Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

1958. Annus 19, SZOMBAT

keletmagyarorszag

A% országgyűlés ülése.

A szünet után Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai bizottságának tagja szólalt íel a vitában. Bevezetőben megállapította, hogy az emúlt 16 hónap nlatt begyógyítottuk azokat a sebeket, amelyeket a nyugati imperialisták és a hazai reakciósok szervezte ellenforradalom ütött hazánk testén. Költségvetésünk biztosítja államhatalmunk további erősödését és a szocializmus folytatását.

— A költségvetés szociális és kulturális célokra 14.235 millió formtot irányoz elő, ez az összeg kereken 1.300 millió forinttal több mint a tavalyi előirányzat. — A feladatok megvalósításához a legszigorúbb tervszerűség, takarékosság, s a helyes gazdálkodás mellett azonban az szükséges, — folytatta, — hogy tovább halad- junk előre a politikai konszolidáció útján, tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai és társadalmi vezetőszerepét. Erősítsük tovább a párt és a tő-j megek kapcsolatát és mozgósítsuk! munkásosztályunkat, parasztságunkat és a néphez hű értelmiséget terveink megvalósítására. A terv a mi tervünk, rajtunk, munkásokon, parasztokon és értelmiségieken múlik, hogy valósággá váljék.

Az országgyűlés januári ülésszaka óta pártunk tovább erősödött, sorai még egységesebbek lettek, vezető, irányító szerepe egész társadalmunk életében tovább növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 400 ezer tagjával, a pártonkívüliek sokmilliós tömegeire gyakorolt hatalmas befolyásával olyan marxista—leninista tömegpárt, amely képes arra, hogy megoldja és végrehajtsa mindazokat a feladatokat, amelyeket a szocialista Magyarors*ág megteremtése áilít eléje.

Pártunk ereje többek között abban rejlik, hogy helyes politikát folytat, s tevékenysége a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Ez a magyarázata annak a nagymértékű politikai aktivitásnak is, ami az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban, a különböző tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, a szakszervezetekben, a nőmozgalomban, s általában a pártonkívüli tömegek körében kibontakozott.

Politikai életünk aktivizálódását mutatja a Hazafias Népfront mozgalmának megélénkülése is. Jelenleg az ország területén háromezernégy.száznegyven népfront- bizottság működik, s ezek 127.555 tagot foglalkoztatnak. Pártunk to. vábbra is feltétlenül a széles, a szocializmust építő társadalmunk minden dolgozó rétegét felöleld tömegmozgalom kibontakoztatása mellett van.

A népfront továbbfejlődésének egyik legfontosabb feltétele az. hogy véglegesen leküzdjük azokat a helytelen elképzeléseket és félreértéseket. amelyek még ma is gátolják munkáját. A népfront nem lehet csak a pártonkívüliek mozgalma. A népfront-mozgalom a párt irányításával dolgoz,) harci szervezet, amelynek munkájában egyaránt részt vesznek a párttagok és a pártonkívüli hazafiak. — Ha a népfront-mozgalom most fellendülőben van, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy a part foglalkozik vele, s a népfrontmozgalomról kialakított politikája a marxizmus—leninizmus szilárd

eszmei alapjára támaszkodik. Ebből adódik a válasz arra a másik — tévesen feltett — kérdésre is, amelyet leginkább a régi koalíciós pártok egyes, a népfront-mozgalomban részvevő tagjai még ma is hangoztatnak. Ez a kérdés így hangzik: játszliat-e a népfront ellenzéki szerepet? Ezeknek a barátainknak is meg kell végre érteniük, hogy a népfront nem a párt és a kormány ellenzéke, hanem támasza és segítője.

A Hazafias Népfront további erősítésének feladatait vizsgálva, szólni kel! arról a viszonyról is. amelyet ellenségeink szeretnének a népfronttal kapcsolatban kialakítani.

Az ellenség természetesen most is örömmel venné, ha a népfrontot a saját politikai fórumának tekintené. Erre határozott kísérleteket is tesz. Ma azonban tízezrével számlálhatok azok a lelkes pártonkívüliek. akiknek kedves s népfront, akik számára a népfront helyiségei, bizottságai második otthonná kezdenek válni, akik számára a népfronban végzett munka is alapvető hozzájárulást jelent a szocialista Magyarország megteremtéséhez.

Mégis azt hiszem: nem felesleges a figyelmeztetés, hogy a népfront- mozgalom erősítéséért, a téves és helytelen nézetek eloszlatásáért, az ellenséges erők kirekesztéséért nemcsak a népfrontban dolgozó párttagoknak, hanem minden demokratának és hazafinak harcolnia kell.

