Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

1958. MÁRCIUS SO, CSÜTÖRTÖK WFLETMAGTARORSZAG-Í Tömegmozgalommá válik tulajdon védelme az állami a társadalmi gazdaságokban A TÁRSADALMI, össznépi tu­lajdon fogalma szocialista társa­dalmi rendszerünkben öltött tes­tet. Hosszá évek türelmes mun­kája eredményezte, hogy a dolgo­zók eszmeileg is eljutottak a szo­cialista tulajdon igazi értékének: megértéséhez s annak megbecsü­léséhez. Nagy sebet ütött ezen a fejlődésen az ellenforradalom és az utána elburjánzott liberaliz­mus. Megyénkben 195G-hoz viszo­nyítva az elmúlt évben — a köz­vetlen ellenforradalmi kártevése­ken kívül — megkétszereződött a társadalmi tulajdon ellen vétők száma, az elkövetett kár három­szorosa az előző évinek, s a kár­térítés mérve csak fele az 1956-os- nak. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek anyagi értéké, nek igen jelentős része a földmű­vesszövetkeze ti hálózaton belül van. Másrészt számottevő az a bár, ami az állami gazdaságok­ban lopás, csalás, sikkasztás ré­vén és sokrétű hanyagság miatt keletkezett. ERRŐL A KÉRDÉSRŐL vitáz­tak a megye állami gazdaságainak vezető szakemberei, párttitkárai és üb. elnökei, ahol a vitavezető előadó dr. Oláh Bála megyei ügyészhelyettes volt. Az előadásból és a vitából egy­aránt kitűnt, hogy szocialista tár­sadalmunkban nem lehet főesz­köz a társadalmi tulajdon védel­mében az adminisztratív intézke­dés, hanem a kellő biztonsági fel­tételek — állandó ellenőrzés, fo­kozott éberség, szigorú rendtar­tás stb. — mellett széleskörű ne­velő, felvilágosító munkát kell vé­gezni. A társadalmi tulajdon el­leni vétkek mérvéből és tulajdon­ságából adódóan körültekintőnek kell lenn: s alkalmazni a fegyel­mezés eszközeit, vagy — ha szük­séges — a törvény szigorát. PÉLDÁUL A HIÁNYOS ellen­őrzés az égjük oka annak, hogy a Nagyecsedi Állami Gazdaságban hanyag takarmányadagolás foly­tán négy hónap alatt 50 ezer fo­rint értékű a túletetés. Elburján­zottak az úgynevezett idegen lo­pások is. Nyírtasson fiatal fasoro­kat dézsmálnak. Legtöbb helyen a gazdaság területén idegen la­kások vannak, s a tulajdonosok állatállománya pusztítja a véle­ményeket. Van szándékos kárte­vés olyan, mint a dombrádi gaz­daság demecserí üzemegységében, ahol egy kutat műtrágyával szól­tak tele, ahelyett, hogy a műtrá­gyát a földekre szórták volna. NAGYFOKÚ A HANYAG anyagkezelésből származó kár. — Szabadban hagyott gépek, vető­gépben kicsirázott magvak, elvesz­tett, vagy megrongált kéziszerszá­mok stb., sokezer forint értéknek felelnek meg. Emlékezetes a ti- szavasvári eset is, amikor az ál­latok takarmánj’a közé arzén ke­veredett és sok szarvasmarha pusztult el emiatt. 2 millió 391 ezer forint a gazdaságok normán felüli hiánya az elmúlt évben, ami lopás, hanyagság stb.-ből eredt, s alig tíz százaléka térült meg ennek. A felsorakoztatott kisebb-na- gj’obb esetek, a kártevés lcörül- ménj'ei megmutatták, hogy leg­több esetben az ellenőrzés körül van a hiba. Mint az egyik főme­zőgazdász mondotta: alkalom szüli a tolvajt. Az ellenőrzés, a gazdaság rendje, a gondosság és egyéb, a legkisebbre szűkítik a lehetőségeket. Amúgy pedig: a becstelen emberek száma — le­gyen az idegen, vagy a gazdaság dolgozója, — elenyésző a becsü­letesek mellett. Tehát a becsüle- , tesek nevelésével elérhető, hogy a túlnyomó többség kivegye ré­szét a társadalmi tulajdon védel­méből, s figyelmeztesse, leleplez­ze azokat, akiknek szándékában ! áll megsérteni az állam vagyo- j nát. ÍGY SZÜLETTEK meg a ja­vaslatok, így bontakozott ki, mi ja tennivaló az állami gazdasá- I gokban. Többen csatlakoztak az j elsőnek javaslatot tevő magyj I gazdasághoz, miszerint társadalmi •! mozgalommá teszik a közős tulaj- j dón védelmét és harcolnak a kár- i tevéseit bárminemű megnyilvánu­lása ellen. A gazdaságok vezetői, párttitká­rai és üzemi bizottságainak elnö­kei elhatározták, hogy ezt a mozgalmat az április 4-i és a ké­sőbbi folyamatos termelési ver­seny egyik lényeges pontjává te­szik. S a verseny értékelésekor az e téren jelentkező feladatok nem kellő elvégzése esetén kizáró ok­ként szerepel majd a társadalmi tulajdon védelmének elhanyago­lása. Feladatuk ellátását az ál­landó ellenőrzés megteremtésével, a dolgozók közötti széleskörű ne­velő munkával, s a részrehajlás nélküli fegyelmezéssel oldják meg. Ylcgli ossza i>bí tolták a gyümölcs védelmi hetet A március 5-én meghirdetett gyümölcsfavédelmi hét, melyet a növényvédő állomás szakemberei tartottak, befejeződött. Hatvankét községben tartottak metszési és. gyümölcsfatisztogatási bemutatót, s minden községben nagy öröm­mel fogadták a termelők a bemu­tatást. A nagy érdeklődésre és az Idő­járás kedvezőtlen alakulására való tekintettel a megyei párt- és tanácsszervek úgy határoztak, hogy meghosszabbítják a gyü­mölcsvédelmi bemutatók idejét. A növényvédő állomás szakembe­rei az alant felsorolt községekben «és napokon a délelőtt folyamán megtekintik a téli gyümölcsfa­védelem állását a községi agro- nómussal egj-üttt, a délután fo­lyamán pedig a községi tanács által kijelölt helyen gyümölcsfa- tisztogatási és metszési bemutatót tartanak. Március 20. Tunyog­Matolcs Szamoskér Szamosszeg Zsarolván Nagyszekeres Cégénydányád Gyügye Rápolt Szamosújfalu Szamossályi Hermán szeg Március 21. Nyírvasvári Terem Apodiget Válla j Mérk Fábiánháza Nyjrcsaholy Nyírkáta Március 22. Kótaj Búj Nagyhalász Tisza telek Beszterce Vasmegyer Tiszakerecseny Tiszaadony Tisza vid Megmentett a tűzvésztől két gyermeket Tiszaszalkán Danes László 14 érés úttörő Hétfőn 3 déli órákban Danes László 14 éves tiszaszalkai úttörő arra lett figyelmes, hogy az egyik ház ablakából füst tör elő. Oda­sietett, be akart menni, azonban az ajtó csukva volt.- Béniről gyer- meksirás hallatszott. Danes László felismerve a veszélyt, betörte az ablakot és beugrott a már lángok­ban álló szobába. A tűzhely környékén két kis­gyermeket talált: a négy éves Ve­res Máriát és három éves kis- öcesét. Veres Lászlót. A két kis­gyermek ruhájába már beleka­pott a láng. Nagyncheaan sikerült megszabadítani a két csöppséget az égő ruhadaraboktól. A bátor úttörő megmentette a két gyermeket a tűzvésztől. Ki­vitte őket az cgő házból és gyors segítséget kért a közelben tartóz­kodóktól. Mint megtudtuk, a szü­lők őrizetlenül magukra hagyták a gyermekeket és így következett be a súlyos szerencsétlenség. — Mindkét gyermeket égési sebek­kel szállították a mátészalkai kór­házba. A kislány élcibcnmaradá- sa még kétséges, Pályázati felhívás ** termelőszövetkezetek ciciéről szóló történetek megírására Ez évben lesznek tíz évesek az első termelő- szövetkezetek. Ez a dátum a dolgozó parasztság életében ugyancsak kedves, hiszen termelőszö­vetkezeteink létrejötte jelentette a kizsákmányo­lástól való végleges megszabadulást, a gondta­lan, boldog életet. Ebből az alkalomból a megyei tanács pályá­zatot. hirdet olyan irodalmi mű megírására, amely egy termelőszövetkezetben az emberek életét, a gondolkozásukban végbement változá­sokat, anyagi helyzetük javulását, a közösségi szellem kialakulásáért és a nehézségek leküzdé­séért folyó harcot mutatja be. Csak azok az írá­sok jöhetnek számításba, melyeknek témája nem költött, hanem a valóságban meglévő, legalább öt, vagy ennél több éves termelőszövetkezetekről, illetve azok tagjairól’ szólnak. A pályázat mű­faj és terjedelem szempontjából kötetlen. A sikeres pályaműveket az alábbi díjakkal jutalmazza a megyei tanács: I. díj 2000 forint IT. díj 1200 forint III. díj 800 forint IV. díj 600 forint V. díj 400 forint A díjazott művek nyomtatásban is megje­lennek! Beküldési határidő: 1958. július 1. Eredményhirdetés: 1958. augusztus 20. A pályaműveket a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályára kell beküldeni. Szabolcs-Szatmár rnew/ei Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1 t