolgokat láttunk itt. Annak idején 350 ezer hazáját és népé* szerelő, azért küzdő embert hurcoltak ide és 60 ezer munkást so|ia nem láthatták többé övéi. A fasiszta barbárok emberbőrből készítettek lámpa- ernyőt és könyvborí ó fedelet. Itt mondták nekünk is a német elvtársak, hogy a német n Jp soha nem akar többi ilyen tábort.

összegezve a két hét tapasztalatait: a ma felnövekvő német ifjúságról csak jót lehet mondán*, szeretik népüket, gyűlölik a háborút. Szerények, jól neveltek, műveltek békeszeretők és udvariasak. Sokat tanultunk tőlük, amit itthon hasznosítani fogunk.

K. J.