Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

K ELEIM AGY ARO RS2Á G 1958. »1 ÁRC1US 27, CSÜTÖRTÖK H I 8 E K A SZÓ HALHATATLAN MŰVÉSZE (MÁRCIUS 28-ÁN ÜNNEPELJÜK GORKIJ SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁT) 1958. március 27, csütörtök, Hajnalka Szemfényvesztés? Nem, paradicsom! Wem vagyok babonás, de a paradicsom vásárlási aktusom annak tűnt. Ügy jártam a Cseme- " ’ gében, mint a bűvészt csodálók a nézőtéren,- amikor a mester szebbnél szebb ízletes gyü­mölcsöket varázsol a hallgatóság szeme elé. Már nyúlnának utána, és egyszer csak eltűnik. Nos, a Csemege kirakatában is így néztünk egymásra a mosolygó piros paradicsommal. Már ott véltem a kezemben s képzeletben katonákat vágtam a jiistöltszalonnából, és jókorákat haraptam a paradi­csomból. Számban összefutott az íze és erre már nem bírtam magamnak ellenállni. Beléptem, hogy veszek belőle. Elcsodálkoztam, amikor megláttam a pulton levő kis bogyókat. Satnyák, girhesek, gusztustalanok voltak. — Paradicsomot kérek, de nem ebből — mutattam — hanem ami a kirakatban van. — Sajnos, azt nem adhatjuk el, mert csak ennyi van — válaszolta udvariasan a kiszolgáló. Nem szóltam semmit. Sár kon for dúltam, és mint a néző, aki a bűvész mesterkedéseit figyelte, kiábrándultán és fejcsóválva hagytam el az üzletet. i Hiába no. Ez a reklám. Vagy talán szemfényvesztés? Nem tudom. Valószínű, mert mégis csak ők győztek. Mert megmutatták nekem a piros, zamatos paradicsomot. De boldog voltam, mert szemeimmel láttam a jiaradicsomot, ha izét nem is élvezhettem. (sk.) Kertmozi nyílik j a Sóstón A Sóstón a régi strandi fürdő helyén kert mozit nyit a Moziüzemi Vállalat. Tud­niillik a meleg gyógyvíz felhasználására medencéket építenek és így kitűnően al­kalmas lesz az előbbi strand egy szabadtéri mozi beren­dezésére. Az időpont még nem tisztázott, amikor a Sóstói Fürdő- és Üdülő Vál­lalat intézkedik az átadás­ról, azonnal hozzálátnak a munkálatokhoz. , A Nap kel: 5.35 perekor, nyug­szik: 18.06 perckor. a nyírbátori járási TANÁCS rendkívüli tanácsülés keretében 1958. március 21-én megválasz­totta a járást Népi Ellenőrzési Bizottságot 7 taggal. A bizottság tagjai a tanácsülésen letették az esküt A bizottság április 1-én kezdi meg a munkáját a társa­dalmi tulajdon védelme érdeké­ben, a gazdasági életben tapasz­talható kártevések leküzdésére. (Lóránt György.) MÁJUS 1-SN NYÍLIK A SZÉLESVÁSZNÚ MOZI NYÍREGYHÁZÁN A többi vidéki városokhoz ha- tonlóan május 1-én Nyíregyházán ts megnyílik a korszerű széles­vásznú filmszínház. A tavaly fel­épült szabadtéri színpad kifogás­talanul alkalmas a szélesvásznú mozielőadásokra. Az előadásokat minden este itt tartják majd, ki­vételt csak az a nap képez, ami­kor szlnlclőadást rendeznek a vabadtéri színpadon, A szélesvásznú mozi berende­lésére mintegy 150 ezer forintot költ a Moziüzemi Vállalat. BEÄZTERFC községben korábban egy pártszer­vezetben dolgoztak a tsz. és a községben dolgozó párttagok. Most különválasztották a két szervezetet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyes volt, mert mindkét párt-alapszervezet alaposabban tud foglalkozni — a saját — a községet, tsz-t érintő kérdésekkel. ★ TÍMÁRON a pártszervezet a dolgozó parasz­tok kérésére javasolta, hogy a ti- máriak alakítsanak önálló föld- művesszövetkezetet, váljanak el a rakamaziaktól. Ma már meg­alakult a timári földművesszövet- kezet, s így alaposabban tud fog­lalkozni a község dolgozó paraszt­jait érdeklő problémákkal. Az fmsz-ben a napokban kerül sor az MSZMP-csoport megalakítására. ÉLÜZEM A BELSPED A nyíregyházi Belföldi Szállítmányozási Vállalat 1857 második felében vég­zett jó munkájának ered­ményeként elnyerte az „Élüzem” címet. A vállalat dolgozói a tervteljesítésben és -r önköltségcsökkentés­ben túlszárnyalták az elő­irányzott követelményeket 5] és részleteiben is teljesítet- ti ték az „Élüzem” feltételeit, ?! | ÉJJELI MENTŐS ZO LG Á- ! LAT Tegnap reggel üjfehértóra hívták a nyíregyházi