I : ♦ m Jóni Sándornak, A mátészalkai vajgyáí karbantartójának jő munkája is hozzájárul a kollektíva kiváló teljesítményéhez. Örö­met jelent számára, hogy a korszerűen felszerelt üzem zavar­talan vérkeringését; s biztonságos termelést elősegítheti. Követendő kezdeményezés Alig pár napja hangzott el Szakátsy Gyulának, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet újfehértói gyümülcsnemcsítcsi osztálya vezetőjének hozzászó­lása a nyíregyházi járás ter­melőszövetkezeti vezetőinek ak­tíváján s ma már tett követte a szót. Szakátsy Gyula vállalta, hogy a gyümülcsnemesítési osz­tály négy olyan termelőszövet­kezetet támogat szakmai taná­csaival, amelyekben a gyümölcs- termelés jelentős üzemágként foglal helyet. Elmondotta még. hogy valamennyi termelőszö­vetkezettel, amely igénybe akarja venni segítségüket, felve­szik a ezakmai kapcsolatot és levelezés útján tájékoztatják azokat a gyümölcetermelési teen­dőkről. A gyümölcsnemesítésl oeztály a négy termelőszövetkezettel fel­vette a kapcsolatot és elkészítet­ték közös szerződéseiket. Az osz­tály vállalja: a gyümölcsterme­lés! tervek elkészítésében való segítségadást; havonként idf- alább egyszer az elmúlt és soronlevő munkákat kint a gyü­mölcsösben megbeszélik; a hely­színen — ha szükséges — rend­kívüli cselekben is adnak taná­csokat a szövetkezeteknek. A négy szerencsés szövetkezet — az újfehértói Március 15 és a Beké, a tiszateleki Béke én « rakamazi Szikra —, arra köte ­lezi magát, hogy elfogadja a szaktanácsokat s a közös meg-« beszélés alapján végre is hajtja a javasolt tennivalókat. Saját jól felfogott érdekükről van szó. tehát kötelezően jelentkezik a feladatok jó végrehajtásának; szükségessége* Hadd mondjuk el még Szakátsy Gyula szavával, hogy megszívlel« jék az állami gazdaságok vezetői és ő maguk is vegyék ki részü­ket a termelőszövetkezetek fel* virágoztatásának nagyszerű mun­kájából: A gj’ors segítségadás ér a legtöbbet; aki gyorsan segíti kétszer is ad! Az a panasz — ami nem örvendetes a csen- geri, kisvárad; járás egyes köz­ségeiben —, hogy a Kelet- Magyarország előfizetői nem kapják meg időben a lapot. Le­vélben, de személyesen is több dolgozó fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy segítsünk a bajon, gondoskodjunk arról, hogy a lap előfizetői — munkások, lsz„- tagok, egyénileg dolgozó parasz­tok, értelmiségiek — rendszere­sen megkapják az újságot, hi­szen ez munkájukhoz ad segít­séget, Tudomásunk szerint az utóbbi időben a postafiókok rendszeresen megkapják a lapot, csak az a báj — mint azt Dögé­ben és a csengeri járás néhány községében mondták —, hogy a kézbesítők nem hordják ki az újságot. Dögében az egyik dol­gozó paraszt két éve rendszeres előfizetője a Kelet-Magyaror­s zúgnak. Mivel az utóbbi hetek­ben négynaponként jutott új­sághoz, lemondta az előfizetést* Több községben a dolgozók négy-öt napig sem kapnak újsá­got. A kézbesítők pedig pénte­ken és szombaton viszik el as egész heti újságot, három-négy nap olvasnivalóját. Olyan dolog ez, amely nemcsak' a lap és a dolgozók közötti kap­csolatot befolyásolja, hanem mu­tatja azt is, hogy egyes posta­hivataloknál bajok vannak a kézbesítéssel. Lehet, hogy ennek különböző okai vannak, mégis feltétlenül fontos, hogy szól­junk róla az előfizetők, a lap és a dolgozók közötti kapcsolat ál­landó javítása érdekében. Jó lenne, ha az illetékesek alapo­san megnéznék: mi az oka m ilyen hibáknak és sürgősem ja­vítanának rajta. (F. K I Megkezdték a békekoicsöiMtYeremények kifizetését A múlt heti kétnapos békeköl­csön-sorsot ásón több mint há­romezer kihúzott kötvényre 72 millió forintot sorsoltak ki. Az Országos Takarékpénztár a bú­zások után elkészítette a végle­ges nyeremény jegyzéket, amelyet minden OTT-fiók, kirendeltség és postahivatal megkapott. A nyereményjegyzékek alapján szerdán reggel országszerte meg­kezdték a nyertes kötvények be­váltáé át.

Next

/
Thumbnails
Contents