Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
1958. MÁRCIUS 1, SZOMBAT KELETMAG YARORSZAG A magyar párt- és kormányküldöttség találkozója a romáit főváros dolgozóival Május 26-ig igényelhetik jaz öregségi nyugdijat a isz-ek alapító tagjai ♦-(Folytatás a 2. oldalról.) BUKAREST (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai csütörtökön délután fél ötkor a bukaresti Köztársaság stadionban találkoztak a román főváros dolgozóival. Felvonultak a munkásőrség kékruhás osztagai is. 54 száza i sorakozott fel a díszemelvénnyel szemben, majd népviseletbe öltözött fiatalok román és magyar nemzetiszínű zászlókat, valamint vörös lobogókat emeltek a magasba. A díszemelvénnyel szemben Marx, Engels és Lenin, továbbá Gheorghiu Dej, Chivu Stoica. Kádár János, és dr. Münnich Ferenc képeit helyeztéK el, A kétnyelvű feliratok a tcét nép barátságát éltették. A díszeméi vényen a párt, a kormány ós a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint különböző szerve .‘tek vezetői, és ez újságírók foglaltait helyet. Megjelentek egyes diplomáciai képviseletek vezetői is. A két állami Himnusz elhangzása után az ünnepi nagygyűlést Flórian Danalche, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja nyitotta meg, majd Gheor- ghiu Dej elvtárs emelkedett szólásra. Gh. Gheorghiu Dej elvtárs beszéde a bukaresti ünnepi gyűlésen — Hazánk dolgozó népe, a Ro- j mán Munkáspárt és a Román ; Népköztársaság kormánya kife- | jezi nagy megbecsülését a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája iránt, s meleg együttérzéséről biztosítja azokat a magyar munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, akik a párt vezetésével erősítik a népi hatalmat és egyre jelentősebb sikereket aratnak a szocialista társadalom építésében — mondotta a többi között. Gheorghiu Dej elvtárs kiemelte ezután, hogy az imperialista körök rágalmai és fondorlatai ellenére Magyarország nemzetközi helyzete állandóan erősödik, majd lészletesen szólott a román nép szocialista építőmunkájának nagy sikereiről. — A román és a magyar dolgozók nagy vívmánya — mondotta a továbbiakban — a román—magyar barátság, amely megbonthatatlan testvéri szövetségbe tömöríti államainkat és népeinket. — Ez a barátság különös erővel nyilvánult meg akkor, amikor a magyar népnek az ellenforradalmi felkelés nehéz megpróbáltatásaival kellett szembeszállnia. A román nép kifejezésre juttatta, hogy teljesen szolidáris a magyar dolgozók harcával, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével vívtak az ellenforradalom leveréséért és a dolgozó nép forradalmi vívmányainak megvédéséért. — A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása hazánkban — állapította meg Gheorghiu Dej, valamint azok a határozatok, amelyeket ez alkatommal közösen hoztunk, jelentős határkövek a magyar és román nép törhetetlen barátsága szüntelen fejlesztésének, erősítésének és testvéri együtmű- ködésének útján. Eszmecserénk során tüzetesen megvizsgáltuk a két ország kapcsolatai állandó fejlesztésének kérdéseit, valamint a népeinket érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. A két kormány és a két párt között az összes megvitatott kérdésekben teljes az egyetértés és a nézetek azonossága, s ez a szerdán aláírt közös nyilatkozatban kifejezésre jut. Gheorghiu Dej elvtárs rámutatott, hogy a szocialista országok egysége ez államok anyagi és kulturális fejlődésének, békéjének ós szuverenitásának biztos záloga. A két ország baráti kapcsolatai szüntelen elmélyítésének és fejlesztésének legszebb biztosítékát pártjaik gyümölcsöző, testvéri együttműködése alkotja. A magyarországi ellenforradalom tanulságai újból megmutatták a szocialista országok munkáspártjainak, hogy legfontosabb kötelességük harcolni minden olyan kísérlet ellen, amelynek az a célja, bogy gyengítse a pártnak a társadalmi élet minden területén érvényesülő vezető szerepét. — A kommunista és munkáspártok — hangoztatta Gheorghiu Dej elvtárs — szerte a világon sikeresen harcolnak a revizioniz. mus, a mai munkásmozgalmat fenyegető legfőbb veszély ellen, valamint a dogmatizmus és a szektaszellem ellen. Gheorghiu-Dej elvtárs a továbbiakban hitet tett a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének, a béke megvédésének politikája mellett. Kijelentette, hogy —- figyelembe véve az imperialisták fegyverkezési hajszáját — a Román és a Magyar Népköztársaság teljes erejével hozzájárul a Varsói Szerződés szervezetének megszilárdításához. — A román és a magyar kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak az összes országok békés együttélésére és újabb háborúk megelőzésére irányuló akcióit — folytatta. — A két kormány támogatja a szovjet kormánynak a kormányfői csúcs- értekezlet összehívására irányuló javaslatát. A két küldöttség támogatja a lengyel kormánynak az atommeníes övezet létesítésére irányuló javaslatát, s melegen üdvözli a Kínai Népköztársaság kormányának kezdeményezését hogy a kínai önkéntesek kivonulnak Koreából. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde végén a román és a magyar nép testvéri barátságát és együttműködését, a Szovjetunió-vezette legyőzhetetlen szocialista tábor megingathatatlan egységét és a népek békéjét éltette. a kormányfők találkozója, amit a Szovjetunió kormánya javasolt, létrejön és minden nép érdekében szükséges és fontos eredményeket tud elérni. — Támogatjuk azt a követelést, amely a tömegpusztító fegyverex- kel való kísérletek megtiltását kívánja. Támogatást nyújtunk minden javaslatnak, amely a leszerelést, a külföldi csapatok kivonását, általában a békés együttélési, a békés gazdasági versengést szolgálja Kádár elvtárs a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott, hogy a magyar kormány minden pozitív javaslatot támogat, ezek közül is különösen azokat, amelyek közvetlenül érintik a magyar nép életbevágó érdekeit. Ilyen például az NDK javaslata a két német állam egyesítésére, a lengyel kormány javaslata az atommentes zóna létesítésére, a román kormány javaslata Románia, 1 úlKádár János: Barátságnak kölcsönösen teljes bizalmat fejez ki | gyarországi ellenforradalmi ese- Jévben halt meg és a rokkantsági menyekről szólott. í nyugdíjhoz szükséges nyugdíj— 1956-ban — mondotta —tevékkel ebben az időpontban renaz ellenforradalmár burzsoá nagy- ítélkezett. birtokos osztály, valamint impe-í , , , . . , . rialista, és megvetésre méltó re- * öregségi es rokkantsaga vizionista áruló segítőik kiak- »nyugdíjat abban az esetben lehet názták a régebbi magyar vezetők {folyósítani, ha a termelőszövetkecsoportjának súlyos hibáit és meg* , ' . _____ , , ... , . ,T , °}zeti tag a termelőszövetkezetben akartak dönteni a Magyar Nép-* s köztársaságot. Átmeneti sikerei- »rendszeres munkát nem végez, két annak köszönhették, hogy az »munkaviszonyban nem áll, kere- áruló Nagy Imre-féle csoport át- íSGf0giaiiíoz,ást nem folytat. Az öz- allt oldalukra es kinyitotta sza-f ... mukra a kaput. »«W* nyugdijat nem lehet folyoA továbbiakban az ellenforra- J sí tani arra az időre, amíg az öz- dalom leverését ismertette Kádár elvtárs, majd így folytatta: — Harc közben olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a jószándékú tévedőket türelemmel és jó szóval kell meggyőzni, de az ellenség táborába átment árulókat nem agitálni, hanem ütni kell, az ellenséggel együtt. — Azt tapasztaltuk, hogy jobb, ha a gyakran ingadozók nincsenek a pártban. A párt számszerűen most kisebb, mint volt, de egységesebb és így nagyobb a tekintélye is, ereje is, mint az ellenforradalmi támadás előtt volt. — Á múlt hibái nyomán levont egyik legfőbb tanulságunk, hogy a párt és a dolgozók széles tömegei közötti élő kapcsolat, kölcsönös bizalom: a párt, a népi rendszer legfőbb és nélkülözhetetlen ereje. — Népünk az ellenforradalom felett aratott győzelmét is a szocialista országok népei egységének és támogatásának köszönheti. örülünk, hogy most a bukaresti dolgozók képviselői előtt személyesen van alkalmunk megköszönni azt az értékes segítséget, amelyet nekünk a nehez napokban a Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság kormánya és népei nyújtottak. — Az adott segítség nem volt hiábavaló. Politikai irányvonalunk helyesnek bizonyult, gazdasági terveink reálisak. A magyar dolgozó tömegek támogatják törekvéseinket, s ezért a Magyar Népköztársaság erősen áll a lábán és megy előre a szocialista társadalom építésének útján. _— Ürülünk, hogy személyesen láthatjuk most a Román Népköztársaság dolgozó népének eredményeit. Olvastuk a keddi jelentést az 1957-es terv túlteljesítéséről és küldöttségünk minden tagja szívből gratulál ahhíz, hogy a Román Népköztársaság dolgozói az ipari termelést 8.5 százalékkal növelték. — Mi ezekről az eredményekről be fogunk számolni a magyar nepnek. Egymás eredményeinek jobb ismerete önmagában is erő- s.teni fogja a román és a magyar nép barátságát. — Gondolnunk kell arra, hogy még nem haltak ki azok az emberek, akik a burzsoá-nacionaliz- mus mérgezett nyilával készen állnak mindig arra, hogy megkíséreljék népeink viszonyát megzavarni. De ezeknek mi nem engedünk teret és zavartkeltő kísérleteiket az igazság erejével és világos hirdetésével lehetetlenné tesszük — mondotta Kádár elvtárs. — Ebben a szellemben mondjuk, hogy a Magyar Népköztársaságnak nincs egy országgal szem ben sem t( i ületi, sem más igénye. Aki ilyei felvet, nemcsak a velünk testvéri barátságban éle szomszéd népköztársaságok ellen sége, hanem halálos ellensége elsősorban a Magyar Népkóztár -aságnak és az utak miatt oly ro kát sz^nvedeit magyar dolgoz’ népnek. — Ma népeink vá'lvetve harcolnak a béKe megsz'lárdításáer; cs biztosításáért, a szocializmus felépítéséért, egész táborunk egységének további erősítéséért. Kormányaink támogatják azt -a politikát, amely e célok megválói.rá- sát szolgálja. Helyeseljük a nemzetközi tátgvalások és megegyezések módszerét és hisszük, hogy vegy a mezőgazdasági termelőszövetkezetben, mint tag rendszeres munkát végez. A mezőgazdasági termelőszövetkezetnek minden tagjuk után a nyugdíjbiztosításért havonta 27 forint nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Kormányunk a nyugdíjbiztosítás bevezetésével is igyekszik elősegíteni, hogy a termelőszövetkezeti tagok öregségük és munka- képtelenségük esetén is ellátásban részesüljenek anélkül, hogy a nyugdíjbiztosításért nagy terheket rónának rájuk. (MTI.) gária, Aloánia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország jó viszonyának és a Balkán tartóé békéjének megteremtésére, — Aláírtuk az álláspontunkat és a közös törekvéseinket kifejező nyilatkozatot — mondotta Kádár elvtárs. — Mindent megteszünk, hogy amit aláírtunk, valóra is váltsuk. Erősödjék még jobban barátságunk, érvényesüljön még jobban a kölcsönös előny és a kölcsönös segélynyújtás szocialista elve népeink javára. Kádár elvtárs végezetül egész népünk nevében további sok sikert kívánt a Román Munkáspártnak, Románia népének, minden dolgozójának a szocializmus építésében és a béke védelmében. A hatalmas éljenzéssel fogadott beszédek után Kádár János és Gheorghiu-Dej a nagygyűlés több tízezer résztvevőjének viharos tapsa közepette megölelték egymást. Elníflzoü Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség BUKAREST, (MTI): Csütörtökön 24 órakor elutazott Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt komiány küldöttsége. A késő éjszakai óra ellenére a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a baneasai pályaudvaron, hogy' búcsút vegyen a vendégelt tői. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak búcsúztatására Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica vezetésével a román párt- és állami élet számos vezetője megjelent a pályaudvaron. Ott voltak a Bukarestben akreditált egyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar Himnusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiu-Dej-zsel eliépett a díszszázad előtt. Egy fiatalokból álló csoport virágot nyújtott át a magyár küldöttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román állami pártvezetők baráti kézszorítással búcsúztak egymástól, Kádár János és Gheorghiu-Dej melegen összeölelkezett. A pályaudvaron összegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormányküldöttséget Malnaseanu külügyminiszterhelyettes és Caius Fran- tescu, a külügyminiszter preto- Uollosztályának vezetője elkísérte a magyar-román határig. A magyar küldöttséggel utazott Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. Lapzártakor a hazaérkezett pért- és kormányküldöttség itthoni fogadása még tartott. Gh. Georghiu-Dejnek, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának nagy tapssal fogadott beszéde után Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. — Teljes meggyőződéssel állíthatjuk — mondotta beszédében a többi között Kádár János —, hogy barátságunk ma mind párt- és állami kapcsolatunk, mind népeink közvetlen kapcsolatainak vonalán tiszta, igaz felhőtlen barátság. Jól ismerjük tiszteljük és igaz barátainkként szeretjük Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica elvtársat, valamint a román dolgozók többi ismert vezetőjét. Baráti viszonyunk kölcsönösen teljes bizalmat fejez ki. Kádár elvtárs ezután a maMegkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél kilenc órakor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. Kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongiesszusi küldőitek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik h szakmai szakszervezetek kongresszusainak tapasztalatait és megjelölik a magyar szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Marosán György államm’niszter, B'szku Béla belügyminiszter. Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt Politikai Bizottságának tagjai. Ott vo't a kormánv több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson résztveít Louis Saillant, a Szakszervezetek Világ- szövetségének. főtitkára és a Világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezetek, va! amint a vegyipari dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus résztvevői egy perces néma tisztelettel adóztak az elmúlt kongresszus óta elhunyt magyar és külföldi szak- szervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása, a vezető szervek megválasztása. Ezután megválasztották a különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT íőitkára tartotta meg a szaktanács beszámolóját. Gáspár elvtárs beszédének ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk. am a
