Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
1958. MÁRCIUS 21. PÉNTEK KELET MA G V ARO RSZ A G *> Egy év alatt több mint 600 új termelőszövetkezet alakult az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban több mint 600 olyan termelőszövetkezet kcszüi íel az idén a tavaszi munkákra, amely tavaly ilyenkor mág nem létezett. E termelőszövetkezetek tagjai közt szép számmal van középparaszt, aki évekig éberen figyelte a termelőszövetkezetek fejlődését és tapasz+alatai alapján arra a tneggj őződésre jutott, hogy a közösben nemcsak lényegesen könnyebb a munka, hanem ugyanakkor jóval nagyobb a • jövedelem is és gondtalanabb az élet. Különösen gyors a gyarapodás olyan termelőszövetkezetekben, -ahol állat er.yésztéssel foglalkoznak. Egy beszédes példa: A medessnoi termelőszövetkezetnek mindössze 14 tagja van. A kezdeti nehézségek leküzdése után egészséges virágzó gazdaságot hoztak létre. Ma az NDK egyik legszebb törzskönyvezett Comwell-sertés tenyészetével rendelkeznek, évente kb. 25 kant és 40—60 tenyészkocát adnak el. A termelőszövetkezet vagyona 1957 végén egy millió D-márka ',kb. öt millió Ft) volt. Ugyanerről a szántóterületről, amelyen mint egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodtak, kétszer-há- romszor annyi tejet, húst, stb. 1 tudtak piacra vinni, mint azelőtt. Ezt az eredményt aránylag . kevesebb munkaerővel érték el, í mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az egy főre számított j átlagtermés a termelőszövetke- : zetben lényegesen nagyobb, mint j az egyénileg dolgozó parasztok- i nál. Néhány példa: búzából a j terméseredmény 1957-ben, tér-1 melőszövetkezeti tagonkint számítva 53,20 mázsa volf, az egyé- í nileg dolgozó parasztoknál pedig j fojenkint számítva 30,21 mázsa, i Burgonyánál az arány 107,20 és 1 79 32 mázsa, cukorrépánál pedig 47,91 és 19.35 mázsa volt. A termelőszövetkezetben 1957- ben 13,24 D-márkát (kb. 66 Ft-ot) fizettek munkaegységenként és 169 D-márkát egy hektár szántóföld után. A tehénistállóhan dolgozó Richard Karsch például 15 509 D-márkát kapott feleségével a munkaegységekre, ezenkívül még 2500 D-márkát négy sertésért, amelyeket saját háztáji gazdaságukban neveltek. Ez az összeg forintra átszámítva kb. 90 000 Ft. Egy fúrás, timely a maga lábán akar megállni Jugoszlávia Európa legnagyobb kukoricatermelője A világ kukoricatermésének több mint fele Amerikában terem. 1955-ben összesen 153 millió tonna kukorica termett a világon. Ebbői 82 millió tonna az Egyesült Államokban, Nagy kukoricatermő ország még Mexikó, a kukorica tulajdonképpeni őshazája, valamint Brazília és Argentina. Európában Jugoszlávia vezet és jó termés esetén 5 millió tonnát is felmutat évente. A hektáronkénti kukoricatermés országonként, vagy vidékenként változik. Belgiumban 48, Hollandiában 38, Kanadában 40 mázsa az átlag. Ázsiában és Afrikában általában 20 mázsán aluli, kivéve Egyiptomot, ahol 23 mázsát is begyűjtenek hektáronként. A lengyel Szejm határozata a millennium megünnepléséről Nagy ünnepségre készül Len-! gyelország: 1960—1966-ban iin- j nepli a lengyel állam fennállásé- nah ezredéves évfordulóját. A Szejm ezzel kapcsolatban határozatot hozott, amely a többi között megállapítja: ,.A Lengyel Népköztársaság Szejmje