Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

TERMELJENEK SZÖVETKEZETEINK NAGYÜZEMI MÖDON — AMÍG A FILLÉRBŐL FORINT LESZ — HÍREK — KÜLPOLITIKA — SPORT

XV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM

Ara 50 fillér

1938. MÁRCIUS 28, PÉNTEK

0

□DOüDCXDOaQODQOQODODODDDDDDCXlODOOODnODDDOOODQ

cAfii'ilh 4 e f ßtt

J skolákban, üzemekben, tömegszervezetekben, estézése- H ken egyre több szó esik arról a napról, amely emlékezetessé, s örömteli nappá vált tizenhárom évvel ezelőtt. Április 4,-ére készülnek a fiatalok, öregek, vasesztergályosok, kereskedők, tanárok és dolgozó parasztok.

E készülődés kettős. Amellett, hogy minden becsületes, józangondolkodású ember emlékképekben végigfut az elmúlt tizenhárom év eseményein, az ünnepségek gyakorlati előkészítésén is fáradoznak a falvak és községek.

A mi népünknek mindig sajátja volt, hogy szép külsőségekben fejezze ki érzéseit. Ezért az örömünnepnek hagyománya van hazánkban. És április 4. örömünnep: a felszabadult. Ígéretes jövőt kapott nép ünnepe lett. Az eljövendő ünnepségek tehát mindenképpen örömet fejeznek ki s ez látszik az eddigi felkészüléseken is.

A járásokban mindenütt megalakultak már az előkészítő bizottságok. Ezek a bizottságok képviselik társadalmunk minden rétegét. Helyt kaptak benne a párt és tanácsi szervek, a tömegszervezetek dolgozói. A bizottságok már javarészt megtárgyalták az ünnepségek programját, s gondoskodnak arról, hogy az egyes járások, illetve ezen belül a községek népe méltóképpen ünnepelhessen. Bár az elmúlt hetekben a tervek a községekben már rendelkezésre álltak sok helyütt, a községi előkészítő bizottságok, (illetve azok az emberek, akik egy-egy községen belül április 4. műsorát hivatottak összeállítani) nem ültek össze, hogy ezeket a terveket egybehangolják, s a gyakorlati megoldást megtalálják. Gá- ván, Kótajban. Nagyhalászon március 22-ig még nem intézkedtek a tervek egybehangolására. Azóta valószínű, hogy ezekben a községekben is fokozott erővel indult meg az előkészítő munka.

Talán soha még ennyi műkedvelő együttes nem készült műsorral ünnepre, mint ez most az idei felszabadulási ünnep előtt látszik. A zenekarok, énekkarok, színjátszó-és tánccsoportok száma kétszeresére növekedett, s ez a növekedés nemcsak számban, hanem minőségben is lemérhető. Különösen a tavaszi kulturális seregszemlére való nevezések voltaic a rúgó! ennek a nagyszerű lendületnek, amelynek eredményét már nemcsak a községekben, hanem a kis tanyákon is megláthatjuk. Ezért mondhatjuk méltán azt, hogy az idei április 4.-i ünnepség külsőségében is az öröm kifejezője lesz.

Az ünnepi műsorok általában jól vannak megválasztva. Hangulatukban tükrözik e nap eszmei mondanivalóját. Néhol azonban túlsúlyban szerepeltetik az olyan vidám jeleneteket, amelyek aktualitással nem rendelkeznek. Magyarázata az, hogy a kulturális seregszemlére induló műsonszámok legjobbjait is kiválasztották az április 4.-i műsor összeállításánál, s ez helyes is. De nem helyes csak ezekre a darabokra, jelenetekre építeni. Április 4. a hála napja is, hiszen szabadságunkat, új életünket vérrel váltotta meg a nagy baráti nép hős Vörös Hadserege.

