Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
K IX IT M A G Y A EO ES Z A G 1958, MÁRCIUS 11, KEDB Beszélgetés arról — müven jövő áll a szabolcsi burgonya előtt? Kisváráéhoz közeledve messziről feltűnik karcsú víztornyával, rendezett épületeivel, parkjával a Kísérleti Gazdaság. Az itt dolgozókra vár az, hogy óvják a szabolcsi burgonya jó hírnevét, mert ha a Jonathan almát ismerjük is megyénk aranyának, nem feledkezhetünk meg arról a kincsről, melyet burgonyatermésünk jelent. Talán ezért is töltött el sokakat aggódással, amikor hallották a hivatalos jelentéseket, hogy különböző betegségek veszélyeztetik burgonyánkat A Kísérleti Gazdaságban arra a kérdésre vártunk választ, hogy vajon a burgonyabogár-olcozta veszély az, amely a legnagyobb gondot okozza? A kapott felvilágosításból kívántunk következtetni a szabolcsi burgonya további sorsára. Barus József kísérleti segéd- munkatárs adott választ kérdéseinkre. A lerclsodró vírusos megbetegedés ugyancsak súlyos károkat okozhat. kuropaszerte, ele nálunk is egyre inkább észlelhető a kártétel. A Kísérleti Gazdaságban az idén ■ vezettek be nagyobb mértékű kutatásokat e betegség elleni védekezésre. Teiehmann Vilmos tudományos kutató külföldi útjai során, no meg más országok irodalmait tanulmányozva újabb módszert vezetett be a kísérletezéseknél. Ennek lényege, hogy a vetőgumókat már előbb kiválogatják s a fertőzött egyedeket természetesen kidobják. Hogy lehet felismerni a fertőzést? Ügy. hogy a burgonya köldökl részéből kaparékot vesznek, azt, rezorcinnaí festik és mikroszkóp alatt kék rögök válnak láthatóvá, amelyek a betegség jelenlétét mutatják ki. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatnak e módja csak 'a fenti betegség jelenlétét mutatja meg. Az első feladatuk volt egészséges gumó törzsanyag kiválogatása az induláshoz. Hogy ez milyen sok munliát jelent ahhoz tudni kell, hogy húsz lány végzi a vizsgálatot s az ügyesebbek naponta 4—500-at is átválogatnak (ám egy holdra 24 ezer gumó kell.) Egészséges gumók kerülnek továbbszaporilásra A szaporító állomásokon is elvégzik a vizsgálatokat. így tapasztalták, hogy a múlt évben megkezdett előkészületi, munkák ió módszer szerint folytak. Ez évben már további eredmény. Ígérkezik, hiszen néhány holdnyi vetéshez szükséges gumót átválogattak. A továbbszaporítást tenyész- kertészetben folytatják úgy, hogy az elyetett mennyiség háromszorosát veszik számításba nyereségként. Gyulatanyán és Ballcáhyban is folyik a továbbszaporítás. A dolog úgy néz ki, hogy a kísérletek sikerrel biztatna!;, de hirtelen eredményre nem szabad számítani, mert ha elképzeljük, hogy egy holdra 14 mázsa vetőanyag kell, már elgondolhatjuk, hogy megyei ■Viszonylatban milyen nagy- mennyiség szükséges. A fenti ' védekezés lényegében nem nemesítést, hanem a burgonyafajta egészséges fenntartását igyekszik biztosítani (ez esetben Güibabáról van szó). Sóra Mária például tíz napig Űjjehértón tartózkodott, utána ment a „kezük közül'' kikerült burgonyának, hogy figyelemmel kísérhesse mi lesz a gumó sorsa. Magával vitte felszerelését, a mikroszkópot s a vegyszereket s a helyszínen kutatott a betegség vírusai után. Azt már a szakemberek is elismerik, hogy fáradságukkal s a szerzett tapasztalatokkal, nagy hasznára voltak a tudományos munkának. Van e be’egság elleni védekezésnek egy másik módja is. Ez évek tapasztalatai alapján más országokban, is meghonosodott. Ez h szárfc|hú/,ás E módnál a betegség terjedésének útját vették figyelembe. Fontos tudni, hogy a betegséget a levél- tetvek . terjesztik. Tehát a megbetegedés terjedése is a levéltetvek tömege terjedésének — fertőzésének — ideiére esik. Hogy történik a fertőzés? A beteg tőről érkezett levéltetű megszúrja az egészséges lombozatot s már be is oltotta betegséggel. A virus a száron át körülbelül hét nap alatt leérkezik a gumóhoz. Tehát ezt kell megakadályozni. Ezért a virágzás után tíz napon belül szakszerűen feltépik a burgonya szárát (természetesen vető- j gumó termesztésről van szó). A j szárfelhúzás után két-három hét i múlva fölszedik .a burgonyát.; j Igaz, hogy ez a módszer elég te- j |kintélyes terméskiesést okoz. de az egészségesebb vetőgumónyerés megéri. ;,■■ H»«zuo§ az clócsíráztatáfe Éppen azért, mert a rövidebb tenyésztőé kevesebb arányú megbetegedést tesz lehetővé, s mert a szárfelhúzásnál különben is lerövidül ez az idő, hasznos, ha elő- csiráztatást alakalmazunk. Ez előbbre hozza a gumók kifejlődését s valamivel, a levéuetyek rö- meoes elterjedését -is megelőzi. Ilyen. módszerrel a terméskiesés 20—25 százalékra lecsökken. Némely burgonyáfajtápál,, mint a kis- várdai Rozsánál éppen kívánatos o felhúzás. Mégpedig azért'. mert * ■ megfele’ő nagyságú . ve'őgumó i!SV jobban biztosítható. Ugyanis ■másképpen esetleg túl nasvra fejlődnek a gumók, s ez már nem gazdaságos vetésre, étkezésre kell látadni. A gazdaság munkájának , ta-"-részét a burgonya viruses 'meebetegedé-e elleni küzdelem ,teszi ki. Eredményes munkájuk '■vömén egészségesebb vetőTumóV Ivimnvésrtése vélik lehetővé, ami 'különösen fontos jobb burgonyákéi™ esz*ésünk érdekében. HAMMER JÓ7SEF. Egyszerű paras/tlánrok munkásai a imlomáuY Érdekes, hogy a kiváló szakemberek mellett a kísérleti gazdaságban egyszerű emberek isrészt- vesznek a tudományos munkákban. Tudja Irénke jékei, Séra Mariska papi kislány például igen jó előmenetelt tanúsító11 a tudomány apróbb fogásainak elsajátításában. Ez fontos, mert jól közreműködnek. Amire még nem volt példa Kisvárdán Közeledik a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója, mejy( betetőzése volt. é.százaucs szabadságharcainknak, Létrejöttével • a dolgozó nép régi vágyai váltak valóra amelyekén legjobbjaink: Dózsa, Ftákóczi. Petőfi, Kossuth és mások küzdöttek a nép oldalán. A Tanács- köztársaság veresége ellenére előkészítője, előfutár ja és főpróbája volt a szocializmust építő népi demokráciánknak. Rövid léte — csupán 133 napig állt fenn — ma is r.agy erőforrást jelent számunkra. Jelentőn intézkedések 1919-hcn A Tanácsköztársaság adott először igazi alkotmányt a magyar népnek, amely kimondotta, hogy az ezer éven át kizsákmányolt és elnyomott nép óriási többsége lett a hatalom birtokosa a kizsákmányoló és elnyo- mó törpe kisebbséggel szemben. Először jutottak széleskörű politikai jogokhoz a munkásosztály és a parasztság nagy tömegei, a . nők, az ‘ifjúság és a nemzetiségek. A magyar történelemben első igazán szabad és'.demokratikus választás alkalmával a dolgozó nép önállóan, államalkotó szerepének tudatában 4.5 millió szavazatot adott le- a proletárdiktatúrára, a tanácsok rendszerére. Népköztársaságunk ugyanezt az elvet vallja és gyakorlatban is ezt követi. Alkotmányunk biztosítja, hogy- népköztársaságunk a munkások és a dolgozó parasztok állama legyen, melyben minden hatalom a dolgozó népe. A dolgozók választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmúba:, akiket általános egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választanak meg. Ennek jelentőségét' mutatja az alábbi összehasonlítás: 1931-ben Horthy Magyarországában alig több. mint 2 5 millió, már -a felszabadulás évében majdnem 5.5. 1953-ban pedig már több mint 6.5 millió volt a választásra jogosultak száma. Az első magyar proletáráílam alkotmányában és programjában mindazok a célkitűzések, fontos intézkedések és a rövid idő alatt elért eredmények benne foglaltattak, amelyek a szocializmus építésének követel - ményei és feltételei, a nép felemelkedésének anyagi és kulturális fejlődésének biztosítékai: például szocializálta a 20-nál több munkást foglalkoztáid ipari, bánya- és közlekedési üzemeket, az összes pénzintézeteket. Ezeket a termelési biztos. irányította 3—7 tagú munkás- tanács segítségével. Jelentősek, szociális és kulturális intézkedem sei, és főleg a nagybirtokrendszer felszámolása, Ennek során minden 100 holdon felüli birto- ‘ kot kártalanítás nélkül köztulajdonba vettek. Sajnos, a földosztást, elmulasztották, mindjárt állami és szövetkezeti gazdaságokat létesítettek, ami akadó - lyozta a munkás-paraszt szövetség kiszélesedését. 12 esztendő credmcnvci Népi demokráciánk 12 éves eredményei a. szocialista átalakulás terén igen nagyjeientóse- güek. Iparunk 1—2 százaléktól eltekintve szocialista ipar. Űj ipari gócpontok alakultak például Szíálinvárosban, Inotán, Kazincbarcikán. Megyénkben a Tisza’-öki Erőmű é$ más jelentős új üzemek és üzemrészek épültek, mint a nyíregyházi dohányfermentáló, a mátészalkai vajüzem stb. Ismeretesek kereskedelmünkben és -kulturális életünkben végbement alapvető változások: ma már egyeséges állami bankrendszerünk és,, szocialista kereskedelmünk van; megyénk községeinek sokaságában villany ég, mozi működik, kuli űrházak, iskolák vannak és 8 osztályos általános iskola- rendszerünk emeli az általános műveltség színvonalát s'.b. Mezőgazdaságunkban . okultunk elődeink hibáiból es fólde-fc kaptak a parasztok százezrei. A szövetkezeti, mozgalom gyökeret vert parasztságunkban és- egyre világosabbá válik, hogy ea az egyedül járható út a mezőgazdaságban. íme, marxista-leninista pár-» tunk a fasiszta elnyomás eile-) nére, majd az 1956-os ellenforradalom ellenére is megőrizte és- hű maradt a Tanácsköztársaság eszméihez, nemcsak örökösei, hanem továbbfejlesztői \ agyunk- elődeink hagyatékának. — Népünknek eddig két alkotmánya született, de csak azért, mert a fasizmus kettévágta a Tanács- * köztársaság fejlődését. A Szovjetunió segítségével azonban felszabadultunk, a népi demokráciák segítségével levertük az ellenforradalmat is és két alkotmányunk azonos célja vezet ma is bennünket előre a szocializmus építésének útján. (X*> Ugyanakkor, — amire még nem J folt példa Kisvárdán — egy má-f sík csoport is megalakult és ,.A ^ tanítónőt‘ játssza. Nem könnyű % feladat! A naturalista-realista ,í Bródy különös világának, lázas és y, sötét hangulatának visszaadásával4 országszerte adósak maradtak a | műkedvelők. Szemcsék János és’$ Értékes Gábor rendezői munkája*í azonban felülmúlta a várakozást,% ha nem is mentés a hibáktól. Vár-t nagy Marika, a kisvárdaiak üd-‘\ vöskéje drámai szerepkörben is% megmutatta nem mindennapi tc-% rr 4*' hét se get. Becskereki József rossz kosztümjei dacái-a is eddigi leg- j: jobb alakítását nyújtotta, akárcsak* Ádám László. Értékes Gábor so- <• kát ígérő, új szín Kisvárdán.. „j Ha a fentiekhez hozzávesszükí még Akáb István egyre. izmosodó^ úttörő zenekarát, elmondhatjuk hogy a koratavasz jó előjelekkel indul. A közelgő kulturális sereg-Íj. szemle alkalmából reméljük,*! hogy módunkban Jesz a többi cSo-b portok dicséretes munkájáról isi beszámolni. -•■ (K. J.vt részben a boltvezetőkre van bízva. Az áruisme- retet, a kereskedelmi ismeretet, s azt, hogy az iskolában és a szakmában kiválóak legyenek a tanulók, a boltvezetők segíthetnek biztosítani 1 Törődjenek hát velük nagyobb gonddá'. Annál is inkább fontos ez, mivel a tanulók egyrésste- rövidesen segédvizsgát tehet. S nem közömbös a tanulóknak és a társadalom számára, hogy hogyan állják meg majd posztjukat, mint segédek a boltokban. ICH alkotmány azonos tél Foglalkozzanak jobban v kisbér, tanulókkal gitsenek a gyengébb tanulóknak. A boltvezető is többet adhat a tanulónak az elméleti feladatok elsajátításához. A boltvezetők általában átadják szakmai tudásúkat és szívesen tanítanak! Érzik a felelősséget. Mégis, többet kell fogla'kozniok a tanú' ókkal! Elsősorban nagyobb szakmai szerétéire kell őket nevelni és „atyai*’ gondviseléssel megtanítani őket a szakma fortélyaira. Sok múlik rajtuk, hiszen a tanulók nevelése az iskola mellett nagyobb nem kielégítő. A hiba nem a tantárgyak tanítóitól ered, sokkal inkább a v állalat vezetőségétől, s még közelebbről azoktól a boltvezetőktől, akikre tanulók vannak bízva. Hernádi János, a 40. számú vas bolt tanulója például tizenkét esetben nem volt iskolában, s emiatt félévi osztályzatot sem ka pott. Többen vannak elégtelen osztályzatnak! A vállalat, vezető;ége ellenőrizze jobban, Uogy a tanulók hogyan tö tik el a tanulásra biztosítóit időt. Konzultációkkal sey | Ötvenkét fiatal tanul ■j most szakmát a Kiske y reskedelmi Vállalatnál'. | A tanulmányi s a gyá- korlati munkában elért í- eredményeik kié égítő- c* nek mondható, de saj- | nos. több fiatalnál több | ok van az aggöda’omra, | mii t a dicsekvésre. [{■ Morovecz Mária, Mérk l János, Kovács István, | Takács Erzsébet, Nagy £ Vera, Szoboszlai Éva és i Hegedűs Éva jó előmc- | neteilcl tanulnak az is- kólában Többen vannak ■; azonban, akiknek a ta- * nülmányi eredménye Örvendetes és tanulságos az az élénkség, mely a kisvárdaí járás területén kulturális életünkben megmutatkozik, örvendetes, .mert \ új ének- és zenekarok, új tánc-és' színjátszó csoportok alakulnak. Tanulságos, mert mindez spontán lelkesedéssel, egészséges kultúr. éhségből születik újjá. A mozgalom láthatóan egyaránt okult a közelmúlt hibáiból és helyes tapasztalataiból. Bizonyos: a népművelési szervei; munkája nem volt hiába való, de az is bizonyos,, hogy a mozgalom újjászületésében közrejátszik az a negatív hatás is, amit az elmúlt évben az országot járó alkalmi, hivatásos együttesek sokszor selejtes produkciója váltott ki. i ,JVli ennél jobbat is tudunk!” jelszóval először a könnyű mű-; fajok művelői ‘ fogtak össze, de biztos jelei mutatkoznak a komolyabb műfajok iránti érdeklődés- nek is. Csizmarek — Vincéé. „Boci-boci tarká“-ját a kisvárdaí földmüvesszövetkezet szín já tszól adják nagy sikerrel.