az 1960—1966. éveket ünnepélyesen a lengyel állam ezredéves évfordulójának időszakává j nyílvánítja. Hazánk történetének dokumen- j tumai azt tanúsítják, hogy a | 960—966. években alakult ki vég- | legesen a lengyel állam. Eper [ esztendővel ezelőtt szilárdult meg\ a Waria, Odera és Visztula folyók,] környékén, valamint a Balti ten- ! ger partján az a szláv törzsekből \ kialakult népközösség, amely év- j századok óta lakja ezt a földet.” A határozat megállapítja, hogy j a millenniumi ünnepségek meg- ■ szervezésével az Államtanács foglalkozik'. Munkájához a kormány teljes segítséget nyújt. M AS FÉL-ÉVEZREDES SZARKOFÁGRA BUKKANTAK, JUGOSZLÁVIÁBAN A nowy-saczi járás régebben semmivel sem vált ki Lengyelország számtalan járása közül, de már jónéhány hónapja az érdeklődés középpontjában áll. A nowy-saczi járási tanács és Nowy-Sacz város tanácsa ugyanis nagy fába vágta a fejszéjét: elhatározták, hogy nem várnak többet a „felülről - jövő” segítségre, hanem a maguk erejéből, a maguk kezdeményezéséből fellendítik a város és a járás gazdasági és kulturális életét. A nowy-saczi kísérlet híre hamarosan az egész országban elterjedt, s a lengyel lapok egyre gyakrabban írtak a nowy-sacziak új meg új ötleteiről, eredményeiről: felvirágoztatták a helyi ipart, kezükbe vették a ráfizetéses vendéglők szállodák irányítását és rentábilissá tették őket, megszervezték a kul urális életet, stb. Az új lengyel tanácstörvény, amely jelentősen kiszélesíti a tanácsok hatáskörét, máris figyelembe vette a nowy-saczi kezdeményezés tanulságait. Most pedig a nowy-sacziak eredményeinek elismeréséül külön kormányrendelet készül, amely még nagyobb hatáskört biztosít a nowy-saczi tanácsnak és a kísérlet sikeres folytatását biztosítja. A tervezet biztosítja pl., hogy a nowy-saczi járási és városi tanács a járás és a város gazdasági fellendítésének szükségletéi szempontjából ellenőrizheti a járás területén fekvő valamennyi központilag irányított tizem és más gazdasági egység tevékenységét. Szerepel a határozatban a helyi ipar fejlődésének meggyorsítása, különösen > helyi nyersanyagok kiaknázása és feldolgozása. A kisiparosok és szolgáltató szövetkezetek adó- kedvezményben részesülnek, ha olyan falvakban nyitnak műhelyt, ahol nincsenek megfelelő műhelyek. Szerepel a tervezetben a zöldség- és gyümölcskertészet, az állat- és baromfitenyésztés fejlesztése is. Különösen jelentős a járás területén fekvő üdülők cs kirándulóhelyek fejlesztésére vonatkozó rész. A járási tanács mellett üdülésügyi" tanács létesül. Adókedvezményben részesülnek a magánszálio- dák és az üdülőfenntartó vállalatok. A tervezet arról sem feledkezik meg, hogy mindehhez pénzre van szükség. Külön alap létesül a nowy-saczi járás fejlesztésére, s a járási tanács 25 millió zloty állami hitelben részesül. I A tengerparti Szplit város Szentlélek székesegyházának egyik oltára alatt lómai kőkoporsóra bukkantak. Szakértők megállapítása szerint, a IV. századból származó kőkopersó az eddig Jugoszláviában feltárt legnagyobb műértékű és legjelentősebb szarkofág-lelet. 410 millió kilowatt kapacitású vízilépcsőt építenek Szlovákiában A felszabadulás után Szlovákiában a gyors ütemű iparosítással párhuzamosan hozzáláttak a sebesvizű szlovák folyókon a vízierőművek építéséhez. A többi között felépült az orvai, a krepla- ni, a sucani, treneini, a lipovei és a madunicei vízierőmű. A legújabb tervek szerint 1962. április 1-ig felépítik gz évi 410 millió ki-, lowatt-ora kapacitású , Hricov—i Miksová—Fov. Bistricai” vízilépcsőt. Az építkezések folyamán több mint 12 millió köbméter földet, 210 ezer köbméter sziklát kell megmozgatni, több mint 580 ezer köbméter betont kell előállítani^ illetve bedolgozni. A vízilépcső évi vlllamosenergia termelése 410.000 tonna kiváló minőségű szén megs takarításával lesz egyenlő. A xü zilépcső üzembehelyezése ezenkívül lehetővé teszi, hogy a Vág folyó komarnoi-zilinai szakasza is hajózható legyen. 1 uHomáiiyos állomás n felhőle Jelelt Kirgizia hegyeiben^ Frunze tói 128 kilométernyire délnyugatra kezdték meg a Kirgiz Tudományos Akadémia komplex tudorná- Inyos állomásának építését. — A ; tervek szerint az állomás a ten-» ígér szintje felett 3.100—3.6C0 mé-i ;ter magasban működik majd. Itt- 1 nemcsak meteorológiai állomást ;és különféle laboratóriumokat I pitének, hanem erőművet, házaikat, klubot, üzletet, javítóműhe• veket is létesítenek. ; Az új tudományos állomás a > kozmikus sugárzás, atmoszféra-« ; fizika, a rádió-technika, a hehe- ! technika, a magashegyi fiziológia lés az asztrobotar.ika területén vé-» t géz majd kutatásokat. ; Meg kell jegyezni, hogjv a vi-* [ lág eddigi legmagasabban íekviS ► éghajlat-vizsgáló állomása Olaszországban mindössze 2230 méter * magasban működik, Varos Románia szivében A DÉLI-KÁRPÁTOK hatalmas hegyláncának innenső oldalán több mint hat évszázada terül el az egyik nagy román város, melyet az idők folyamán a szászok — a város régi telepesei — Kronstadtnak, Brassónak neveztek el, napjainkban viszont ez a név Sztálinvárosra változott. Azok a külföldiek, akik az elmúlt tíz évben Romániába látogattak, Sztálinvárosba is elmentek, Valamennyiük figyelmét megragadta ez a város. De a [■Ománoknak is van néhány dicsérő szavuk erről a városról. És vajon miért szeretik úgy ezt a várost, amely pontosan az ország közepén, az ország szívében terül el? Számtalan oka van ennek, de mindenekelőtt a legjellemzőbbeket kívánjuk megemlíteni: a környező táj természeti szépsége, a város történelme és mai gazdasági jelentősége. SZTÁLINVÁROS a Timpa hegy aljában épült, amely a hatalmas hegyláncok egyik nyúlványa. Ezek a hegyláncok szinte várfalakként veszik körül a várost. Ennek a hegynek a tetejéről a néző elé tárul a „Birssi Országának" nevezett híres síkság is. Innen a hegyről látszanak falvak, a vidéket átszelő utak és patakok. Nyáron ennek a síkságnak egy része zöldellő mező, másrésze pedig aranyié gabonatábla. A Fogarasi Havasokon azonban még nyáron is fehéren csillog a hó, akárcsak télen. Míg a román, szász, vagy székely parasztok nyári napmelegben megkezdik a búza aratását, addig fent a hegyekben a menedékházak lakói síléceiken száguldanak. Az aratók és síelők térben oly közel vannak egymáshoz és mégis, a természet elválasztja őket egymástól. Olyan nagyszerű természeti jelenség ez, melyet sem a fényképezőgép lencséje, sem a riporter tolla nem tud visszaadni a maga teljes ragyogásában. A TIMPA HEGY lábánál lévő város eredete a XIII. századra tekint vissza. A várost teuton lovagok alapították. Mivel a vár olyan helyen épült, amely a Moldovát, Munteniá! és Erdélyt összekötő útvonalak csomópontja, gyorsan kereskedelmi központtá vált. A brassói kereskedőkről még a régi krónikák is megemlékeznek, míg 1363.-ból származó írások is szólnak ró’uk. A brassóiak ugyanekkor jó iparosok is voltak. Vasat, fát és bőrt dolgoztak fei, szöveteket készítettek. A brassói céhek termékeit mindenütt megbecsülték. Brassó ilymódon nz ország határain túl is ismertté vált. A kereskedők és iparosok a XIV. század végén építették fel a híres Fekete Templomot gótikus stílusban. Ez a templom ma is a várost uralja. Ebben a templomban hallhatjuk Európa egyik ghíresebb, 4500 csöves orgonáit. BRASSÖ nemcsak iparáról, hanem kultúrájáról is nevezetes. A katedrális előtt áll Hon- terus, a neves reformátor szobra, a központi könyvtárban pedig a régi kéziratok megemlékeznek Coresi diakónusról, aki Honterus beszédeinek hatására kinyomtatta itt az első román könyveket. A városban még számtalan szűk utca em ékeztet a múltra, sok helyen a kapukat sziklákba faragták, valóságos kis váraknak tűrnek ezek a házak. Bár a brassóiak előszeretettel ápolják hagyományaikat, mégis az új, modern élet, a nagyipar rányomta bélyegét a városra. Még a tőkés uralom idején Brassót úgy ismerték, mint egy nagyobb ipari központot, de ipari átalakulása igazában csak most ment végbe, a népi hasalom alatt. A kezdetleges régi gyárak és műhe’yek helyén modern vál'alatok létesültek, amelyek nemcsak a be’sű szükségleteket elégítik ki, hanem küllőidre is termelnek. A SZTÁLIN VÁROSI ..Ernst Thälmann’* üzemek naponta traktorokat "szállítanak az ország különböző részeibe a „Stea- gul Rosui”. gyár pedig vasúti kocsikat. tehergépkocsikat és egyéb gördülő anyagot gyárt. Ugyanitt esztergagépeket, csilléket, kőolajipari és bányászati AAAő>AAAAA>AáAAAAAAÁÁAAAAA.AAAA*.A.ÁMÁA a, <a.a áAAAAAAAAAAAAAÁAAÁAAAAAAAAAAAAAAAzM A BARÁTI MEREK ÉLETÉBÖl * felszereléseket, egyéb ipari és j mezőgazdasági gépeket, szállító- j eszközöket, cementet, könnyű- j ipari cikkeket, szöveteket, vász-* nalcat stb. állítanak elő. A ♦ „Steagul Kosul’* üzemek köze-» lében egy iskolaközpontot hoz-* talc létre a szakoktatás biztosi-! fására, innen kerülnek ki az új J technikus nemzedékek, j A KÖZÉPKORI város arqü-J laíát nemcsak az új ipari épít-« kezesek, hanem az új iakóházak« is (több mint 1230 lakás épült) j továbbá kulturális intézmények,« nagy parkok, modern utak is* megváltoztatják. A városnak van 1 egy állami színháza cs egy« operettszínháza, egy bábszin- i háza és egy szabadtéri színpada j A német nemzeti kisebbség a! városban egy ének- és tánc- J együttessel is rendelkezik. A vá-J ros egész kulturális élete magast fokot ért el. Ebben a városban 1 amely az ország középpontjában 1 fekszik, szinte jobban látni le- < hét azokat a nagy átalakulásé-j kát, amelyeket a népi hatalom« vitt véghez Romániában. Itt kéz- < dődött el az első román írakto-« volt, az első román golyóscsap-« ágyak és első román tehergép ] kocsik gyártása,, s ez mind a« szocialista iparosítás egy-egy jel-] képe. Talált ezért fűzi a román« dolgozókat annyi szép eml^k! ehhez a városhoz, talán, ezért; olyan büszkék BrassSőa, a mai 1 Szlátinvárosra. ‘
