Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

I9ä«. MÁRCIUS 12. SZERDA KELET SI A G V A tlORSZ A fi í| A munkátdeveleksorsa a tissalöki járási pártbizottságon A pártegység megszilárdítá­sáért, a párt- és a tömegek kö­zötti kapcsolat javításáért állan­dó, meggyőző munkát keli vé­geznünk. Ügy lesz eredményes a felvilágosító szó, ha a fontos észrevételek, javaslatok melleit figyelembe vesszük a kevésDé fontosnak látszó jelzéseket is; ha igazságosan járunk el a dol­gozók leveleiben feltárt kérel­mek, panaszok ügyében közelebb jutunk a tömegekhez. Egy le­vélre adott jó, vagy rossz vá­lasz, egy sérelem helyes, vagy igazságtalan elbírálása jelentő­sen befolyásolja a levelezőiket; ha igazságos eljárás követi a le­velet, erősödik a bizalom a párt iránt; viszont ha közömbösséget ész'elnek a jóhiszemű jelzések, kérések irányában — megrendül a bizalom. Ilyen gondolatokkal érdek­lődtünk a tiszalöki járási párt- bizottságon a beérkező levelek sorsa felől. Érdekelt bennünket; vajon érzik-e megfelelően egy- egy levél jelentőségét, azt, hogy a levél mögött emberi sorsok vannak? A pártbizottságon minden levelet gondosan tanulmányoznak, értékelnek, figyelemmel kísér­nek. Különbséget tesznek a jó­hiszemű, segítőkészségű és az intrikus, rágalmazó hangú leve­lek között. Amikor H. J., a ti- szadobi hengermalom dolgozója azt kérte levelében a pártbizott­ságtól, hogy vizsgálják meg ügyét, és tegyenek igazságot, ki­szálltak a helyszínre, meghall­gatták a panaszost, a malom dolgozóit, a község vezetőit és kollektíván alakították ki a vé­leményt, állapították meg: ía- vasolják a malom igazgatójá­nak, hogy semmisítse meg az áthelyezésről szóló határozatot és helyezze vissza H. J.-t előző munkakörébe. A malom igazga­tója be is látta, hogy tévedett, és eleget tett a kérésnek. Levele alapján tettek igazsá­got B. K. tiszavasvári dolgozó­nak is, akit az ellenforrada'om idején váltottak le tisztségéből s mint becsületes, jogos panasz orvoslását kérő dolgozónak, le­hetővé tették, hogy újra dolgoz­hasson. Ismerik, tudják: aki tol­lat fog, azért teszi, mert számá­ra mindennél fontosabb ese­ményt, örömet, gondot, kérel­met, panaszt jelent közölnivaló­ja És gyakran a vizsgálat, az elintézés módjától függ további sorsa, élete, munkája, jövője, családja élete, meg élhetősége; egyszóval: a személyes, vagy kö­zösségi hibák megszüntetése, újabb eredmények születése, nem ritkán komoly hibák, bű­nök megelőzése. Ha szükséges, mondjunk báfrau igent, vagy nemet Igent, ha jogos, igazságos, a levélíró felvetése és társadalmi érdekek elősegítéséről van szó. Nemet, ha törvényellenes, sze­mélyeknek és közösségnek egy­aránt kárt okozó dologról van szó, ha így kívánja, így diktálja a-józan ész, az elvtársi és ba­ráti szeretet, segitőkészség, — Nyiltan, határozottan megírták válaszukban Sz. S. tiszavasvári dolgozónak, hogy a levelében közölt kérését, amely szerint szüleinek az 1353. évben a ter­melőszövetkezetből kiadott és hasznosított földjét most, 5 év­vel később adják ki szülei laká­sához közelebb — nem lehet tel­jesíteni. Nem lehet, mert tör­vényellenes lenne, ha megten­nék. A törvénysértéstől viszont egyaránt óvakodik Sz. S. és a pártbizottság is. így helyes! Vannak azonban olyan leve­lek is, arAelyekben a levélíró ál­tal jogosnak vélt kérelem telje­sítését nem írott törvények gá­tolják, hanem a segítőkészség, az előrelátás, a nagyobb hiba elkövetését megelőző jószándék, a helyes útra való tanácsolás és nem utolsó sorban a szülők, is­merősök, egy-egy közösség, a társadalom érdeke. így volt ez Sz. P. esetében is, aki Tiszalö- kön volt