Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
1 KELETMAG YARORSZAG 1958. MÁRCIUS 23, VASÁRNAP MIKO ERZSI 67 százalék a csehszlovák mezőgazdaság szocialista szektora Csehszlovákiában továbbra is gyorsan halad a falu szocializálása. Ez év eleje óta 288 új termelőszövetkezet alakult 16.426 taggal, 83.026 hektár termőföldön. A régebbi szövetkezetek 1 | Felhívás a város dolgozóihoz A Hazafias Népfront Városi Bizottsága kéri a város minden becsületes dolgozóját, hogy védje városunk parkjait és a fákat. Azokban az utcákban, ahol fásítani, a járda szélét füvesíteni és virágosítani lehet, mindenki igyekezzen lakása előtt fát és virágot ültetni, füvesíteni. Szép és egészséges lenne, ha városunk minden utcáját árnyas fasor hűsítené és a járdaszegély melletti részeket üzemeink, vállalataink, intézményeink és minden dolgozó önkéntes hozzájárulásával virágossá, füvessé, rendezetté tennénk. Mozgalmunk célja, hogy városunkat szebbé, egészségesebbé tegyük. Bízunk abban, hogy városunk minden becsületes dolgozója lelkesen kiveszi részét e nemes munkából. Különösen nagy segítséget várunk városunk ifjúságától, a KlSZ-szervezetektől, az ipari és kereskedelmi tanulóktól, az általános és középiskolás fiataloktól. Külön is kérjük őket, hogy lelkes, odaadó munkával segítsék városunkat szebbé és egészségesebbé tenni, A Hazafias Népfront városi bizottsága, Nyíregyháza. get a vetés, nem kéreti kétszer magát, beáll a barázdába, szórja a magot, kapát fog növényápoláskor, markot szed aratáskor. Most is ott sürög- forog a kertben. Létra nélkül is felmegy a legnagyobb almafára, formálja a ja koronáját. Ismeri a jól termő ágakat, eltávolítja a feleslegeseket. Tisztítja, gyógyítja a termő és fiatal fa törzsét. Megy a gép után, ülteti, védi az új hajtásoltat, ápolja kincset érő fáikat. Örömét, szórakozását megleli a pirosló, sokasodó gyümölcsben, a szőlővessző gazdag termésében, a rizling csillogó színében, ízében, zamatjában. Szót emel, kifogásol, ha egy szem gyümölcsöt levernek a fáról, ha eoy szál vesszőt megsértenek, ha gyomot hagynak a növények között. Olykor, ha dicsé- rően szólnak szorgalmáról, elpirul, melegség járja át a szívét. Nézi, kutatja szomszédai arcát: milyen szándékkal teszik, hogy őt, az egykor meg sem látott kislányt, Mikó Erzsit dicsérik? Ha egy biztató mosolyt, kedves kacsintást csíp el a tekintete, szeretné hangosan kiáltani: ma többet tettem, mint tegnap. De holnap —1 higyjétek el — még többet fogok tenni,, mint ma. De nem mondja. VI és hallgat. Másnap azonban kint a gyümölcsösben még gyorsabban forgatja ai ollót, kezeli a gépet, még jobban hajlik a dereka, mint máskor> Mikor 1956 őszén bajban volt a közös, fiatal létére bátorságot és bizakodást öntött az idősebbek, kétségbeesők szívébe is, hogy nem lesz veszély, ha összefognak'. Sokszor mondta, hogy ha kell, fegyvert is fog, megtanult azzal is bánni! (Titlcos vágya bejutni a munkásőrségbe.) Megtanulta jól forgatni szerszámait, 349 munkaegységet teljesített tavaly is. Az idén is helytállt mindennap, ha szükség volt munkájára, Féltve őrzi a közöst, hogy ebben ai évben ne százhetven- négy darab piroshasú százassal fizessék munkáját, mint tavaly, hanem többel. Hogy többel fizetik '..aajd, erre biztosíték szorgalma, a többiek igyekvése, akarata. S hogy így legyen, példát mutat rendben, fegyelemben. Ezt adja a bizalomért viszonzásul a pártnak. NAGY TIBOR. A ^Pókban rég nem látott ' barátommal találkoztam az utcán. Köznapi dolgokról beszélgettünk. Feltűnt, hogy mun_ kájárói, fontos politikai és gazdasági kérdésekről csak úgv immel-ámmal szólt. Kifogásoltam. — Nézd, a munkámat becsületesen elvégzem. Más meg nem érdekel. Mit vitatkozzak az üzemben, a pártszervezetben a problémákon? Bajt csináljak magamnak? így legalább nyuged- tabb vagyok. — Hogy gondolkodhat így egy párttag? És pont te? — Hogy, hogy... Miért szóljak, beszéljek? Talán, azérí, hogy piszkáljanak? Legjobb, ha meghúzza magát az ember csendesen. Nem igaz?... No, de megyek is, mert elkésem a múmiából. Kezet fogtunk, elbúcsúztunk. I. Az eset gondolkodóba ejtett. Ha több hasonló jelenség nem bukkanna fel napjaink öan, nem volna szükség ide leírni: a közömbösség károc. veszélyes és helytelen. Kétségtelen, hogy a párt-, állami és társadalmi életünkben elsősorban a jobboldali nézetek és a székit s- dogmatista módszerek ellen küzdünk. Ha bizonyos időszakosban az ellenük való harc nehezebb is, mint máskor, mégis könnyebb, mint a közömbösség elleni küzdelem, mert az utóbbinál nem ismerjük pontosan annak gyökereit Azt tudjuk, hogy ha valaki revizionista nézeteket vall, hogyan, lépjünk fel vele szemben. Nyíltabban mutatkoznak meg a szektás hibák is és így találhatunk rájuk „orvosságot“. De egy olyan betegséget nem tudunk gyógyítani, amelyiknek nem ismerjük pontosan a kórokozóit, bacilusait. Előbb arra van szükség, hogy felfedjük azokat. A dolgok iránt közömbösséget mutató ember vajon miért ilyen? Ennek több oka lehet. Talán véleményében, nézetében nem biztos, nem határozott. Az is lehet, hogy valamikor szóvátett valamit á pártszervezetben és ezért annak idején megbíráltak. Ügy érezte, jogtalan volt ez a bírálat és most sértve érzi magát. Ez az ember így gondolkodik: „Ne szólj szám, • -m fáj fejem.'’ Megint mások talán sok munkájuk mialt tartózkodók. j\ em arról van szó, hogy a közömbösség eluralkodott jelenség; Pártszervezeteink túlnyomó többségében ma egyre javul a munka, noha nem dicsekedhetünk még most sem azzal, hogy minden kommunista végez pártmunkát.' Igaz, vannak elvtársak, akiknek sokszorosan is kijut a munka, míg másoknak nem. Mindezek mellett azonban mégis tapasztalható, hogy a párttagoknak égy bizonyos része, akik — feltételezve — ismerik a párt felső és helyi szervezetének határozatait, közömbösséget tanúsítanak hónápról-hónapra. Nem mondanak véleményt fontos kérdésekben, nem törekednek arra, hogy javaslataikkal hozzájáruljanak a hibamente- sebb, tökéletesebb határozatok' kidolgozásához és végrehajtásához. A nagygéci pánszervezetoen csak néhány hétig mutattak közömbösséget a vezetők a pártmunkával, a párt belső életével kapcsolatban es ha idejében nem figyelmezteti őket a járási pártbizottság, súlyos hibákat követtek volna el. A közömbösséget vallók „el- ve” ragályos, mint az egyes betegségek. Hatalmába keríti az egyes vezetők melleit a párttagokat is. Lanyhul a pártmunka, kényelmesség lesz úrrá. fis ami nagyon káros: a kritikátlanság légköre bővül. Ennek pedig rendkívül rossz hatása van a pártszervezet ütőképessegére, munkájára a kommunisták és a pártonkívüliek kapcsolatára. Ha egyes pártszervezetek ve. zetői — mint azt a nyíregyházi vasútállomás égjük alapszerve- zeténél tapasztaltuk — nem érintkeznek rendszeresen a tömegekkel és nem tanácskozzak meg a párttagokkal és a párton- kívüli dolgozókkal a fontos pártpolitikai, gazdasági és egyéb kérdéseket, akkor a munkások egy része is közömbössé válhat. A közömbös embernek nincs határozod véleménye. Segíteni szükséges, hogy az alapvető, fontos kérdésekben világosan és igazságosan lásson. Ezzel tudjuk biztosítani a párt körül azt a szimpatizánsokból kialakult és egyre bővülő embergyúrűt, akik — heljresen értelmezve a párt és a kormány politikáját — tömegeket nyerhe nek és nyernek meg számunkra. If eltétlenül szükséges, hogy a vezető beosztású elvtársak nagyobb érdeklődést tanúsít- .mák a munkásokkal, kommunistákkal és pártonkívü- liekkel szemoen. Mert nemcsak az a közömbös ember, aki nem érdeklődik a tudomány, a művészet. a kultúra egyes eredményei iránt, aki nem jár moziba, hanem az is, aki „bánom is én“* elvet vail a fontoß politikai kérdésedben, akit nem érdekel á nemzetkö:i helyzet, a háborúé* a béke kérdése, a világ folyása. Mert. azt tudjuk, hogy társadalmon kívüli emberek nincsenek, De vannak olyanok, akik sok kérdésben meg nemtörődömséget mutanak. Ezek megnyerése is fontos. És úgy jár e munka sikerrel, ha a parton belül küzdjük le elsősorban a közömbösség helytelen elvét, annak jelenségeit, 2, A közömbös emberek a pazarlással, a károkkal, a szocialista tulajdonnal szemben nemtörődömséget mutatók rendkívül káros hatással vannak egész népgazdasagunkra. Ha a nyíregyházi MÉK-nél nem lett volna közömbösség és szemethunyás, a Péter-íéle burgonj'a-pa- nama nem növekedhetett volna milliós kárrá. Tudjuk, hogy ebben sok-sok ember volt részes kisebb-nagyobb mértékben. A Nagyecsedi Állami Gazdaságban sem lett volna 5U ezer formt értékű takarmány-túletetés, ha az ellenőrzés irányában nem mutatkozik közömbösség, ha nincs hanj'agság. És lehetne sorolni a példák sokaságát, amelyek mind azt mutatják, hogy a gazdasági területen mutatott közömbösséghez, millió és millió forint tapad. Ahol harc folyik a közömbösség ellen, ott javul a termelés, az anyaggal való takarékosság, mint ezt a Nyírbogöányi Kőolajipari Vállalat eredményei is igazolják. Itt lefülelték a benzin-tolvajt és harcot indítottak az anyagpazarlás ellen. És sajnos, mégis megtörténik — mint itt is —, hogy a párt vezetőség egyik tagja, aki a takarékosság ügyében kapott megbízatásokat, elnézte a káros esetet, amikor 110 mázsa finomított fárrdt olaj folyt el az egyik dolgozó hanyagsága miatt.-♦ J Korán elvesztette | apját. Minden gond, * baj édesanyja és a nagyobbacska gyermekek vállára nehezedett. Hajnaltól késő estig a más földjén ■ dolgoztak. Leírni nem lehet, mit élt át az tanya, ha síró gyer- imeke kenyeret kért * és helyette csak si- |mogatást. vagy ked- >ves szót adhatott... ISzívszorongva kellett | látni, hogy Erzsi, a I serdülő lányka, felinőtt ember munkáját t végezte. Mosott, éj- »szakázott. Kellett a * segítsége, munkája, ihisz’ nyolc gyermekinek enni adni, gond- iját viselni — nem ? könnyű dolog özvegy l anyja számára. I Mikó Erzsi állta a f harcot.,. Ha este le- i tette a kapát, várt rá t a mosás, a főzés, a í takarítás, az apró'o- j bak gondozása. * Erzsit hát korán megedzeite az élet... I Karjai, izmai megszokták a legnehezebb mun!:át is. Mikor a kislétai Rákóczi TSz tagja lett, még nagyobb erővel, bizakodással, lendülettel látott a dologhoz. Ré- gén muszáj volt a < munka, az igyekvés. I Sürgette a nincs. Ma j nem ismeri már a } „nincs" szót, de nem ' ismeri a lehetetlent ram. Ha tavasszal sür4 Nagyteljesítményű csávásógép a Kállósemjéní Növényvédő Állomáson] * munkanap alatt 4—5 mázsa vető- j magot lehet megcsávázni. Ez a kis teljesítmény legfeljebb csak az egyénileg dolgozó parasztok kisüzemeiben elegendő. A szocialista nagyüzemekben más megoldást i kellett keresni. A PC csávázógép napi 2—300 mázsás teljesítményt; ér el. Éppen a nagy teljesítmény: j avat ja kifejezetten a nagyüzem; i gépévé; Sőt: a nagyüzemek közül is csak a legnagyobbak tudják, —; de azok is csak többé-kevésbé —1 kihasználni. Éppen ezért a nagy-' I üzemek vetőmagján kívül az alt- ciós vetőmagtételek csávázására j | használják. ' ■ A Linhart-féie kosaras csáva-: ‘ zásnál 5 mázsa vetőmag megcsá-; vázásához, a PC csávázógépnél: 1 pedig 25 mázsa vetőmag megcsá* *: vázásához szükséges egy kézi ■ munkanap, tehát a PC csávázó-: gép használata esetén ötször ke-; vesebb kézi munkaerőre van' |szükség, mint a régi eljárásnál.: •Az egyénileg dolgozó parasztok' i csávázási moaszc, enez hasonlí i va1 ez az arány még inkább eltoló-; | dik a csávázógép javára. A kosaras és kádcsávázási eljárások használata esetén a vetőma-' got csávázás után feltétlenül szárítani kell. Ez meglehetősen ne-; hézkesen megoldható feladat, kü-; ionosén a ,.ko. , na meggonuorjUK ; hogy 1 mázsa mag kiterítéséhez: 13 négyzetméter szárííófelüiet (ponyva, betonozott, vagy deszkák í zott terület) szükséges. Ezzel szem-: ben a PC csávázógéppel csávázott] |vetőmagot azonnal zsákolni lehet; és szárítás nélkül, veszélytelenül; j lehet tárolni. Száraz időjárás ese-; ‘ tén a tárolás garmadában is tör- I ténhet. rekkel szemben, ■— azonos biológiai hatás mellett — elsősorban a magas teljesítmény, az alacsony munkaerő-szükséglet, a vetőmagszárítási munkafázis elmaradása és az alacsony önköltség biztosítja. A kisüzemi viszonyok között általánosan használt kosaras, illetve kádcsávázási módszer alkalmazása esetén, ha a csávázókád legalább 400 literes, akkor tízórás Az eddig alkalmazott csávázási j: eljárások meglehetősen körűimé- nyesek és sok kézi munkaerő-igé- . nyük melleit alacsony teljesítmé- : r.yűek. A nehézkes csávázási mód- : szerek használata • következtében i gyakran előfordult, hogy a nagy- , üzemek a kötelezően előírt csávázási munkákat a legjobb akaratuk . mellett sem tudták teljes egészé-1, ben végrehajtani. A képen látható PC-jelű csá- j '• vázógép fölényét a régi módsze-' tagsága 29.475 dolgozó paraszt- ' tál, földterülete 115.290 hektárral gyarapodott. A mezőgazda- J ság szocialista szektora má Csehszlovákia termőföldjének 67 szá- 1 zalékára terjed ki.