Több, mint egy évtized elmúlt már azóta, hogy országunkat elhagyta az utolsó fasiszta csizma is. Ma már nincs egyetlen olyan település sem megyénkben, ahol ennek az elmúlt évtizednek békés és eredményes életéből ne maradtak volna gazdagitó emlékek. Ha a 13 év alatt létesült új építményekről, gazdaságokról, üzemekről, kulturális és egészségügyi intézményekről, iskolákról csak egyszerű felsorolást, adatszerű halmazt állítanánk össze, ez csupán megyénkről is vaskos könyvet tenne ki. S ha meg akarnánk azt is írni, hogy hogyan változott meg megyénk dolgozó népének élete, hogy mennyi könnyebbséget nyert, egészségesebb és boldogabb hétköznapjai teltek ezalatt az idő alatt, semennyi könyv sem lenne hozzá elegendő, mert minden családnak kellene legalább egy. S hogyan juthattunk mindehhez? Mindehhez, amit talán legjobban a kocsordi iskolaigazgató jellemzett: több épült tíz év alatt, mint azelőtt egy évszázadon keresztül, többet él a mai ifjúság, mint azelőtt egv egész emberöltő. Piros vér árán juthattunk idáig, az önfeláldozó, hős szovjet katonák segítették hozzá népünket, hogy megteremthessék a Magyar Népköztársaságot, a dolgozó milliók államát.

És mégegyszer folyt drága vérük, 195fi-ban amikor újra nyikorogni kezdett a fasis: ta csizma. Mégegyszer tiporták el hazánk ellenségeit, biztosítva számunkra népünk életét jelentő szabadságát.

Kell, hogy hazánk felszabadulásának ünnepén hálával gondoljunk hős szovjet barátainkra, s az öröm és a há'a kettős gondolata érvényesüljön minden tettünkben ezen a napon.

TAVASZI HÍREK

a. földekről

Demecseri Ezüstkalász TSz

A falusi ember alig fér már ilyenkor a bőrében. Megmozdul a vére s nem lehetne benntartani a lakásban. A szabolcsi tavasz — mert másfelé még tél van — igen csapodár. Dérharmat üli meg hajnalonta a fákat,

kopog a barázda, de várni tovább nagyon nehéz. A demecseri Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagjai is elvégezték a téli tennivalókat, a határ felé tekintgetnek. Napokon belül befejezik a 43 holdas gyümölcsös metszését. Készülődnek a tavaszi vetőszántásra, vetésekre. Befejezték a dohány alá való melegágy készítését is. Kilenc holdon termelnek dohányt az idén.

Nagy káli ói Gépállomás

Már jócskán mögöttük van a tavaszi szezonban használatos gépek javítása. A traktoros brigádok is szétszéledtek, ki-ki elment a kiválasztott szövetkezetébe. S ahol lehett, ott már neg- ízleltették az ekékkel a hantokat.

A balkányi Új Erő TSz-ben két traktor dolgozik. Kuruoz József 15 holdat szántott fel eddig körmösével, Krisnyák Jósseí pedig műtrágyaszóró gépet vontat univerzális traktorává). 30 holdon végezte el eddig a műtrágyázást. A biri Táncsicsban Sós János szintén 15 holdat szántott fel eddig, Ferenczi András gépe itt műtrágyát szór. A nagykállói Rákóczi TSz-ben Kiss László és Sípos János 20

holdas szántást hagytak maguk mögött. Az újfehértói üzemegység körietében tegnapelőtt tiz traktor állt munkába négy termelőszövetkezet területén.

Császárszállás Űj Alkotmány TSz-ben Icát traktor beszántott 30 hold földet. Ezenkívül elvetettek 10 hold tavaszi búzát és 10 hold rozsot.

Nyírteleki Állami Gazdaság

Itt azzal lepnek .neg bennünket, hogy hétfő óta folyik az oltványok kitermelése — géppel. A reggelek még morcosak, de a gép segítségével nagy léptekben haladnak előre a kitermelésben s amennyiben az éjszakai hőmérséklet sem száll mínusz alá, megkezdik a megrendelt oltványok szállítását. 350 ezer gyökeres, kétéves szőlőt is kitermeltek s megkezdik egy 25 holdas szőlőgyökereztetó iskola telepítését, amihez a fele mennyiség, egymillió vessző már meg is érkezett.

A 350 hold területet kitevő tavaszi szántási, tárcsázási munkákból eddig mintegy 100 holdat végeztek el.

VETIK fl CSÍRÁZTATOTT BURGONYÁT

.....1 1

Szabolcsban, Vencsellőn

vencsellői Szabadság TSZ ma kezdi meg 20 holdon a csíráztatott burgonyának a vetését. A timári Petőfi 10 hold burgonya vetését ugyancsak a mai napon kezdi meg. Az előkészületek a vetésre megtörténtek a Szabolcs községi Szabadság, a balsai Petőfi és Vörös Csillag TSZ-ekben is. A termelőszövetkezetekben különösen fontos ez, mert a korai vetésű burgonyából származó jövedelem biztosítja az e!ső munkaegység-előlegeket a szövetkezetiek számára.

Aleveleki tömegszervezetek felajánlása

I Kövesi Béla Levelek községből írja: A községünkben levő tömegszervezetek számos felajánlást tettek községünk szépítése érdekében. A Nőtanács elhatározta, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. Világkongresszusára értékes kézimunka térítőt készítenek és küldenek. A községfejlesztés, szépítés érdekéber* felajánlották: a nőtanács tagjai egy napi társadalmi munkával járulnak hozzá a község fásítási tervének megvalósításához, rendbehozzák a Hősök terét és parkosítanak. A Hazafias Népfront társadalmi munkával megszervezi az utak feltöltését és a helyenként felgyülemlett vizek levezetését.

Szegődési könyv

E«v ötvenéves évfordulóra

sógosan simul egymásba. Finomak az ujjak, karcsúak a csuklók. Ez a tőke és a nagybirtok szövetségének jele, hatalom a szerszám felett.

Az embléma alatt elmosódva látni, hogy a „könyv" X Y nyomdájában, Nyíregyházán készült.

Ig n, valamikor nyomatott és kapható is volt. A szegődési könyvben más is van. Az a címe: „ Házitörvény ek". Olyan brutális ennek a törvénynek az őszintesége, mint egy kemény ütés. Nyilí, szemérmetlen, otromba.

4r

„A Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé!” Emberi méltóság van ebben a mondatban. Csakhogy ezt nem „Nagyságos Neczmk Béla Ütt”, hanem a nép és a párt fogalmazta. S ezt Varga bácsi saját bőrén érzi, csakúgy, mint azt a másik törvényt.

Az idős tehenész ma a Ovnlatanvai Kísérleti

Gazdaságban dolgozik. Megbecsült ember, mindenki szereti, ö is szereti munkáját, a két ökröt — Bakonyt és Csákót —, amit gondjaira bízlak. ötven éve már, hogy megkezdte életpályáját, c csak azt sajnálja, hogy három évtizeden keresztül a Nesznek úr által fogalmazott házi törvény szerint élt;

Varga bácsit nagy megbecsülés éri felszabadulásunk 13. évfordulóján, a gazdaság él- üzemavató ünnepségével együtt tartják a munkásságának 50. éves évfordulóját.

Köszöntjük ót ebből az alkalomból, s azt kívánjuk, hogy még soká éljen jó erőben, egészségben.

Bodnár György tudósító.

U zürkefedelű cse- ^ lédkönyv fekszik előttem. Ha fellapozom, elolvasom első sorait, kemény, hideg, csörgő bilinccsé változik.

„Neveznek Béla Nagyságos Urr Uradalma, Ti- szanagyfalu, Szabolcs megye. 1907.”

Ez a fejléc. Alatta: , 34. sz.” valamivel feljebb: „Varga András béres, szegődési könyve 1907 évre”.

Aztán valamiféle embléma, keresztberakott ásón. kaszán, gerebl.vén. sarlón két egymást fogd kéz. Mit akar ez jelképezni? A szegődést7 Vagy valamiféle szövetséget? Azt, hogy Necz- nek Béla nagyságos úrral parolázolt Varga András 34-es számú béres am "-or szegődött?

Nem! Ez a kéz tarátTímáron, és Balsán

A tavasz mák ácsán, de mégis elérkezik lassan. A Tisza-parti parasztok szembeszállva a dacoló időjárással, munkához láttak a földeken. Ezek bon a községekben tradíció már a csíráztatott burgonya vetése, melyből május végén mór az asztalokra kerül az új burgonya. De nemcsak hazai, hanem a külföldi piacokra is sokat szállítunk, amely komolyabb összegű valutát jelent.

Ezekben a községekben elsősorban a termelőszövetkezeti dolgozók láttak munkához. A--------- -aí «up ^ ^ /v<2