Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

AZ ÜZEMI PÄRTMCNKA TA­PASZTALATAIRÓL — 36 MIL­LIÓ FORINT NYÍREGYHÁZA IDEI FEJLESZTÉSÉRE — FEL­EMELIK A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK TÁPPÉNZÉT ÉS ANYASÄGI segélyét XV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ára 50 fillér 1958. FEBRUÁR 14, PÉNTEK Belterjesség: többe!, olcsóbban termelni! A z ügy fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni, s érdekében bármennyi teszünk, úgy érezzük, hogy nem tettünk eleget. A magyar mezőgazdaság bel­terjességének megoldása az egész nép ügye, s köz­vetlen végrehajtója nem más, mint a magyar parasztság. A felszabadulás óta sokat fejlődött a magyar mezőgazdaság úgy szervezeti, mint termelési tekintetben. És a forradalmi munkás-paraszt kormány létrejötte óta felmér­hetetlen az a közvetlen és közvetett támogatás, amelyet a termelőszövetkezeti és egyéni parasztok élveznek. A szövet­kezeti parasztok azt mondják, hogy jobb az életük. Az egyé­niek is úgy foglalnak állást, hogy ami most van, az nekik na­gyon jó. Igazuk van a szövetkezeti parasztoknak. Sokat javult az életük. S neg van részükről a törekvés a jobb mód felé. Termelőszövetkezeteinknek az utat a párt és a kormány in­tézkedései nap, mint nap mutatják. A legutóbbi kormány- határozat egyenes vezérfonal a szövetkezeti gazdálkodás szá­mára a többtermelés felé haladó útjukon. A szerves- és mű- trágya-normatívák elérése esetén nyújtandó kedvezmények, az állattenyésztés minőségi megjavítása és jövedelmezővé té­tele végett rendelkezésre bocsátott törzstenyészetek, a több áru termelését, nagybani eladását elősegítő kedvező feltéte­lek, a termelő-beruházások új rendje — mind azt szolgálják, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek igazi szocialista nagyüzemekké váljanak. Egyénileg dolgozó parasztságunk megelégedett. Ez ért­hető. S mivel nyugodtan dönthet jövője felöl, úgy véli, nem is kell semmit tennie, mert van létfenntartási alapja. Ez azonban nem jól van így! Mert azon felül, hogy van mit aprítania a tejbe, megkívánja a villanyt, a rádiót, s szeretne egyéb, kényelmét szolgáló dolgokat beszerezni. Ezt viszont az ipartól kapja cserébe. A munkás azt mondja: adok gépeket, termelj, jusson neked bőven, de legyen elegendő élelmiszer a városnak cs mezőgazdasági nyersanyag az ipar számára. Többet kell termelni! Többet és olcsóbban! S ebbe a nagy ügybe be kell kapcsolódniok az egyénileg dolgozó parasztok­nak is. Az út a magyar belterjes mezőgazdaság meg- . teremtéséig nem lesz rövid és könnyű. Gazdasági elmaradott­ságunk egyenes velejárója az agrárkultúrában való járatlan­ságunknak, tudatlanságunknak. Ahhoz, hogy a kellő megértés mellett a belterjesség felé haladás a megfelelő mederben tör­ténjen, az szükséges, hogy tanuljunk. Tanuljon az egyszerű paraszt, a szövetkezeti tag és minden nagyüzemi szakember és irányító. Ott, ahol foglalkoznak a belterjesség gondolatával, sok esetben téves fogalmak rabjaivá válnak. Ahelyett, hogy a belterjesség kérdését átfogó, üzemszervezési feladatnak ven­nék, amelynek homlokterében a „többet és olcsón termslni”- jelszó áll, — részmegoldásokon törik a fejüket s legfeljebb addig jutnak el, hegy nagyobb jövedelmezőséget biztosító kultúrákat állítanak be, anélkül, hogy ténylegesen megterem­tenék az olcsó termelés előfeltételeit. Sok helyen hallani, hogy megoldják a belterjességet gyümölcsös telepítésével. Közben a termő gyümölcsösükben 4—6 forintért állítanak elő egy kiló almát. Mindenki tudhatja, hogy itt szó sincs belter­jességről. Lenin a mezőgazdaság belterjességének fokát a követ­kező tények alapján vizsgálta: 1. a megművelt egységnyi föld­területre jutó munkaeszközök és gépek; 2. a trágyázás; 3. az állatállomány mennyisége és minősége; 4. az élőmunka fel- használása; 5. a vetésterület szerkezete; 6. a művelési mód­szerek fejlettsége. A belterjesség: az üzemben — legyen az tsz. vagy állami gazdaság, akár kisparaszti gazdaság is — a termelés ará­nyainak a legmegfelelőbb kialakításával, az egyes ágazatok­nak egymás kölcsönös kiegészítésével olyan harmóniát terem­teni, amely egyformán jövedelmezővé teszi az olcsó és több termelvényen keresztül például az öntözéses zöldségterme­lést és a nádast, vagy erdőt, egységnyi területen. Az első lépések megvannak ezen az úten. A beregi ter­melőszövetkezetek közül jónéhány, — mint a vámosatyai Lenin, a csarodai Vörös Csillag, a márokpapi Űj Barázda — meszezéssel javítja a talajt, hogy megteremtsék az olcsó ter­melés, a még olcsóbb állattenyésztés alapját. A gergelyiugor- nyai parasztok egy része ugyanilyen úton szándékszik meg­tenni az első lépést. A Nyírbogdányi Állami Gazdaságban a homoki vetésforgó meghonosításával, a gyümölcsterme'ési ¥ munkák ésszerűsítésével, segéd- és feldolgozó üzemágak lé- % tesítésével, az állattenyésztésben új módszerek bevezetésével ® indulnak el a belterjesség útján. T Harcba kell indulnunk a többtermelés sikeréért. Nem 9 lehet késlekedni! Termelőszövetkezeteink, de állami gazdasá- 8 gaink is most fejezik be termelési tervüket. Még nem késő, X hogy a belterjesség igazi követelményeinek megfelelően már X 1 az idén is érjenek el eredményeket. A párt agrártézisei meg- 8 mutatták az irányvonalat. Élnünk kell a lehetőségekkel, hogy T fejlődésünk velejáróját, a növekvő igényeket ki tudjuk elé- X gíteni, hogy jusson mindenkinek bőven és olcsón tej, hús, g kenyér, zöldség és gyümölcs. T 4 ^®^3&3§>?P&D&>]P§oGslP92S>iP3D6>1P§06y&SQ8>lP&>Í&Pgí>g>£>Gi>e>X: Emelkedett a Tisza vízállása f'édeími készültség újabb Jolyósxakasxttken Az árvízvédelmi helyzet az elő­ző naphoz kepest annyiban válto­zott, hogy a védelmi készültségéi újabb loiyoszakaszokon is eíren delták. Ennek ellenére bizonyos enyhülést jelent az a körülmény, hogy a Vásárosnameny—Záhony közötti Tiszai-szakaszon a kisebb nagyobb jcgtorlaszok megbomlot­tak cs a jég a Záhony alatti teljes szakaszon fokozatosan levonul. A csütörtök reggeli vízállások alapján a Vízügyi Igazgatóság el­sőfokú készültséget rendelt cl a Tiszabecs—Lónya közötti tiszai védvonalakon, a Túron pedig 111. fokú készültséget vezettek be, mert a vízállás 40 centiméterrel közelítette meg az eddig észlelt maximumot. A Krasznán tovább­ra is érvényes az I. fokú készült­ség. Rendellenességek eddjg nem mutatkoztak, így különleges intéz­kedésre nem került sor. Az elmúlt 21 órában az Igazgatóság műszaki cs gálöri személyzetén kívül 112 főt foglalkoztattak az árvízvédel­mi munkálatoknál. HÁZÉPÍTÉS SAJÁT ERŰBŐL 19*9. óla több mint 70 ezer la­kás épült már az országban ál­lami kölcsön segítségével. A múlt évben csupán az Általános Lakás- építési Akció keretében — 15 ezer család épített új otthont az or­szágban, melyből megyénkben 604 ház készült el annyira, hogy tu­lajdonosai az év végére beköltöz­hettek. »«4 >4444444»t »44» Percenként 400 liter 49 tokos gyógyvíz a Sóstón Ez a rövidke hír bizonyára sokunkat megörvendeztet. Ha vá­ratott is magára, mégis megérkezett koratavaszi ajándéknak, ön­magától, gáznyomással feltört a melegvíz a Sóstón. Percenként 400 liter 49 fokos szabad folyású gyógyvíz bdgyog a föld mélyé­ből. Egyelőre 400 liter, de még hátra van néhány fontos műve­let, amely — clőrelá'hatólag — biztató kilátásokat tartogat a vízmennyiség emelkedésére. Most végzik a szakvizsgálatokat és folynak az előkészületek a Sóstó idei rendezési és építési tervének kidolgozására. Külön Sóstó-bizottság alakult, amely részletes fejlesztési programot állít esszé a melegvíz célszerű felhasználásáról. A részletekről és a további fejleményekről később nyújtunk tájékoztatást. Most csak annyit: rövidesen fürödhetünk a gyógyító sóstói vízben. Néhány héten belül a kádfürdőbe és a fedett uszodába vezetik a meleg­vizet és hozzálátnak a szabad medencék építéséhez is. Reméljük, e kis hírrel a Sóstó és Nyíregyháza új távlatainak és rohamos fejlődésének kezdő tényeit jeleztük. 2.220 holddal gyarapodnak a naményi járás gyümölcsösei A vásárosnaményi járásban s mezőgazdaság fejlesztésének há­roméves terve alatt nagy válto­zások történnek majd. Már az idén 1250 hold clvénült, savanyú talajt javítanak meg meszezéssel a járás termelő6zöve'kezetek A vitkai Kossuth 165, a gulácsi Kossuth 100, a márokpapi Űj Ba­rázda 100 holdon, a csarodai Vö­rös Csillag szántóterületének 100. a vámosatyai Lenin pedig 80 szá­zalékán végzi el a meszezést. 22 szövetkezet talajvizsgálatot vé­geztet az idén. A vízmenti tsz-ek közül három tsz 16 holdon zöld­séget termel az idén. A homokosabb helyeken fellen­dül a gyümölcskultúra és a szőlő­termelés. Aranyosapáti, Ilk, Vit- ka és Vásárosnameny határábaat az almafa telepítését kezdik meg. Gulács és Tiszavíd környékén az! elvadult gyümölcsösök kiirtásai után kezdenek hozzá a zárt gyü-j mölcsösök telepítéséhez. A sző-} vetkezeti és az összefüggő terü­leteken levő egyéni gyümölcsösök. 2224 holdat tesznek ki majd a három év alalt. Szőlőtelepítést a tervidőszakban 636 holdon fog-: nak végezni. 15 vageiras almatárolót, cukrászdát, szeszfőzdét, csemegeüzietet, kerti traktorokat kapnak a Joldmüvesszövetkczeltöl a Vaja-környéki dolgozó parasztok Az évek alatt számos új lé- ti sílmcnnyel giezdagította Va­ját és a környék községeit a földművesszövetkezet. Mint Láng elvtársiól, a szövetkezet igazgatóságának elnökétől meg­tudtuk, földművesszövetkezetük az elmúlt évet sem zárta rosz- szul, hiszen elmúlt évi tiszta nyereségük közel G00 ezer forint volt. Ebből 162 ezer forintot fi­zetnek ki a szövetkezeti tagság­nak vásárlási, értékesítési es részjegy utáni visszatérítés, va­lamint a vezetőség tiszteletdíja címén. A tartalékalapra — va­gyis a szövetkezet saját erejé­nek növelésére — 347 ezer forin­tot fordítanak. — Hogyan használják fel ezt az összeget? — Van mit építenünk — mondja Láng elvtárs — hisz szövetkezetünk ' rendezvényein nem egy alkalommal kérték a szőve .kezeli tagok és dolgozók, hogy bővítsük tovább üzletháló­zatunkat, fordítsunk újabb ösz- szegeket a lakosság termelvé- nyeinck feldolgozására, a mező- gazdasági termelés segítésére. Mi egyetértünk ezekkel a javasla­tokkal, s elmondhatom az újság­ban is, milyen terveink vannak erre az évre. — Nagyon nagy szükség lenne mind"’a helyi lakosság, mind pedig az átmenő utasok jobb el­látásához a vajai és rohodi út­elágazásnál egy cscmegeüzlct és italbolt megépítése. M nt már említettem, saját erőnk is van hozzá, de jövedelmünk ez évben is megfelelőnek Ígérkezik, úgy­hogy erre a célra nem kérünk állami hi'elt. Tagjaink szeret­nék, ha építenénk egy gyümöles- szeszfőzdát is az állomás kör­nyékén. Ez mintegy 350 ezer fo­rintba kerülne, s állami hitelt is igénybe vennénk építéséhez. De megérné, mert Vaja. Echod és Űr gyümölcstermelése biztosítja üzemeltetéséhez a nyersanyagot. — Tervbe vettük azt is, hogy megépítünk egy tizenöt vagon befogadó képességű almatárolót, mert könnyebb'n tudnánk biz­tosiam így az export-szállít: so­kat, s nem lennének problémáink a szállítással sem. — Közelebbi programunkhoz tartozik, hogy március l-en megnyitjuk Vaja első — s igen nívós — cukrászdáját, amelyet csővázas asztalokkal, ízléses be­rendezéssel látunk el. Lesz benne presszógép, süteményvit­rin és természetesen fagylaltgép is. Építettünk cukrászkemencét. vásároltunk fagylalt-triciklit, amellyel a nyári igényeket elé­gítjük id. Az italbolt mellé szík- víz-üzemet is létesítünk, hiszen eddig ezzel is probléma volt. Ezen a nyáron már mozgó-büfék viszik az aratókhoz a fagylaltot/ bambit, szíkvizet. Működik az 52 holdas területű, 243 taggal rendelkező gyümölcs- termelő szakcsoportunk is. Csak a felsőbb szervek hozzájárulását várjuk, hogy két univerzális kerti-traktorral segíthessük a csoport közös munkáját. Ám az egyénileg dolgozó parasztoknak is örömet akarunk szerezni és meglevő velőgépeink mellé há­romtagú vashengert vásárolunk számukra. Nincs tehát rossz kézben a vajai és a környékbeli dolgozó parasztok gazdasági segítségé­nek ügye. K. /,

Next

/
Thumbnails
Contents