beosztott könyvelő. — Észrevétlenül részére nem kívá­natos társaságba került, s ezárt elhelyezték hasonló, munkakör­be szülőfalujába, hogy megsza­badulhasson előző életmódjától, közelebb legyen szüleihez, is­merőseihez, hogy továbra is hasznos tagja legyen a társada­lomnak. Az áthelyezésbe először nem nyugodott bele, levélben kérte a pártbizottságot: járjon közbe, hogy visszamaradhasson Tiszalökön. Nem teljesítették kérelmét, mert ezzel ártottak volna a levélírónak, engedték volna, hogy mélyebbre süllyed­jen. A többszöri tanácsadás és a gyakorlati munka majd igazol­ja a pártbizottság előrelátását. A hatáskörükben megoldható gondos, körültekintő intézkedés mellett nagy felelősséget érez­nek a más szervekhez küldött levelek iránt, s ha lejár a vála­szolás! határidő s nem érkezett válasz, sürgetik, személyesen járnak el a levelek ügyében, hogy minden levélre igazságos választ adhassanak. Mert ezzel is közelebb kerülnek a töme­gekhez, Nagy Tibor. mes neveiőmunkájával is felér. Míg egy vetítettképes előadás a gyümölcstermelés helyes mód­szereiről tud olyar^ szórakoztató lenni szorgalmas dolgozó pa­rasztjaink előtt, mint akár egy játékfilm. Könyvtár, művelő­dési otthon, mozi falvaink döntő többségében már van, s a cél az, hogy mindenütt legyen. Fil­mek, könyvek, jó előadók ugyan­csak vannak. Érdeklődés, vagy­is van a művelődés után. Miért nem bontakozik ki sok helyen mégsem úgy a falu művelődési élete, ahogy az szükséges lenne? ^yilván azért. mert ott 1 ’ hiányzik valami. Ez a va­lami az a mozgató erő, amelyet falusi pártszervezeteink képvi­selnek. Ha nem is zárkóznak el ott a segítségnyújtás elő* 1, erről szó sincs, hiszen az ellenségeink se mondhatják, hegy nem tör­tént döntő fordulat a felszaba­dulás után falvaink kulturális életében, — de a legtöbb helyen tényleg csak segítségnyújtásnak fogják fel a kultúrmunkát párt- szervezeteink tagjai. A tiszadobi községi pártszervezet például a közelmúltig nem foglalkozott ko­molyan a község kulturális prob­lémáival. Pedig ez nem segít­ség. amit szép. ha megadunk a kulturális szerveknek, hanem kötelesség- Nem azt je­lenti, hogy már most minden fa­lusi pártszervezet vezetőség: tagja lépjen be a szinjálszócso­portba, vagy szervezzen isme­retterjesztő előadást. Nem. Ha­nem tartsa rajta ujját a falu verőerén, kísérje figyelemmel szellemi életének folyamatát, s ha az valahol beteg, figyelmez­tessen, és gyógyítson. Más szó­val: ellenőrizze és irányítsa an­nak a közösségnek szellemi éle­tét, amelynek ő is tagja, és ame­lyet mindenkinél jobban ismer. Ij Isősorban a művelődési ott- ^ honok munkáját ked fi- gye'emrr.e! kísérni a falusi párt- szervezeteknek. Hiszen ezek az otthonok a központjai a falusi művelődési életnek. Erről több helyen megfeledkeztek a községi pártszervezetek. így volt ez Ti­szalökön is, míg a járási párt­bizottság fel nem figyelt rá és figyelmeztetett. Az oiyan otthon, amelyik nem dolgozik, üresen tátong, néha egy-egy bálnak ad csak teret, nem hogy nem hasz­nál, hanem egyenesen árt. Az a könyvtár, amelyekben már nem talál olvasnivalót h falusi ember — mint Szamosbecsen — egyál­talán nem ösztönző a rendsz-res olvasásra. A ritkán, véletlen­szerűen rendezett ismeretterjesz­tő előadás, — mint volt a közel­múltig Pusztadoboson — nem szoktatja rá az embereket arra, hogy ismereteiket céltudatosan gyarapítsák. De ismerni kell a falu sajátos helyzetét is. a tárgy­kört, amejy legjobban érdekli az embereket s olt. abban a közös­ségben a legfontosabb. Állandó. egyre bővülő, szélesedd kulturá­lis munka, s nem csupán alka­lomszerű rendezvény kell, hogy megoldja a fejlődés-adta felada­tot. Tehát eléggé szerteágazó, változatos a falusi pártmunkás ezirányú feladatköre is. Mégis összefoglalja egy közös vonás: arra irányul mindez, hogy dol­gozó parasztságunk műveltebb legyen. S hogy ez mennyire fon­tos? Aki ezt tagadja, az ellene van a haladásnak, s akarva, akaratlanul az ellenséget segíti. Ill a talmas célok állnak me- gyénk előtt is mint az egész haza előtt. Mezőgazdasá­gunkat is fejlődőképessé kell tenni, hogy versenyt haladhas­sunk a világ mezógazdaságaval, A fejlődésnek csak egy útja le­het: a korszerű gépesítés, a nagyüzemi gazdálkodás. Külön­ben lemaradunk versenyképes­ségünket elvesztve megállha­tunk a jólét fokozatos emelésé­nek útján is. A nagyüzemi gaz­dálkodás, annak megértése, az afelé való haladás, a korszerű mezőgazdálkodás pedig egyre műveltebb dolgozó parasztokat kíván. Ez aláhúzza pártszerveze­teink fokozott felelősségét a falvak művelődési élete iránt. Ezért munkájuk sem lehet esetleges. S hogy az ne legyen: álljon minden községi pártveze­tőség előtt a részletes kulturá­lis terv, amelynek alapján dol­gozva céltudatos és feltétlenül eredményes lesz a munka. „ y—:»• Miért nem érdemes a gégényi Rdy Endre TSz-nek lávát venni? HA ALAPOSABBAN meg­vizsgáljuk a gépi munka elő­nyeit, megállapíthatjuk, hogy a korábbi években is komoly segít­séget adott a gépállomás a ter­melőszövetkezeteknek és az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Ezt a segítséget most is jól hasznosítják a denier seri gépállo­más körzetében a berkeszi Baj­csy Zsilinszky, a demecseri Ezüst­kalász, a nyírbogdányi Petőfi és Rákóczi termelőszövetkezetek. Most, amikor a kormány nagy kedvezményt nyújt a termelőszö­vetkezeteknek, még inkább elgon­dolkoztatja ez a tsz-flc tagjait cs vezetőit egyaránt. Hogyan is gaz­dálkodjanak, milyen munkára is kössenek szerződést az 1958-as évre. A demecseri Ezüstkalász tsz. tagjai a rendelet megjelenése után közös szántóterületükre vo­natkoztatva 1 kát. holdra 5 nor- málhcldnyi gépmunkáira kötöttek éves szerződést a gépállomással. Ki is számították, hogy egy nor- málholdnyi munka átlagosan 62,S0 forintba kerül. ELMONDOTTAK azt is, hogy saját erőből Zetort akartak vásá­rolni. De számadásuk igazolta, hogy a szállítást és a talaj mun­kákat nem tudnák ennyi pénzből kiállítani, ha a Zetor javítását, a vezető munkabérét is hozzáadják a költségekhez. A berkeszi Bajcsy Zsilinszky TSZ vezetői az előzetes szerződésben 768 normálholdra kötöttek szerződést. Ezért össze­sen 65 394 forintot kellett volna kifizetni. A rendelet megjelenése után a gépállomás újra felkereste őket és felhívta figyelmüket a rendelet által biztosított kedvez­ményekre. Erre a tsz tagsága és a vezetőség úgy határozott, hogy kibővítik a korábban már meg­kötött szerződést. ENNEK EREDMÉNYEKÉNT a tavaszi idényre a 130 kát. he­lyett 190 kát. hold szántást vé­geztetnek a gépállomással, vagyis 60 kát. holddal többet, az őszi idényben 20 kát. holddal emelték meg a vetőszántást és a nyári idényben 5 kát. holddal a gépi aratást. Hogy a szállítás is biz­tosítva legyen, még 200 óra szál­lításban egyeztek meg. Nagyon érdekes, hogy mivel a fentebb említett 768 normálhold helyett 950 normálhold gépimunkára kö­tötték meg a szerződést, a ko­rábbi 65 394 forint helyett csak 56 751 forintot fog fizetni a tsz a gépállomásnak egész évben. Azonban van olyan tsz is, mint a gégényi Ady Endre Tsz, ahol. 376 kát. hold közös szántóra éves viszonylatban 447 normálhold munkát szerződtek le. Ez bizony nem több mint 1 kát. hold közös szántóra 1,18 normálhold. MI ÉNNEK AZ OKA? Nem is­meri az Ady Endre TSZ tagsága a kormányhatározatot? Ezt nem mendhaijuk el, a gépállomástól elég sokat kinljártak náluk a szerződéskötés ügyben: a fő­könyvelő, a főagronómus, és a brigád vezető egyaránt. Ezeken a beszélgetéseken nem egyszer szó- bahozták a határozatban biztosí­tott kedvezményeket. Kiszámítot­ták azt, hogy egy pár lófogat r.api fenntartása átlagosan a gon­dozással legalább 70 forintba ke­rül és bizony igen sok oly: i nap van egész éven át, amikor a lo­vakat csak etetik, de kihasználni nem tudják. Egy évben egy pál­ló fenntartási költsége bizony nem kevesebb, mint 25.550 forint. Ké pár ló már 50.C00 forintba kerül. A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky TSZ egész évben 56,000 forintot fog fizetni a gépállmásnak, vagy­is két pár ló évi fenntartási költ­ségéből megtérül az egész évi gépi munka költsége. AZONBAN A GÉGÉNVI AOV- BAN úgy gondolkoznak, hogy „miért fizessünk mi olyan sokat a gépállomásnak, hisz’ akkor fogy, a közös jövedelem. Nem lesz mit osztani a tagok között, elviszi a gépállomás”. És inkább azon gon­dolkoznak, hogy rríég két pár ló- fogatot állítanak be és akkor sa­ját erőből is elvégzik a munkát Abban a tsz-ben, ahol saját teher­kocsi van, és egy pár ló nem tud 20 kát. holdnál többet felszántani, és ahol a fuvarozást a gépkocsi nyugodtan elvégzi, kívan-e hasz­nálva a kilenc pár ló és érde­mes-e még tovább két párral nö­velni? Javasoljuk, hogy tegyenek számadást a tsz. tagjai ebben az esetben és gondolkozzanak csak el rajta, hogy nem a gépállomást csapják be akkor, ha nem szer­ződnek, hanem saját magukat. MÉG NEM KÉSŐ, március 15-ig van lehetőség az éves szer­ződés megkötésére. Érdemes nemcsak a gégényi Ady Termelő­szövetkezetnek, de valamennyi tsz-nek elgondolkozni ezen.---- — ■ ■ 1 -----­Húsvéti divatbemutatót rendez. a Kisker. 9 T Tjy adódott, hogy 13-a I I ebben a hónapban is I J csütörtökre esik, mint februárban, így bemu­tató filmelőadás kereté­ben rendezi meg ismét a Kiske­reskedelmi Vállalat újabb divat- bemutatóját. Ezúttal a Gorkij filmszínház lesz a bemutató szín­tere és a „Cimborák” című ked­ves természetfilmen kivül külön vonzerőt biztosít a nézők számára az a tény, hogy a divatbemutató szereplői nemcsak csinos lányok és fiúk, hanem apró „dámák és urak”: a 3 éves Zsuzsi, a 4 éves Marika és az S éves Éva mellett ott lesz majd ez ugyanolyan korú Józsika, Gytiszi és társai. Érdekes véletlen folytán valamennyi ,ma- nequin” papája vagy mamája Kisker, dolgozó, tehát a gyerme­kek egy kicsit a szülők kedvében is járnak, amikor végigtipegnek a színpadon a számukra oly szo­katlan pózban — csendben, szó nélkül. A divatbemutató célja egyéb­ként az, hogy a húsvét előtt szo­kásos újruha-bcvásárlás előtt se­gítséget adjon a fogyasztó közön­ségnek a megvásárolandó ruhada­rabok kiválasztásánál. Tudott do­log ugyanis, hogy másképp mulat egy készruha vállfán, mint ala­kon és ez százszorosán vonatko­zik az apróságokra. Hiszen me­lyik mama vagy papa ne szeretné, hogy az 5 kedvence legyen a leg­szebb, legcsinosabb, amikor a hús­véti verőfényben sétálni viszi a városba?! Nem lenne azonban ez «. divat­bemutató az, ami, hogyha nem szerepelnének olt ti köztudatban vele szorosan összefüggő női hői - mik. így természetesen ezúttal is bemutatásra kerülnek majd tava­szi k-osztümök, kabátok, ballonok, szövetruhák és néhány úgyneve­zett coctail-ruha alkalmakra (es­küvő, mulatság, összejövetel). Persze ez utóbbiban a húsvéti lo­csolókat is lehet fogadni, elvégre az is eléggé ritka alkalom, csu­pán egyszer van egy esztendőben. R né.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents