Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

1908. MÁRCIUS 20, CSÜTÖRTÖK RELEI MAU Y AUÜUS2.W f* Köziem én y a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa március 1S-i választásánál: eredményeiről A KISZ FENNÁLLÁSÁNAK ELSŐ ÉVFORDULÓJA A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség március 2I-én, pénteken iiu- ncpü megalakulásának első év-’ fordulóját. Ebből az alkalomból í fővár osszertc ünnepségeket, gyű- í léseket rendesnek a kommunista fiatalok. Az ünnepi taggyűléseken több j ezer KISZ-iiatal teszi le a foga­dalmat, s 30 KlSZ-istát tüntetnek! ki „Ságvári''-érdemérémmel, vagy ! aranykoszorús KISZ-jel vénnyel. MOSZKVA. (TASZSZ): A Szov­jetunió legfelsőbb Tanácsa vá­lasztásának lebonyolítására alakí­tóit Központi Választási Bizottság megállapította, hogy a küldött vá­lasz tás megtörtént mind sa 1318 választási kerületben. A Szövetsé­gi Tanácsba 138 küldöttet, a Nem­zetiségi Tanácsba pedig 640 kül­döttet választottak. A végleges adatok szerint a Szovjetunióban a választók száma 133.836.323 volt. A szavazásban a r^VYYy>vyv>>vvvvywy>>vv>^>>>>>vvv>>'Vvv>vy v>-yvyyyvvY I Elutazott a Német Demokratikus Köztársaságba a magyar párt- és kormánrküUlöttség Németország Szocialista Egység-j pártja Közonti Bizottságának és a J Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására szer­dán délután magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttséget dr. Münnieh Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának nak tagja, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságnak tagja, államminiszter, Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Dr. Sík Endre kül­ügyminiszter, Antos István, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, pénzügyminiszter és Postás István, a Magyar Népköz- társaság berlini nagykövete. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti-pályaud­varon megjelent Apró Antal, Bisz­ku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, j Kiss Karoly, Hónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának i tagai, Nemes Dezső, a Politikai j Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának, a kor- j mánynak és az Elnöki Tanácsnak j számos taga, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető szemé­lyisége. Megjelent a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képvisele- j tek számos vezetője és tagja. Görögök, németek, skótok és olaszok írnak életükről Még mindig akadnak, akik „is­tenítik” a Nyugatot, a nyugati életformát. Ncs, e rövid híradás­ban nem is ezek számára bocsát­juk közre a Magyar Rádióhoz ér­kezett külföldi levelek kivonatos tartalmát. Inkább az a célunk ezzel, hogy a nyugati emberek, a dolgozók szavaival' mondjuk ti újra: mi is hát a helyzet az élet- színvonallal náluk, hogyan látják ők életüket, s hogyan a mi szo­cializmust építő hazánk dolgozói­nak életét. Nem válogattuk össze a leve­leket. Úgy közöljük azokat, ahogy sorrendben egymás után követ­keznek. ★ Egy nyugatnémet nőhallgató írja a következőket: „libben a levélben szeretnék írni valamit Önöknek a rau.*- kámról is. Egy szőnyeggyárban dolgozom, mint szötőmunkás és óránkint 1,31 márkát keresek. Ez egy hónapban körülbelül 240 márkát jelent, amiből aztán le­vonásra kerül az állam részére keink életét veszélyezteti. Nek­tek minden lehetőségetek meg­van — mint Rádiónak —, hogy a föld egész területén meghall­gassák ezt a kiáltást. Hát én is szeretném azt kiabálni, hogy ne legyen háború. Nemcsak az én gyermekeimért, hanem a világ összes gyermekeiért.’’ ★ Egy torinói hallgató. Róbert László szombatesti levelére vála­szol, amelyben a rádióriporter az életszínvonal kérdésével foglal­kozott. „...Az olasz asszonyok havi átlagkeresete 35—10 000 lira, míg a férfi munkaerőké 50— 60 000 Ura. Egy munkás havonta 10—35 000 lírát költ lakbérre. Az én idsfiam most negyedikbe jár, s ez nekem körülbelül évi 4000 Urába kerül. Általában eze­ket akartam közölni az olasz életszínvonallal kapcsolatban, hogy igazoljam azt, amit Róbert László mondott. Legközelebb el­küldöm a fizetési cédulámat. De meg kell, hogy mondjam, hogy az én kategóriám első kategória és a legjobban fizetett munkások közé tartozom ...” A beliigrmiiiisztep tarozását követelte a Francia Kommunista Párt szónoka a ÍVancia nemzetgyűlésben PÁRIZS (MTI): A francia nem­zetgyűlés kedd délelőtti ülésén Gaillard miniszterelnök kormány- nyilatkozatot tett a múlt héten lezajlott rendőrtüntetés ügyében. A miniszterelnök kijclent-'.te. hogy a tüntetés megengedhetet­len és arra nincs mentség. Szank­ciókat hoztak és további szank­ciók következnek még, amikor a vizsgálat megállapítja, ki a fe­lelős a tüntetésért. Gaillard ta­gadta, hogy az állam köztársasági jellegét bármi is fenyegetné, mert hiszen igazi veszély csak akkor jelentkeznék, ha a nép elfordulna a köztársasági államtól. Ez pedig nem így van. A köztársaság hívei­nek szembe kell nézniök — han­goztatta a miniszterelnök — az újjászülető szélsőjobboldal veszé­lyével, s ez a szélső jobboldal megkíséri, hogy zavart teremtsen Párizsban. A miniszterelnök azonban ezután azt bizonygatta, hogy szélsőbaloldali veszély is van. „A szélsőbaloldal a köztársa­ság védelmének ürügye alatt a maga javára akarja kisajátítani a köztársaságot.” Az alkotmányreformról szólva szinte valamennyi képviselőjelölt kitért a rendőrtüntetés ügyére is. Jaques Duclos, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, a kommunista kép­viselőcsoport elnöke kijelentette: a bizalmi szavazás ezúttal túlnő az alkotmányreform kérdésén. Az alkotmány módosítását célzó kormányjavaslatról szólva kije­lentette, hogy az széleskörű reak­ciós vállalkozás. Az alkotmány­reform antidemokratikus jellege csak újabb bátorítást adhat a köztársaság ellenségei vakmerő­ségének és szemtelenségének. A csütörtöki rendőrtüntetésről szól­va Duclos hangoztatta: nem a rendőrök szakszervezeti vezetőit keh büntetéssel sújtani, a lázi tokra kell, hogy lesújtson a kormány. Duclos követelte Bourgcs-Mau- noury belügyminiszter távozását a kormányból. Felhívást intézett á köztársaság igazi híveihez, egye­sítsék erőiket, mint 1934-ben, hogy leverhessék a fasizmust. 40 márka adó, társadalombizto­sítás és egyházi adó céljaira. A havi kosztpénzem 150 márka. Így aztán, amikor a hónap vége felé jár, körülbelül ötven márka marad, amiből ruházkodnom kel­lene. Láthatják kedves bará­taim, ott Magyarországon, meny­nyire drága az élet Nyugaton, ha arról is írnak az újságok, hogy milyen nagy a jólét. Csak j dühös lesz az ember. Persze, az I igazgató urak jólétben élnek, I de nem a munkás, ezt higyjék el nettem nyugodtan." Egy görög hallgató a követke­zőket írja: „Hallottam adásaitokban, hogy hirdettek egy újabb pályázatot. Teljes erővel dolgozzatok bará­taim, hogy ne legyen egy új háború, amely a saját gyerme­Gyors ütemben halad Sslovtíkia iparosítása A MÁSODIK világháborút megelőzően Szlovákia a kapita­lista köztársaság legelmaradot­tabb vidékei közé tartozott. Kü­lönösen nyomasztó volt ez az el­maradás Szlovákia északi és északkeleti részeiben, vagyis a hegyek közé ékelődött falvak­ban. Az emlékezetes 1930-as évi nagy világgazdasági válság idején és azt követően százezrek hagyták el az ország területét, csakhogy biztosítsák a minden­napi betevő falatot. A termé­szeti szépségben is nagyon gaz­dag országrész nem tudta eltar­tani saját népét. A második világháború után megalakult népi demokratikus Csehszlovákia vezetői elsőrendű feladatnak tekintették Szlovákia elmaradottságának rövid időn belüli felszámolását. Az újjáépí­tési terv során és az azt követő első ötévgs tervben soha nem lá­tott ütemben indult meg egész Szlovákia iparosítása A fejlett cseh vidékről egész gyárakat helyeztek át és néhány év lefor­gása alatt a szlovák dolgozók tízezrei számára teremtettek új munkaalkalmat. Csupán az első ötéves terv folyamán csak­nem 130 új, korszerűen berende­zett üzem kezdte meg termelé­sét Szlovákia különböző váro­saiban. A második ötéves terv még ennél is gyorsabb ütemű fejlődést irányoz elő Szlovákia számára. NÉZZÜK MEG, hogyan is ala­kult Szlovákia iparosítása és mi­lyen eredményeket hozott magá­val. Az ipari termelés 195G-ban 1937-hez viszonyítva G-szorosára emelkedett. Új tizcpiek építésé­vel még a legeldugodtabb vidé­kekre is eljutott az ipar, s ma már Szlovákia területén számos olyan járás van, amelyeket ma­gasan fejlett ipari járásoknak lehet nevezni. Ilyenek a breznoi, a ruzomberki, a martini, a pop- rádi és az illavai, valamint egész sor más járás. Olyan üze­mek is épültek az e ső ötéves terv folyamán, amelyek jelentő­ségüknél fogva messze túinőitek Szlovákia keretén, mint például a Szlovák Nemzeti-Felkelés ziári üzeme, a nováki hőerőmű, a bru- tislavai Béke-üzem stb. Az ipar gyersütemű fejlődése megteremtette a népgazdaság szocialista átépítéséhez szüksége; műszaki a'apot. A mezőgazdaság céljaira 82 gép- és traktorállo- mást építettek. Ez nagymérték­ben hozzájárult a magásabb hek- tárhezamok eléréséhez és az állattenyésztés fejlesztéséhez. SZLOVÁKIA iparosítása ked­vezően megmutatkozott a dol­gozók anyagi- és kulturális szín­vonalának eme1 kedésében is. Lé­nyegesen kiszélesedett az iskolai hálózat és különösen gyors ütemben emelkedik a szakisko­lák tanulóinak- száma. Az iparis­kolák tanulóinak száma 1948-tói 1953-ig megnégyszereződött. Ha­sonló az emelkedés a főiskolai hallgatók esetében is: az 1937— 1939-es tanévben Szlovákia terü­letén mindössze 2194 főiskolai hallgató tanult, jelenleg a leve­lező oktatást is beleszámítva, számuk eléri a 21 ezret. Lénye­gesen javult a dolgozókról való egészségügyi gondoskodás és gyors ütemben növekszik a la­kosság személyi fogyasztása is. Szlovákia ipari fejlődése te­hát magán hordja a szocialista iparosítás jellegzetességeit. Az ipari fejlődés gyors ütemben va- 1 sül mag. Egész sor új ágazat keletkezett, vonatkozik ez min­denekelőtt a nehézipari ágaza­tokra, amelyek biztosítják a ter­melőerők növekedését. A mező- gazdaság átépítése révén szünte­lenül növekszik a múnkásosztá’y száma és ezzel együtt politikai ereje is fokozódik. CSEHSZLOVÁKIA második ötéves terve célkitűzéseiben és eredményeiben massza túlim- ladle az e’ső ötéves tervet. 