men­tőket. Egy súlyos fuliadásos gyermeket kellett beszállí­tani sürgősen. A mentőko­csi rekord idő alatt tette meg az utat Üjíehértóig és vissza, és az alig hathetes csöppséget, akit az előzetes jelzések szerint tüdőgyulla­dás támadt meg, sikerült időben kórházba szállítani és megfelelő gyógykezelés­ben részesíteni. ********************************* HELYTÖRTÉNETI előadást tartottak a közelmúltban Nyír- paronjban. Ezen Nylrpazftny község történetét ismertették 1848-ig. Most kerül sor a máso­dik előadásra, mely 1818-tól nap­jainkig tárja fel a hallgatók előtt községük múltját. GTÜMÖLCSFAÁPOLÁSRÓL, . gyümölcstermelésről tartottak1 előadást Tlszavld, Tarpa, Vásá- rosnamény, Lónya községekben. Tarpán az év első két hónapjá­ban 6 előadás hangzott el poli­tikai és természettudományi tárgyakból. ★ KIÁLLÍTÁSI anyagot készí­tenek Vásárosnaményban a já­rás termelőszövetkezeteinek fej­lődéséről. Tablókészítési ver­senyt írtak ki, a legjobb tablók pénz. juta Imazásával. Már 60 tabló elkészült, ízlésesek, lele­ményesek. Bckeretezés után be­mutatják őket a járás községei­ben. BÉKE-MOZI: A 420-as urak (II. rész). Indiai film. A Csavargó c. filmből jólismert Rajkapoor és Nargis főszereplésével. Előadások kezdete délelőtt fél 11 és du. fél 5. tél 7. fel 9 órakor DŐZSA-MOZI: Égi madár. Móricz Zsigmond novellájának film­változata magyar filmen. Előadások kezdete 4, 6. E órakor. GORKI.T-MOZI: A feleség. Két házasság története. Magyarul be­szelő szovjet film. Főszerepben: Izolda Izvickája. !• kiadások kezdete: 4, H. 8. órakor. öfétség hatalmában NYÍREGYHÁZA határában a Debreceni út menti iskolában szombatonként hiába várják a hetedikes Újlaki Irénkét és az ötödikes Újlaki Jánost. Talán is­kolakerülők az Újlaki-gyerekek? Nem. Az ügy sokkal bonyolul­tabb. Édesapjuk és édesanyjuk „őrtálló” adventisták és vallásos meggyőződésből nem engedik gye­rekeiket szóin baton az iskolába. Az őrtállók ezzel is elkülönítik magukat a Szabolcs megyében működő többi, legalább öt-hatféle adven'ista szektától. A nehéz múltú szabolcsi, (szat­mári végeken az adventistákon kívül még a nazarénusok, befcha- nisták, «. Jehova tanúi, baptisták, pünkösd isták és a nfiethodttták hirdetik tanításaikat. A megye 236 községe közül most mintegy 70 faluban vannak szekták, illet­ve él egy-két „hivő” család. Szá­múit aránylag nem sok. Nem én cl a háromezret. A mai „hívők ’ többsége még a nagyúri Szabolcs­ban, a nagybirtokok embertelen, reménytelen világában sodródott a szektába. A létbizonytalanság cs a csalódottság az érvényesülés útjainak eltorlaszolása és a tudat­lanság burjánzó melegágyat te­remtett a világi élettől elforduló, a történelmi egyházaktól nv.gcsö­niörlötb a fennálló társadalmi renddti sokszor ezembeáiló elkép­zelések, „hitelvek” számára. A szekták tagjai különös „meg­szállott” emberek. Ügy érzik, egyedül ők ismerték fel az ságot”. Ők a „tiszták” és a »**" választottak". Valami „kegyes gőggel” néznek a kívülállókra. Várják a Világ végét, az Ür máso­dik eljövetelét az ítélet napját — amely szerintük hamarosan be­következik. Az egészséges gondol­kodású falusiak afféle bolondos embereknek tartják őket. A szek­tatagok túlnyomó többségükben nagyon becsületesek, de sajnos, hihetetlenül tudatlanok. Persze, vannak ügyes, ravasz, sz.ámí'ó prédikátorok is, akik a hiszéke­nyek ,.tizedéért”, vagyoni sarcá­ért hirdetik az „igét”. Mások az egyszerű, misztikumra hajló lel­kek fogékonyságát kétes és szeny- nyes szándékú politikai elgondo­lások támogatására igyekeznek felhasználni. Sokat beszélnek mostanában arról a volt balkányi csendőr tiszthelyettesről, aki mint az „őrtálló” szekta tagja, újabban államellenes tanok követésére buzdítja „testvéreit”. A sokféle szekta között van egy tiltott is: a Jehova tanúinak a szektája. Til­tott, mert a tanításuk áltamclle- nes. A felszabadulás óta Szabolcs­iban is' csökkent a szekták ereje, de még élnek. Jellemző, hogy a híveik nyolcvan százaléka kispa- raszt és az egész megyében alig egy-két kulákról tudnak, alti a szektákhoz csapódott. A hajdani , söiét” Szabolcsban fehá; még mindig sokan a aö'étség hatal­mában vergődnek. MEGLÁTOGATTAM ÚJLA­KI EK AT, az említett „őrtállók it”. Az apa, Újlaki János zömök, erős 45—30 év körüli ember. Falusi asztalos, itt a nyíregyházi tanya­világban. A házuk, szobájuk sze­gényes, A konyha; a műhely. Új­laki Jánost annakidején egy írás- tudatlan néni „térítette meg”. Ad ■ dig — SS éves koráig — 5 is „úgy élt, mint a többiek”. Most hisz az Ür közeli eljövetelében és méltó ítéletet akar nyerni. A szombatot ünnepük. Ezen a napon nem dol­goznak. A felesége nem is főz. A gyerekeket nem engedik isko­lába. Egész nap' elmélkednek. A felesége szintén szektatag, és a szülők érthetően mindent meg­tesznek azért, hogy a gyermekeik is velük egy véleményen legye­nek. A két kis gyerek'most is va­S G orkij a történelem új hő­seivel, a munkásíöirodal­már típusával gazdagí­totta a világirodalmat. Az „Ellenségek”, „Az anya”, a „Klim Szamgin élete” című műveiben Gorkij alkotta a né­pért küzdő bolsevik munkás alakját. Műveit ezenkívül át­hatja az emberi munka alkotó erejébe vetett határtalan biza­lom, s a néptömegek végső győ­zelmébe vetett hit. Gorkij teljesen új eszközök­kel mutatta be az orosz népei, amely — habár elnyomás alatt sínylődött — kiapadhatatlan al­kotó energiával rendelkezett. Az író minden erejével arra töreke­dett, hogy felszítsa a néptöme­gekben a forradalmi erő tüzét. A világirodalom történetében Gor­kij volt az, aki elsőnek költői magaslatokra emelte az embert munkát. Még ma is számtalanszor is­mételgetjük Gorkij szavait, amelyekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, oly bölcsen meghatározta a szovjet ember magatartásának alapgondolatát. „Jól dolgozni —• ez annyit jelent, mint jól élni” — mondta Gorkij s ezzel a jö­vendő nagy szocialista vívmá­nyainak első propagandistái kö­zé tartozott. Gorkij művészetét szerte a vi­lágon tisztelik és becsülik. „Gor­kij hatalmas fáklyaként áll az emberiség előtt, — írta róla Barbusse francia író —■ aki megmutatja a világnak, mi­lyen úton haladjanak, a kultúra művelői.” „Gorkij tanításai töb­bet jelentenek, mint az irodal­mi útmutatásokat — jelentette ki ICuo Mo Zso, az Ismert kínai tudós és irodalmár. — Gorkij­tól nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogyan és miről kell írni) hanem azt is, hogyan éljünk, s milyenekké váljunk”; M akszim Gorkij neve az ember- és a munkaszere­tet, a dolgozó tömegek örömteli, boldog életéért vívott harc jelképe. — Olyan művésznél, mint Gorkij, jegyezte meg egyszer Alekszej Tolsztoj — nem szükséges két dátumot — a születés és a halál napját — megjegyeznünk. Mert Gorkij — halhatatlan! Valóban, a nagy művész most is ott áll a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdők első so­rában. Az író, mint a proletár- forradalom viharmadara, új korszakot nyitott az emberiség művészetének fejlődésében, a szocialista-realizmus korszakát. Alekszej Peskov (Makszim Gorkij) 1868. március 23-án, egy szegény asztalos családjában született. Korai gyermekéveit nagyapja házában töltötte, majd 10 éves korára teljesen árván maradt. Nagyapja is tönkre­ment, s így — hogy megéljenek — a fiúnak ki kellett mennie „az emberek közé”. így kezdő­dött Gorkij megpróbáltatások­kal teli élete. Kifutófiú, edénymosogató, ra­kodómunkás, pék, vasúti őr, fű­részmunkás — mindezek a mun­kaalkalmak az élet egy-egy ál­lomásai, miközben a fiatalem­ber bebarangolja egész Oroszor­szágot. Ezek voltak Gorkij „egyetemi évei”. Vándorlásai során egyre több könyvet olvas és örömét leli Puskin, Lermon­tov, Turgenyev, Flaubert, Dic­kens és Walter Scott művei­ben; A „Kavkaz” című tbiliszi lap­ban 1892. szeptember 12-én „M. Gorkij” álnév alatt megjelent a „Makar Csudra” című elbeszé­lés. Ettől a naptól számítjuk Makszim Gorkij irodalmi tevé­kenységének kezdetét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents