Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

KELETMAGVARORSZAG 1958. MÁRCIUS 22, SZOMBAT MÉLTÓ IITOOOK .. .Madzag a húzója!" Országszerte híres a tiszadcbi Táncsics Termelőszövetkezet. Nemcsak azért, mert az elsők között alakították meg me­gyénkben közös gazdaságukat, hanem azért is, mert 10 év a.att olyan eredményeket értek el a gazdálkodásban, a közös vagyon gyarapításában, a szövetkezeti tagok jövedelmének emelésében, amilyenre még nem volt példa a történelem folyamán Tiszado- bon. Kiállták a próbát az ellen- forradalom idején, megerősödött bizalmuk a közös gazdálkodás Iránt, s ma már nem újság és nem ritka a kétszobás, összkom­fortos szövetkezeti lakás, rádió, kerékpár és más sok nvnden, amelyet az emberek megválto­zott életét igazolják. Igaz, sokat tettek, fáradoztak. küzdöttek, hogy így legyen. ft felnőnek példáját követték a fiatalok . Mikor megalakították az ifjú­sági szövetséget, elhatározták: méltó utódai akarnak lenni a Táncsics-beli felnőtteknek, kommunistáknak, becsületes pártonkívülieknek, akik nem sajnálták a fáradságot a ' hol­napért. S a fiatalok elhatározá­sát tett követi. Egyre jobban ki­bontakozik sok kezdeményezé­sük, újszerű munkájuk. A har-f minctagú KISZ-szervezet megfe­lelően foglalkoztatja nemcsak a KISZ-tagokat és szervezeten kí­vüli szövetkezeti fiatalokat, ha­nem az idősebbeket és az egyé­nileg dolgozó parasztfiatalokat is. Jói működő színjátszó- és tánccsoportjuk, futballcsapatuk, ping-pong- és sakkcsapatuk van. A szereposztásnál különböző igényekkel lépnek fel a veze­tők. Csakis azokat bízzák meg színdarabtanulással, akiknek megfelelő tehetségük és hajla­muk van e munkához. Ha egy szerephez nem találnak a szö­vetkezet , fiataljai között szerep­lőt, válogatnak az egyénileg dol­gozó parasztfiatalokból, mert azok is szeretettel és örömmel vesznek részt a szövetkezeti if­júsági szervezet munkájában. S ez nemcsak azért hasznos, mert összeforrnak a fiatalok, hanem azért is, mert a KlSZ-szerveze- ten keresztül megismerkedhetnek a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségekkel. S mikor ar­ról is meggyőződnek, hogy a jö­vedelem is magasabb és bizto­sabb a Táncsicsban, mint szü­leik néhány holdján, kérik szü­leiket is: lépjenek bé a közös gazdaságba. Néhányan be is lép­tek már, akik a fiataloknak kö­szönhetik szövetkezeti tagságu­kat. A rendszeres vezetőségi ülések és taggyűlések eredményeként elérték, hogy lal, hogy figyelmeztessék, hiá­nyosságaira, és helyes útra te­reljék viselkedését, munkáját. Az egymás iránti felelősségérzet, a szervezeten kívüli fiatalok előtti példamutatás és egyes, az alkoholt túlzott mértékben fo­gyasztó fiatalok jó útra való térítése érdekében elhatározták, hogy önkéntes segítő és ellenőrző brigádot valamennyi fiatal megjelenik az összejöveteleken a javaslataikkal, bíráló és di­csérő szavaikkal segítik a szö­vetség fejlődését, növelik egy­más képességeit. Legutóbb elha­tározták: javaslat-összegyűjtő ládát helyeznek el a szövetkezet központjában, amely arra hiva­tott, hogy a fiatalokban, az ülé­sek közötti időben felmerült ja­vaslatokat, kérelmeket és kí­vánságokat összegyűjtse. így tar­tottak előzetes kívánság alap­ján előadást „Hogyan viselked­jünk társaságban?’1 és „Hogy kell helyesen étkezni?” címmel. Lám, a Táncsics-beli fiatalok már nem elégszenek meg azzal, hogy tudnak kapálni, kaszálni és letudják írni a hevüket. En­nél sokkal többet tudnak, és akar­nak tudni. A divatban és az öltöz­ködésben lépést tartanaié a vá­rossal, s elítélnek minden ízlés­telenséget, rossz modort és hely­telen viselkedést. Megértették: csakis akkor érhetnek el jelen­tősebb eredményeket, mint á szüleik, ha művelt, mindent tudó. emberek lesznek, a terme­lési. eljárásokon kívül az illem- szabályokat is ismerik és járta­sak , a nemzetközi kérdésekben is. A fiatalok nevelésénél a tü­relem és meggyőzés jellemzi a szövetkezeti fiatalokat. Ha egy fiatal az első beszélgetés alkal­mával nem változott meg, nem vesztik el türelmüket. Ha kell, tízszer is leülnek egy-egy fiatal­aíakitanak a szövetkezeti ifjúsági szervezet tagjaiból. Járják az italboltokat, szórakozóhelyeket, hogy az eset­leg előforduló kicsapongásokat megszüntessék, elejét vegyél^ a nagyobb hibáknak, verekedések­nek. A terv, a gondolat helyes és szükséges is. hogy. a kiszisták szószólói legyenek a példás ma­gánéletnek, de azt már a fel­sőbb szervek sem tartották he­lyesnek, hogy az alkohol túlzott mértékű fogyasztására .hajlamos fiatalokat „kirakják’1 a szóra­kozóhelyekről. Legyenek kiszista társadalmi ellenőrök, de munká­jukat türelem, a felvilágosítás, az egymás iránti tisztelet, meg­becsülés és meggyőzés jelle­mezze. Minden fiatalhoz jelle­me, viselkedése, természete, szo­kása és látóköré alápján köze­ledjenek. S ha nem használ az első felvilágosítás,: keressék fel máskor is. Mindaddig, amíg olyanná pem nevelték, amilyen­nek egy példamutató fiatalnak kell lennie. S ha ezt teszik, ha így közelednék a fiatalokhoz, si­ker koronázza' munkájukat az alkoholizmus ellen indított har­cukban isi S ott, áR'oY"pezsgő a kulturá­lis élet, a fiatalok neveléséért érzett felelősség tudatában dol­gozik az ifjúsági szövetség, nem lehet baj a termelő , munkában való részvételnél sem. Nincs is. Bármilyen feladattal bízzák meg a fiatalokat, becsülettel helyt­állnak. Ezt várják tőlük a szü­lők, a falp, s ők rászolgáltak a bizalomra, méltó utódai a har­cokban edződött Táncsics Ter­melőszövetkezet idősebb kommu­nistáinak, tagja’nak. Mikor megláttam a kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet központi épülete egyik magtár- helyiségének ajtajára szerelt „biztonsági zárat”, önkéntelenül az a nóta jutott eszembe, hogy­ha nékem, hogyha nékem száz forintom volna". S hogy miért éppen az a nóta? Azért, mert eb­ben a nótában van az is, hogy „...fából van a kilincsem, mad­zag a húzója”. S ahogy ott »11­* tam az ajtó előtt, arra gondol- $ tam: a Rákóczi TSZ tagjai nem­* csak a nótában örökítették meg * ezt a „madzaghúzöjá‘’-t, ha­* nem a valóságban is. Ugyanis { arról van szó: a bejárati ajtó 5 egy szál madzaggal van beköt- J ve. Erős. minden feszítésnek cl- I lenálló zár helyett egy olyan kö­* zönséges szál zsineg a bekötő- l biztosíték, amilyet az asszonyok f hajdanában beíőítcs üvegek le­kötésére használtak. S mikot Bihari Károly elv társ egyctle* mozdulattal kioldotta a bokrárj kötött zsineget, feltárult előttei* a szövetkezet vagyonának égj része. Van ott asztal, szék, lóca cs az egyik helyiségben szemes' kukorica. Azért lepett meg a zsineg mert a szövetkezetnek százezre­ket érő közös vagyona van, ta­valy 50 forintot érő munkaegy­sége volt, most elölegosztisíE készülnek, tehát nem száz forin­tokat adnak a tagoknak, hanem ezreket, s mégis „madzag a hú­zója” az ajtónak. Bizonyára gon­dolkoznak ezen s megfelelő biz." tonsági zárral szerelik fel az aj­tókat. Szükség van erre azéri is, hogy a közös vagyont meg-* felelő óvintézkcd.csekkcl is véd­jük. N. T. Pályázati felhívás a KlSz-szervezetekhez A KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei bizottsága pályázatot, hirdet a falusi KISZ-szervezetek részére kiállítás megrendezésére, ahol ko­pekben. írásokban, rajzokban es szemléltető számadatokkal doku­mentálják a falusi fiatalok életét a múlt rendszerben és megválto­zott mai életüket.. A pályázat címe: Hogyan élt a falu fiatalsága a Horthy-fasizmus iuején és milyen fejlődést ért el a felszabadulás óta. . A pályázatban való részvétel feltételei, a benevező KlSZ-szer- vestetek feladatai: A pályázatra benevező KISZ- szervezetek április 30-ig írásban közöljék a megyei KISZ-b zott- sággal, hogy részt kívánnak-e venni -a pályázaton. — Május. 1-től június 15-ig ' gyűjtsék össze és készítsék el a kiállítás anya: gát. Június 15, és augusztus l kÖ- zött rendezzék meg községükben a négy-hatnapos kiállítást. A kiállítások értékelése: Június 15-ig a járási KISZ-bi- zottságok létrehozzák a kiállítá­sokat elbíráló bizottságokat. — A járási bíráló bizottságok augusz­tus 1 és 19 között elbírálják, hogy a járásban melyik kiállítás nyerte az első, második és harmadik heJ' lyezést.----Augusztus 15—31 kö-< zött a járási KlSZ-bizottságok a községi kiállítások anyagaiból megrendezik a járási, kiállítást a járás székhelyén. — Szeptember­ben a legjobb községi kiállítások! anyagaiból Nyíregyházán a me­gyei KISZ-bizottaág rendez egy) hetes kiállítást. A pályázat jutalmazása: Járásonként'az első három he-1 lyezett elnyeri a megyei KISZ- bizottság dicsérő oklevelét és ki­állítási anyagul! résztvesz a me­gyei kiállításon. A megyei kiállí-1 tás első helyezettje 3500 forint, a második helyezett 2500 forint,, a harmadik helyezett 1500 formt értékű tárgyjutalomban részesülj A pályázatban résztvehet min­den falusi és tanyai KlSZ-szer- vezet. Fiatalok! KISZ-szervezetek! Mi­nél nagyobb számmal vegyetek részt a kiállítások megrendezésé-,, ben. Megyei KISZ-bizottsági Pályázati felhívás képzőművészeti alkotásokra Csibeovszág titkaiból Beh’ meghervadt mos­tanában az öreg kotló- sok és magtyúkok dicső­sége! Igaz, még nemrég is csak rájuk számítot­tunk az ültetésnél, de hol vannak már ezek az idők! Hol van az, hogy a gazdaasszony mindig csalt a fészkeket strá- zsálja, lesve a Búbost, meg. a tojást is — mikor a keltetőállomós félany- nyi költséggel — főleg fáradtsággal — akár házhoz is továbbítja a kis csibéket?! Ügy. bi­zony, . nagyon is bealko­nyult .az utóbbi időben a kotlósok „köztársasá­gának”, . amit azonban aligha vesz valaki rossz­néven. Nos, mivel a fenti sze- repcsere tényleg meg­történt, a falusi ko'ló- fészkek helyett mi is a megyei- tanács baromfi- keltető állomásáról je­lentjük a következők t: A tizenegy géppel "en­delkező állomás dolgo­zói március 15-ig már harmincezer csibét ad­tak át az igénylőknek.. Az első keltetés február 26-án volt, s azóta a te­lep megszakítás nélkül dolgozik. A téli terv szerint közel- négyszáz- ezer kiscsirke kerül in­nen vidékre — köztük tizenegyezer liba, kacsa, pulyka, amelyek jó része termelőszövetkezetekbe jut. A keltetésnél a telep dolgozói mindenben be­tartják a minőségi köve­telményeket. A gépekbe csak többször á nézett és vérvizsgán is átesett tojások kerülnek, amely különben egyik fi ltélele korszerű és gazdaságos baromfitenyésztésnek. Ha ‘ netán a tojások va­lamelyike . még így is gyanús, akkor a kifogá­solt darabokat- - Debre­cenbe küldik, vizsgálat­ra. sőt a tenyésztőt is értesítik. (Ez utóbbit, mármint a t: nytsz' ő ne­vét a tojások számozása és dátumozása alapján tudják meg). Mondani sem kell, hogy ilyen fi­gyelmesség mellett csak a legritkább esetben éri kifogás a keltető állo­más munkáját, s ha van is ilj'en, a panaszok jó­része jelentéktelen. Mint érdekességet em­líthetjük meg hogy „csibeország” gépeit á természetes költés ta­pasztalatai alapján szer­kesztették meg. Igv a hősugárzás a tojásokat hol rézsutosan, hol egye­nesen, stb. éri, aszerint, hogy a gépbe helyezett darabok a rekeszek me­lyik részén helyezked­nek el. Ugyanekkor a természetes levegőz-'s' — amit a kotló leszál­lással old meg —- a gépnél ventilátor bizto­sítja, amely állandó és könnyű légáramlást te­remt a tojások felett. Természetesen költés előtt a 37—38 fokos me­leget elvonják, mivel a csibék kikeléséhez a to­jás önhője is elegendő. Befejezésül .még két közérdeklődésre számot- tartó hír: Az állomás az idén az igények jobb kielégí­tésére a Gödöllői Ba­romfikutató Intézettől szerez be fajtiszta liba-, továbbá . kacsatoj ásókat. A tojások átvételére az állomás dolgozói máris elutaztak így a víziszár- nyasok keltetésére is rö­vides- n sor kerül. Talán még a fenti híméi is figyelemre mél­tóbb, hogy a/, év végére már Kisvárda is korsze­rű, 12 gépes keltetőállo­mást kap. Az új. kelto tőállomás építésére, il­la íve felszerelésére a Földművelésügyi Miniszr .tórium kétmillió forintot fordít. A Művelődésügyi Minisztérium az 1919-es Magyar Tanácskoztál, saság harcainak és jelentőségének méltó, megörökítésére a közelgő 40. évforduló alkalmából pályásta­tot ír ki olyan képzőművészeti al­kotásokba, amelyek a Tanácsköz­társaság jelentőségét és eszmei mondanivalóját magas művészi színvonalon fejezik ki. Pályázati feltételek: 1. ) a pályázaton minden képző- és iparművész résztvehet pálya­műveivel, 2. ) a pályaművek vázla'tervel- nek beküldési határideje 1958. jú-' lius 1. Beküldési helye: Műcsar­nok. 3. ) A beküldött vázlatokat és térveket a Művelődésügyi Mi­nisztérium által kijelölt szakbi­zottság bírálja el és a művészi és eszmei szempontokból megfelelő pályaművek elkészítésére a Mű­velődésügyi Minisztérium meg­bízást ad. 4. ) A pályázatra beküldhető; festmény, művészi grafika, falkép­vázlat, gobelin, kerámia, falkép, a szobrászat minden műfaja, pla­kát, sokszorosított grafikai soro­zat, 1019-cel foglalkozó irodalmi művek illusztrációi. 5. ) A művek elkészítési határ­idejét a bíráló bizottság javaslata alapján a Művelődésügyi Mínisz.- ■térium állapítja meg. Aranybánya a vizen A szibériai Vnda, folyót eddig nem nagyon ismerték, sőt még egyes térképeken sem szerepeit. Ma már azonban Szovjetunió-szer- te hallották hírét az Vnda folyó ara nybány újának. Nemrégiben a kutatók felfe­dezték, hogy az Vnda völgye és medencéje aranyat tartalmaz. Ter­mészetesen homok és más fenék­lerakódás közé keveredve. A folyó vizén jelenleg . nagyteljesítményű, kotróhajó működik, amelyet jog­gal nevezhetünk úszó arany-gyár­nak. A hajót a legkorszerűbb automata berendezésekkel látták el. Műszakonként átlag több mint 50 000 köbméter homokot hoz fel­színre, amelyből különféle tisz­títók és szeparátorok, úgynevezett hidrociklonok kiválasztják az arany-koncentrátumokat. Ezek bor­dázott, rezgő asztalokon jutnak keresztül, s végül a tiszta aranyat higany és mágnes segítségével el­választják a szennyező anyagok­tól. *»

Next

/
Thumbnails
Contents