1936 —1960 as években tovább folyik Szlovákia szocialista iparosítása. A gyorsütemű iparosítás főként két irányban mutatkozik meg: az ipari termelésnek 74 4 száza­lékkal kell eme'kednie, s ezzel párhuzamosan biztosítani kell Szlovákia iparának munkaerő- szükségletét. Az ipari termelés 74 százalékos fokozása azt je­lenti, hogy Szlovákia ipari ter­melésének színvonala 1960-ban 1937-hez viszonyítva megtízsze­reződik. Az ipari termelés gyorsütemű növekedéséből elsősorban a gép­gyártás, az élelmiszeripar, a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar é3 a vegyipar veszi ki a részét. A nyersaryagalap fejlesztésé­nek területén mindenekelőtt a villamosenergia fokozza termelé­sét, amely 1937-hez viszonyítva 19G0-ban csaknem megtízszere­ződik, egyrészt a mar épülő vil­lamos erőművek befejezésével, másrészt újabb villamos erőmű­vek, vízierőművek létesítésével, mint például a madunicai, a li- povicet, a hricovci, a povazská bystricai stb. A NÖVEKVŐ iparosítás nagy mértékben elősegíti a gazdasági­lag még mindig elmaradt vidé­kek fejlesztését. Igen jelentős változásokra kerül ser különö­sen Ke’et-Szlovákia északi járá­sában, ahol több különböző tizemet építenek. A második öt­éves terv azonban Dé kelet-Szlo- vákia iparosításáról sem feled­kezik meg. Egész sor -dél-szlová­kiai városkában építenek új. korszerűen berendezett üzeme­ket. A fokozódó iparosítás, a mezőgazdaság továbbfejlesztése maga után vonja a dolgozók an3’agi és kulturális színvonalá­nak emelkedését. ★ Skóciában a következő sorokat vetették papírra: „Egy régebbi levelemben ér­deklődtem már a magyar film­ipar iránt. Talán érdekli önö­ket, hogy ezen a héten egy szov­jet filmkiállítás nyílt meg itt Glasgow-ban. Például a „P°- tyemkin cirkáló", a mostani „Othello", a ..Negyvenegyedik”, a „Karneváli éjszaka", a „Vihar" és a „Csendes Don’’. Remélem, hogy nemsokára lesz egy magyar filmkiállítás is itt Glasgow-ban. Nagyon szeret­nék már látni magyar filme­ket. . Nemrég Magyarországon járt egy nyugatnémet hallgató, aki így ír levelében: „. . Most biztosan hó fedi a Gellérthegyet és a Jánoshegyet és a hatalmas barackosokat is. Soha nem fogom azt a szép lát­ványt elfeledni, amikor Sztálin- városból jöttem visszafelé Buda­pestre és megpillantottam a mil­liónyi fényt, s közöttük a Buda­pesti Adó piros fényeit. Gyö­nyörű lehet a tavasz Magyar- országon, igazán érdemes min­den erőt összeszedni azért, hogy ne kerüljön többé sor háborúra és rombolásra..-k Igen. nálunk gyönyörű a tavasz. Évről évre többet teszünk azért, hogy még szebb legyen. S nem azért akarjuk ezt, hogy csak egyedül élvezzük alkotó munkánk gyümölcseit. Szeretnénk, ha meg­ismernének, megértenének ben­nünket a népek, az emberek. £s csakúgy, mint nálunk, az ő ke­zük nyomán is jólét virágozzék..; (Kopka) Uránérc - Indiában A világ egyik legnagyobb radio­aktív erőtelepének felfedezéséről számol be az indiai atomenergia minisztérium. Becslések szerint az j Északkelet-Indiában felfedezett telep teljes érokészlcíc több, mini 3.3 millió tonna. Ebben 300.000 , tonna a tórium, 10.060 tonna pe- | dig az uránfém-tártalom. Ezenkí­vül 80 millió tonna ilmenitet is , találtak. (Ez egy vas-litán érc.) választásra jogosultak 99.97 száza­léka vett részt. A Szövetségi Tanács választási j kerületeiben a kommunisták és a pártonkívüiiek népi tömbjének jelöltjeire szavazott 133,211.652j személy. A Nemzetiségi Tanács összes! választási kerületeiben a kommu­nisták és a pártonkívüiiek népi 1 tömbjének jelöltjeire szavazott j 1 133,431.621 személy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents