Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

KF.LFTM AGYARORSZÁG

1958. FEBRUÁR 16, VASÁRNAP

Aki sárral dob meg mást...

E

ötvös József a következőket mondja a rágalmazókról: „Ha valaki sárral dob. nem viszonzom, mert le kellene hajolnom, s bemocskolnám magamat, ha ugyanazon fegyverhez nyúlnékMár a XV. század magyar nyelvemlékei között is ezeket olvashatjuk a rágalmazó emberrel kapcsolatban: A rágalmazó embernek a szájában az átkozott rágalmasság méreg, mivel egyszersmind három embert mar meg: egyet önön magát, mást a hallgatót, harmadikat azt, akit rágalmaz.”

A rágalmazók a mi társadalmunkban is veszedelmesek. Ál'a- mi és pártéletünkben ezért szakadatlanul harcolni kell ellenük. A rágalmazók bomlasztják a becsületet, a bizalmat őrlik fel. nyugtalanságot keltenek. Több példa van arra, hogy a rágalmazók, az intrikálok milyen károkat okoztak a párt- és az állami életben. Becsületes emberek leikébe gázoltak, rágalmakat szórtak kommunistákra és a bizalmatlanság légkörét teremtették meg. Ezek az emberek — ha nem vigyáztunk — hálójukba kerítettek becsületes embereket, akik később egy követ fújtak velük. A rágalmazás, az intrika elvezet a csoportosuláshoz, a frakciózáshoz és ha idejében nem vesszük észre, nagy károkat okoz a pártegységben, a pártmunka hatékonyságában. Éppen ezért a kommunistáknak, de valamennyi becsületes embernek nagy figyelmet kell tanúsítania iránta.

A

z egyik bölcs a következőket mondja: „...ha a megmart embqr sebei be is gyógyulnak, a rágalom nyomán mindig forradás marad.“ S ebben sok az igazság. Bizonyíték erre az eperjeskei példa. Itt a rágalmazó tevékenységével bizalmatlanságot keltett a párttagok között, megtévesztett kommunistákat, frakcióra bírt egyes befolyásolható elvtársakat, másokat beszennyezett, akiket a rágalom még ma is mar. És bár ma már meggyőződtek arról, hogy Feren- czi György „érvei” hamisak voltak, mégis rossz emlékek maradnak a megbántottak számára.

De ne vágjunk a dolgok elé. Kezdjük azzal, hogy a „Kelelma- gyarország" 1957. december 14-i számában cikk jelent meg ,,Az eperjeskei dombok között” címmel. Ebben elemeztük a pártszervezet munkáját, a kommunisták tevékenységét. Az eredmények mellett a hibákra és a fogyatékosságokra is felhívtuk az eperjes- kti elvtársak figyelmét. Személy szerint bíráltuk Ferenczi Györgyöt is, akinek magatartásában már jóval a cikk megjelenése előtt hibák voltak. Ezeket fölfedtük és jóhiszeműleg figyelmeztettük. Nem ért semmit. Ferenczi nem látta be hibáit, tévedéseit, bosszút forralt és frakciókat szervezett a pártszervezeten belül. Így akarta a partszervezet egyseget megbontani. Haihai Ferenc párttitkárt le akar'a járatni a dolgozók élőt*, mert olyan dolgokat fogott rá. melyek alaptalanok voltak. Nyilatkoza'ot szerkesztett, amely a pártszervezet megbontását célozta, hiszen több elvtársat is megtévesztett, félrevezetett akik először hittek neki, aláír'ak és szövetségre léplek vele a párt- titkár ellen. De ez nem volt elég. A nyilatkozat létrehozásába illetéktelen személyeket is bekapcsolt, olyanokat, akiknek soha semmi közük nem volt a párthoz. Ezzel a megtévesztő nyilatkozat'al fordult felső pártszervekhez, és

ha nem éber a járási és a megyei pari bizottság, félrevezethe tő volna azokat. De nem ez történt. Nem sikerült régi álma, az hogy minden áron lejárassa a párttitkárt és ö kerüljön helyére.

A

kisvárdai járási pártbizottság megvizsgálta az eperjeskei pár'szervezel munkáját és megállapította hogy Ferenczi György hamis rágalmakkal akarta félrevezetni a pártot, megbon'ani a párt- szervezet egységét. Sajnos, több elvtárs hitt neki. Fazekas Józsefet rábírta arra is. hogy az általa szerkesztett nyilatkozatot körül- hordozza a párttagok között és aláírásokat gyűjtsön a párttl'kár ellen.

Néhányan alá is írtak, akik később elmondották, hogy megbánták tettüket és belá’ták, hogy helytelenül cselekedtek. Ferenczi- nek többen segédkeztek a klikk szervezésében, akik ugyancsak elítélték magatartásukat, mert rájöttek, hogy félrevezette őket. De vajon ennyivel megelégedhetünk-e? Nem! Az igaz, hogy Ferenczi Györgyöt kizárták a párt soraiból, Ur Géza elvtársat pedig szigorú megrovásban, pártbüntetésben részesítették. És mig néhány elvtárs ügyében, intézkedik majd a járási pártbizottság.

Ez az ügy legyen komoly figyelmeztető valamennyi kommunista számára. Mert az igaz, hogy minden kommunista joga és egyben kötelessége, hogy a párt és az állami életben meglevő fogyatékosságokat feltárja a felsőbb szervek előtt. De ahhoz, hogy valaki frakciót szervezzen, hazug, nemléiező dolgokat fogjon másik elvtársára, ez elítélendő, megvetendő, nem kommunistához méltó. Ezek ellen a párt a legnagyobb szigorral lép fel. Tanulságos eset ez azoknak a megtévesztett eperjeskei elvtársaknak is. akik ma már látják, hogy milyen nagy hibát követtek el. Merthisz a párt tagjainak gerinceseknek, őszintéknek kell lenniök. Márpe-' dig itt nem minden elvtárs visel-! kedett így, és ez nem dicséretes’ dolog. ;

A pártszervezet vezetői, a? pártcsoport-bizalmiak, a* párttagság többsége el-’ ismeri, hogy a vezetőség* jól dolgozott, néhány hibától elte-^ kintve. Helyesen vezette a párt-* tagokat. A pártonkívüliekre nagy, befolyással van ma is a pártszer-1 vezet. Nem fordult elő olyan társadalmi munka, amelyet a párt-’ szervezet hirdetett meg az elmúlt, években és hónapokban, hogy a; pártonkívüli dolgozó lakosság ne szívvel-lélckkel vette volna ki belőle a részét. Mégis megtévedtek’! egyes elvtársak. S meg kell mon-’ dani, hogy ei a hiba annál ’is'

•I

furcsább, mert az eperjeskei párt- szervezetben nem volt olyan köz-' hangulat, hogy elnyomták volna' a bírálatot, a párttagok véle-j menyét. Itt érvényesült a demokratizmus elve és a vez: tőség! rendszeresen megtárgyalta a ten-- nivalókat a párt tagjaival. Hogy! mégis előfordulhatott a frakció, i ez azt bizonyítja, hogy nem vol' i elég határozott és éber a vezetes.! Ezt használta ki Ferenczi György [ akinek minden vágya az volt.’ hogy elfoglalja a párítitkári szé-i két. Szerencsére a kommunisták.! a járási pártbizottság idejében; felébredtek, és észrevették a veszélyt. Sürgősen, de igazságosan, a kommunisták és az egész község dolgozóinak megelégedésére intézkedtek.

A község megbízásából

Osan László, a fehérgyarmati községi Népfront-bizottság elnöke.

Osán László egyszerű, szerény ember és vidám, pedig mennyi gondja, felelőssége van. Családját. öt gyermekét becsülettel neveli. Bizottsági ülést tart. vezetőségit a szövetkezetben, résztvesz a tanácsüléseken, meghívják a végrehajtó bizottságba, közgyűlésen beszél, tervkészítést irányit, falugyűlést szervez. És ha kérdezik, miért fárad oly sokat, azt mondja:

— Ki csinálja, ha mi sem?!

Nem mondja, hogy így várja a

falu, ezt kéri az ország. Nem mond hangzatos szavakat. Beszél az összefogással, hozzájárulással megvalósítható létesítményekről, tennivalókról. Ezéi’t is választót, ták meg a fehérgyarmati Népfront-bizottság elnökének.

Ha vitáznak, azt mondja:

— Szeretnétek-e, ha minden utcában betonjárda lenne, ha gyerekeitek tágasabb, melegebb iskolában tanulnának, ha egyetlen utcában sem állna meg a víz, ha minden utcában villany lenne? Hogy így legyen, rajtatok múlik.

És megértik.

Becsülettel fizetik a község- fejlesztési hozzájárulást, társadalmi munkával formálják azut-j cákat, tisztítják a csatornákat,’ vízlevezetőket.

Nemcsak községszépítésről, vízlevezetésről, iskolák és más létesítmények építéséről, javításáról vitáznak. Hogy miről beszélnek üléseiken, azt az események határozzák meg. Legutóbb az országgyűlésen elhangzottakról tárgyaltak.

Osán László érvel, magyaráz* de nem sért meg senkit, s ha beszél. elhiszik szavait. Beszél a szövetkezet és az egyéni termelők eredmény eiröl. Arról, hogy a tsz. holdanként 9.18 mázsa búzát termelt. A községi átlag csak 8.12 mázsa. Azt is tudják, hogy Varga István, Kiss Nagy Gyula egyénileg dolgozó parasztok is jó termést értek el. De csak egy holdon termeltek búzák A szövetkezet pedig 120 holdas táblán aratott holdanként 9.18 mázsát. A termelési eredmények a közös vagyon, az egy munkaegység értékének növekedése bi-, zonyítja igazát. Most, az utolsó; zárszámadáson is 487 munkaegységére 21 ezer forint ütötte Osán; László markát. Ezerhétszázat jelent ez havonta.

Vitázik, érvel, gyűlést szervez* előadást tart, termelőszövetkezetet irányít, a Népfrontban dolgozik. mert ezzel bízta meg a párt.'

N. T.i

A nyírbátori járás minden párl-aiapszervezetébcn napirendre került a Hazafias Népfront-mozgalomról szóló párt- határozat megvitatása. A mozgalom továbbfejlődését elősegítő viták után javult » kommunisták tevékenysége, egyre több azoknak a párttagoknak a száma, akik bekapcsolódnak a Népfront-bizottságok munkájába.

^pusztai emberek

E

perjeske község dolgozói a ; kommunisták, a párt-; szervezet irányítása mel-; lelt már sok szép ered- J j ményt értek cl. A múlt év végén! j negyvenezer forint megváltást fi-! Ize’tek, csak azért, hogy megépül-; jön az újabb kövesút a faluban.; Saját portájukból ajánlottak fel; a dolgozók területet a járdák ki-; képzésére. Vízlevezetőket építenek-! fákat ültetnek és így tovább. Ezek! mind azt bizonyítják, hogy a falu! dolgozói bíznak a pártban, és] egyre javuló életszínvonalukon ér-; zik a pártszervezet helyes irányi-] tását, gondoskodását. Az epn-jes-J kei pártszervezet helyesen vezeti! a falu dolgozóit, neveli, tanítja az! embereket. !

i

Az eset, ami megtörtént, eg}'!

igen fontos dologra hívja fel a]

figyelmet. Nem szabad megtűrni j

a frakciózást a párton belül! Lát-í

juk, ha nem vették volna kellőj

időben észre az elvtársak.!

*

akkor a pártszervezet egységének! teljes megbontását eredményezte] volna. A rágalmazók, az intriku-! sok a pártegység ellenségei. Az] eperjeskei példa is arra figyel- J meztet, hogy pártszervezeteink1 legfontosabb feladata: őrködni a< pártegységen, annak erősítésén.; Az eperjeskei pártszervezet az] egyik legjobban működő szerve-! zet a kisvárdai járásban, a frak-! eió mégis majdnem megbontotta ! Becsületes középpaiaszt a párt-« szervezet titkára, akit szeretnek. < becsülnek az emberek, mégis] megpróbálták befeketíteni. AJ pártszervezet munkáját elismerik,! irányítását elfogadják a dolgo-! zók. Őrizzék továbbra is a párt-« szervezet egységét, s akkor őrzik« és élvezik igazán azt a bizalmat« is, ami a szerény, öntudatos, egy-] szerű, becsületes embereknek te-! rém itt az eperjeskei dombok kö-1 zö.ít. És nagyon vigyázzanak, hogy ] erre a terebélyesedő bizalomra j senki ne dobhasson sarat. !

Farkas Kálmán!

•>

fFarkas Kálmán:

kot valami különös betegség, va-; iami régire emlékeztető nosztalgia mételyezett meg.

OLYAN NAPOK voltak ezek, amikor Selymes is futni hagyta1 a hitét. Nem buta tovább cérna- vei. Először elkeseredett, majd r.iegto. pant. Aztán — meggondolatlanul — egy hónapig feléje sem ment a szövetkezeinek. — Nosza, más sem kellett az embereknek. Sokan szed elözk odúi1 kezdtek.

Selymes kezdetben még ezzel Sö./i töroucL. Hsak rn—ly késéin— séget érzett, fájt neki. hogy cim-1 bórái is cserbenhagyták, a szövetkezetét. De harminc nap múltán mégiscsak megmozdult ben-1 ne valami. Sehol nem lelte a he-i lyét. Tett-veit, de mindhiába.

Az egyik reggel aztán felesága síé állított;

— Hailod asszony, én visszamegyek » csopor liu.

Felesége csak nézett rá. Állt’ előtte, mint a szobor, még a! lába is gyökeret vert.

SELYMES újból kimondta:

— No, hiába nézel így rám, éni mégiscsak megcselekszem. Érted? Megcselekszem! Mert nem; bírom így tovább. Nem »vom a: tétlenséget. Az örökös jöves-me-j nést, meg a gondolkozást. A szivem — hiába, no —- csak visszahúz oda!

Az asszony lassan megengesz-': telődött.

— Jó, jó, én nem bánom. Csak te gondold meg jól magad. Mert nem bújócska ez. hogy esik jö- vünk-megyünk. Aztán a benn-*

A csoportban nem sokkal a megalakulás után megindult a munka. Dolgozott mindenki becsületesen. Selymes veje — persze az öregek tanácsát is kikérve — jól irányította a gazdaságot. Igaz, a téeszcsé nem volt valami nagy, de akadozva ment a gazdálkodás, mert az egyik föld a Kenderföld dűlőben, a másik a Morotván, meg az isten tudja hol volt. De őszre megvolt az első tagosítás. Könnyebb lett a munka, így jobban is bizakodtak. Aztán jött a nagy fordulat is. Az Üj É’-et hármas típusú szövetkezetté nőtt.

MÁR AZ ELSŐ esztendő is jó) | sikerült. Mindenből szépen ter- | mett. Egy-egy munkaegységre több, mint ötven forintot osztottak. Nosza, jöttek is a parasztok, meg a volt nincstelenek a gazda- J ságet tanulmányozni. Tetszett ne- j kik Selymesék serénykedése, fő- j leg a jószágállomány. S aztán amikor egy későbbi látogatáson a belépési nyilatkozatok is előkerültek. többségük nem szabadkozott. A tagság örült a sikernek.

1953-ban azonban furcsa szelek kezdtek fújdogálni. Nagy Imre valami olyasmit mondott, hogy a kisparaszti gazdá’kcdásban is sok I lehetőség van. Hát ez úgy jött, mint derült égből a villámcsapás Sokan bizonytalankodni kezdtek. Még Selymes István is perbe szállt magával. Tépelődölt, bánkódott. S a szövetkezetben sem úgy ment a munka, mint máskor. Kevés hasznot hozott a sok igyekezet és lutkározás. Selymes végűik szembekerült az emberekkel, akiTAVASZ VOLT. 11 ügyeket bon- -Cgaió igazi ia\asz. A márciusi napsugár ott pajkoskodott a ha- tártfigyelő kis tó tükrén, már az emberek is munkába indul tak, amikor egy kis csoport: volt cselédek, új gazdák, élükön Selymes Istvánnal, beállítottak a pártirodába. Kulcsár elvtársat keresték. Elöl Selymes István ment, őt követték a többiek. Lehettek vagy tizenöten. Az emberek között volt Selymes István veje, Lipcsei Jóska is. Régi cselédcimborák. Tanácskoztak a párctilkárral s délutánra úgy álltak fel, mint az Ú.i Élet termelőszövetkezeti csoport ‘tagjai.

Szó ami szó, másfelé már hármas típusú gazdaságokat alakítottak a parasztok, de Dózsa [György fástanyai unokái még félitek. Félt maga Selymes is. Tartott lattól, hogy ez valami cselédsors- 1 féle lasz. mert mint mo'daní mzokták: közös lónak túrós a háta.

:Ez mindig a fejében motoszkált.

\Végül a párttitkár is azon volt: 'próbálják meg a legalacsonyabba1.

[s majd ha kedvük lesz rá. hát lépjenek előbbre egyet. Mert úgy voltak kezdetben Selymesék ím’nt a járni tanutó gyerek. E15- iször próbálgatták azt, amit még «sohasem csináltak.

, A PUSZTÁN hamar híre futott ’a nagy fordulatnak. Az emberek ’egymásnak adták a hírt: Selymes [Istvánok csoportot alakítottak, i — Üjból cselédsorsot akarnak inekünk — fújták úton-útfálen. [Még azt is tudni vélték, hogy «Lipcsei Jóska lett az elnök.