Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

4 ;ü-£>« x dlUifibMU iswÄ» aXAHJUm Ä= KEDD A uszonyok na k ^ Lón yohn ak 1958. nnu’cioi 18. kedd, Sándor A Uajbodorí(ás művészei y Talán kissé dóka ló a művész jelző? Nos, aki jelen volt vasár­nap délután az Irodaház nagytermében, a megyei fodrászok ver­senyén, aligha cáfolná meg. Ugyanis délután háromtól este kilen­cig, mintegy ötszáz főnyi közönség ismerte meg a hajbodorítás •mestereit és a mestermüveket, a csinos és ízléses mértéktartó férfi és női frizurákat. A fodrász-versenyt * fodrásztanulók bemutatkozása nyitotta meg. Első díjat nyert a modem férfi frizurával Kállai Irén tisza- löki fodrásztanuló, második díjat ifjú Fogarasi Pál nyíregyházi „versenyző”, A női nappali frizurák „rekordere” Pankotai Istvánná lett Az úgynevezett nehezebb versenyszámok is szép sikereket hoztak.. Itt a plasztikus férfi hajvágóversenyt Bors László nyerte Raeskó Lajos előtt. A férfi modem frizura legtetszetősebb ,min­táját” Galaszt Tibor nyíregyházi fodrász és Bors László nyíregy­házi fodrász ..alkotta". A női modern nappali frizurák első díját Gucsa Júzsefné nyíregyházi, második díját Miklovitz László kls- várdai versenyzők vitték eL Ugyancsak Gucsa József né nyerte a női estélyi frizura első diját is Beleznai Júlia előtt. A versenyen a kozmetikusok is porondra léptek. Ebben a <számban a ..pálmát” Tőkei Károlyné, a kisvárdai fodrász szövet­kezet tagja vitte el, magamögö*t hagyva Hargitai Lajosné nyír­egyházi kozmetikust. Mit mondjunk még? A megye hájbodorító művészei jól vizsgáztak, és az első és második helyezettek eljut­nak a júniusi budapesti országos fodrászversenyre, onnan pedig t— reméljük — a nemzetközi versenyre is. (p, g.) A Nap kei: 5.53 perckor, nyug­szik: 17.52 perckor. ★ MEGSZŰNIK A TÁROS! GŐZFÜRDŐ A városi gőzfürdő a téli Idő­szakban üzemelt. Jó szolgálatot tett, amíg nem érkezett meg a várva-várt gyógyvíz a Sóstón. — Most azonban már 49 káddal és fedettuszodával szünnap nélkül minden reggel 7 órától este 7 óráig rendelkezésre éli . kitűnő gyógyfürdő. Éppen ezért hatá­rozta el a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat, hogy március 20,-ával bezárja a városi gőzfürdőt, ★ SZABOLCS LEGÖREGEBB EMBERE A hét-Bjolcazá-ü lelket számláló Szabolcs község legidősebb embe­re a 97 éves Pápai Ferenc. Az idős ember valamikor cseled volt Tomory-ék uradalmában. Pápai ! bácsi az elmúlt regi lelök ! megpróbáltatásai ellenére még j most is jól tartja magát, és já- | egészségnek örvend. Sőt, min' szemtanúk mondják, mikor jó kedve van, megpödri bajszát, t olyan kar-ki át, au néz a lányokra mintha 18 éves lenne. •k TISZTÜJÍTÓ KÖZGYŰLÉS SZAKOLYBAN A balkányi földművesszövetke zet Szakoly községben vasáma, délután három órakor tartotta meg a szövetkezeti tisztújító köz­gyűlés küldötteinek választását. Az iskola nagyterme zsúfolásig megtelt, ahol a gyűlés keretében a földművesszövetkezet ügyveze­tője tartott ünnepi beszámolót. •k KÉT IDŐS ASSZONY JUTAL­MAZÁSA Tiszalökön két olyan fáradha­tatlan aktívája van a nőtanács­nak, akik 1945. óta dolgoznak a mozgalomban. Egyikük idős Veres Miklósáé, aki már betöltötte (Ul. életévét, a másik Sinka .lánosné. A két fáradhatatlan asszony adta el a legtöbb Jegyet Tiszalökön a Gyermekváros-ért indító«: mozga­lom érdekében. Veres Miklósnét legutóbb *. Megyei Pártbizottság jutáiomkönyrrel ajándékozta meg, Slskánét a tiszalökl nőtanács lepte meg kedves ajándékkal ■k HIDEG, PÁRÁS IDŐ Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, néhány helyen kisebb havazás. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 2—5 fok kö­zött BÉBI-KAROSSZÉKEK A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozói a közeli na­pokban kezdjk meg legújabb ké­szítményük gyártásit, bébi-ka- rosszék lesz a neve g vessző-szövő részleg új árujának. A készítőket most tanítják meg a székek szö­vésére s ezek gyártását valószí­nűleg vidéki telephelyeken kez­dik meg. MOZIK MŰSORA BÉKE-MOZI: Svejk, a derék katona. I. rész. Hasek világhírű regényének magyarul beszélő színe* csehszlovák filmváltozata, Szünetben artista műsor. Előadások kezdete délelőtt fél 11 éa du. fél 5, fél 7, fél I órakor POZSA-MOZI: A fekete doasié. Francia bűnügyi Cím, Előadások kezdete 4, 8, 8 órakor, GORKIJ-MOZ1: Cimborák. Üj színes Homoki-fi lm. Állatregény, Előadások kezdete: 4, •, 8, órakori Kos/liim, va«*v kábái? Ha a tavasz beköszön tével le­kerül a télikabát, mit fog válasz­tani egy tavaszi kosztümöt, vagy pedig inkább egy átmeneti kabá­tot? 1. s/„ modell: Elegáns tavasz; kosztüm délutáni használatra, 2, sz. modell: Tavaszi kabát egyenes vonallal. ,3. sz. modell: Telt, karcsú nők- re ezt a kosztümöt ajánljuk. 4. sz, modell: Erősebb hölgyek­nek való kabát 5. sz. modell: A szabás szerint mind a két kabát egy modell és mégis mindkét kabát mást mu­tat, Stimme der Frsu HASZNOS TANÁCSOK Sokan nem CSUK AMA JÓI .AJ-FOLTOT fe­hérneműből úgy távolíthatunk el, hogy négy rész anyaghoz egy rész mosószódát keverünk és víz­zel péppé gyúrunk, a foltra ken­jük és egy fél napig száradni hagyjuk, aztán meleg vízzel ki­mossuk. Gyapjúszövetből úgy tá­volíthatjuk el a foltot, ha terpen­tines ruhával enyhén dörzsöljük. tadják, hogy: Ha szikkadt, itatós felett vasal­juk, a szövet alá is itatóst te- gyünk* ★ FESTÉKFOLTOT ruhaneműből szappan és spiritusz ^legyével dörzsöljük ki. Ha nem tűnik el, akkor készítsünk híg sósavat és azzal mossuk, de rögtön utána bő, meleg vízben ki kell mosni és öblíteni. cAz madár-’ kazataLáit MA inthet e pülanatban lépett volna ki « filmkockából, Még előttünk van a tarkablúzos, hosszúcopfos, nevető-siró, szerel­mes és boldogtalan Panni képe, ahogy néhány perccel a fellér- gyarmati ősbemutató után ba­ráti beszélgetés alkalmával lát­juk, fürkésszük, csodáljuk őt Olyan közel van a szívekhez a móriczi falu, szinte valamennyi mozzanatát e mondanivalójában is összesűrítő filmalkotás. S ahogy Szabó Ildikó szavínak ér­telmét fogjuk fel, amelyben a szatmári kicsiny falvak népét, a kedves és szorgalmas, « jósá­gos és emberszerető kömöröieket és panyolaiakat említi, lehetetlen nem érezni újra és újra az „Égi madár” elbeszélésének és film­változatának sorai és képei mö­gött levő másik világot. A művésznő nagyon egyszerű ét nagyon kedves. — „Sokan el­lene voltak, hogy « film külső felvételeit ilyen messzire a fővá­rostól készítsük el” — cseveg megnyerő közvetlenséggel. —• Fehér Imre, a rendező kardosko­dott nagyon Szatmár mellett. Mert ahogy ő mondta, az igazi móriczi íz, zamat, a keslzeny- vtcájú házsorok, a hidak, az ud­varok, a kazlak és az emberek csak ezen a vidéken nyernek tökéletes összhangot, adnak hű képet a valóságról. Nem bántuk meg, hogy ide jöttünk. Hat hé­ten keresztül éltem a nagy író megfestette emberek között. Könnyebb volt azután alakítani, A z ember újra ott él a foj- --t tottlevegőjű, szalmatetejű házikók szobáiban, a hőségtik­kasztotta aratók között, akik kö­zül ketten szabadon akartak szár­nyalni érzéseikkel, csakúgy, mint a felröppenő égi madár. Szinte önkéntelenül megtöröljük hom­lokunkat a paraszti verejték lát­tán. Rokonszenvvel, együttérzőn isszuk magunkba a szegényle­gény szivéből faltadó szavalat, amelyekkel kedveséhez szól: „Mindég mondom, cl, el innen ebből a koszos, nyomorult falu­ból. De mindég csak mondom.” Miska, Panni szerelme (Szirtes Adóm) nem akart beletörődni a pénztelenségbe, a kilátástalan- ságba. Nem akarta elveszíteni kedvesét, de kényszerítette a sanyarú sors. Es sokáig időzünk gondolatban a faluszéli hidacs- kónál, amelynek korlátján várta Panni, hogy kirepülnek ebből a hálátlan fészekből, s elmennek messze, messze ... A vonat azon­ban indulást fütyült, s a leány ottmaradt bánatával, sóhajaival, könnyeivel a hídon. L s Szabó Ildikó beszél to- ‘-J vább. — Nagyon örülök, végtelenül boldog vagyok, hogy tetszett a film azoknak, akiknek apái éle­tiből, » akik számára készítet­tük. — Móricz Zsigmond írásait különben nagyon szeretem. S én azt piszém, nem lehet többet kö­vetelni írótól, mint amennyit ő egyetlen elbeszélésében, novellá­jában is adott. Szeretem Móriczot, szeretem tehát azokat is, a!Siket megformált írásaiban. Titkos nagy óhajom volt, hogy első fő­szerepem úgy sikerüljön, ahogy azt a közönség várja, ahogy azt a film minden alkotója szeretné. F.hhcz pedig a szatmári emberek mellett nagy segítséget nyújtott Cseres Tibor forgatóltönyve. A társszerző jól illeszti be monda­nivalóját abba a nagy egészbe, aminek egyetlen célja van: vtsz- szaadni a kilencszázas évek ma­gyar falujának szegénységét, ki- szolga l tatottságát. — Nagy úr a pénz. Beleszól még a boldogságba is — kesereg a filmben Panni. Édesanyja nem tud más vigaszt, ezért igy válaszol: — Tudom én fiam, én azt tu­dom, sJ most itt, az „Égi madár" első bemutatója után a padsorokban ülő parasztok, mun­kások arcán, a kirobbanó taps­viharnál lemérhettük: a nézők szívesen fogadták, megértették a finíet. Megértették éj megérez­ték, Jtogy a múlt árubabocsátotla az embert, s annak legnemesebb érzéseit. Megértették és meg­szerették Pannit, Miskát, akik sokáig hiába keresték a boldog­ságot, Panni szüleit, akik elad­ták lányukat, hogy a végrehajtó' dobjára ne kerüljön kicsiny vis­kójuk. A földhözragadt szülők azt hitték, hogy a boldogsághoz nem kell más az anyagi eszközök, a nagy vagyon mellé. Ezt a — szinte már az akkori falu embe­reinek lellcébe. vérebe ivódott — hitet döntötték meg az „Égi madár” filmhősei. A ka,páslányból nagy gazdánévá vedlett Panni már alig-alig látja meg a hozzá hasonlókat, sokszor megsérti az egy esztendővel aze­lőtti barátnöif, cselédjeit, de még szüleit is. S ami nagyon értékes alakításában: megmutatja, hogy nem ez Panni igazi arca. Álarc ez, amelyet a néző rántana le róla legszívesebben, de amely a film végén csodálatos drámai- sággal telítve lekerül arcáról, hogy helyet adjon az újra élet­vidám, mosolygás, újra szegény, de nagyon boldog lánykának. Ilyen mosolygós itt is. Lehet-e más? Nemigen. Mert ez alkalom­mal nemcsak az deríti kedvre, hogy negyedéves főiskolás lét- téré egyik legnagyobb alkotá­sunkban kapott főszerepet, ha­nem az is, hogy ezt a szerepet a közönség, a legszigorúbb kri­tikus szerint is sikerrel oldotta meg. 1yz a környezet, ez a vidék Móricz világa. Most már talán nincs is felnőtt, aki ne olvasta volna elbeszéléseit, az „Égi madarat” is. Ha jobban si­került most közelebb vinni hoz­zájuk a cselekményt a filmmel, ez Szabó Ildikó, Szirtes Adám. Kiss Ferenc, Fehér Imre ren­dező és nem utolsósorban Cse­res Tibor forgatókönyvíró ér­deme. N°gy feladatra vállalkoztak mindannyian a film alkotót. Az „Égi madár” fehérgyarmati, kö- mörői, panyolai nézői bizonyít­ják: nem hiába. Könnyeket, mo­solyt. feszültséget és megköny- nyebbülő sóhajt varázsolt prilía- kozva. másfél órán keresztül az emberek arcára a filmmé dagadt elbeszélés. Többet várni a film­től hiábavaló lenne. Lehet, hogy az első benyomások alapján bo­csátja Iwzre lapunk e szűk ke­retbe foglalt írást. Egy azonban bizonyos: a filmbeli égi madár sokáig bennünk marad — kitö­rölhetetlen emlékeztetőül. Panni, az „Égi madár” nagy­szerű tolmácsolója jó talajra lelt a szatmári emberek szivé­ben. Hozataléit. KOPKA JANOS, H I 8 E K.

Next

/
Thumbnails
Contents