Kállai Gyula ezután az állam és az egyházuk viszonyáról szólt.

Az állam biztosítja az egyházak működésének teltételeit, biztosítja a lelkiismereti szabadság érvény- rejuttatását, a szabad vallásgyakorlást. Támogatja az egyházakat anyagilag is, sőt ezen a téren messzemenő figyelmességgel jár el: a régebben kötött megállapodásokba# rögzített összegeknél nagyobb anyagi támogatásban részesíti az egyházakat. Ezt az együttműködést és jóviszonyt tovább akarjuk fejlesztem. Az állam és az egyház viszonyát szilárd elvi alapokra kell helyezni úgy, hogy az ne csak valamiféle passzív, úgynevezett békés egymás mellett élés legyen, hanem olyan aktív együttműködés, amelynek kereted és tartalmát a szocializmus építésének szükségletei határozzák meg Ebből a szempontból együttműködésünk, különösen a katolikus egyházzal, ma több. —• véleményünk szerint természetesen megoldható — ellentmondást rejt rha- gában. Úgy gondoljuk, hogy i püspöki kar, — amely lobbizóén kinyilvánította lojalitását a kormány iránt — nem lehet lojális az egyházmegyék területén garáz dálkedó, egyes reakciós papokkal szemben. Ezeket az ellenfcrrada. lom idején Mindszenty hercegprímás ültetíe az elűzött békepapok j helyére. Reméljük, hog/ a püs r>öki kar megérti: ilyen kétfék lojalitás — a kormány iránt is valamint a kormány és a nép el len harcoló reakciós papok mám is — lehetetlen.

Ezután Kállai Gyula elvtárs a: árte’miség problémáiról beszélt.

Értelmiségünk túlnyomó többsége ma becsületes munkájává támogatja a népi demokráciát, a szocializmus építését. Pártunk ér lelmiségi politikája továbbra iból s kétségtelenül komoly írói alkotó erejét és képességét is megszabadítsa ezektől a korlátoktól.

Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen módszerekkel egyben valamiféle elvtelen, általános bűnbocsánatot jelent és a türelmet azonosítják a mindent eltűréssel. Mi a törvényességet helyreállítottuk és éberen őrködünk annak tisztaságán. De e^, nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy tétlenül nézzük az ellenséges elemek garázdálkodását, sőt — éppen a törvényesség tisztelete, államrendünk védelme, a dolgozó népünk érdekei köteleznek bennünket arra, hogy adminisztratív eszközökkel is harcoljunk azok ellen, akik államellenes cselekedeteket követnek el.

Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudva még — világnézetükben — Ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között, tehát segítségükre sietünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással térhessünk át a szocializmusra. Az értelmiségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlődő, erősödő, új szocialista társadalom mellé, a munkásosztály, a parasztság, a hatalomra jutott nép mellé, avagy a rothadó, bomlófélben lévő, hazánkban már hatalmát vesztett burzsoázia és az ál- tala képviselt, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mellé? Innen az országgyűlés fórumáról is szeretném felhívni a magyar tudósokat, pedagógusokat, műszak* értelmiségieket. íróirat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, s a szocializmus ügve mellé. Biztosíthatjuk őket arról, hegy népünk megbecsüli és nagyra értékeli alkotó munkájukat. (Taps.)

A magyar értelmiség számára | megkönnyítheti a döntést, ha az j értelmiség elgondolkozna azon,

! mivel gazdagította hazánk kultú- ! raját a kapitalizmus, az ellenfor- j radalmi Horthy-korszak és mivel (gazdagította a szocializmus az elmúlt 13 esztendőt? Elgondolkoz- i hatna a magyar értelmiség azon ! is, mivel segíti a Szovjetunió? A szovjet tudomány alkotta meg a világ első atom villanytelepeit,

| atommeghajtású jégtörő hajóját, birtokában van az interkentinen- j lájis rakétának, a Szovjetunió lőtte fel a világűr-be az első mesterséges égitesteket. Világos, hogy ezek a sorozatos, kimagasló eredmények nem véletlenül feltűnt zseninek az alkotásai, hanem annak a szakadatlan fejlődésnek fel- I felé emelkedésnek törvényszerű eredményei, amelyet a szociális La I társadalmi rendszer a tudomány ; és a kultúra számára biztosít. Nem véletlen, hanem előttünk, ..marxisták elölt teljesen törvény- szerű fejlődés eredménye az. hogy az „uíólérnj és elhagyni a Szovjetuniót*’ tudományra, oktatásra (és kultúrára vonatkoztatott jelszavát az Amerikai Egyesült Ál- • tárnok adja ki. Öröm és büszke- j ség a mi számunkra is, hogy a világnak 40 évvel ezelőtt még (egyik legelmaradottabb országa a | szocialista fejlődés útján ma a világ kultúrájának legmagasabb csúcsára emelkedett. (Taps.)

Előttünk teljesen világos az is. hogy az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót'1 jelszót a kapitalizmus nem lesz képes megvalósítani, s a Szovjetunió az elkövetkező 10—15 évben a gazdasági tevékenység, a termelés összes területén maga mögött hagyja majd az Amerikai Egyesült Államokat.

ML persze nem mondjuk azt az értelmiségnek, hegy a kapitalista világ kultúrájától és tudományától semmi tanulnivalóhk nem lehet, Értékeljük és nagyrabecsíil- jük és igyekszünk fal is használni a nyugati országok tudományának

és kultúrájának minden eredményét. De az értelmiségnek látni kell azt is, hogy a tudományos eredmények felhasználása terén is gyökeres különbség van a kapitalista társadalom és a szocialista társadalom között.

Az alkotó értelmiség soraiban megindult eszmei és politikai tisztázódás eredményeként —1 folytatta beszédét Kállai Gyula—\ az országgyűlés januári ülésszaka1 óta kulturális életünk érezhetően' javult. A meglévő helyzet azonban még nem elégíthet ki bennünket, s ezért arra kell törekednünk, hogy elsősorban azokon a művészeti területeken, amelyek a legszélesebb tömegek kulturális igényeit vannak hivatva kielégíteni, — a színház és a film területén — továbberősítsük a szo- cialisa-realista tendenciákat, támogassuk azokat a művészeket, akik bátran hozzá mernek nyúlni mai életünk kérdéseihez, akik bátran színre merik hozni a Szovjetunió, és a szomszédos népi demokráciák, népünket'érdeklő színvonalas, szocialista szellemű kulturális termékeit. Itt mindjárt hozzá kell tenni, hogy ellentétben a régebbi időszakkal, mi nem zárjuk cl a közönség, és az alkotó művészek elől a kapitalista országok haladó kulturális alkotásait sem. Azt azonban népi helyeseljük. hogy vezető fővárosi színházaink, mai ételünkkel foglalkozó magyar dráma megteremtéséért és színrehozásáért folytatott, sokkal több fáradtsággal, vesződséggfel és bizonyos mértékig nagyobb kockázattal járó harc helyett — a könnyebb ellenállás vonalán haladva, repertoárjaikat a művészileg és eszmeileg egyaránt ala- csonyszinvonalú nyugati művekkel töltik meg. olyanokkal, mint. a „Családi ágy”, „Teaház az augusztusi holdhoz”, ,,Tojás’* és. társaik.

Mi vezető színházainktól azt várjuk hogy harcoljanak a szocialista, realista színműirodalom megteremtéséért: ez nemcsak az irodalom, hanem a színház feladata is. Azt is elvárjuk, hogy segítsenek jóvátenni a szomszéd népekkel szemben elkövetett mulasztásokat, amelynek gyökere még a Horthy-korszak ál-„kultúr- fölényében“ és vad sovinizmusában rejlik.

Kállai Gyula befejezésül a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatásáról beszélt cs a többi között megállapította, hogy ez a látogatás a proletárinternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulása volt és még szorosabbra fűz Le népeink barátságát.

Majd arról szólt Kállai elvtárs. hogy népünk érdekeitől vezetve támogatunk minden olyan lépést, amely a nemzetközi helyzet enyhítésére, a béke fenntartására irányul. Támogajuk és a magunk eszközeivel igyekszünk elősegíteni, hogy sor kerüljön a kormányfők legmagasabb színtű értekezletére.

Tisztelt országgyűlés! Mi a szocializmus végső győzelmének biztos tudatában végezzük munkánkat, dolgozó népünk javára. Mindez igaz, de teljes igazsággá csak {akkor válik, ha erősítjük és védjük pártunkat, a Magyar Szocia- | lista Munkáspártot, amely nemcsak a kommunisták pártja, ha- j nem pártja és vezető ereje a l»»r- tonkívülieknck is, az egész dol- ; gozó magyar népnek, védjük és erősítjük proletárdiktatúránkat, államhatalmunkat. — fejezte be (beszédét Kállai Gyula.

A z országgyűlés a költség vetést és költségvetési törvény- I javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag

I elfogadta.

Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be.

A z országgyűlés pénteken délelőtt folytatta az 1958. évi állami költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának eln'lke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György államminiszterek, a kormány tagjai.

A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja.

Az ülést Nigyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg.

Kállai Gyula elvtárs hessétle

ni.« «miv

(arra irányul, hogy a kommunista j i szakemberekre, pedagógusokra, (

(tudósokra, írókra és művészekre támaszkodva a szocializmus építésének érdekében barátilag együttműködjünk az crtelmiség- | gél, az idősebbekkel és a fiatalab- j bakkal egyaránt; hogy az együtt- !

! működés során türelmes és meg- j győző munkával, eszmei cs poli- ; tikai felvilágosítással, őszinte és nyílt véleménycsere útján a ma még nem marxista értelmiséget j is idővel marxistává, leninistává neveljük.

j Értelmiségi politikánk lényegét j ! fontos kifejteni azért is, mert az j .(értelmiségiek közül sokan a je- | ’(lenlegi baráti együttműködés té- j nyéből arra a helytelen követ- j ( kezdésre jutnak, hogy minden! jól van úgy, ahogy most van. s j nekik a szakmai feladatok elláíá- ( ] sán kívül semmi tennivalójuk : j nincs. Véleményünk szerint a nem ( (I marxista értelmiség perspaktívá- j | ban is képes együttélni a mar- . | xista párttal, a marxista műn- 1 káscsztállyal, úgymint — mond-' juk — két őszinte, lojalitást i ; óhajtó társbérlő. -— Ez a fel- ' fogás helytelen és értelmiségi politikánk félreértésén alapszik. Mi türelmesek vagyunk az értel- : i miségiek iránt, türelmesek voltunk eddig is, türelmesek leszünk ‘ a jövőben is. A türelem azonban nem arra irányul, hogy a polgári . értelmiség megrekedjen mai vi- ( lágnézeténé!. jelenlegi hibáinál. t eszmei és politikai zűrzavarainál.

. hanem arra, hogy belső meggyő- ződéstől haj1 va előre lépjen, meg- [ értse korunk feladatait, felemel- [ kedjék a szocializmus színvona< Iára, s előbb utóbb eljusson a marxizmus-lenimzmus világnézetéhez. Együttműködésünk tehát

. arra irányul, hogy az értelmiség 5 eszmeileg és politikailag is a népi demokrácia szilárd bázisává vál* jón. hogy a magyar értelmiség t belátható időn belül kommunista ) értelmiséggé váljék. A szovjet- párt- és kormányküldöttségnek a . találkozóján a Hruscsov elvtárs

által említett Paton akadémikus életútja nemcsak a kommunisták 1 türelmes nevelő munkáját, hanem ■ elsősorban azt példázza, hogyan i lesz egy nem kommunista tudós

4 szovjet emberré. Népét szolgaló- kom munis1 a értelmiségivé. Vagy nálunk nincsenek cs nem lehetsé1 gesek ilyen Patcnok? Szekfü 1 Gyula, az ellenforradalmi rendszer hivatalos történetírója a második világháború alatt eljutott a kommunistákkal való nyílt poli- . tikai szövetségig, a felszabadulás j után pedig mint a szovjet—ma- s gyár barátság őszinte híve. bol- i dogan vállalta a moszkvai magyar nagykövetség vezetését is. Ehhez a fejlődéshez mi a magyar értel- t miségnek minden politikai, eszmei ,•: és erkölcsi segítséget megadunk, t. Az értelmiségiek közül igen sokan . még nem értik az együttmííkö- ; , désnek ezt a jen<*eéf. — Mi ^

_ sál. ha nem a dolgok ilyen félre- s értésével lehet megmagyarázni- például azt a tényt, hogy a mi- igen tisztelt Veres Péter képviselő- társunk és barátunk az országit | gyűlés ianuárí ülés? után — ahol a (Ká clár János elvtárs mondotta.- j hoev a mezőgazdaság kollektivi5 I z.álá.sában pártunk nem az általa | a.iánlo't módszereket követi —

‘ azonnal kijelentene,, how ő ezú- tán. nem fog politizálni, csak . ;rni mert úgy látja, hosv akarva nem akarva, mmden p'dpika* 1é- ( "k” ballépésnek mines'll. (De . 'OR?? ® > Por'ze, számunkra — s-zt hiszem Veres Péter szémára

< s — vi'ágos dolog, hogy ha írásaival akarja népe javát szolgálni.

z okker a , politizálás'’ ilyenfajta . felfüggesztése” sem men+heP (fel őt saját nézetének beható ,1 j elemzésétől, s attól, hogy annak a rossz, helytelen, nacionalista, har- ■- (madikutas elemeit, mint értékte.

* Ilon lim-lomof •— kivesse masa-