Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

1958. MÁRCIUS 3«, VASÁRNAP RELETMAGVARORSZÁG 4 Dr. Müimich Ferenc és Dobi István üdvözlő távirata N. SZ. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnökének Kedves Hruscsov Elvtárs! Engedje meg, hogy a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökévé Történt megválasztása alkalmá­ból a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a ma­gyar nép nevében forró szeren- csckívánataimat fejezzem ki. Igaz szívből kívánok önnek, kedves Hruscsov elvtárs, jó egészséget és további sikeres munkát a szovjet kormány élén, a Szovjetunió népeinek és az egész békeszereiö emberiségnek a javára. Dr. MÜNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. K. J. Yorosilovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének Kedves Vorasilov elvtárs.' Fogadja szívből jövő jókíván­ságaimat a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nökévé történt újbóli megvá­lasztása alkalmából. Az egész ■magyar nép nevében, amely sze­retettel emlékezik vissza az ön magyarországi munliálkodásá- nak éveire, további eredményes munkát és jó egészséget kívá­nok. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. kincsek ÍJ vasztunov szovjet mérnök érdekes cikket írt a közelmúltban a Komszomoiszitaja Pravdában. A papírhiány problé­máját vizsgálva adatokkal bizo­nyítja, milyen óriási jelentőségűn papírhulladék felhasználása. Megállapítja, hogy 1 tonna pa­pír gyártásához körülbelül 5 köb­méter fara van szükség, 1 tonna papírhulladékból viszont 750 ki­logramm tiszta papír készíthető, ami teljesen elegendő például 25.000 iskolai füzet gyártására. — Így tehát a gyárba érkező min­den torma papírhulladék 4 köb­méter fát helyettesít. A papírgyártás legértékesebb nyersanyaga egyébként is a pa­pírhulladék. Régi, kiselejtezett pa­pírból sokkai könnyebb és olcsóbb papírt gyártani, mint fából. 1 tonna papír gyártásánál a különb­ség csupán villamosenergiában 1 ezer kilowattóra. A mérnök ezután felveti a kérdést: nem kicsinyes dolog-e újságpapírt gyűjteni, érdemes ez­zel egyáltalán foglalkozni? Hiszen az újság ára megjelenésének nap­ján is mindössze 20 kopek. Számoljunk csak! 1956-ban a Szovjetunióban több mint 7 ezer újság jelent meg 10 milliárdot meghaladó példány-1 számban. Tegyük fel, hogy egy újság átlagban csupán 15 gramm súlyú, s hogy a lapoknak csupán fele kerül vissza a papírgyárakba Még ebben az esetben is körülbe­lül 75 millió kilogramm, azaz, 12.000 vagon papír kerül újra for- j g alomba! S ha ehhez még hozzávesszük a i régi folyóiratokat, a különféle j fsomagolópapirokat. dobozokat, bo­rítékokat, villamos-, autóbusz- j Metro és színházjegyeket, bizony i elcsodálkozunk. — A Metro- és villamosjegyek-' ről beszélni mégis csak k'esinyes-1 ség! — mondhatná valaki. Pedig ez sem kicsinyesség! Egy­szerű számítással erről is meggye-' védhetünk. Milyen súlyú a moszkvai Met- j ro-jegy? Körülbelül 0.1 gramm! j S mennyi jegy fogy el naponta? j Több mint 200 kilogramm. Ez évi J 70 tonna. Ha ezt a papírt össze- ; pyűjtenénk, csaknem 2 millió | füzetet készíthetnénk belőle. Pe­dig. ennek a mennyiségnek csu­pán a felét gyűjtik össze hiszen a jegyek javarészt az utasoknál maradnak, akik azt eldoblak. A cikk írója ezután a villamos-, autóbusz- és színházjegyek mé­reteivel foglalkozva azt taná­csolja, hogy kisebb alakú jegye­ket adjanak ki, hiszen például a színház- és mozilátogatót kizáró­jlag három szám érdekli: az elő­adás ideje, a sor és a szék száma, j : De nemcsak a lapokról és a je- I J gyekről van szó — folytatja j jHvasztunov. — Vajon intézmé- ■ nyeink archívumaiban nincse- nek-e egész papírhegyek, ame­lyekre senkinek sincs szüksége? Vajon nem égetnek el a hivata­lokban óriási mennyiségű, s egy­általán nem titkosan kezelendő papírt? Miért nincs törvény, amely megtiltaná a papír clégeté- sét, mint ahogy törvény védi i például az ország természeti kin- j j cseit és nyersanyagait? A cikkíró j ezután javasolja, hogy az idösze- j rűségüket elvesztett légi brossú- rákat, az elavult könyveket, ame­lyeknek semmi értékük sincs, s amelyek évtizedeken át holt te­herként fekszenek az archívumok i I és könyvtárak polcain, küldjék a papírgyárakba, onnan aztán új könyvek formájában visszakerül majd a könyvtárak polcaira. Javasolja továbbá, hogy néz­zék át a könyvkereskedelmi szer­vezőtek raktárait, ahonnét ugyan­csak töméntelen mennyiségű köny­vet és brosúrát lehetne kiselej­tezni. Amint látjuk — vonja le a következtetést a szerző, — a papírgyártás számára bővizű for­rásaink vannak, de azokat rosszul használjuk ki. A Szovjetunióban a felhasznált papírnak csupán 12—15 százaléka kerül vissza a papírgyárakba. Ez elenyészően csekély azokhoz a lehetőségekhez képest, amelyekkel rendelkezünk és ahhoz a színvonalhoz képest, amelyet egyes országokban elér­nek. Hvasztunov felveti a kérdést: mi az oka annak, hogy a papír- gyűjtési« felhívó, meggyőző új­ságcikkek. plakátok és röplapok j ellenére ilyen gyenge az ered­mény? — s válaszul felhoz egy! példát. Egy háziasszony 10 kiló! hulladékpapírt gyűjtött össze oda- j haza. Egy családtól ez nem is { olyan kevés. Ezt a papin el kell ■ vinnie az álvevőhelyre, amely | elég távol esik. S mit kap a pa-1 pírért? Kilogrammonként 20 ko- \ pékét. Vajon megtérül-e neki a í vesződség? Aligha! Ügy kellene! megszervezni, hogy az élénk sz- | nőre festett, már messziről jó! fel-1 ismerhető papírgyűjtő-autó. rend­szeresen felkeresse az egyes haza­kat, mégpedig előre jelzett, naron és időben El keli érni, hogy a la­kosság érdekelt legyen a papírhu.'- ladékgyűjtésben. A cikkíró befejezésül megálla­pítja. hogy a papírhiányt, a pap'r- huliadékok helyes, ésszerű gyűj­tésével meg lehetne szüntetni. Nagy-Britannia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közös nyilatkozata Nagy-Britannia Kommunista Tártjának kül­döttsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt meghívására 1958. március 21-től 28-ig Magyar- országon tartózkodott a két párt közötti tárgya­lás céljából. Nagy-Britannia Kommunista Tártja küldött­ségének tagjai: John Gollan, a párt főtitkára. George Matthews, a politikai bizottság tagja és R. Talme Dutt, a politikai bizottság tagja. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kiss Károly, a Tolitikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nemes Dezső, a Tolitikai Bi­zottság póttagja, Orbán László, Sándor József, a Központi Bizottság tagjai és Lajti Tibor, a KB. külügyi osztály helyettes vezetője képviselte. A közvetlen baráti légkörben lefo’yt tár­gyalásokon a két küldöttség behatóan megbe­szélte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit, valamint a két pártot érintő valamennyi lényeges kérdést. Nagy-Britannia Kommunista Tártjának küldöttsége találkozott Kádár János elvtárssal, az MSZMP KB első tit­kárával is, akivel úgyszintén szívélyes és beható megbeszélést folytatott. A megbeszélések eredményeként a két kül­döttségnek az a véleménye alakult ki, hogy a két pártot és a nemzetközi munkásmozgalmat érintően valamennyi fontos kérdésben egységes felfogást vállalnak, a sajátos viszonyaiknak meg­felelően azonos elvi alapokon végzik munkáju­kat. I. A jelenlegi nemzetközi helyzet minden kom­munistától és minden haladó szellemű férfitől és nőtől azt követeli, hogy a legmagasabb erő­feszítéseket fejtse ki a világbéke fenntartása érdekében. A 64 kommunista és munkáspárt által ta­valy novemberben Moszkvában aláirt békeíel- liívás helyesen hangsúlyozta, hogy ma ez az emberiség fő feladata. A béke megőrzéséért, a csúcstalálkozó létre­hozásáért, a hidegháború megszüntetéséért és a nukleáris háború megakadályozásáért folyó moz­galom egyre terjed minden ország népei között. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezető körei meg mindig ellenállnak a népek ezen kö­veteléseinek. Ezzel ellentétben a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a csúcstalálkozó létre­hozására vonatkozó javaslatai mind az angol és magyar nép. mind az egész emberiség érdekeit szolgálják. A két párt kinyilvánítja azon törek­vését. hogy elősegíti ezen kérdések megoldását. Támogatja az európai atommentes övezetre vonatkozó javaslatot, amelyet a lengyel kormány terjesztett elő. (Rapaczki-terv.) Európa népeinek biztonsága érdekében európai kölcsönös biztonsági szerződés megköté­sére volr.a szükség, a Varsói Szerződéshez és az Északatlanti Szövetséghez tartozó államok kö­zött. A két küldöttség különösen kiemeli, hogy az angol és a magyar népnek, de valamennyi eorö- pai nemzetnek közös érdeke békéjüknek nem­zeti függetlenségüknek megvédése a nyugat­német militarizmus és nácizmus újjáéledésével, va'amint Nyngat-Német országnak atomfegyve­rekkel való felfegyverzésével szemben. II. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldött­sége a tárgyalások folyamán meggyőződött arról. hogy Nagy-Britanna Kommunista Tártja tevé­kenységének középpontjában a bekéért folyó harc áll. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy megváltoztassa a nukleáris háború előkészítésének jelenlegi politikáját, amelyet a konzervatív angol kormány folytat. Arra törek­szik, hogy a békéért folyó harcban létrehozza a munkásosztály egységét, továbbá mindazok egy­ségét, akik ellenzik a háborút. Nagy-Britannia Kommunista Tártjának 25. kongresszusa legyőzött minden a párt szakadá­sára és marxista-leninista alapjainak gyengíté­sére irányuló kísérletei. A párt folytatja tömegbefolyásának szélesí­tését és vezető szerepének növelését a brit nép előtt álló jelenlegi kritikus küzdelmekben. A párt programjának átdolgozott kiadása, ,,A szocializ­mushoz vezető angol út’“ e cél elérését segíti elő. ill. Nagy-Britannia Kommunista Tártjának kül­döttsége megelégedéssel tapasztalta, hogy az MSZMT milyen sikeresen védi meg és fejleszti tovább a magyar népi demokratikus rendszer eredményeit és a szocialista építés vívmányait. A tárgyalások, valamint a dolgozókkal tör­tént személyes érintkezés lehetővé tette, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártjának megbí­zottjai minden vonatkozásban megismerjék az MSZMP munkáját és arra irányuló erőfeszíté­seit, hogy a dolgozó tömegek aktív támogatásá­val a magyar nép életkörülményeit állandóan javítsa. Azokat a gazdasági és politikai nehézsége­ket. amelyek az ellenforradalom maradványa­ként még fennállnak, az MSZMP helyes politi­kájával sikeresen leküzdi. Az MSZMP a múlt hibáiból tanulva, szigo­rúan őrködik a pórtélét lenini törvényeinek meg­tartása felett erősíti kapcsolatait a dolgozó tö­megekkel, amelyek támogatása lehetővé tette az eddigi eredmények elérését. IV. A két párt küldöttsége megállapítja, hogy sajátos helyzetük és feladataik mellett azonos elvi alapokon — a marxizmus-Ieninizmus elvei alapján — végzik munkájukat. Minden erejükkel küzdenek a nemzetközi munkásmozgalomban ma fellép«' legnagyobb ve­szély: a revizionizmus ellen, továbbá a dogma- tizinus, a szektariánlzmus, s minden olyan né­zet és irányzat ellen, amely a munkásmozgalom egységét, harci szellemét gyengítheti. Az MSZMT és Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége úgy véti. hogy a most lezajlott baráti találkozó mindkét párt számára hasznos volt és igen értékes formája a testvér­pártok közötti érintkezésnek. Budapest, 1958. március 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében: KISS KAROLY, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, s Központi Bizottság titkára, Nagy-Britannia Kommunista Tártja nevében: JOHN GOLLAN, Nagy-Britannia Komunista Pártjának főtitkára. r Áprilisi 4 tiszteletére Egy-két tavaszi nap bekö­szöntése után megindult a mun­ka a mezőgazdasági üzemekben. Minden perc jó időt ki kell hasz­nálni, hogy azok a korai nö- vényléleSégek, amelyek az idő­járás miatt nem késtek el na­gyon, minél előbb földbe kerül­jenek. A Nyírmadai Ál.ami Gazdaságban 27 hold tavaszi bú­zát, az újfeliértüi gazdaságban 10 hold borsót, Tisza vasváriban l?0 hóid mákot vetettek el. Április 4 tiszteletére a dolgo­zók lelkes kezdeményezése bon­takozik ki. A Nyírbogdái yi Ál­lami Gazdaságban a do.gozók T20 hold akácerdő telepítésit vállalták s ebből már több. mint 24 ho!dat el is ü tellek. A kemecsei gazdaságban Bacsó Bertalan és Réti Miklós kocsisok vállalták, hogy április 4-ig 40 hold édes csili agfürtöt vetnek el. A szőlészetben 100 ezer darab simavesszőt termelnek ki ápri iis 4-ig és átadják gyökerezte lésre a nyírteleki szaporító isko Iának. Körülbelül egymillió francia dolgozó szirti jh ja tárható PÁRIZS (MTI): Körülbelül | egymillió francia dolgozó lép | sztrájkba kedden, mert a vasu­tasok sztrájkjához a gázgyárak jég az elektromos művek mun- | kásain kívül félmillió közalkal- I mázott is csatlakozik. Április elseje nem lesz tréfa !;i francia kormány számára: 1 komoly figyelmeztetés! jelent az | állami szektorban bekövetkező nagy sztrájk. I A közalkalmazottak több mi- j nisztériumban, valamint a pos­tahivatalokban. állami vállala- oknél és közegészségügyi intéz- ! menyeknél is sztrájkra ksszül- ! nek. j Az elektromos művek és a ! gázgyárak munkásainak mun­kabeszüntetése zavarokat idéz­het elő a gáz és villanyáram szolgáltatásban. A párizsi fö'd- alatti és1 az autóbuszok forgalma is szüneteibe1, bár a szakszer­vezetek szombaton és hétfőn .még kikérik a dolgozók véle­ményét a sztrájk kérdésében. A CGT sztrájkfelhívással for­dult a bányászokhoz is. A készülő sztrájk politikai . hatása is egyre jobban kibon­takozik: különböző politikai jel­legű szakszervezetek teljes egy­ségben hozták meg a sztrájk­döntést. Nem vitás, hogy a fa­sizmus elleni közös harc idején a gazdasági, társadalmi célki­tűzések azanossága is hozzájá­rul a baloldali egység gondola- ^ fának térhód fásához. IS jugoszláv sajtó vezető helyen számol he az MSZMP és a JKSZ képviselőinek találkozójáról 1 Belgrad, (MTI): A pénteki ju­goszláv lapok első oldalukon { főbb hasábos főcímmel számol­nak be a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága küldöttségeinek találkozójáról.- i«——— Eltaposott

Next

/
Thumbnails
Contents