Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

1958. FEBRUAR 18. KEDD KELETMAGYAROKSZAG { Hruscsov elvtárs beszélgetése a londoni Times külpolitikai szerkesztőjével Moszkva, (TASZSZ): Mint an­nakidején jelentettük, Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára január 31-en beszélgetést folytatott Iverach McDonalddal, a lendoni Times külpolitikai szerkesztőjével. A beszélgetés alkalmával Hrus­csov kijelentette, tiogy a Szovjet­unió a leszerelés gyökeres megöl dúsát szeretné elérni. — Nekünk az az álláspontunk — mondotta Hruscsov, — hogy végeredményben meg kell szün­tetni a hadsereget, át kell térni a milícia-rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az országnak ne fegyveres erői legyenek', hanem rendőrsége, amelynek feladata az ország oelső rendjének fenntartása. — Mi internacionalisták va­gyunk — folytatta Hruscsov — es hiszünk az összes népek ba­ráti közösségében. Célunk nem a háború, hanem a béke. Ha nagy figyelmet szentelünk hadsere­günknek, ezt Kényszerűségből tesszük,. minthogy a tőkés orszá­gok nem hajlandók hadsereg nél­kül élni, nekünk is fenn kell tar­tanunk hadseregünket, ha pedig már van hadseregünk, akkor an­nak olyannak kell lennie, hogy kepes legyen ellenállni a Szov­jetuniót fenyegető minden erő­nek. — A kommunizmus győzel­méhez, a haladó eszmék győ­zelméhez — mondotta Hrus­csov — nincs szükség fegyve­res erőkre: sem hagyományos fegyverzetekre, még kevésbé atomfegyverre. Nekünk meg­győződésünk, hogy eszméink győzelmet aratnak, de ezt a győzelmet nem a háború hozza meg. hanem a nép ma­gasabb életszínvonala a szo­cializmusban, a kultúra, a tudomány, a művészet és minden olyan dolog, maga- sabbrendű fejlettsége, ami az ember életéhez es nem pusz­tulásához szükséges. Ezzel szemben hatástalan minden­nemű hidrogénbomba, ra­kéta. — A hidegháborús politika el lenére —mondotta a továbbiak­ban Hruscsov — a szovjet gazda­sági fejlődésnek üteme je’entő- sen megelőzte és a jövőben is megelőzi a összes tőkés országo­kat. Nincs messze az az idő, ami­kor a Szovjetunió az egy főre eső termelésben is elhagyja az élen- haladó tőkés országokat. — így tehát — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára, — a Szovjetunió, a reális körülményekből és a jövőt felrajzoló reális elképzelésekből kiindulva, nem érdeke't a fegy­verkezési versenyben és a hideg- háborús politika fenntartásában. Mi a hidegháborús politika meg­szüntetését kívánjuk, őszinte és baráti kapcsolatokat szeretnénk minden országgal, a teljes lesze­relést és a fegyveres erők meg­szüntetését óhajtjuk. Hruscsov kétkedéssel beszélt arról, hogy a nyugati hatalmak hajlandók lennének olyan politi­kára. amelyért a Szovjetunió sik- raszáll. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most amikor a Szovjetunió már nem áll egyedül, amikor nö­vekszik és erősödik a hata’mas, majdnem egymilliárd embert fel­ölelő szocialista tábor, lázálmok nak kell minősíteni azokat a szá mitásokat, amelyek szerint' erő ve! meg lehetne semmisíteni ; szocializmus országát. Ez telleser kizárt dolog, hangsúlyozza Hrus csov. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára kije'entette: A Szovjetunió hajlandó az atom- éí hidrogénfegyver kísérletek ellen­őrzésére. ha létrejön a megállapo­dás az ilyenfajta kísérletek be­szüntetéséről. Hruscsov szörnyűségnek ne­vezte, hogy bevetésre Kész hidrogénbombáUlcal megra­kott repülőgépek cirkálnak Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim: 1948. február 18-án Magyaror- i1 szág és a Szovjetunió kormánya barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyezményt í írt alá. Messze kiemelkedő ese­mény ez népünk történelmének, sőt a nemzetközi politikai életnek jis. Nagyszerű dokumentum és jegyben ragyegó szimbólum. J A sze.ződés létrejöttének körül- {ményeit ismertette, majd így • folytatta Somogyi elvtárs. ♦ A mi szerződésünk nem írott * betű csupán, hanem éppen az el­eműit egy évtized történelme ta- tnúsítja — gyakorlat, amely a két Jnép együttes erőfeszítéseiben, »testvéri együttműködésében, kö­• zös harcában válik tetté. * £ 1948 után egymást követték a, ► különféle — kölcsönös élőnyö­► kön alapuló, sőt elsősorban [ számunkra kedvező — gazda­sági megállapodások. {Az építő munka gondjai, az osz- {tályharc bonyolult ütközetei köz­iben hányszor fordultunk segítsé- {gért a nagy szovjet néphez. És ► eredményeinket nem utolsó sor­iban tanácsaiknak, politikai, anya­► gi és erkölcsi segítségüknek kö­szönhetjük. ► — A Szovjetuniótól kapott se­gítséget felhasználva, munkásosz­► tál vünk. dolgozó parasztságunk, tértelmiségürk alkotókészségé vei {magunk is. gazdagítottuk a bé- [ kéért, a szabadságért küzdő né- fpek erejét. [ Ezután méltatta a szovjet ta- 1 pasztalatok. a Szovjetunióval való ► együttműködés segítségével elért [eredményeket, majd így folytatta: í 1956 novembere népeink test- ! véri szövetségének n próbája ► is volt. A szovjet emberek is- , mét vérüket áldozták népünk I függetlenségéért és szabadsá- I gáért. A megpróbáltatások I idején újból megmutatkozott, ki az igazi barát. És amikor úrrá leltünk a ránk támadó fegyveres bandákon, is­mét a szovjet nép volt az, amely anyagi eszközökkel, politikai és er­kölcsi támogatással megnyitotta előttünü a felemelkedés útját. Ezen az ünnepen nemcsali a hála szavaival fordulunk a szov­jet néphez, hanem arról a nagy felelősségtől is szólunk, amely a magyar munkásosztályra, a ma­gyar népre hárul. A világ dolgo- zói — elsősorban a nemzetközi proletáriátus — elvárja tőlünk, hogy mindent megtegyünk a ha­ladó emberiség nagy ügye, a szo­cializmus továbbépítéséért, növe­lésért és védelméért. Ennek a felelősségnek a jegyében küz­dünk azokért a célokért, amelye­ket a Magyar Szocialista Mun­káspárt — mint a magyar nemzet felemelkedésének útját — megjc- iu.t. Népünk és a nemzetközi pro'e ! táriátus ügye iránti kötelessé-! günk, hogy a munkáshatalmat I minden támadástól megvédjük, tovább erősítsük. Aki a párt, aj munkásosztály vezetőszerepe el­len lép fel, az a népet támadja. Aki a Szovjetunió és a magyar nép szövetségét akarja megeon- j tani, az a békéért és a szocializ­musért folyó harc ellen támad. Ezért kell igazságunk erejével szembeszállnunk revizionista né­zetekkel, a kishitűséggel. Ezért kell lelepleznünk minden olyan ­nézetet és elméletet, amellyel a visszavonulásra kényszerített^ im­perializmus indít meg-magújuló támadást a szocialista államok ellen. A küiönféle ellenséges nézetek ismertetése után a gazdasági fel­adatokról a következőket mon­dotta: Hazánk iránti felelősségünk és internacionalista kötelezettségeink teljesítése is parancsokban írja elő, hogy az összes lehetőségünk­kel élve erősítsük négazdaságun- kat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt gazdaságpolitikája lehe­tővé teszi, hogy a dolgozók részt- vegyenek gazdasági életünk min­den kérdésének eldöntésében. Népgazdaságunk erősítésén kell munkálkodnunk azért is. mert je­lenlegi életszínvonalunk megtartá­sának alapjait még nem minden­ben teremtettük meg. Már pedig pártunknak és kormányunknak az a célja, hogy megvédje az életkö­rülmények javításában elért vív­mányainkat is, sőt azt akarjuk, hogy a lehetőség megterem,őse után haladjunk még gyorsabban a üelemelekedés útján. A Szovjet­unió ennek a célnak az elérésében is sokoldalúan támogat bennünket. Rendelkezésünkre bocsátja a tech­nika fejlesztésében elért vívmá­nyait, tapasztalatait. Rajtunk múlik, hogy milyen si­kerrel alkalmazzuk azokat népünk javára. A nagy szovjet nép szövetségese vagyunk a békéért, a két világ- rendszer békés együttéléséért folytatott harcban is. És örömmel üdvözöljük a Szovjetuniónak leg­újabb békeoffenziváját, amelvet az államok miniszterelnökeinek csúcstalálkozójáért most folytat. Ez megfelel a magyar dóig írók. a magyar nép érdekeinek és találki:*- zik az emberiség nagyobik és job­bik részének a törekvéseivel, Par­tunk és kormányunk el van szán­va, hogy az ilyen értelemben vál­lalt kötelezettségének is minden­ben eleget tesz. Erre kötelez bennünket az a testvéri szövetség, amelyet felsza­badítónkkal, a szovjet néppel kö­töttünk és amelynek dokumentu­ma most tíz esztendeje született meg. Hiszem, hogy a következő évtizedek újabb sikerek, győzel­mek, a két nép boldogulásának, békés életünknek, a szocializmus győzelmének időszaka lesz. Éljen, a szovjet és a magyar nép örök barátsága! Éljen a béke! (iromor eivlárs beszéde Kedves elvtársak, kedves bará- Magyarországnak a Szovjetunió taim! A szovjet és a magyar nép ma, ünnepélyes keretek között neveze­tes évfordulóról emlékezik meg: az államaink közötti barátsági, együttműködési és. kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulójáról. A szovjet és a magyar népet régóta testvéri, forradalmi szálak fűzik össze. Népeink barátsága, amely mélyen az internacionaliz­mus szellemén alapul, nem ma kezdődött, nem is tegnap. Kezdete a Nagy Októberi Szocialista For­radalomba nyúlik vissza, azokba a viharos évekbe, amikor a magyar dolgozók tízezrével siettek Orosz­ország proletariátusának és pa­rasztságának segítségére es velük együtt áldozták fel életüket a szo­cialista forradalom nagy vívmá­nyainak védelmében. A népeink barátsága kiállta e súlyos meg­próbáltatásokat a fehér terror ne­héz éveiben, Horthy fasiszta rend­szerének uralma idején, a máso­dik világháború alatt, s a nem­zetközi és belső reakciós erők ál­lal kirobbantott ellenforradalmi lázadás napjaiban is. Ezután Gromov elvtárs foglal­kozott a szerződés jelentőségével, majd rámutatott: E szerződés kiemelkedő jel­lemvonása, hogy a proletár in­ternacionalizmus, a teljes egyenjogúság elvein, a ma­gyar és a szovjet nép nemzeti érdekeinek tiszteletben tartá­sán, a közös ügy. a szocializmus építésében megmutatkozó test­véri, önzetlen, kölcsönös segít­ségen és együttműködésen ala­pul. Nehéz felbecsülni milyen hatal­mas kedvező hatást gyakorolt a szerződés országaink gazdasági, po­litikai és kulturális fejlődésére. Az elmúlt évtizedre visszatekintve le­hetetlen nem látni ezeket az ered­ményeket. Az élet megmutatta, hegy a szerződésben foglalt köl­csönös kötelezettségek nem ma­radiak papíron. Évről-évre szélesednek és erő­södnek országaink gazdasági kap­csolatai. A gazdasági együttműkö­dés egyik legfon'.osabb fomá.ia a külkereskedelem, amely a kölcsö­nös előnyökön és az egyenjogúsá­gon alapszik, figyelembevéve mindkét állam szükségleteit és le­hetőségeit,. Míg 1925-től 1941-ig vagyis majdnem 17 esztendő alatt felé irányuló áruforgalma átlag ban nem haladta meg a Horthv- Magyarország egész külkereske­delmi forgalmának még a fél szá­zalékát sem, vagyis mint látható,, gyakorlatilag elenyészően csekély volt, addig 1957-ben ez az arány ma jdnem negyven százalék volt. A Szov­jetunió a múlt évben majd­nem egymilliárd rubel értékű árut szállított a Magyar Nép- köztársaságnak. Magyarország a népgazdasága számára szükséges gépi felszerelé­seket kap a Szovjetuniótól, továb­bá ipara számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat: vasércet, henge­relt acélárut, kokszot, szenet, re­zet, fát, gyapotot, stb. A Magyar Népköztársaság hajókat, úszóda­rukat, szerszámgépeket, műszere­ket, valamint a szokásos magyar, kiviteli cikkek közé tartozó me­zőgazdasági cikkeket ad el a Szov­jetuniónak. Ezután a kulturális kapcsolatok­ról beszélt, majd ígv folytatta: A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés, valamint az 1957. március 28-án aláírt szovjet-magyar kor­mánynyilatkozat az az alap, ame­lyen a szovjet és a magyar nép barátsága és együttműködése ez­után is fejlődni és erősödni fog.' Az imperialista reakció soha, semmiféle fondorlattal nem lesz képes megbontani ezt a testvéri, szövetséget és barátságot, amely' a múltban oly komoly megpróbál­tatásokat állt ki. A magyar nép vezető és irá­nyító ereje a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. A Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt között a marxizm.us-le- vinizmus tanítása alapján fennálló megbonthatatlan, mély elvi egység olyan döntő tényező, amely meghatározza a közös cél. az új társadalom építése felé haladó .népeink egyre jobban erősödő erkölcsi és politikai egységét. Engedjék meg, hogy a neveze­tes évforduló, alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság egész dol­gozó népének tolmácsoljam a Szovjetunió népeinek forró test­véri üdvözletét s'azt a kívánsá­gát, hogy a magyar dolgozó nép; érjen el újabb nagy sikereket a szocialista társadalom építésében., Ünnepség a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcscnös segélynyújtási szerződés aláírásának 19. évfordulóján A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából hétfőn este ünnepséget rendeztek a Petőfi Színházban. Az ünnepségen részt ,vetlek az MSZMP Politikai Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki .Tanácsának és a Minisztertanácsnak tagjai, ott volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának számos tagja és a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet sok kiválósága. Jelen volt az ünnepségen a buda­pesti diplomáciai testület számos tagja. Somogy! Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondott ünnepi beszédet, majd J. I. Gromov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete szólt a jelenlevőkhöz. a» rst. második felében művészi műsor következett. Somogyi Miklós elvtárs beszéde-' Anglia békés városai felett, i Azt hiszem — fűzte hozzá, — hogy — elnézést a kifeje­zésért — ostobaságnak lehet nevezni azt a politikát, amely ilyen bidrogéiibombás őrjára­tokra épít. A legmagasabb szintű tárgyalá­sok előkészítéséről Hruscsov azt " mondotta, hogy a jelek szerint ' feltétlenül lesz ilyen értekezlet. Megjegyezte, hogy az előkcszítés- ; re olyan formát kell találni, amely biztosítja, hogy a tanács­kozás eleve nem ítél tetett elve- 1 télésre — feltevése szerint, • „esetleg diplomáciai úton kell ; előkészíteni a találkozót ’. — Nem mondhatom teljes I meggyőződéssel — jelentette ki Hruscsov — amennyiben a leg- magasabbszintű értekezlet előké­szítését a külügyminiszterekre bízzuk akkor ez a munka nem 1 kudarccal végzödik-e. A legma- gasabbszintű értekezlet után a miniszterek folytathatják a mun­kát, de akkor már nagyobb nehéz­ségekkel találkoznának, ha akadá­lyokat kísérelnének támasztani, mert kénytelenek lesznek szá-; molni a közvéleménnyel. McDonald ezután Rapacki len-; gyei külügyminiszternek az euró-; pai atommentes övezet megte-i remtésére telt javaslatáról éfdek.; lődött. Hruscsov válaszában kije-! lentette: — Készek vagyunk egyez- ; ményt kötni az atom- és ; hidrogénfegyver teljes elüt- J tásáról. a felles leszerelésről. ! az idegen államok területen ! lévő csapatok teljes kivonása- 1 ; ról, s a külföldi támaszpon- 1 tok megszüntetéséről. ! Tudjuk, hogv partnereink nem; hajlandók ilyen meco’dásra és J ezért javasoljuk: oldjuk meg a J kérdéseket fokozatosan, szaka- J szókban. Lépésről-lépésre eljut- J hatunk a lényeghez, a leszerelés j leüss megoldásához. < A közei- és közép-keleti hely-3 cetről Hruscsov azt mondotta.! hogy úgy látszik. nemcsak 3 fel kelléne függeszteni az e 3 térségbe irányuló fegyverszál-1 sításokat. hanem meg kel! 3 ’gyezni abban is. hoev nem avat- 3 koznak be az arab államok ügyei-3 be. el kell ismerni az arab álla-3 *rtok szuverenitását és füegetlen- 3 ségét. De mindezt úgv kell intéz- j ni — mondotta Hruscsov —, hogv j az arab országok népeinek ne le-> hessen olyan érzésük: a fegyver-3 szállításokat azért függesztik fel. | hogv e népek fegyvertelenül ma- j radírnak és idegen államok tá-J madó e"ői beavatkozhassanak az| arab államok bel ügyei be vagv * büntetlenül megtámadhassák és * megfoszthassák függetlenségüktől | ezeket az országokat. ; — Ha a nagyhatalmak tartóz-f kodnának a beavatkozástól, azt arab országok és Izrael egyma-X gukban hamarabb jutnának kö’-t csönös megértésre megegyezné-X nek kapcsolataikról. Ügy ’ tűnik X — muta'ott rá Hruscsov —. hogy* az izraeli államférfiaknak figve-{ lémmé’ kellene' lenníök az arabt világ érdekeire. Izrael gyakran J nem számol ezekkel az érdekek-* kel sőt- nyíltan semmibe veszi 1 őket. kihívóan viselkedik az arab* országokkal. X A Szovjetunió be’ső fejlődéséti érintve Hruscsov megállapító; ta ♦ hogy az ország éWéb»n műd job-t ’an növekszik a kommunista párf í ’orepe: ‘ t A jelek szerint — mondotta $ — ez a szerep a továbbiak- t ban is fokozódni fog. A oárt X alapjai eresebbek az á'Iami J szervekéinél. A párt megf?- * remtését nem va’amíiven tör- * ’•énvben mende'ták k> ít * is iW»n alánokon mó'köd'i : % f"üődé«'t az en'h"-»ir pn,:- * i t nézőéiből fakadó kő- • r’i’ménv'fe. vamfís erkö'esi ♦ tényezők hozták magukka'. « Hruscsov megállapította, hogy az | állam fokozatosan elhal, de er-j kölcsi tényezőkre az emberiség- { nek mindig szüksége lesz. ♦ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents