Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-08 / 57. szám
1958. MiRCITőS 8, SZOMBAT KELET MAGYaRORSZAC » 1 két nép barátságának alapja: a népi hatalom Kállai Gyula elvtára beszéde a magyar párt- és kormányküldöttség romániai útjáról Mint közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az MSZMP Budapesti Bizottsága csütörtökön délután aktívaülést rendezett az EFEDOSZ székházában. Az ülésen a magyar párt- és kormányküldöttség beszámolt a Román Népköztársaságban tett látogatásáról. A beszédet Kállai Gyula elvtárs tartotta. Kedves elvtársak! Még nincs egy hete, hogy pártás kormányküldöttségünk hazatért romániai látogatásáról. Első szavam erről az útról hadd legyen egy ránkbízott üzenet átadása. Romániai munkások, parasztok, értelmiségiek mindenütt, amerre csak jártunk, kértek bennünket: adjuk át a magyar dolgozó népnek meleg kézszoritásukat és forró testvéri üdvözletüket. Ezután Kállai elvtárs a romániai látogatás céljairól beszélt. Elmondotta, hogy ez viszonzása volt annak a látogatásnak, amelyet a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1936. novemberében, még az ellenforradalom napjaiban tett nálunk. — Emlékeztetett arra, hogy a Gheorghiu-Dej elvtáis áltai vezetett román párt- és kormányküldöttség látogatása nyomán milyen nagy segítséget nyújtott a román nép a magyar forradalmi erőknek. A látogatás másik célja az volt, hogy a két ország pártjának és kormányának vezetői vélemény- cserét folytassanak a legfontosabb nemzetközi, belpolitikai, gazdasági és kulturális kérdésekről, s ezekben közös megállapodásra jussanak. — Amikor a Román Népköztársaság területére léptünk — folytatta beszámolóját Kállai elvtárs — előzetes programunk némileg módosult, helyesebben kibővült. Látogatásunk említett kettős céljához egy harmadik járult: a baráti találkozás a Román Népköz- társaság dolgozó népével. A párt- és kormányküldöttség olyan szeretetteljes, őszinte baráti fogadtatásban részesült, amely felülmúlt minden elképzelésünket. Romániai utunk — mondotta — a szó szoros értelmében a magyar—román barátság diadalmeneté volt. Ezt tanúsítja az a mély, szívélyes, testvéri fogadtatás, amelyben a román párt és kormány vezetői bennünket Bukarestben részesítettek. Erről tanúskodik az a viharos lelkesedés, amelyet a romániai dolgozókkal való találkozásokon tapasztaltunk. Bukaresti tartózkodásunk utolsó napján ez a lelkesedés a stadionban tartott hatalmas tömeggyűlé- sen a Magyar Népköztársaság, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt iránti szűnni nem akaró szimpétiatüntetéssé növekedett. Kállai elvtárs ezután sok tényt mondott el a baráti fogadtatásról, majd így folytatta: — Az egyszerű emberek elsősorban azért fogadtak bennünket mindenütt ilyen szeretettel, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép nem hagyta veszni hazánkban a proletárdiktatúrát, a szocializmus ügyét, hanem kemény kézzel leverte az ellenforradalmat, biztosította Magyarországon a népi hatalmat. Meg vagyunk győződve róla, hogy a két nép barátságának, a szeretetnyil- vánításnalc ez az igazi alapja. Politikánk erősíti x szocialista országok testvéri egységét Meggyőződésünk szerint ez a fogadtatás és szeretetnyilvápítás annak a politikának is szól, amelyet pártunk és a kormány az utóbbi tizenöt hónap alatt követett. A román párt és kormány vezetői s a tömegek is látják, hogy ez a politika helyesen tükrözi népünk érdekeit, s éppen ezért összhangban van a szocialista tábor országainak és népeinek érdekeivel: összhangban van a testvéri román nép érdekeivel, egyenesen és közvetlenül erősíti * magyar—román, barátságot. Román barátaink látják és helyeslik, hogy szakítottunk a Nagy Imre-féle árulókkal, ugyanakkor felléptünk a dogmatikus, szektás hibák ellen is, amelyeket a Rá- kosi-íéle vezetés táplált, s amelyek talajul szolgáltak az ellen- forradalom és a vele szövetséges revizionisták aknamunkájának kibontakoztatására. Kállai elvtárs ezután a magyar munkásosztály forradalmi hagyományairól szólott és hamgsú'yozta, hogy a munkások és parasztok hatalma ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt, s ha továbbra is hűek maradunk a marxizmus—lenínlz- mus elveihez, attól sem jobbra, sem balra nem térünk el, akkor nincsen olyan erő', amely ezt a hatalmat valaha is megrendíthetné. Kállai elvtárs ezután arról 6zólt, az ellenforradalom leverése óta folytatott politikánk erősítette a szocialista országok népeinek testvériségét és egységét, a proletár internacionalizmus eszméit, s egyben a béke megőrzéséért vívott küzdelem is volt. — Közölhetem az elvtársakkal — mondotta, — hogy a Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság kormánya és dolgozó népe ezzel a politikával teljes mértékben egyetért cs folytatásához nagyon sok sikert kíván pártunknak is, kormányunknak is, dolgozó népünknek is. A Román Népköztársaság 17 nemzetisége testvéri egyetértésben él és dolgozik Kállai elvtárs ezután a román dolgozókkal folytatott beszélgetésekről, találkozásokról számolt be Majd a következőket mondotta: — Ez az út hasznos tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált számunkra. Megismerkedtünk a szocialista építés útján járó, gyor- »an fejlődő Román Népköztársaság gazdasági, politikai és kulturális munkában elért nagyszerű eredményeivel. Láttuk Románia második ötéves tervének kiemelkedő létesítményeit, a bukaresti Augusztus 23 Gépgyárat, a régi kis moldovai mezőváros helyén, Roman városában Románia legmodernebb automatizált csőgyárát, a ploesti olajmező korszerű berendezéseit, Marosvásárhelyen Délkelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb bútorgyárát stb. Meggyőződtünk róla, hogy a Román Népköztársaság jelentős sikereket ért el a gazdasági építésben, s ezek a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelkedésével jártak együtt. Kállai elvtárs ezután részletesen beszélt a Román Népköztársaság nemzetiségi politikájáról, s a többi között a következőket mondotta: — Meggyőződtünk róla, hogy a Román Munkáspárt kitűnően alkalmazza a lenini nemzetiségi politikát. Tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy a Román Nép- köztársaság 17 nemzetisége ma már nem a faji gyűlölködés szellemében, hanem testvéri egyetértésben él és dolgozik a Román Munkáspárt vezetésével, a szocializmus felépítésén. lehet szebb, magasztosabb feladat, mint a népet szolgálni, a szocializmus építésében részt venni, a munkásosztály vezetésével folyó harc mindennapi munkáját a maguk eszközeivel segíteni. Nincsenek területi igényeink a Román Népköztársasággal szem beu — A Román Munkáspárt — mondotta — az internacionalizmus szellemében neveli Románia soknemzetiségű népét. Mi kommunista kötelességünknek éreztük kijelenteni, hogy a Magyar Népköztársaságnak a Román Népköztársasággal szemben semmiféle területi igénye nincsen; mi a román néppel kapcsolatban nem az imperialista területi követelés, hanem a szocialista együttműködés, a jószomszédi viszony és a testvéri barátság politikáját követtük és ezt követjük a jövőben is. A Román Népköztársaságban azt tapasztaltuk, hogy a Román Munkáspárt helyes, jó, a nép érdekét szolgáló politikát folytaiA román elvtársak egyaase- rűen. adottságaiknak, lehetőségeiknek és főleg * nép érdekeinek megfelelően véger- ; fék munkájukat. Ezután Kállai elvtárs e munka i eredményeit méltatta és hangsúlyozta a március 2-1 romániai vá- I iasztások nagy jelentőségét. Tovább saclesífcltuk együtt tnő köd és ü ekei Kállai Gyula elvtárs beszéde további részében a látogatás eredményeiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy minden lényeges megtárgyalt kérdés megfogalmazást nyert a lapokban közölt közös nyilatkozatban. Csak azok a kérdések kerültek napirendre, amelyek a közös nyilatkozatban benne vannak — mondotta — semmiféle más probléma nemhogy napirendre nem került, de egyáltalán fel sem merült. A romániai látogatás eredményeit ismertetve Kállai Gyula elvtárs hangsúlyozta, hogy ez erősítette pártjaink kapcsolatát. Véleményünket kicseréltük valamennyi kül- és belpolitikai kérdésről, jobban megismertük egymást, munkánkat, módszereinket. Megállapodtunk, hogy a két párt és a kormányok időnként kölcsönösen tájékoztatják egymást tevékenységükről és időnként találkozókat rendeznek. Tovább szélesítettük együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren is. Létrehoztuk a magyar—román ve. gyes gazdasági együttműködés kormánybizottságát. Ez a KGST keretein belül koordinálja gazdasági együttműködésünket. Kállai elvtárs méltatta az évszázadokra visszanyúló közös harcot, majd arra emlékeztetett, hogy a román és magyar reakciónak mindig az volt a törekvése, hogy megbontsa népeink egységéi és egymásnak ugrasszon bennünket. A faji gyűlölködés szitása, különösen a magyar uralkodó osztályra volt jellemző. Ez mindig függő helyzetben volt az osztrák vagy a német uralkodó osztálytól, viszont ugyanakkor súlyosan elnyomta a területén élő más nemzeti kisebbségeket. Erős borálságunboM megtörik ar ellenség minden próbálkozása zott. A m3 feladatunk az, hogy kommunista állhatatossággal ég szerénységgel tovább erősítsük A Magyar Autonóm Tartomány nagyszer« gazdasági és kulturális fejlődése ! 952-ben a Román Népköz‘ár- •aság nagy nemzetgyűlése elfogadta az új alkotmányt, amelynek 19. cikkelye szentesítette a Magyar Autonóm Tartomány megteremtését. A magyar nemzetiségnek — a legnépesebb nemzeti kisebbségnek — 44 képviselője van a nagy nemzetgyűlésben. A szabad nyelvhasználat természetessé vélt, s a gazdasági és kulturális fejlődés nagyszerű távlatai nyíltak meg a magyarok előtt csakúgy, mint a románok előtt. A székelyek régi óhaja, a Székelyföld iparosítása valósággá vált. Marosvásárhelyt épült M a Simó Géza Bútorgyár, működik már a 100 000 kilowatt kapacitású erdőszentgyörgyi Vörös Csilla;; Hőerőmű, az Encsel Mór Gépgyár, s mintegy 200 más korszerű iparvállalat. A munkásosztály létszáma a Magyar Autonóm Tartományban az utolsó nyolc évben csaknem 20 000 fővel növekedett. Fejlődik a mezőgazdaság is. A szövetkezeti mozgalom újabb sikereket ért el. A Román Népköz- társaságban magyar egyetemek és iskolák működnek, a tudományos és szépirodalmi folyóiratok egész sora jelenik meg. — A Román Munkáspárt leninista nemzetiségi politikájának eredményeképpen a romániai magyar értelmiség is mellettünk, az internacionalizmus melleit, s a nacionalizmus és az ellenforradalom ellen foglalt állást a nehéz napokban. A marosvásárhelyj írók nyilatkozata a magyarországi ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban, a kolozsvári írók levele magyar írótársaikhoz, valamint számos más cikk és nyilatkozat élesen leleplezte az októberi események ellenforradalmi jellegét és értékes segítséget nyújtott számunkra a magyar értflnrség egyes csoportjainál megnyilvánuló helytelen nézetek leküzdésében. Kállai elvtárs elmondotta, hogy Romániában sehol sem találkoztak azzal a nálunk az ellenforradalom idejében lábrakapo't teóriával, hogy a munkásosztály vezető szerepe idejét múlta, s a mi rendszerünkben az értelmiséget illeti meg a vezető szerep. A román. értelmiségiek számára nem Mikor a munkásosztály fiatalomra került országainkban, megszűnt á faji nacionalista gyűlölködés objektív talaja és terebélyesedni kezdett a népek internacionalista barátsága. Mi egy nagy család, a szocialista tábor tagjai vagyunk. — Ha hűek maradunk a román-magyar barátsághoz, az Imperialista háborús uszítók- nak nincs mit keresniük a Kárpát-medencében — mondotta. Kállai Gyula elvtárs beszámolója végén néhány következtetést vont le a küldöttség útjának tapasztalataiból: — Látva a Román Munkáspárt 5 sikereit, megismerkedve a romá- j niai dolgozó tömegekkel — mondotta — arra a következtetésre jutottunk, hogy román barátaink I sikereinek záloga a párt egysége, js a párt és a nép összeforró! t- sága, a vezetők és a tömegek szoros kapcsolata. Hazai munkánk tapasztalatai is hasonlóak. Nálunk az egészséges fordulat a párt és a tömegek, a vezetők és a nép viszonj'ában 1953. november 4-vel. a forradolmi munkás-namszt kor. mány felléptével vette kezdetét. Amikor szakítottunk az áruló Nagy Imrével és társaival harcol indítottunk a szocialista forradalom vívmányainak védelméért, az ellenforradalom leveréséért, s szakítottunk a Rákosi-féle vezetés által elkövetett régi hibákkal is, a tömegek azonnal felismerték harcunk lényegét és támogat'ak bennünket. A zó‘a szüntelenül erősödik a népi hatalom, s ami ezzel együtt jár: tovább erősödnek a kapcsolatok a párt, és a tömegek, a vezetők és a nép köezeket a kapcsolatokat. Még fokozottabban törekedni kell, hogy a Központi Bizottság és a kormány tagjai mindjobban megismerkedjenek dolgozó népünkkel, problémáival, tanuljanak tőlük é* tanítsák őket. Rosszakaróink Itthon és külföldön egyaránt okulhatnának a tapasztalatokból. Észrevehetnék végre, hogy nem vagyunk egyedül. Velünk van a szocialista világ, s ezért erősek vagyunk és as ellenünk irányuló próbálkozások eleve kudarcra vannak ítélve. Éljen és erősödjék a román- magyar barátság! Éljen és erősödjék a szocializmust építő országok népeinek Szovjetunió vezette testvéri egysége! Éljen és erősödjék a népek közötti béke és barátság! — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszámolóját Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, » Romániában járt párt- és kormányküldöttség tagja. Csikesz Józsefné zárószavában hangsúlyozta: a magyar dolgozók örömmel hallottak a román nép nagyszerű eredményeiről. Az aktívaülés az Interakció* r.álé eléneklésével crt '.‘ige’.
